Népújság, 2018. június (70. évfolyam, 122-146. szám)

2018-06-29 / 145. szám

NÉPÚJSÁG A természet kalendáriuma (CCCXIII.) Kiss Székely Zoltán Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak mezlőlábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestű hőség ül a fényesarcú fák felett. Radnóti Miklós Hónapok versciklusának 1940. június 12-én írt nyolcsorosával köszö­nünk be július havába. Júniusból júliusra fordul kalendáriumunk lapja. Az idei június kitett ám magáért. Hol a füttyös áprilist, hol a kánikula sújtotta au­gusztust idézte. Medárd óta tart szeszélye. Borúra derű s újra ború. Kánikula s nagy esők váltják egymást. A kert a lombok alatt még üdezöld, bár már lopja klorofillját a nyár. Fakuló nemzetiszín szalagok a szobor mögött a kerítésen. A szeszélyesen kanyargó Nagy- Küküllő lapályán törökbúzák címerezredei sorakoznak. Mögöttük napszítta cseréptetejű házak sora halovány elmosódó szalagként csodálkozik a kukoricásra. A kert sarkában szobor. Máté István 1999-es alkotása. Petőfi Sándor szobra. Rózsacsokor a költő lábai előtt. Napszítta az is. A fehéregyházi síkon a tömegsírokban ke­resték valamikor a múlt század közepén is a költőt. Nem találták meg. Szerencsére - mon­dotta volt sokszor Kányádi Sándor. Az ása­tások idején a fehéregyházi síkon maga is kereste azt. Petőfi legendás sírja Székelyke­­resztúron, a július végi megemlékezés Fehér­egyházán csak cseppek az emlékezések tengerében. Mert, Kányádi Sándor szavaival élve, Petőfi „akkora költő volt, hogy akár minden magyar faluban lehetne egy sírja”. Sokostorú anekdotájának üzenete, hogy nem véletlenül nyugszik legnagyobb költőnk egy­szerre sehol és mindenhol. „Csak a jóhi­szemű kételkedés viszi előre a világot” - mondta volt hat évvel ezelőtt, 2012. március 15-én, a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében. Szelleme azonban olyannyira mindenhol lé­tező, hogy a legenda szerint például a csíki székelyeknek, ha bajban vannak, előjön. „Egyedül én tudom, hol nyugszik Petőfi” - mondta akkor Kányádi, hamiskás mosolyá­val fűszerezve a szót. És újólag elmesélte, hogy maga is részt vett a Petőfi földi ma­radványai után kutató ásatásokon, Nemes­­kéry János régészprofesszor vezetésével. Szabédi László kérdezte meg itt Kányádi Sándortól, szeretné-e, ha megtalálnák a ma­radványokat. A költő nemmel felelt: ha már a szellemét nem tudják előásni, egy kopo­nyacsont nem jelentene semmit. Ferenczy Béni 1937-ben tervezte, de a Ká­rolyi-kertben csak 1970-ben felállított Petőfi­­szobra előtt Petőfi 1846-ban írt Tündérálom című versének soraival zárta szavait Kányádi: Egy hattyú száll fölöttem magasan, Az zengi ezt az édes éneket -Oh lassan szállj és hosszan énekelj, Haldokló hattyúm, szép emlékezet! (...) Most tőle, Kányádi Sándortól búcsúzva, visszahullatom reá az egykori hattyúszót, az előd szavait a most búcsúzó utódra. Lassan tíz napja, hogy napszítta cserép szí­nével lobogó gyertyalángok gyúltak a Mese­­múzeum előtt Budapesten is - az Elek apó kútjánál - mára féltucatnyi Benedek Elekre emlékező kút áll szerte a Kárpát-medencé­ben. A kőgyík alatti lángocskák a kút megál­modóját, Kányádi Sándort búcsúztatták. Kívánságának megfelelően Nagygalamb­­falván, ama kert aljában, hol szülei alusszák örök álmukat, helyezik örök nyugalomra jú­lius 7-én. Ha nem is állhatjuk körül mindnyájan azt a kertet, lélekben zarándokoljunk el mind­nyájan oda, hiszen Petőfi sírhelyének tudója száll ott a sírba. A kép a fehéregyházi emlékkertben készült tavaly ilyentájt. Rajta messziről falként ma­gasodik szürkészöldben a Bún fölötti erdő. Egy otthoni kert fala több titkot zárhat ma­gába, mint a kínai fal (...) - veszem kölcsön a bölcsességet Antoine de Saint-Exupérytől. Az 1939-es Az ember földjében írta le e sorokat a 118 éve, 1900. jú­nius 29-én született író. Az ő tengersírját - repülőgépének roncsait - lám, megtalálták. A II. világháborúban felderítő repülés köz­ben eltűnt Lockheed gép nyomaira 2000-ben Marseille partjainál bukkantak. 2004. április 7-én egy francia kutatócsoport igazolta, hogy Saint-Exupéry gépét találták meg, amelyet 2003 októberében emeltek ki hul­lámsírjából. Legismertebb regénye A kis herceg. De mindmáig sokszor forgatott művei A pilóta, A déli futárgép, az Éjszakai repülés, Az ember földje. Bizonyságául annak, hogy az élő természetet nem csak mint egyetlen ró­zsáját kis hercegként szerető, hanem sivatagi rókaként a természetet értőn szerető emberről beszélek - egyben felmentésemet keresem, hogy A természet kalendáriumának lapjain idézem az ő emlékét nemkülönben előbbiek­hez­­, álljon ez utóbbi művéből itt egy idé­zet: Ömlő lávából, csillámló pépből, csodála­tosan megfogamzó élő sejtből származunk, és lassan növünk, míg végül kantátákat írunk, és tejutak pályáit mérjük. Mind a mai napig ismeretlen maradt azon­ban nálunk művének nem regényes része, a halála után kiadott esszék, jegyzetek és első­sorban a Citadella. Ebben a csak halála után megjelent műben írta volt: Sejtelmed sincs róla, mi az öröm, ha azt hi­szed, hogy a fa azért a fáért él, amilyen éppen, a saját kérgén belül. A fa szárnyas magvak forrása, nemzedékről nemzedékre alakul és szépül. Halad, de nem ahogyan te, hanem ahogyan a tűzvész terjed a szelek sze­szélye szerint. . Ugyane nap, Exupéry születésének napján, hagyta jóvá a svéd királyi tanácstestület a Nobel Alapítvány alapszabályát, végrehajtva Alfred Nobel végrendeletét. A Nobel-díjak első átadására 1901. december 10-én került sor. 180 évvel ezelőtt, 1838. június 29-én szü­letett Szily Kálmán fizikus, nyelvész, tudo­mányszervező, műegyetemi tanár. 1869-ben mint a Királyi Magyar Természettudományi Társulat főtitkára megindította és 1898-ig szerkesztette a Természettudományi Köz­lönyt, ő létesítette a természettudományi könyvkiadót. Eötvös Loránd elnöksége ide­jén (1889-1905) végig ő volt a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkára. 1904-ben megalapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, a Magyar Nyelv­folyóirat első szerkesztője volt. 113 éve, 1905. június 30-án publikálta Albert Einstein relativitáselméletét A mozgó testek elektrodinamikájáról című írásában. Ugyane napon, 110 éve, 1908. június 30- án tisztázatlan eredetű tűzgolyó robbant fel Közép-Szibériában, amit azóta Tunguz me­teor néven említenek. Fordul az Hold, fordul, aki magassan hág, A fán mennél feljebb hágsz, mind gyengébb az ág: Boldog! az ki alatt csendes kenyeret rág. Gyöngyössi János uram Az esztendőben elé forduló 12 hónapok alá az 1766-ik esz­tendőre. Július hónapra írt strófájával kö­szöntünk be mi is júliusba. 372 éve, 1646. július elsején született Gottfried Wilhelm Leibniz német raciona­lista matematikus és filozófus. A XVII. szá­zad legsokoldalúbb elméje, Newtonnal együtt a matematikai analízis megalapozója. Jelentősek a biológiában, a geológiában, a nyelvészetben, a teológiában és a jogban elért eredményei is. 175 éve ugyane nap, 1843. július elsején született Zalatnán a fizika első magyar nyelvű előadója, a bihari bauxit felfedezője, (Bölöni) Mikó Béla. A Selmecbányai bányászati aka­démián szerzett bányamérnöki oklevelet, majd ott is kezdett tanítani a kémia-fizika tan­széken. Elsőként ő adta elő a fizikát magyar nyelven az egyébként német tannyelvű intéz­ményben. 1872-től a nagybányai bányaigaz­gatóság vegyelemző laboratóriumát vezette. 1903-ban ő hívta fel a figyelmet a bihari vörös színű ércre, és mutatta ki róla, hogy jó minőségű bauxit. Mai sétánkat befejezve, a bihari hegyekből ránduljunk át egy Saint-Exupéry-idézet ere­jéig a Nagy-Hagymásba, az ellentmondást nem tűrőn égbe meredő Egyeskő alá. Olyan sétára viszlek magammal, amelyen lépteink rendben követik egymást, odaültetlek a hegy tetejére, ahonnan minden vitás kérdé­sed megoldódik, és hagyom, hogy magad szűrd ki ebből az igazságodat. Magam, túravezető minőségemben, remé­lem, magad szűröd le e heti tekergéseink igazságait. Ennek reményében, maradok ki­váló tisztelettel. Kelt 2018-ben, 562 évvel azután, hogy III. Kallixtusz pápa az 1456. június 29-én kiadott imabullájában elrendelte a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló kö­nyörgésként a déli harangszót. Fehéregyháza - egy otthoni kert fala több titkot zárhat magába, mint a kínai fal Egyeskő - odaültetlek a hegy tetejére, ahonnan minden vitás kérdésed megoldódik, és hagyom, hogy magad szúrd ki ebből az igazságodat Híres erdélyi magyarok (1000-1990) Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyja­­ira emlékezünk, akikről talán nem tu­dunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000- 1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes) Összeállította: Kuti Márta SZILÁGYI DOMOKOS (Nagysomkút, 1938. júl. 2. - Kolozsvár, 1976. nov. 2.): költő, irodalomtörténész. Kolozsvárt a Bolyai Egyetemen magyar szakon végzett (1955— 60), utána Bukarestben élt. Első felesége Her­­vay Gizella költő. Gyermekük az 1977-es földrengés áldozata lett. Első költeménye az Utunkban jelent meg (1956). Első verseskö­tete: Álom a repülőtéren (1962). Az Igaz Szó munkatársa volt (1958—59), dolgozott az Elő­­rénél (1968-70). Élete végén Kolozsvárott te­lepedett le. Az első ún. Forrás-nemzedék tagja. Hatalmas verstörténeti tudású, virtuóz költőtehetség; kedvelte a különféle verselési módok, stílusirányzatok keverését, a kollázst. Irodalomtörténészként Arany Jánossal és Eminescuval foglalkozott elsősorban. Beteg­sége miatt öngyilkos lett. F. m.: Szerelmek tánca (versek; Bukarest, 1965); Után, Tiberiu: Hószínű ég (versfordítások; Bukarest, 1965); Mese a vadászó királyfiról (Bukarest, 1966); A láz enciklopédiája (versek; Bukarest, 1967); Garabonciás (versek, Bukarest, 1967); Törté­netek húsz éven felülieknek (Bukarest, 1967); Búcsú a trópusoktól (hat vers, Bukarest, 1969); Kortársunk, Arany János (kismonográfia, Bu­karest, 1969); Erdei iskola (versek, Bukarest, 1970); Fagyöngy (Palocsay Zsigmonddal; Bu­karest, 1971); Sajtóértekezlet (válogatott ver­sek, 1972); Felezőidő (versek; Bukarest, 1974); Öregek könyve (Plugor Sándor rajzaival, Bu­karest, 1976); Tengerparti lakodalom. Hátra­hagyott versek (Kolozsvár, 1978). NAGY LAJOS (Nyárádgálfalva, 1828. júl. 6. - Kolozsvár, 1910. máj. 19.): tanár, szer­kesztő, népköltészeti gyűjtő. A kolozsvári uni­tárius kollégiumban és Göttingenben tanult. Itt Budenz Józsefet megtanította magyarul, ké­sőbb hazánkba hívta. A szabadságharcban hon­védként harcolt. 1857-től 1890-ig a kolozsvári unitárius kollégium tanára, közben 1862-től 1858-ig igazgatója is. Népmeséket közölt Kriza Vadrózsák c. gyűjteményében. Ő fedezte fel a Barcsai c. székely népballadát. 1861-ben Kriza Jánossal megalapította a Keresztény Magvető c. folyóiratot, és első két évfolyamát szerkesz­tette is. Kezdeményezésére állították fel Ko­lozsvárt Hunyadi Mátyás-szobrát. F. m.: A nagyváradi disputatiók (Kolozsvár, 1870). (Folytatjuk) SZÍNES VILÁG 2018. június 29., péntek

Next