Népújság, 2019. március (71. évfolyam, 49-74. szám)
2019-03-01 / 49. szám
2019. március 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Halasztott a marosvásárhelyi tanács (Folytatás az 1. oldalról) követően kerülhetne sor, ha a Közszállítási Vállalat és a Siletina Kft. közötti társulási szerződést felbontanák, illetve, ha a Közszállítási Vállalat megfelelő járműparkkal rendelkezne, és kulturált utazási feltételeket tudna biztosítani az utasoknak. „A jelenlegi helyzetért a polgármesteri hivatal vezetésének rossz menedzsmentje felelős” - tette hozzá Bálai. Peti András (RMDSZ) szerint „érdekfeszítő téma a közszállítás”, és figyelembe kellvenni, hogy nem mindenkinek van lehetősége gépkocsival közlekedni, zsúfolt lett a város. Kijelentette, elsősorban a beruházásokra (autóbuszok vásárlására - szerk. megj.) kellene odafigyelni, csak utána arra, hogy hogyan tehető hatékonnyá, színvonalassá ez a szolgáltatás. Ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy a Marosvásárhelyen tanuló diákoknak, egyetemistáknak járó kedvezményeket megtartsák, akkor is, ha a diákok nem marosvásárhelyiek, hiszen a város egyetemi központ, ezt a jellegét erősíteni kell. Ő is egyetértett abban, hogy az idei költségvetés elfogadása előtt semmiképpen nem kellene megszavazni a szóban forgó tervezetet, vagyis halasztást javasolt, és hangsúlyozta: „óvatosak kell legyünk a közpénz elköltésével”. Pápai László Zsolt (POL) szintén a halasztást tartotta célszerűnek, szerinte időrendi sorrendben úgy kellene történjen a tömegközlekedés ügyének rendezése, hogy előbb felbontják a társulási szerződést, így a Siletina Kft.-hez nem kerülhetne az önkormányzat által a tömegközlekedési kedvezmény címen átutalt évi 27 millió lej 40 százaléka, illetve fontosnak tartotta a számonkérhetőséget és azt, hogy beruházásokra van szükség. A testület végül a tervezet elhalasztása mellett szavazott, így ez egy későbbi tanácsülésen - nagy valószínűséggel a költségvetés elfogadása után - ismét napirendre kerülhet. A képviselők ugyanakkor jóváhagyták az elektromos autóbuszok vásárlásáról szóló két határozat módosítását és kiegészítését. Elszállítható lesz a tilosban parkoló jármű „Átment” az a határozattervezet, mely szerint időszerű egy olyan ügyosztály létrehozása, amely a város közterületén szabálytalanul parkoló/várakozó gépkocsikat felemeli és elszállítja. A tervezet előterjesztése szerint Marosvásárhely 2015 óta nem rendelkezik ilyen tevékenységet végző ügyosztállyal, ezért is indokoltnak tartják a létrehozását. Az erről az Office EDG Consult cég által készített időszerűségi tanulmányt csatolták a tervezethez. A képviselők azzal egészítették ki a határozatot, hogy a városi közterület-kezelő igazgatóság hatáskörébe utalták ezt a tevékenységet. Az igazgatóság vezetője, Moldovan Florian a Népújságnak elmondta, a határozatot azután ültetik gyakorlatba, hogy elkészül a működési szabályzat, a gépkocsik felemeléséhez, illetve elszállításához szükséges eszközök beszerzéséhez a dokumentáció. Ezeket a tanácsosi testületnek jóvá kell hagynia, majd következhet a beruházás. Vagyis még hónapokig elhúzódhat, mire felkészülnek arra, hogy megfelelően végezzék ezt a tevékenységet. Nem vásárolnak ingatlant A tanácsban tegnap nem szavazták meg a Horea utca 23. szám alatti ingatlan megvásárlását, ahova korábbi nyilatkozatok szerint parkoló épülne, illetve kiszélesíthető lenne a Ballada utca. Az ingatlan tulajdonosa, a nagyernyei székhelyű Building Invest Kft. 630.000 eurót kér érte, az összeg alkudható - áll a polgármesteri hivatalnál 2018. december 5-én iktatott eladási ajánlatban. Ebben az is szerepel, hogy a szóban forgó eladási ár az iktatástól számított 60 napig érvényes. Az intézmény által felkért szakértő 503.535 euróra becsülte az ingatlan értékét, ehhez adódik még a hét. A tervezetet januárban már egyszer elhalasztották. Az EP illetékes bizottsága Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségre Laura Codrulja Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak a három bennmaradt jelölt közül az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága. A belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) szerdán szavazott a kérdésről, miután előző nap meghallgatta a jelölteket, Laura Codruta Kövesi mellett Jean-Francois Bohnert francia és Andres Ritter német ügyészt. Kövesi 26, Bohnert 22, Ritter pedig egy voksot kapott a brüsszeli ülésen. A LIBE így Kövesi nevét fogja az EP plenáris ülése elé bocsátani jóváhagyásra, és a plénum várhatóan márciusban veszi napirendre a kérdést. „A szavazás az egész romániai igazságügyi rendszernek szólt, azoknak, akik az elmúlt években támogatták a korrupcióellenes harcot, illetve azon európai bíráknak és ügyészeknek, akiknek nyomás alatt kell dolgozniuk” - jelentette ki Kövesi. Meghallgatásán Kövesi egyebek mellett kiemelte: „Független voltam, az eredményeim önmagukért beszélnek. Különböző pártok tagjai fontos pozíciót betöltő, gazdag emberek ellen indítottunk eljárásokat. A függetlenséget a törvény biztosította, jelenleg kísérleteket látunk ennek korlátozására.” Diplomáciai források szerint az EU-tagállamok nagyköveteinek titkos szavazását a múlt héten Bohnert nyerte 50 ponttal, Kövesi és Ritter 29-29 pontot ért el. Eredetileg 24-en szálltak versenybe az európai főügyészi tisztségért. A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei - a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament - közös megegyezéssel hét évre nevezik ki. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyakran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye. Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el ez az ügyészség. A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Nehéz helyzetben van az Európai Unió, Kövesi kinevezésével ugyanis erős üzenetet küldhetnének azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés eredményre vezet - írta az EUObserver brüsszeli hírportál. (MTI) Minimálisra csökkentenék a külföldön tárolható aranytartalékot Öt százalékra korlátoznák kormánypárti törvényhozók a külföldön tárolható román aranytartalékot, amelynek jelenleg nagy része Londonban van - adta hírül csütörtökön a média. A parlamentben Liviu Dragnea, a PSD és a képviselőház elnöke, valamint Serban Nicolae szociáldemokrata szenátor terjesztettek be egy módosító indítványt, amellyel lényegében a külföldön tárolt román aranytartalék hazaszállítását kezdeményezték. Az indítványt a szenátusnál iktatták, és javasolták gyorsított eljárásban való megvitatását. A kezdeményezők szerint az aranytartalék 65 százaléka jelenleg külföldön van, az ottani zárolásáról a román jegybank még Románia 2007-es EU-csatlakozása előtti időszakban határozott. Úgy vélik, hogy azóta a román gazdaság megerősödött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így Románia gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban vagy mint a nemzetközi gazdasági válság idején. Szerintük a gazdasági kilátások is jók, a nemzeti bank pedig elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát. Hangsúlyozták, ez azért előnyös, mert Romániának nem kellene tárolási díjat fizetnie. Serban Nicolae csütörtökön a parlament folyosóján újságíróknak nyilatkozva Magyarország példáját említette, amely szintén hazahozta külföldről aranytartalékát. A PSD közösségi oldalán olvasható bejegyzésben más országok példájára is hivatkoznak, így Németországot, Ausztriát, Belgiumot, Hollandiát és Svájcot is említették. Az ellenzék bírálta a kezdeményezést. Stelian Ion, az USR képviselője elhamarkodottnak és veszélyes lépésnek nevezte a PSD indítványát, szerinte nemzetközi szervezetekkel is konzultálni kell a kérdésben. Úgy vélte, hogy Dragnea ezzel veszélyes játszmát űz, hiszen Romániát Oroszországhoz akarja közelíteni, és el akarja távolítani az Európai Uniótól. Romániának jelenleg csaknem 104 tonna aranya van, ami a nemzetközi tartalékok mintegy 10 százalékát teszi ki. Valentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza csütörtökön kifejtette: azért fontos, hogy ez a tartalék külföldön legyen, mert garanciát jelent a nemzetközi piacoknak, és növeli a befektetőknek a román gazdaságba vetett bizalmát. A kormánypártok az utóbbi időben többször bírálták a központi bank vezetőségét, amelyet immár csaknem harminc éve Mugur Isarescu vezet. Az ő mandátuma az idén jár le, és az ellenzék feltételezése szerint a PSD hozzá közel álló személyt látna szívesebben a jegybank élén. (MTI) _____ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Terjed a tiltakozáshullám az igazságszolgáltatási rendszerben Tovább terjed a tiltakozási hullám a bírák és ügyészek között a kormány múlt héten hozott sürgősségi rendelete miatt, amely szerintük az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyezteti. Csütörtökön - több más instancia mellett - a bukaresti törvényszék is csatlakozott a megmozduláshoz, bejelentve, hogy március 7-ig minden pert elhalasztanak, a sürgős ügyek kivételével. A Hotnews.ro hírportál összesítése szerint az ország több mint 70 bíróságának és ügyészségének mintegy 800 alkalmazottja csatlakozott a tiltakozó megmozdulásokhoz. A legtöbb helyen a munka időszakos felfüggesztéséről döntöttek, másutt karszalag viselésével, az ügyfélfogadás szüneteltetésével, a bírósági épületekben kifüggesztett feliratokkal követelik a 7-es számú kormányrendelet visszavonását. (MTI) Orbán Viktorral találkozott Kelemen Hunor Gratulált az RMDSZ hétvégi kongresszusához és a szervezet elnökévé történt újraválasztásához Kelemen Hunornak Orbán Viktor miniszterelnök kettejük csütörtöki megbeszélésén Budapesten, a karmelita kolostorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A megbeszélésen egyeztettek az Európai Néppárt keretében zajló választási felkészülésükről, és hangsúlyozták: a májusi európai parlamenti (EP-) választáson az egyik legfontosabb cél az, hogy erős Kárpát-medencei magyar képviselet legyen az újraválasztott EP-ben. Orbán Viktor és Kelemen Hunor értékelte a magyar kormányzati segítséggel megvalósuló erdélyi gazdaságélénkítő programok alakulását; az RMDSZ elnöke tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a kisebb pályázatok első fázisa lezárult, és már a nagyobb beruházások előkészítése, tervezése is zajlik. (MTI) Nyirő Józsefről nevezték el a székelyudvarhelyi könyvtárat A székelyudvarhelyi önkormányzati testület csütörtöki ülésén Nyirő Józsefről nevezte el a város könyvtárát. Az Orbán Árpád alpolgármester által beterjesztett határozattervezetet 16 képviselő támogatta szavazatával, ketten tartózkodtak. Amint az ülésen elhangzott: a tanács tavaly március 15-i ünnepi ülésén hozott elvi határozatot a névválasztásról és arról, hogy elindítja a névadás jogi procedúráját. A névválasztást a prefektus hivatalában működő névadó bizottság negatívan véleményezte, de amint a tanácsülésen a város jegyzője elmagyarázta: a testület ennek ellenére határozhat a névadásról. Az önkormányzati testület ülésén az RMDSZ egyik képviselője a döntés elnapolását, másik a név módosítását és a Kányádi Sándor nevet javasolta a könyvtárnak. Az MPP és az EMNP közös frakciója kitartott a Nyirő József név és a szavazás megtartása mellett. Többen is elmondták: mindkét személyiséget fontosnak tartják a város számára, semmiképpen nem szeretnék őket egymás ellen kijátszani, és keresik a módját annak, hogy Kányádi Sándor nevét is utca, tér vagy intézmény viselje Székelyudvarhelyen. (MTI) Aranypofon (Folytatás az 1. oldalról) egyeztetés, és azon az érintett szenátor egy tegnapi nyilatkozatában elhangzott érveket hozta volna fel, idehallatszana a brüsszeli szakik hahotázása. Az ügyből jó esetben lesz megint egy elmarasztaló levél az európai jegybanktól, rossz esetben meg egy kötelezettségszegési eljárás az ország ellen. Mindkét változatnál lehet majd lelkesen szidni a brüsszeli bürokratákat a haveri tévékben, hogy lám, megint keresztbe tesznek a jó nép boldogulásán fáradozó kormányzatnak. Ez kiváló téma lehet a soron következő négy választás bármelyikének kampányában, mert a választók egy része fogékony az ilyen üzenetekre, és addig is el lehet terelni a figyelmüket a kormány csődös gazdaságpolitikájáról. A kezdeményezésben az ellenzék is sejt hasznosítható politikai tőkét, egyelőre orosz propaganda hatását meg diktatúra bevezetésére való készülődést láttak benne, de valószínűleg lesznek egyéb ötletek is, annyi már biztos, hogy a figyelmet sikerült felkelteni, a kampánycsalira ráharaptak a politikai ellenfelek. Az ügy politikai hasznát majd a pártok látják meg a választások utáni szavazatszámláláskor, de az adófizetőnek ebből haszna nem, csak kára származik. Mert ha a kormányzat az amúgy törvényekben és nemzetközi szerződésekben is rögzített követelményekre fittyet hányva úgy alkot a gazdaság működésére ható szabályokat, hogy arról meg sem kérdezi az érintett feleket, azzal az ország és nemzetgazdasága hitelességét ássa alá, amit majd hosszú idő kormányainak munkájával lehet újjáépíteni.