Népújság, 2019. március (71. évfolyam, 49-74. szám)

2019-03-01 / 49. szám

2019. március 1., péntek HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK Halasztott a marosvásárhelyi tanács (Folytatás az 1. oldalról) követően kerülhetne sor, ha a Közszállítási Vállalat és a Sile­­tina Kft. közötti társulási szerződést felbontanák, illetve, ha a Közszállítási Vállalat megfelelő járműparkkal rendelkezne, és kulturált utazási feltételeket tudna biztosítani az utasoknak. „A jelenlegi helyzetért a polgármesteri hivatal vezetésének rossz menedzsmentje felelős” - tette hozzá Bálai. Peti András (RMDSZ) szerint „érdekfeszítő téma a közszál­lítás”, és figyelembe kell­­venni, hogy nem mindenkinek van lehetősége gépkocsival közlekedni, zsúfolt lett a város. Kije­lentette, elsősorban a beruházásokra (autóbuszok vásárlására - szerk. megj.) kellene odafigyelni, csak utána arra, hogy ho­gyan tehető hatékonnyá, színvonalassá ez a szolgáltatás. Ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy a Marosvásárhelyen tanuló diákoknak, egyetemistáknak járó kedvezményeket megtartsák, akkor is, ha a diákok nem marosvásárhelyiek, hiszen a város egyetemi központ, ezt a jellegét erősíteni kell. Ő is egyetértett abban, hogy az idei költségvetés elfo­gadása előtt semmiképpen nem kellene megszavazni a szó­ban forgó tervezetet, vagyis halasztást javasolt, és hangsúlyozta: „óvatosak kell legyünk a közpénz elköltésé­vel”. Pápai László Zsolt (POL) szintén a halasztást tartotta célszerűnek, szerinte időrendi sorrendben úgy kellene tör­ténjen a tömegközlekedés ügyének rendezése, hogy előbb felbontják a társulási szerződést, így a Siletina Kft.-hez nem kerülhetne az önkormányzat által a tömegközlekedési ked­vezmény címen átutalt évi 27 millió lej 40 százaléka, illetve fontosnak tartotta a számonkérhetőséget és azt, hogy beru­házásokra van szükség. A testület végül a tervezet elhalasztása mellett szavazott, így ez egy későbbi tanácsülésen - nagy valószínűséggel a költség­­vetés elfogadása után - ismét napirendre kerülhet. A képvise­lők ugyanakkor jóváhagyták az elektromos autóbuszok vásár­lásáról szóló két határozat módosítását és kiegészítését. Elszállítható lesz a tilosban parkoló jármű „Átment” az a határozattervezet, mely szerint időszerű egy olyan ügyosztály létrehozása, amely a város közterületén sza­bálytalanul parkoló/várakozó gépkocsikat felemeli és elszál­lítja. A tervezet előterjesztése szerint Marosvásárhely 2015 óta nem rendelkezik ilyen tevékenységet végző ügyosztállyal, ezért is indokoltnak tartják a létrehozását. Az erről az Office EDG Consult cég által készített időszerűségi tanulmányt csa­tolták a tervezethez. A képviselők azzal egészítették ki a hatá­rozatot, hogy a városi közterület-kezelő igazgatóság hatáskörébe utalták ezt a tevékenységet. Az igazgatóság veze­tője, Moldovan Florian a Népújságnak elmondta, a határozatot azután ültetik gyakorlatba, hogy elkészül a működési szabály­zat, a gépkocsik felemeléséhez, illetve elszállításához szüksé­ges eszközök beszerzéséhez a dokumentáció. Ezeket a tanácsosi testületnek jóvá kell hagynia, majd következhet a be­ruházás. Vagyis még hónapokig elhúzódhat, mire felkészülnek arra, hogy megfelelően végezzék ezt a tevékenységet. Nem vásárolnak ingatlant A tanácsban tegnap nem szavazták meg a Horea utca 23. szám alatti ingatlan megvásárlását, ahova korábbi nyilatkoza­tok szerint parkoló épülne, illetve kiszélesíthető lenne a Bal­lada utca. Az ingatlan tulajdonosa, a nagyernyei székhelyű Building Invest Kft. 630.000 eurót kér érte, az összeg alkud­ható - áll a polgármesteri hivatalnál 2018. december 5-én ik­tatott eladási ajánlatban. Ebben az is szerepel, hogy a szóban forgó eladási ár az iktatástól számított 60 napig érvényes. Az intézmény által felkért szakértő 503.535 euróra becsülte az in­gatlan értékét, ehhez adódik még a hét. A tervezetet januárban már egyszer elhalasztották. Az EP illetékes bizottsága Kövesit támogatja az európai főügyészi tisztségre Laura Codrulja Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét tartja a legal­kalmasabbnak a három bennmaradt jelölt közül az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága. A belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottság (LIBE) szerdán szavazott a kérdésről, miután előző nap meg­hallgatta a jelölteket, Laura Codruta Kövesi mellett Jean-Fran­­cois Bohnert francia és Andres Ritter német ügyészt. Kövesi 26, Bohnert 22, Ritter pedig egy voksot kapott a brüsszeli ülésen. A LIBE így Kövesi nevét fogja az EP plenáris ülése elé bocsátani jóváhagyásra, és a plénum várhatóan már­ciusban veszi napirendre a kérdést. „A szavazás az egész romániai igazságügyi rendszernek szólt, azoknak, akik az elmúlt években támogatták a korrup­cióellenes harcot, illetve azon európai bíráknak és ügyészek­nek, akiknek nyomás alatt kell dolgozniuk” - jelentette ki Kövesi. Meghallgatásán Kövesi egyebek mellett kiemelte: „Függet­len voltam, az eredményeim önmagukért beszélnek. Külön­böző pártok tagjai fontos pozíciót betöltő, gazdag emberek ellen indítottunk eljárásokat. A függetlenséget a törvény biz­tosította, jelenleg kísérleteket látunk ennek korlátozására.” Diplomáciai források szerint az EU-tagállamok nagyköve­teinek titkos szavazását a múlt héten Bohnert nyerte 50 pont­tal, Kövesi és Ritter 29-29 pontot ért el. Eredetileg 24-en szálltak versenybe az európai főügyészi tisztségért. A leendő főügyészt az EU társjogalkotó szervei - a tagálla­mok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament - közös megegyezéssel hét évre nevezik ki. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgyneve­zett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezet­ben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Elemzők rámutattak, hogy egy új intézmény esetében gyak­ran a jövőre nézve is meghatározó az első vezetőjének személye. Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igaz­ságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma­­ idején visszaéléseket követett el ez az ügyészség. A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kö­vesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakembe­rek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit. Nehéz helyzetben van az Európai Unió, Kövesi kinevezé­sével ugyanis erős üzenetet küldhetnének azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen keze­lésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elide­­geníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy a román kormányéhoz ha­sonló erőszakos fellépés eredményre vezet - írta az EUObser­­ver brüsszeli hírportál. (MTI) Minimálisra csökkentenék a külföldön tárolható aranytartalékot Öt százalékra korlátoznák kormánypárti törvényho­zók a külföldön tárolható román aranytartalékot, amelynek jelenleg nagy része Londonban van - adta hírül csütörtökön a média. A parlamentben Liviu Dragnea, a PSD és a képviselőház elnöke, valamint Serban Nicolae szociáldemokrata szenátor terjesztettek be egy módosító indítványt, amellyel lényegében a külföldön tárolt román aranytartalék hazaszállítását kezde­ményezték. Az indítványt a szenátusnál iktatták, és javasolták gyorsított eljárásban való megvitatását. A kezdeményezők szerint az aranytartalék 65 százaléka je­lenleg külföldön van, az ottani zárolásáról a román jegybank még Románia 2007-es EU-csatlakozása előtti időszakban ha­tározott. Úgy vélik, hogy azóta a román gazdaság megerősö­dött, az infláció is ellenőrizhető szintre mérséklődött, így Románia gazdasági helyzete jelentősen jobb, mint az EU-csat­lakozás előtti időszakban vagy mint a nemzetközi gazdasági válság idején. Szerintük a gazdasági kilátások is jók, a nemzeti bank pedig elég erős intézmény ahhoz, hogy maga lássa el a tárolás feladatát. Hangsúlyozták, ez azért előnyös, mert Ro­mániának nem kellene tárolási díjat fizetnie. Serban Nicolae csütörtökön a parlament folyosóján újságíróknak nyilatkozva Magyarország példáját említette, amely szintén hazahozta kül­földről aranytartalékát. A PSD közösségi oldalán olvasható bejegyzésben más országok példájára is hivatkoznak, így Né­metországot, Ausztriát, Belgiumot, Hollandiát és Svájcot is említették. Az ellenzék bírálta a kezdeményezést. Stelian Ion, az USR képviselője elhamarkodottnak és veszélyes lépésnek nevezte a PSD indítványát, szerinte nemzetközi szervezetekkel is kon­zultálni kell a kérdésben. Úgy vélte, hogy Dragnea ezzel ve­szélyes játszmát űz, hiszen Romániát Oroszországhoz akarja közelíteni, és el akarja távolítani az Európai Uniótól. Romániának jelenleg csaknem 104 tonna aranya van, ami a nemzetközi tartalékok mintegy 10 százalékát teszi ki. Va­lentin Lazea, a jegybank vezető közgazdásza csütörtökön ki­fejtette: azért fontos, hogy ez a tartalék külföldön legyen, mert garanciát jelent a nemzetközi piacoknak, és növeli a befekte­tőknek a román gazdaságba vetett bizalmát. A kormánypártok az utóbbi időben többször bírálták a köz­ponti bank vezetőségét, amelyet immár csaknem harminc éve Mugur Isarescu vezet. Az ő mandátuma az idén jár le, és az ellenzék feltételezése szerint a PSD hozzá közel álló személyt látna szívesebben a jegybank élén. (MTI) _____ NÉPÚJSÁG 3 Ország - világ Terjed a tiltakozáshullám az igazságszolgáltatási rendszerben Tovább terjed a tiltakozási hullám a bírák és ügyé­szek között a kormány múlt héten hozott sürgősségi rendelete miatt, amely szerintük az igazságszolgál­tatás függetlenségét veszélyezteti. Csütörtökön - több más instancia mellett - a bukaresti törvényszék is csatlakozott a megmozduláshoz, bejelentve, hogy március 7-ig minden pert elhalasztanak, a sürgős ügyek kivételével. A Hotnews.ro hírportál összesí­tése szerint az ország több mint 70 bíróságának és ügyészségének mintegy 800 alkalmazottja csatlako­zott a tiltakozó megmozdulásokhoz. A legtöbb he­lyen a munka időszakos felfüggesztéséről döntöttek, másutt karszalag viselésével, az ügyfélfogadás szü­neteltetésével, a bírósági épületekben kifüggesztett feliratokkal követelik a 7-es számú kormányrendelet visszavonását. (MTI) Orbán Viktorral találkozott Kelemen Hunor Gratulált az RMDSZ hétvégi kongresszusához és a szervezet elnökévé történt újraválasztásához Kele­men Hunornak Orbán Viktor miniszterelnök kettejük csütörtöki megbeszélésén Budapesten, a karmelita kolostorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes állam­titkár. A megbeszélésen egyeztettek az Európai Néppárt keretében zajló választási felkészülésükről, és hangsúlyozták: a májusi európai parlamenti (EP-) választáson az egyik legfontosabb cél az, hogy erős Kárpát-medencei magyar képviselet le­gyen az újraválasztott EP-ben. Orbán Viktor és Ke­lemen Hunor értékelte a magyar kormányzati segítséggel megvalósuló erdélyi gazdaságélénkítő programok alakulását; az RMDSZ elnöke tájékoz­tatta a miniszterelnököt, hogy a kisebb pályázatok első fázisa lezárult, és már a nagyobb beruházások előkészítése, tervezése is zajlik. (MTI) Nyirő Józsefről nevezték el a székelyudvarhelyi könyvtárat A székelyudvarhelyi önkormányzati testület csütör­töki ülésén Nyirő Józsefről nevezte el a város könyv­tárát. Az Orbán Árpád alpolgármester által beterjesztett határozattervezetet 16 képviselő támo­gatta szavazatával, ketten tartózkodtak. Amint az ülésen elhangzott: a tanács tavaly március 15-i ün­nepi ülésén hozott elvi határozatot a névválasztásról és arról, hogy elindítja a névadás jogi procedúráját. A névválasztást a prefektus hivatalában működő névadó bizottság negatívan véleményezte, de amint a tanácsülésen a város jegyzője elmagyarázta: a testület ennek ellenére határozhat a névadásról. Az önkormányzati testület ülésén az RMDSZ egyik kép­viselője a döntés elnapolását, másik a név módosí­tását és a Kányádi Sándor nevet javasolta a könyvtárnak. Az MPP és az EMNP közös frakciója kitartott a Nyirő József név és a szavazás megtar­tása mellett. Többen is elmondták: mindkét szemé­lyiséget fontosnak tartják a város számára, semmiképpen nem szeretnék őket egymás ellen ki­játszani, és keresik a módját annak, hogy Kányádi­­ Sándor nevét is utca, tér vagy intézmény viselje Székelyudvarhelyen. (MTI) Aranypofon (Folytatás az 1. oldalról) egyeztetés, és azon az érintett szenátor egy tegnapi nyi­latkozatában elhangzott érveket hozta volna fel, idehal­latszana a brüsszeli szakik hahotázása. Az ügyből jó esetben lesz megint egy elmarasztaló levél az európai jegybanktól, rossz esetben meg egy kö­telezettségszegés­i eljárás az ország ellen. Mindkét vál­tozatnál lehet majd lelkesen szidni a brüsszeli bürokratákat a haveri tévékben, hogy lám, megint ke­resztbe tesznek a jó nép boldogulásán fáradozó kor­mányzatnak. Ez kiváló téma lehet a soron következő négy választás bármelyikének kampányában, mert a választók egy része fogékony az ilyen üzenetekre, és addig is el lehet terelni a figyelmüket a kormány csődös gazdaság­­politikájáról. A kezdeményezésben az ellenzék is sejt hasznosítható politikai tőkét, egyelőre orosz propaganda hatását meg diktatúra bevezetésére való készülődést láttak benne, de valószínűleg lesznek egyéb ötletek is, annyi már biztos, hogy a figyelmet sikerült felkelteni, a kampánycsalira rá­haraptak a politikai ellenfelek. Az ügy politikai hasznát majd a pártok látják meg a választások utáni szavazatszámláláskor, de az adófize­tőnek ebből haszna nem, csak kára származik. Mert ha a kormányzat az amúgy törvényekben és nemzetközi szerződésekben is rögzített követelményekre fittyet hányva úgy alkot a gazdaság működésére ható szabályo­kat, hogy arról meg sem kérdezi az érintett feleket, azzal az ország és nemzetgazdasága hitelességét ássa alá, amit majd hosszú idő kormányainak munkájával lehet újjáé­píteni.

Next