Népújság, 2019. szeptember (71. évfolyam, 198-222. szám)

2019-09-28 / 221. szám

NÉPÚJSÁG _______________________________________________________MÚZSA__________________________________________2019. szeptember 28., szombat Erdélyi alkotók nyerték a Színházi Kritikusok Céhének díjait (Folytatás a 3. oldalról) Amikor a legjobb előadás díját szavazzák meg, akkor a produkció összhatását nézik, és ez a fődíj nagy örömöt okozott szá­momra. Amikor a nyáron a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSzT) megkaptam a legjobb rendezés díját, az is hatalmas öröm­forrást jelentett, de a mostani azért fantasz­tikus, mert a társulat is megkapta vele az elismerést. Egyértelműen nagyon erős szí­nészi munka jellemzi az előadást, és ez a né­zőkre is hatással van. A színházi alkotóknak nincs annál nagyobb elégtétele, mint amikor a közönség is hihetetlenül szereti az elő­adást (sok előadásra nem lehet már jegyet kapni), és a szakma is ilyen szinten egyér­telműen visszajelez, és úgy ítéli meg, hogy ez volt az elmúlt évad legkiemelkedőbb elő­adása. A legjobb előadás mellett a legjobb rendezés, a legjobb mellékszereplő, a leg­jobb zene és a legjobb színpadi szöveg dí­jára voltunk jelölve, az ötből hármat elhoz­tunk. Nagyszerű élmény, nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy ezt megélhettük. Természetesen minden díj kötelez, továbbra is nagy a kihívás, me­gyünk tovább az úton - mondta a rendező. A produkció által eddig elnyert díjak a következők: Sebestyén Aba - POSZT - a legjobb rendezés díja 2019; Cári Tibor - POSZT - a legjobb színházi zene 2019; A POSZT közönségzsűrijének díja 2019; Sodró Eliza - a POSZT színészzsűrije által megítélt díj - Legjobb női alakítás díja 2019; Színikritikusok Díja-A legjobb elő­adás, 2019; Színikritikusok Díja-A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg (meg­osztva: Kelemen Kristóf: Megfigyelők), 2019; Cári Tibor - Színikritikusok Díja - A legjobb színházi zene, 2019. 10 - jelenet az előadásból. Fotó: Dömölky Dániel Színházi október Közzétette új, immár 75. évadának októberi műsor­rendjét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az ősz második hónapjának szín­házi kínálatában a korábbi előadások mellett sze­repel bemutató, felolvasószínházi produkció és ifjúsági előadás is. Az októberi műsor 4-én, pénteken veszi kezdetét: aznap 19.30 órakor bemutatóra kerül sor­­ a Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű, Bűn és bűnhődés című regénye alapján készült Raszkolnyikov (Bűn és bűnhődés) című szín­padi adaptációt Albu István rendező viszi színpadra a színház kistermében. A színházi ismertetőben a következőképpen írnak a születő produkcióról: Az emberéleteket veszélyeztető, végzetes ideológiák átitatta világunk megértéséhez egyre ak­tuálisabb segítséget nyújthat egy 19. század közepén élő, pé­­tervári fiatalember története. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij halhatatlan klasszikusából, a Bűn és bűnhő­­désből készült jelén színházi adaptáció épp ezért a főhősnek, az eszméje vezérelte gyilkosnak, a meghasonlott Rogyion Romanovics Raszkolnyikovnak nem annyira a tettét, mint in­kább annak regénybeli megítélését helyezi a fókuszba. A bűnös és/vagy áldozat kérdése helyett sokkal inkább a kinek van igaza problematika mentén próbálja megfejteni az élet­kioltás vágyának eredőjét. A szereplők sorsán keresztül pedig annak a kérdésnek a határait is feszegeti, hogy vajon ember alkotta törvény vagy isteni elrendeltetés hozhatja-e helyre az önmagát is megkérdőjelező ember életét? Létezik, létezhet­­e feltámadás a bűnelkövetés után, új pályára lehet-e állítani egy olyasfajta kisiklott életet, amelyhez mind az elkövető, mind pedig a környezetében élők teljesen máshogy viszo­nyulnak? Az előadás 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Sze­reposztás: Raszkolnyikov: Varga Balázs, Porfirij: Bíró József, Szonya: Kiss Béla. Jelmeztervező: Szőke Zsuzsi. Dramaturg: Gyürky Katalin. Október 5-én, szombaton 19.30 órától az előadást megis­métlik. A további programot az alábbiakban olvashatják. Október 6., vasárnap 19.30 óra­­ Molter Károly: Örök­mozgó. Színmű, felolvasószínházi előadás. Rendező: Gáspá­­rik Attila. Kisterem. Október 8., kedd 19.30 óra - Gerhart Hauptmann: A pat­kányok. Berlini tragikomédia. Rendező: Zsótér Sándor. Kis­terem. Az előadás időtartama: 2 óra 30 perc (egy szünettel). Október 10., csütörtök 19 óra - Kiss Csaba: Hazatérés Dá­niába. Dráma. Rendező: Kiss Csaba. Nagyterem. Az előadás időtartama: 2 óra 45 perc (egy szünettel). Október 11., péntek 19 óra - @tizenhét (valloMÁSOK). A MaNaSZok csoport ifjúsági előadása. Rendező: Bélai Mar­­cel, Demeter Márk Cristopher. Underground terem. Az elő­adás időtartama: 1 óra 20 perc (szünet nélkül). Október 15., kedd 17 óra -­­tizenhét (vallomÁSOK). A MaNaSZok csoport ifjúsági előadása. Rendező: Bélai Mar­­cel, Demeter Márk Cristopher. Underground terem. Az elő­adás időtartama: 1 óra 20 perc (szünet nélkül). Október 18., péntek 19 óra - Agatha Christie: A láthatatlan hóhér. Krimi. Rendező: Gáspárik Attila. Nagyterem. Az elő­adás időtartama: 2 óra (egy szünettel). Október 19., szombat 19.30 óra­­ Horace McCoy: A lova­kat lelövik, ugye? Dráma. Rendező: Madalin Hincu. Kiste­rem. Az előadás időtartama 2 óra 15 perc (szünet nélkül). Október 26., szombat 19.30 óra - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Raszkolnyikov (Bűn és bűnhődés). Dráma. Rendező: Albu István. Kisterem. Október 28., hétfő 19 óra - Karácsony Benő - Kincses Elemér: Pjotrnska. Könnyes bohózat. Rendező: Kincses Ele­mér. Underground terem. Az előadás időtartama: 1 óra 45 perc (szünet nélkül). A fenti előadások mellett több vendégjátékra is indul a tár­sulat a hónap folyamán. Október 12., szombat 19 óra - A patkányok - Gyergyó­­szentmiklós (Kollokvium). Október 22., kedd 20 óra - A lovakat lelövik, ugye? - Bu­karest (Országos Színházi Fesztivál). Október 23., szerda 20 óra - A láthatatlan hóhér - Brassó. Jegyek és bérletek válthatók a színházban működő jegy­pénztárban (kedd-péntek 9-15 óra között és előadás előtt egy órával, tel. 0365-806-865), a színház Kultúrpalotában mű­ködő jegyirodájában (kedd-péntek 12-17.30 óra között, tel. 0372-951-251) valamint online a www.biletmaster.ro honla­pon. A színház fenntartja a műsorváltoztatás jogát! (Knb.) Hazatérés Dániába A láthatatlan hóhér Buksa Éva-Mária ny. tanár „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. ” Kazinczy Ferenc Marosvásárhelyen, Erdély egyik legneve­sebb szellemi fellegvárában, „a Múzsák lakó­helyén” - miként Csokonai írta Maros­vásárhelyi gondolatok című versében - méltón szeretnénk megemlékezni, e jubile­umi esztendőben Kazinczy Ferencről szüle­tésének (1759. október 27.) 260. évfordulóján. Múltunk, történelmünk, anya­nyelvünk, szülőföldünk és szellemi nagyjaink sorsa iránti aggodalmunkat, illetve ragaszko­dásunkat, kimondva vagy kimondatlanul, magunkban hordozzuk, mint kagyló az igaz­gyöngyöt. Most, a megváltozott politikai konstelláci­óban mi is, erdélyi magyarok beszélhetünk - szabadon? - saját múltunkról, történelmünk­ről, kultúránkról. Nemzeti kultúránknak, hiteles történelmi múltunknak, szülőföldünk ősi hagyományai­nak őrzését és az ifjú nemzedékkel való meg­ismertetését életcélomnak tartom. Bár közhelyes, szeretem szülőföldemet, és büsz­keséggel tölt el szülővárosom szellemi örök­ségének gazdagsága. Ezért fáj nemzeti örökségünk, valós kulturális értékeink „kal­­lódása”, elhomályosítása a sötét és viharos idők mesterséges ködében... Én hiszek az irodalom, a kultúra nemzetmegtartó erejében és közös történelmi múltunk nemzettudatot erősítő, közösségformáló hatásában. Ezért célom emlékezni és emlékeztetni. Nekünk feledni nem lehet, nem szabad! Sütő András figyelmeztető szavai visszhangzanak fülemben: „A feledés maga a pusztulás.” A múlt és jelen metszésvonalában, a körü­löttünk zajló társadalmi-kulturális változások közepette hinni szeretném, hogy szükség van kulturális gyökereink felm­utatására. Mert a gyökér az élet feltétele! Úgy vélem, axióma a nagy Széchenyi figyelmeztetése: „Nyelvé­ben él a nemzet!” Elgondolkodtató az erdélyi írónak, Kemény Zsigmondnak a megállapí­tása: „Széchenyi előde Kazinczy volt.” A 260 éve született irodalomszervező, pró­zaíró, irodalomkritikus, költő, festőművész, nyelvész és műfordító, a nyelvújítási mozga­lom vezéralakja, Kazinczy Ferenc intelme örök érvényű:„A szép tettek közösek mind­azokkal, akiknek szívében a jónak érzése nem idegen.” Mi, a marosvásárhelyi kultúra munkásai, e kultúrkörben élve évről évre megidézzük nagy szellemi őseinket, akik ki­kövezték a magyar kultúra és tudományosság göröngyös útját. Nem feledkezhetünk meg arról, aki a felvilágosodás eszméit követke­zetesen képviselve kultúraszervező tevékeny­ségével az összmagyar nemzeti művelődést szolgálta. Hegedűs Géza ezt írta róla: „Kazinczy Fe­renc azért tartozik a világosság nemzedéké­hez, mert akkor indul, és annak az egyik jellegzetes alakja, és mert éppen ő az, aki to­vábbviszi a felvilágosodás eszmevilágát és hevületét, hogy a sötétség évtizedeiben a le­geslegfőbb ösztönzőjeként, megérve még a reformkor kezdetét is, összekötő kapocsként vehessük tudomásul a 18. század újító szel­leme és a 19. század romantikája között. Ka­zinczy még Bessenyeitől,­ az erdélyi származású Báróczi Sándortól kapta az ösz­tönzést, és Kisfaludy Károlyon, Kölcseyn ke­resztül Vörösmarty nemzedékének is ösztönzője lett.” (A magyar irodalom arckép­csarnoka, Trezor Kiadó, Bp., 1995 -126. old.) Toldy Ferenc Nekrológjában így méltatta: „Ő vala ama lángoszlop, melyből a legnagyob­bak is ihletet vettek.” Valóban a legnagyobbakat megihlette, más tollforgatók - mint Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és az erdélyi Bölöni Farkas Sándor - biztatást, buzdítást kaptak irodalmi tevékenységük folytatására. Kazinczy 50 éven át - 1780-1831 között - aktív résztvevője volt a magyar szellemi életnek, ebből 30 éven keresztül meghatározó szerepet játszott, azaz irányítója volt. Mun­kásságának első szakaszában - Bessenyei által bátorítva - lázas fordítói tevékenységet folytatott: Lessing, Goethe, Schiller, Moliere, S. Gessner, valamint Shakespeare műveit tette át magyar nyelvre. Úgy vélte, fordításai révén hajlékonyabbá teheti nyelvünket és csi­szolhatja a stílust. 1791-ben Bécsben az er­délyi Báróczi Sándor testőr-író előadásait hallgatta, akit őszintén csodált. „Édes szólása csudálgatásában f­elmerülve, számára egész életét meghatározó példává magasztosult. Mesterének tekintette, aki a nyelv és kultúra új, magasabb szintjének megteremtésére ill. megújításának kimunkálására biztatta. Ugyancsak Bécsben ismerte meg 1793- ban a Marosvásárhelyről érkezett gr. Teleki Domokost, Teleki Sámuelnek, Erdély kancel­lárjának rendkívül sokoldalúan képzett fiát, aki éppen első magyar nyelvű földrajzi leírá­sához gyűjtötte az anyagot. Barátság szövő­dött közöttük, együtt utaztak Kassára. 1796-ban, amikor már a kufsteini börtönben szenvedett, Teleki így emlékezett vissza: „K. F. úrral (a cenzúra miatt nem írhatta ki nevét), ezzel a Musák szövetséges barátjával egy társaságba Kassára indultunk” - Egynéhány hazai utazások leírása, Tót és Horváth Orszá­gok rövid esméretével egygyütt, kiadattott G. T.D. által, nyomtattatott Bétsben MDCCXCVI. A fiatal tanfelügyelő, aki hatévi működése alatt több mint 200 új magyar iskolát szerve­­(Folytatás az 5. oldalon) Lux Homini Kazinczy és Marosvásárhely

Next