Népújság, 2019. szeptember (71. évfolyam, 198-222. szám)
2019-09-28 / 221. szám
NÉPÚJSÁG _______________________________________________________MÚZSA__________________________________________2019. szeptember 28., szombat Erdélyi alkotók nyerték a Színházi Kritikusok Céhének díjait (Folytatás a 3. oldalról) Amikor a legjobb előadás díját szavazzák meg, akkor a produkció összhatását nézik, és ez a fődíj nagy örömöt okozott számomra. Amikor a nyáron a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSzT) megkaptam a legjobb rendezés díját, az is hatalmas örömforrást jelentett, de a mostani azért fantasztikus, mert a társulat is megkapta vele az elismerést. Egyértelműen nagyon erős színészi munka jellemzi az előadást, és ez a nézőkre is hatással van. A színházi alkotóknak nincs annál nagyobb elégtétele, mint amikor a közönség is hihetetlenül szereti az előadást (sok előadásra nem lehet már jegyet kapni), és a szakma is ilyen szinten egyértelműen visszajelez, és úgy ítéli meg, hogy ez volt az elmúlt évad legkiemelkedőbb előadása. A legjobb előadás mellett a legjobb rendezés, a legjobb mellékszereplő, a legjobb zene és a legjobb színpadi szöveg díjára voltunk jelölve, az ötből hármat elhoztunk. Nagyszerű élmény, nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy ezt megélhettük. Természetesen minden díj kötelez, továbbra is nagy a kihívás, megyünk tovább az úton - mondta a rendező. A produkció által eddig elnyert díjak a következők: Sebestyén Aba - POSZT - a legjobb rendezés díja 2019; Cári Tibor - POSZT - a legjobb színházi zene 2019; A POSZT közönségzsűrijének díja 2019; Sodró Eliza - a POSZT színészzsűrije által megítélt díj - Legjobb női alakítás díja 2019; Színikritikusok Díja-A legjobb előadás, 2019; Színikritikusok Díja-A legjobb új magyar dráma / színpadi szöveg (megosztva: Kelemen Kristóf: Megfigyelők), 2019; Cári Tibor - Színikritikusok Díja - A legjobb színházi zene, 2019. 10 - jelenet az előadásból. Fotó: Dömölky Dániel Színházi október Közzétette új, immár 75. évadának októberi műsorrendjét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Az ősz második hónapjának színházi kínálatában a korábbi előadások mellett szerepel bemutató, felolvasószínházi produkció és ifjúsági előadás is. Az októberi műsor 4-én, pénteken veszi kezdetét: aznap 19.30 órakor bemutatóra kerül sor a Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű, Bűn és bűnhődés című regénye alapján készült Raszkolnyikov (Bűn és bűnhődés) című színpadi adaptációt Albu István rendező viszi színpadra a színház kistermében. A színházi ismertetőben a következőképpen írnak a születő produkcióról: Az emberéleteket veszélyeztető, végzetes ideológiák átitatta világunk megértéséhez egyre aktuálisabb segítséget nyújthat egy 19. század közepén élő, pétervári fiatalember története. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij halhatatlan klasszikusából, a Bűn és bűnhődésből készült jelén színházi adaptáció épp ezért a főhősnek, az eszméje vezérelte gyilkosnak, a meghasonlott Rogyion Romanovics Raszkolnyikovnak nem annyira a tettét, mint inkább annak regénybeli megítélését helyezi a fókuszba. A bűnös és/vagy áldozat kérdése helyett sokkal inkább a kinek van igaza problematika mentén próbálja megfejteni az életkioltás vágyának eredőjét. A szereplők sorsán keresztül pedig annak a kérdésnek a határait is feszegeti, hogy vajon ember alkotta törvény vagy isteni elrendeltetés hozhatja-e helyre az önmagát is megkérdőjelező ember életét? Létezik, létezhete feltámadás a bűnelkövetés után, új pályára lehet-e állítani egy olyasfajta kisiklott életet, amelyhez mind az elkövető, mind pedig a környezetében élők teljesen máshogy viszonyulnak? Az előadás 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Szereposztás: Raszkolnyikov: Varga Balázs, Porfirij: Bíró József, Szonya: Kiss Béla. Jelmeztervező: Szőke Zsuzsi. Dramaturg: Gyürky Katalin. Október 5-én, szombaton 19.30 órától az előadást megismétlik. A további programot az alábbiakban olvashatják. Október 6., vasárnap 19.30 óra Molter Károly: Örökmozgó. Színmű, felolvasószínházi előadás. Rendező: Gáspárik Attila. Kisterem. Október 8., kedd 19.30 óra - Gerhart Hauptmann: A patkányok. Berlini tragikomédia. Rendező: Zsótér Sándor. Kisterem. Az előadás időtartama: 2 óra 30 perc (egy szünettel). Október 10., csütörtök 19 óra - Kiss Csaba: Hazatérés Dániába. Dráma. Rendező: Kiss Csaba. Nagyterem. Az előadás időtartama: 2 óra 45 perc (egy szünettel). Október 11., péntek 19 óra - @tizenhét (valloMÁSOK). A MaNaSZok csoport ifjúsági előadása. Rendező: Bélai Marcel, Demeter Márk Cristopher. Underground terem. Az előadás időtartama: 1 óra 20 perc (szünet nélkül). Október 15., kedd 17 óra -tizenhét (vallomÁSOK). A MaNaSZok csoport ifjúsági előadása. Rendező: Bélai Marcel, Demeter Márk Cristopher. Underground terem. Az előadás időtartama: 1 óra 20 perc (szünet nélkül). Október 18., péntek 19 óra - Agatha Christie: A láthatatlan hóhér. Krimi. Rendező: Gáspárik Attila. Nagyterem. Az előadás időtartama: 2 óra (egy szünettel). Október 19., szombat 19.30 óra Horace McCoy: A lovakat lelövik, ugye? Dráma. Rendező: Madalin Hincu. Kisterem. Az előadás időtartama 2 óra 15 perc (szünet nélkül). Október 26., szombat 19.30 óra - Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Raszkolnyikov (Bűn és bűnhődés). Dráma. Rendező: Albu István. Kisterem. Október 28., hétfő 19 óra - Karácsony Benő - Kincses Elemér: Pjotrnska. Könnyes bohózat. Rendező: Kincses Elemér. Underground terem. Az előadás időtartama: 1 óra 45 perc (szünet nélkül). A fenti előadások mellett több vendégjátékra is indul a társulat a hónap folyamán. Október 12., szombat 19 óra - A patkányok - Gyergyószentmiklós (Kollokvium). Október 22., kedd 20 óra - A lovakat lelövik, ugye? - Bukarest (Országos Színházi Fesztivál). Október 23., szerda 20 óra - A láthatatlan hóhér - Brassó. Jegyek és bérletek válthatók a színházban működő jegypénztárban (kedd-péntek 9-15 óra között és előadás előtt egy órával, tel. 0365-806-865), a színház Kultúrpalotában működő jegyirodájában (kedd-péntek 12-17.30 óra között, tel. 0372-951-251) valamint online a www.biletmaster.ro honlapon. A színház fenntartja a műsorváltoztatás jogát! (Knb.) Hazatérés Dániába A láthatatlan hóhér Buksa Éva-Mária ny. tanár „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. ” Kazinczy Ferenc Marosvásárhelyen, Erdély egyik legnevesebb szellemi fellegvárában, „a Múzsák lakóhelyén” - miként Csokonai írta Marosvásárhelyi gondolatok című versében - méltón szeretnénk megemlékezni, e jubileumi esztendőben Kazinczy Ferencről születésének (1759. október 27.) 260. évfordulóján. Múltunk, történelmünk, anyanyelvünk, szülőföldünk és szellemi nagyjaink sorsa iránti aggodalmunkat, illetve ragaszkodásunkat, kimondva vagy kimondatlanul, magunkban hordozzuk, mint kagyló az igazgyöngyöt. Most, a megváltozott politikai konstellációban mi is, erdélyi magyarok beszélhetünk - szabadon? - saját múltunkról, történelmünkről, kultúránkról. Nemzeti kultúránknak, hiteles történelmi múltunknak, szülőföldünk ősi hagyományainak őrzését és az ifjú nemzedékkel való megismertetését életcélomnak tartom. Bár közhelyes, szeretem szülőföldemet, és büszkeséggel tölt el szülővárosom szellemi örökségének gazdagsága. Ezért fáj nemzeti örökségünk, valós kulturális értékeink „kallódása”, elhomályosítása a sötét és viharos idők mesterséges ködében... Én hiszek az irodalom, a kultúra nemzetmegtartó erejében és közös történelmi múltunk nemzettudatot erősítő, közösségformáló hatásában. Ezért célom emlékezni és emlékeztetni. Nekünk feledni nem lehet, nem szabad! Sütő András figyelmeztető szavai visszhangzanak fülemben: „A feledés maga a pusztulás.” A múlt és jelen metszésvonalában, a körülöttünk zajló társadalmi-kulturális változások közepette hinni szeretném, hogy szükség van kulturális gyökereink felmutatására. Mert a gyökér az élet feltétele! Úgy vélem, axióma a nagy Széchenyi figyelmeztetése: „Nyelvében él a nemzet!” Elgondolkodtató az erdélyi írónak, Kemény Zsigmondnak a megállapítása: „Széchenyi előde Kazinczy volt.” A 260 éve született irodalomszervező, prózaíró, irodalomkritikus, költő, festőművész, nyelvész és műfordító, a nyelvújítási mozgalom vezéralakja, Kazinczy Ferenc intelme örök érvényű:„A szép tettek közösek mindazokkal, akiknek szívében a jónak érzése nem idegen.” Mi, a marosvásárhelyi kultúra munkásai, e kultúrkörben élve évről évre megidézzük nagy szellemi őseinket, akik kikövezték a magyar kultúra és tudományosság göröngyös útját. Nem feledkezhetünk meg arról, aki a felvilágosodás eszméit következetesen képviselve kultúraszervező tevékenységével az összmagyar nemzeti művelődést szolgálta. Hegedűs Géza ezt írta róla: „Kazinczy Ferenc azért tartozik a világosság nemzedékéhez, mert akkor indul, és annak az egyik jellegzetes alakja, és mert éppen ő az, aki továbbviszi a felvilágosodás eszmevilágát és hevületét, hogy a sötétség évtizedeiben a legeslegfőbb ösztönzőjeként, megérve még a reformkor kezdetét is, összekötő kapocsként vehessük tudomásul a 18. század újító szelleme és a 19. század romantikája között. Kazinczy még Bessenyeitől, az erdélyi származású Báróczi Sándortól kapta az ösztönzést, és Kisfaludy Károlyon, Kölcseyn keresztül Vörösmarty nemzedékének is ösztönzője lett.” (A magyar irodalom arcképcsarnoka, Trezor Kiadó, Bp., 1995 -126. old.) Toldy Ferenc Nekrológjában így méltatta: „Ő vala ama lángoszlop, melyből a legnagyobbak is ihletet vettek.” Valóban a legnagyobbakat megihlette, más tollforgatók - mint Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és az erdélyi Bölöni Farkas Sándor - biztatást, buzdítást kaptak irodalmi tevékenységük folytatására. Kazinczy 50 éven át - 1780-1831 között - aktív résztvevője volt a magyar szellemi életnek, ebből 30 éven keresztül meghatározó szerepet játszott, azaz irányítója volt. Munkásságának első szakaszában - Bessenyei által bátorítva - lázas fordítói tevékenységet folytatott: Lessing, Goethe, Schiller, Moliere, S. Gessner, valamint Shakespeare műveit tette át magyar nyelvre. Úgy vélte, fordításai révén hajlékonyabbá teheti nyelvünket és csiszolhatja a stílust. 1791-ben Bécsben az erdélyi Báróczi Sándor testőr-író előadásait hallgatta, akit őszintén csodált. „Édes szólása csudálgatásában felmerülve, számára egész életét meghatározó példává magasztosult. Mesterének tekintette, aki a nyelv és kultúra új, magasabb szintjének megteremtésére ill. megújításának kimunkálására biztatta. Ugyancsak Bécsben ismerte meg 1793- ban a Marosvásárhelyről érkezett gr. Teleki Domokost, Teleki Sámuelnek, Erdély kancellárjának rendkívül sokoldalúan képzett fiát, aki éppen első magyar nyelvű földrajzi leírásához gyűjtötte az anyagot. Barátság szövődött közöttük, együtt utaztak Kassára. 1796-ban, amikor már a kufsteini börtönben szenvedett, Teleki így emlékezett vissza: „K. F. úrral (a cenzúra miatt nem írhatta ki nevét), ezzel a Musák szövetséges barátjával egy társaságba Kassára indultunk” - Egynéhány hazai utazások leírása, Tót és Horváth Országok rövid esméretével egygyütt, kiadattott G. T.D. által, nyomtattatott Bétsben MDCCXCVI. A fiatal tanfelügyelő, aki hatévi működése alatt több mint 200 új magyar iskolát szerve(Folytatás az 5. oldalon) Lux Homini Kazinczy és Marosvásárhely