Népújság, 2020. január (72. évfolyam, 1-23. szám)

2020-01-22 / 16. szám

6 NÉPÚJSÁG ____________________________________________________GAZDASÁG_______________________________________________ 2020. január 22., szerda 2SiIE Szerkesztette: Benedek István A tavalyi volt a Dacia legjobb éve Az előző évinél 5,1 százalékkal több, összesen 736 570 gépkocsit ér­tékesített 2019-ben a Dacia, ez a Renault-csoporthoz tartozó márka eddigi legjobb teljesítményének számít. A cég pénteken kiadott közleménye szerint az export 5,4 százalékkal nőtt. A gyártott gépkocsik közül több mint 581 ezret Európában értékesí­tettek, ezzel a Dacia a 13. helyre jött fel az európai autógyártók rangso­rában. A legtöbb Daciát - több mint 140 ezret - Franciaországban értékesí­tették tavaly, de az Olaszországban, Németországban és Spanyolország­ban eladott Daciák száma is meghaladta a hazai piacon értékesített 55 463 autót. A Romániában elért eredmény jobb ugyan az előző évinél, de a nö­vekedés üteme 1,5 százalékra lassult az egy évvel korábban elért 26 szá­zalékos növekedéshez képest. A Dacia valamennyi modelljéből többet adtak el tavaly, mint 2018-ban, a legjobban a Logan fogyott Romániában, ebből több mint 20 ezret érté­kesítettek. A Duster bizonyult tavaly is a legkedveltebb hobbiterepjárónak az országban, a modellből Romániában eladott 12 795 jármű 70 százaléka összkerékmeghajtású volt. A Dusterből egy speciálisan átalakított modellt is gyártott tavaly a pi­­tești-i Dacia-üzem, amellyel Ferenc pápát szállították egyes útvonalakon romániai látogatása alkalmával. A román pápamobilt tavaly év végén a Vatikánban helyezték forgalomba - közölte a Dacia. A Daciát 1999-ben vette át a Renault-csoport és 2004-ben dobta piacra első modelljét, a Logant, megalapozva a román autómárka fejlődését az európai piacon. (MTI) A kormány segélykölcsönt adott a Tarom légitársaságnak A kormány csütörtöki ülésén 195 millió lej segélykölcsönt ítélt meg a Tarom légitársa­ságnak, enélkül a vállalat márciustól már nem tudna működni - nyilatkozta Ionel Danca, a miniszterelnöki kan­cellária vezetője. A kölcsönt az államkincstár bo­csátja a vállalat rendelkezésére. Danca szerint a Tarom márciustól már nem lenne képes finanszírozni a működését, ha nem kapná meg a támogatást. Közölte: az állam azzal a feltétellel adta a segélyt, hogy a vállalat átalakításokat hajt végre működésének hatékonyabbá tétele érdekében. Hozzátette, hogy ezt még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak is, amelyet értesíteni fog a kormány az állami támogatás megítéléséről. Danca nem részle­tezte, hogy milyen átalakítások vár­hatók a Taromnál. Az 1954-ben alapított Tarom 50 célállomásra működtet járatokat, flottája 23 repülőgépből áll, ame­lyek egy része elavult. Tavaly a vállalatnak 1,38 milliárd lej árbevétel mellett 182,77 millió lej vesztesége volt. Az idénre 171,37 millió lej veszteségre számí­tanak 1,51 milliárd lej árbevétel mellett A Tarom legutóbb 2007-ben könyvelt el nyereséget, alkalmazot­tainak száma eléri az 1900-at, 2018- ban 2,9 millió utast szállított. (MTI) Tavaly 6 százalékkal nőtt a bukaresti nemzetközi repülőtér forgalma Tavaly 6 százalékkal nőtt a buka­resti Henri Coandă-Otopeni repülő­tér utasforgalma az előző évhez mérten, a légikikötő 14,7 millió utast szolgált ki. Az adatot pénteken a Ziarul Fi­nanciar című gazdasági napilap elektronikus kiadása idézte, amely megállapította, hogy a légikikötő utasforgalma kisebb mértékben nőtt az előző évhez képest, hiszen 2018- ban 8 százalékos bővülést jegyez­tek. A lap közölte: tavaly a romániai repülőterek utasforgalma több mint 5 százalékkal nőtt, és elérte a 23 milliót. A szakágazat arra számít, hogy a következő 15 évben átlag­ban 4 százalékkal fog nőni a légi utasok száma a 17 romániai repülő­téren. A 23 milliós utasforgalom több mint 90 százalékát az öt legna­gyobb repülőtér generálta. A toplis­tán toronymagasan a bukaresti vezeti. Románia második legna­gyobb légikikötőjének a kolozsvári számít, amely tavaly 4 százalékkal több, 2,9 millió utast szolgált ki. Harmadik a temesvári, amelynek utasforgalma 2019-ben 5 százalék­kal, 1,6 millióra nőtt. Szintén 5 szá­zalékos növekedést jegyeztek a jászvásári (Iași) légikikötőben, amely 1,3 millió utast szolgált ki, ötödik a nagyszebeni repülőtér, ahol az utasok száma 10 százalékkal, 750 ezerre bővült. (MTI) Lámfalussy-konferencia Matolcsy szerint az eurózóna teljes reformjára van szükség Az eurózóna reformjára, a maastrichti kritériumok újragondolására van szükség - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Lámfalussy-konferencián hétfőn Budapesten. Az európai és globális gazdaságpolitikai gondol­kodás meghatározónak számító fórumának témája a fenntartható konvergencia - mondta a jegybankelnök. Az európai közösség minden tagját az eurózóna át­alakításáról szükséges párbeszéd elindítására kérte. Magyarország elkészítette ezt a programot - jelezte. Húsz évvel az euró bevezetése után néhány alap­vető feltétel még mindig nem teljesült, új párbeszédre van szükség arról, hogyan reformálják meg a valuta­­övezetet - emelte ki az MNB elnöke. A reformokra szerinte kiváló alkalmat kínál az 1992-es maastrichti szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben. A kon­vergenciareformhoz új párbeszéd kell az EU intézmé­nyeivel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is. Európában mindenki erős EU-ban érdekelt, a hosszú távon fenntartható sikeres európai gazdasághoz ver­senyképességre, kohézióra van szükség - tette hozzá. Az eurózóna első tíz éve sikeres volt, de a globális pénzügyi válságot követően számos problémával és megoldatlan kérdéssel szembesült - vélekedett. Peter Praet (fotó), az Európai Központi Bank igaz­gatóságának korábbi tagja, akit idén Lámfalussy-díjjal jutalmaztak, kiemelte: az eurózóna stratégiájának sür­gős felülvizsgálatára van szükség. Idén év végére vár­hatóan a végére érnek a felülvizsgálatnak. A refor­mokkal kapcsolatban fontos, hogy legyenek határidők - húzta alá. Szerinte az egyensúlytalanságok már az eurózóna első évtizedében megjelentek, talán túlsá­gosan elhanyagolták ennek jeleit. A monetáris politika nem tud hatékonyan működni más politikák támoga­tása nélkül. Azt mondta, hogy az Európai Központi Bank iránti bizalom alacsony, azzal együtt, hogy az emberek szeretik az eurót. (MTI) nfe: .AMFALl­^ Fotó: MT Tovább rontotta a világgazdasági előrejelzését az IMF Tovább rontotta a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó előrejelzését, és lefelé módosította 2019-es GDP-növekedési becslését is a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tavaly októberben publikált World Econo­mic Outlook (WEO) jelentésnek az MTI-hez hétfőn eljuttatott felülvizsgált változatában. A globális gazdasági növekedés az IMF legfrissebb számítása szerint 2019-ben az októberi WEO jelen­tésben jelzett 3,0 százaléknál 0,1 százalékponttal ki­sebb, 2,9 százalék volt. Az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését 3,3 százalékra csök­kentette az IMF a tavaly októberi 3,4 százalékról, a 2021-es növekedési előrejelzését pedig 0,2 százalék­­ponttal vette alacsonyabbra, 3,4 százalékra. A 2018- as világgazdasági növekedés 3,6 százalékos volt. Az IMF prognózisában rámutat, hogy a geopoliti­kai feszültségek hatása, valamint az ipari termelésben és a kereskedelmi forgalomban 2019 második felében bekövetkezett lassulás erősen rányomta a bélyegét a világgazdasági aktivitásra, az idei GDP-növekedési előrejelzéseket ezért sok esetben lefelé kellett korri­gálni, de megjelentek egyúttal a mélypont közeledtére utaló makrogazdasági jelek is. A jövő évi előrejelzé­seken ezért számos esetben nem kellett rontani az ok­tóberi prognózishoz képest. Ez jórészt a jegybankok növekedésösztönző laza monetáris politikájának kö­szönhető. Az IMF becslése szerint a 2019-es globális növekedés és a 2020-as növekedési előrejelzés a jegy­banki ösztönzők nélkül 0,5 százalékponttal lenne ala­csonyabb. A globális növekedés bizonytalansági tényezői kö­zött továbbra is a gyengítő kockázatok vannak túl­súlyban, de már kevésbé kiélezett módon, mint azt tavaly októberben becsülni lehetett. Különösen nagy megkönnyebbülést jelent az Egyesült Államok és Kína között a kereskedelmi ellentétek rendezése ér­dekében létrejött első fázisú megállapodás - mutat rá az IMF elemzése. A fejlett, iparosodott országokban a 2018-as 2,2 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után az idén és jö­vőre egyaránt 1,6 százalékos GDP-növekedést vár az IMF. Az októberihez képest az idei előrejelzést 0,1 százalékkal lefelé módosította, a 2021 -est pedig vál­tozatlanul hagyta a mostani prognózis. Az Egyesült Államok növekedése a 2018-as 2,9 és 2019-es 2,3 százalék után az idén az októberi előre­jelzésnél 0,1 százalékponttal alacsonyabb, 2,0 száza­lék lesz, jövőre pedig a korábbi becsléssel megegyező 1,7 százalék. Az euróövezeti GDP-növekedés az idén 1,3 száza­lék lesz, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző becslésnél, 2021-ben pedig 1,4 százalék, az októberi becsléssel megegyező. Az euróövezeti gazdaság nö­vekedése tavaly 1,2 százalékos, 2018-ban 1,9 száza­lékos volt. Németországban tavaly 0,5 százalékkal nőtt a GDP, ami az idén 1,1 százalékra emelkedik, jövőre pedig 1,4 százalékra. Az idei előrejelzést az októberi prog­nózishoz képest 0,1 százalékponttal módosította lefelé az IMF. A német gazdaság 2018-ban 1,5 százalékkal nőtt. A feltörekvő régiók az idén 4,4 százalékos, jövőre pedig 4,6 százalékos gazdasági növekedést érnek el. Mindkét évre 0,2 százalékponttal rontotta prognózisát az IMF az októberihez képest. A térség tavaly 3,7 szá­zalékos, az előző évben 4,5 százalékos növekedést ért el. Kína a 2018-as 6,6 százalék és a 2019-es 6,1 szá­zalék után az idén 6,0 százalékos, jövőre pedig 5,8 százalékos GDP-növekedést ér el. Az IMF idei növe­kedési előrejelzését 0,2 százalékponttal felfelé javí­totta, a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontotta az októberihez képest. Indiában gyorsul a gazdasági növekedés a tavalyi­hoz képest, de az októberben jelzettnél lényegesen ki­sebb mértékben. Az idei növekedési előrejelzést az IMF 1,2 százalékponttal, a 2021-est pedig 0,9 száza­lékponttal vette vissza az októberihez képest. India a 2018-as 6,8 százalék és a tavalyi 4,8 százalék után az idén 5,8 százalékkal, jövőre pedig 6,5 százalékkal nö­vekszik. Oroszországban javul a gazdasági növekedés, annak mértékén az IMF nem változtatott az októberi prognózishoz képest. A tavalyi 1,1 százalék után az idén 1,9 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növek­szik az orosz GDP a 2018-as 2,3 százalék után. Brazíliában szintén erősödik a gazdasági növeke­dés, a tavalyi 1,2 százalék után az idén 2,2 százalék, jövőre 2,3 százalék lesz. Az idei növekedési ütemet 0,2 százalékponttal felfelé javította az IMF a jövő évit pedig 0,1 százalékponttal rontotta az októberi prog­nózisához képest. 2018-ban 1,3 százalék volt a brazil GDP-növekedés. A világkereskedelmi forgalom némileg kisebb mér­tékben növekszik majd az októberben jelzettnél. Az idén 2,9 százalékkal, ami 0,3 százalékponttal ros­­­szabb, jövőre pedig 3,7 százalékkal, ami 0,1 száza­lékponttal alacsonyabb. Tavaly 1,0 százalékkal, az előző évben pedig 3,7 százalékkal nőtt a világkeres­kedelmi forgalom. Az irányadó világpiaci olajár (a Brent, Dubai Fateh és WTI számtani átlaga) az IMF várakozásai szerint csökken, az idén 58,03 dollár lesz hordónként, jövőre pedig 55,31 dollár. Az irányadó olajár 2018-ban 68,33 dollár, 2019-ben pedig 60,62 dollár volt. Az idei olajár 4,3 százalékkal csökken a tavalyihoz képest, 1,9 szá­zalékponttal kisebb mértékben az októberben jelzett­nél. Jövőre 4,7 százalékkal csökken az olajár az ideihez képest, ami 0,1 százalékponttal nagyobb csök­kenés az októberben jelzettnél. A fejlett régiókban az idén 1,7 százalékos, jövőre 1,9 százalékos inflációra számít az IMF, az idén 0,1 százalékponttal kisebbre, jövőre viszont 0,1 százalék­­ponttal nagyobbra az októberi prognózisban jelzetthez képest. A fejlődő és feltörekvő régiókban az idén 4,6 szá­zalékos inflációt vár az IMF, 0,2 százalékponttal ki­sebbet az előző prognózisban jelzettnél, jövőre pedig az azzal megegyező 4,5 százalékosat. (MTI)

Next