Népújság, 2020. április (72. évfolyam, 75-96. szám)

2020-04-23 / 90. szám

8 NÉPÚJSÁG HARMÓNIA 2020. április 23., csütörtök A népművelő jogász muzsikus Szilágyi Mihály (Folytatás az április 9-i lapszámból) 1898-ra már kiemelkedő zeneszerzővé fej­lődött az autodidakta módon zenét tanuló jo­gász, Dóczy József megírta első operettjét, a Kurucvilágot Széll Kálmán szövegére. Rá egy évre, 1899-ben a Nazarénusok című zenés népszínmű zeneszerzőjeként díszelgett a plakátokon Dóczy neve. A naza­rénusok egy vallási irányzat képviselői, a pro­testantizmus konzervatív csoportja, amely elutasítja a liberális, felületes keresztyén életet, tagjai a jézusi (názáreti) tanítás szó szerinti betartására törekednek. E darabbal a szerzők hitéletbeli példával igyekeztek ne­velni. Az előadás még Ady Endre érdeklődé­sét is felkeltette. „Szóval a Nazarénusok tehetséges író munkája. Szerzője gondolkozó ember, kinek sok becses kvalitásához csak a színpad kellő ismerete hiányzik. Darabja nagy sikert aratott, s ez a siker csak buzdít­hatja az alkotásra hivatott szerzőt. Az előadás - egypár premier-hiányosságot leszámítva - igen jó volt. A szereplők kedvvel, ambícióval játszottak. Különösen nagy hatással és művé­szettel játszott Szabó Irma. Dalait, melyeket a magyar nóta nagytehetségű művelője, Dóczy József írt, szépen, sikerrel énekelte el. A dalok közül különösen kivált a nazarénu­sok éneke, mely határozottan becses kompo­zíció. (...) A sikerült előadást telt ház nézte végig, mely valóságos ovációt rendezett a szerzőnek. Tisztelői gyönyörű babérkoszorú­val lepték meg, s vége-hossza nem volt a ki­hívásoknak” (Debreczeni Hírlap, 1899. február 6.) Irodalmi és zenei művészete elis­meréséül a debreceni Csokonay kör tagjává választotta a komponistát. 1900- ban a jogi szakembert saját kérésére Temesvárra helyezték pénzügy-igazgatósági fogalmazónak. A temesvári színházban már ismert volt a neve, így tárt karokkal várták a tehetséges „nótacsinálót”. A színház igazga­tója, Komjáth János már munkatársként üd­vözölte Dóczyt, ugyanis az ő társulata mutatta be két évvel azelőtt a Kurucvilágot Debrecenben. 1901- ben Dóczy vadonatúj zenés népszín­művel örvendeztette meg a temesváriakat. A Liliom Klári szövegét és zenéjét is ő maga szerezte. Ezúttal drámaíróként is megcsillog­tatta tehetségét. Temesváron sem maradt elismerés nélkül 1903-ban beválasztották az Arany János Tár­saságba. Dóczy - mint egy csodakút - ontotta magából a népsze­rűbbnél népszerűbb nótákat. Énekgyűj­­teményei folyamato­san jelentek meg. Akik számolták, tud­ják, hogy kétszáznál is több dalt írt. Közü­lük sokat ma népdal­ként énekelünk. Például a Nádfedeles kis házikóm leégett a héten, vagy a Meg­áradt a patak, el­mosta a partot kezdetűek szinte mindannyiunknak ismerősek ma is. UIZo»«**l nin­czi­ N­éptelU Ttt elŐ8*ör, Újdonság! városi mmn­ih>k«ga—l«Bt« 1 KURUCZ VILÁG Különösen érdekes Kodály Zoltán hozzá­állása a nótaügyhöz. Kezdetben nem nézte jó szemmel a nótákat, mert úgy látta, hogy a nóta „a népdalkultúrából már kinőtt, de a ma­gaskultúráig el nem jutott átmeneti embertí­pus zenéje, (...) a városi műzene, de falusi népkultúrai formák között.” Később azonban az idősödő Kodály belátta, hogy a nóta része a magyar léleknek. „A magyar nóta a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert a legő­szintébb hangon szól a magyar ember örömé­ről, bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. A legmélyebb emberi érzéseket szabadítják fel bennünk. A dalnak mindenkor közösség­megtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanya­goljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felka­roljuk, akkor magyar dallal, nótával formál­juk a magyar emberek ízlését. (...) A népies dalok mindenki szívében és szájában voltak, sokat idéztek belőlük a mindennapi beszéd­ben, töredékeik közmondásokká lettek. Zené­jük meg éppen egyetlen zenéje volt a DEBRECZENI Polyrt «Mm 41 «nv« taoyrlUrt». M 1 w.Lí Komjáthy Jó magyarság zömének. Élő zene volt, a ma­gyarság szerves része.... Ez a dallégkör vett körül mindenkit, aki Magyarországon élt...” Dóczy Temesvárról 1908-ban Nagyká­rolyba került ugyancsak hivatalnoknak. Az új környezetben is megtalálta művészi helyét. Hamarosan felvették a Kölcsey Egylet tagjai közé. 1910-ben Pestre helyezték át. A fővárosi életet nem sokáig élvezhette. Az érzékeny lelkű zeneszerzőt a testi-lelki csapások vég­leg elhallgattatták. 1911-ben meghalt az édes­apja, és hamarosan a kislánya is. De a sors nem elégedett meg ennyivel, a szeme világát is elvette. Dóczy József nem bírta tovább a terheket, és 1913-ban, ötvenévesen véget ve­tett az életének. Nevét és lelkét nem a sírkő, hanem mély érzelmű nótái éltetik tovább. Élete óriási példa: pénzügyi szakemberként dolgozott, de mivel a pénz múlandó, Dóczy emlékét a zene élteti. Ezért érdemes a zenére is odafigyel­nünk! ALAKIVE SZEMBE!! jg üiARR M0TAS KONYVf 2 KURUCZ máG Ivoiajách­.v JAnow I (SOk­). KóMmm ■ felni« pAmMf» .. Pék. résznék • kél. A iw I kérU H pl» VÁROSI SZÍNHÁZ ■ I ‘.­í n * Mk». „C‘ LILIUn ÜLÄHI. EK Esti pénztftrnyttá A koldusdiák. Baltasar Grácián y Morales, XVII. századi spanyol író, jezsuita kollégiumi főnök egyik gondolatát idézzük a rejtvény fősoraiban. DARVAK REPÜLÉS FORMÁCI­ÓI/ SCARLET O’HARA BIRTOK* MASZEI IPAROS LÓ­CSEMEG TOVA CSERMEL' SPANYOL NÉMET É: OSZTRÁF AUTÓJEl PÓLUS SEH IGEN K E NAGYOK MAKACS ÉNEKES BOGLYA GONDOL K/ÉI /HPC SÉMI NÉF ZSOKÉ ... MAY (NÉMET ÍRÓ; NŐI NÉV Inov i­­ KIS BEVÁGÁS PECUNI/ non FORMA GYAPJÚ SZÖVET PARIPA JUTTAT FRANCI/ KATONA SAPKA FARKAS VEZÉR NŐI NÉV (AUG. 18.) NAGYTEST! PAPAGÁJ BECÉZET ZOLTÁN FINOM SZERKEZET ÖTÉVESEK ISKOLÁJA KARMESTEI 'ALBERTO’ MÓKUS IRÉG­I RÓMAI 55C JSA FOTI MÁRKA ÁSVÁNY FŰSZEF EZREDES IM. FILMI AKADÁLY ANEKDOTA RÉGI BŰN­TETŐPAD TÉTOVÁS MOTOZ IDEGE! SÁRA BAMBUSZ MEDVE GYŐZELEK JELE AMIENI (OROSZ TILTÓSZÍ GATOLV/ parosaí NYITÓ1 MADONNA FIL­MSZFRFP EDGAR..PO­­USA ÍRÓ­ MEG NEM ENGEDET ANG. FIL02 (THOMAS) NEGATÍV R SZECSKE orANYAI AUTÓJEl ÜRES SOR ANNYI MIN (RÖV.) A TANTÁL VEGYJELI FÉL TÍZ! szAkszeri TÉNY Őröl M. FOCIS SVÁJCI VÁROS ...FAKÓI ITHALY K. FRISSESSÉ­GET OKOZÓ KÁRTYA ,_ETÉT PERU FOLYÓ BUENOS... (ARGENTÍNA MIKÓ...(ER­DÉLYI ÍRÓ) ZAMAT FEKETI ÉGÉS­TERMÉS IGEKÉPZŐ DELEGE... Itkatalyoi TÖRVÉNY SZERINTI GÖRÖG BETŰ ERDŐVIDÉKI VÁROS NÉVELŐ JUH­SZAK­AI ...APPIA (ÓRÓMAI ÚT) KAJAK-KE­­NUS (TIBOR) LYUK KÉSZÍ­TÉSE TÁMOGAT BALZSAM VASÚTI VENDÉGL OSZtrAi VIDÉK­ I J 1­K i­ ­Al­ LENTEBB HELYEN EGYEDÜL (ANGOL) SZÉP VITÉZ SZÉT­HULLAT ROVAF RÉSZE EZEN­ ESTE (OLASZ SZÉKELY I­ ANTE MERI­DIEM (RÖV.) SKÁLA HANG ELLENBEN HATÁRRAG ANGOL tagadAI MOCSÁR LÉTEZIK ! A NOSZTY FIÚ... (MIKSZÁTH) Ó KÖVET­KEZIK MAGYAR MÉNES AKKOR /FRAKK­­A AZ ENYÉN (FRANCIA TENGERRE SZOPRÁf (SYLVIA) JELFOGÓ BALATON PARTI HELYSÉG DÉL-AMER­KAI TE* A TETEJÉRE FRANCIA RENDEZŐ (JACQUES) ÁBRÁZAT :RANCI/ ARANY HÁLÓ (ANGOL) A VITA LÉNYEGEI HÍM ÁLLAT ELEM! CSÜNG NÉMET AUTÓJEL SZIVAROZIK­­ NÉPI BANK­RFTÉTf IDEGEN KÜZDŐTÉR MAGAD AUSZTRÁ­LIAI MACKÓ EGYE! AZAARE FRANCIA NEVE ■ITER­­ RÖV. SOKÁIG JÓ MARAD FÁBAN PERCEC­E­L.N.J. Április 16-i rejtvényünk megfejtése: A pokol nem más, mint a fájdalom, mert nem tudunk többé szeretni.

Next