Népújság, 2020. április (72. évfolyam, 75-96. szám)
2020-04-23 / 90. szám
8 NÉPÚJSÁG HARMÓNIA 2020. április 23., csütörtök A népművelő jogász muzsikus Szilágyi Mihály (Folytatás az április 9-i lapszámból) 1898-ra már kiemelkedő zeneszerzővé fejlődött az autodidakta módon zenét tanuló jogász, Dóczy József megírta első operettjét, a Kurucvilágot Széll Kálmán szövegére. Rá egy évre, 1899-ben a Nazarénusok című zenés népszínmű zeneszerzőjeként díszelgett a plakátokon Dóczy neve. A nazarénusok egy vallási irányzat képviselői, a protestantizmus konzervatív csoportja, amely elutasítja a liberális, felületes keresztyén életet, tagjai a jézusi (názáreti) tanítás szó szerinti betartására törekednek. E darabbal a szerzők hitéletbeli példával igyekeztek nevelni. Az előadás még Ady Endre érdeklődését is felkeltette. „Szóval a Nazarénusok tehetséges író munkája. Szerzője gondolkozó ember, kinek sok becses kvalitásához csak a színpad kellő ismerete hiányzik. Darabja nagy sikert aratott, s ez a siker csak buzdíthatja az alkotásra hivatott szerzőt. Az előadás - egypár premier-hiányosságot leszámítva - igen jó volt. A szereplők kedvvel, ambícióval játszottak. Különösen nagy hatással és művészettel játszott Szabó Irma. Dalait, melyeket a magyar nóta nagytehetségű művelője, Dóczy József írt, szépen, sikerrel énekelte el. A dalok közül különösen kivált a nazarénusok éneke, mely határozottan becses kompozíció. (...) A sikerült előadást telt ház nézte végig, mely valóságos ovációt rendezett a szerzőnek. Tisztelői gyönyörű babérkoszorúval lepték meg, s vége-hossza nem volt a kihívásoknak” (Debreczeni Hírlap, 1899. február 6.) Irodalmi és zenei művészete elismeréséül a debreceni Csokonay kör tagjává választotta a komponistát. 1900- ban a jogi szakembert saját kérésére Temesvárra helyezték pénzügy-igazgatósági fogalmazónak. A temesvári színházban már ismert volt a neve, így tárt karokkal várták a tehetséges „nótacsinálót”. A színház igazgatója, Komjáth János már munkatársként üdvözölte Dóczyt, ugyanis az ő társulata mutatta be két évvel azelőtt a Kurucvilágot Debrecenben. 1901- ben Dóczy vadonatúj zenés népszínművel örvendeztette meg a temesváriakat. A Liliom Klári szövegét és zenéjét is ő maga szerezte. Ezúttal drámaíróként is megcsillogtatta tehetségét. Temesváron sem maradt elismerés nélkül 1903-ban beválasztották az Arany János Társaságba. Dóczy - mint egy csodakút - ontotta magából a népszerűbbnél népszerűbb nótákat. Énekgyűjteményei folyamatosan jelentek meg. Akik számolták, tudják, hogy kétszáznál is több dalt írt. Közülük sokat ma népdalként énekelünk. Például a Nádfedeles kis házikóm leégett a héten, vagy a Megáradt a patak, elmosta a partot kezdetűek szinte mindannyiunknak ismerősek ma is. UIZo»«**l ninczi NéptelU Ttt elŐ8*ör, Újdonság! városi mmnih>k«ga—l«Bt« 1 KURUCZ VILÁG Különösen érdekes Kodály Zoltán hozzáállása a nótaügyhöz. Kezdetben nem nézte jó szemmel a nótákat, mert úgy látta, hogy a nóta „a népdalkultúrából már kinőtt, de a magaskultúráig el nem jutott átmeneti embertípus zenéje, (...) a városi műzene, de falusi népkultúrai formák között.” Később azonban az idősödő Kodály belátta, hogy a nóta része a magyar léleknek. „A magyar nóta a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert a legőszintébb hangon szól a magyar ember öröméről, bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. A legmélyebb emberi érzéseket szabadítják fel bennünk. A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felkaroljuk, akkor magyar dallal, nótával formáljuk a magyar emberek ízlését. (...) A népies dalok mindenki szívében és szájában voltak, sokat idéztek belőlük a mindennapi beszédben, töredékeik közmondásokká lettek. Zenéjük meg éppen egyetlen zenéje volt a DEBRECZENI Polyrt «Mm 41 «nv« taoyrlUrt». M 1 w.Lí Komjáthy Jó magyarság zömének. Élő zene volt, a magyarság szerves része.... Ez a dallégkör vett körül mindenkit, aki Magyarországon élt...” Dóczy Temesvárról 1908-ban Nagykárolyba került ugyancsak hivatalnoknak. Az új környezetben is megtalálta művészi helyét. Hamarosan felvették a Kölcsey Egylet tagjai közé. 1910-ben Pestre helyezték át. A fővárosi életet nem sokáig élvezhette. Az érzékeny lelkű zeneszerzőt a testi-lelki csapások végleg elhallgattatták. 1911-ben meghalt az édesapja, és hamarosan a kislánya is. De a sors nem elégedett meg ennyivel, a szeme világát is elvette. Dóczy József nem bírta tovább a terheket, és 1913-ban, ötvenévesen véget vetett az életének. Nevét és lelkét nem a sírkő, hanem mély érzelmű nótái éltetik tovább. Élete óriási példa: pénzügyi szakemberként dolgozott, de mivel a pénz múlandó, Dóczy emlékét a zene élteti. Ezért érdemes a zenére is odafigyelnünk! ALAKIVE SZEMBE!! jg üiARR M0TAS KONYVf 2 KURUCZ máG Ivoiajách.v JAnow I (SOk). KóMmm ■ felni« pAmMf» .. Pék. résznék • kél. A iw I kérU H pl» VÁROSI SZÍNHÁZ ■ I ‘.í n * Mk». „C‘ LILIUn ÜLÄHI. EK Esti pénztftrnyttá A koldusdiák. Baltasar Grácián y Morales, XVII. századi spanyol író, jezsuita kollégiumi főnök egyik gondolatát idézzük a rejtvény fősoraiban. DARVAK REPÜLÉS FORMÁCIÓI/ SCARLET O’HARA BIRTOK* MASZEI IPAROS LÓCSEMEG TOVA CSERMEL' SPANYOL NÉMET É: OSZTRÁF AUTÓJEl PÓLUS SEH IGEN K E NAGYOK MAKACS ÉNEKES BOGLYA GONDOL K/ÉI /HPC SÉMI NÉF ZSOKÉ ... MAY (NÉMET ÍRÓ; NŐI NÉV Inov i KIS BEVÁGÁS PECUNI/ non FORMA GYAPJÚ SZÖVET PARIPA JUTTAT FRANCI/ KATONA SAPKA FARKAS VEZÉR NŐI NÉV (AUG. 18.) NAGYTEST! PAPAGÁJ BECÉZET ZOLTÁN FINOM SZERKEZET ÖTÉVESEK ISKOLÁJA KARMESTEI 'ALBERTO’ MÓKUS IRÉGI RÓMAI 55C JSA FOTI MÁRKA ÁSVÁNY FŰSZEF EZREDES IM. FILMI AKADÁLY ANEKDOTA RÉGI BŰNTETŐPAD TÉTOVÁS MOTOZ IDEGE! SÁRA BAMBUSZ MEDVE GYŐZELEK JELE AMIENI (OROSZ TILTÓSZÍ GATOLV/ parosaí NYITÓ1 MADONNA FILMSZFRFP EDGAR..POUSA ÍRÓ MEG NEM ENGEDET ANG. FIL02 (THOMAS) NEGATÍV R SZECSKE orANYAI AUTÓJEl ÜRES SOR ANNYI MIN (RÖV.) A TANTÁL VEGYJELI FÉL TÍZ! szAkszeri TÉNY Őröl M. FOCIS SVÁJCI VÁROS ...FAKÓI ITHALY K. FRISSESSÉGET OKOZÓ KÁRTYA ,_ETÉT PERU FOLYÓ BUENOS... (ARGENTÍNA MIKÓ...(ERDÉLYI ÍRÓ) ZAMAT FEKETI ÉGÉSTERMÉS IGEKÉPZŐ DELEGE... Itkatalyoi TÖRVÉNY SZERINTI GÖRÖG BETŰ ERDŐVIDÉKI VÁROS NÉVELŐ JUHSZAKAI ...APPIA (ÓRÓMAI ÚT) KAJAK-KENUS (TIBOR) LYUK KÉSZÍTÉSE TÁMOGAT BALZSAM VASÚTI VENDÉGL OSZtrAi VIDÉK I J 1K i Al LENTEBB HELYEN EGYEDÜL (ANGOL) SZÉP VITÉZ SZÉTHULLAT ROVAF RÉSZE EZEN ESTE (OLASZ SZÉKELY I ANTE MERIDIEM (RÖV.) SKÁLA HANG ELLENBEN HATÁRRAG ANGOL tagadAI MOCSÁR LÉTEZIK ! A NOSZTY FIÚ... (MIKSZÁTH) Ó KÖVETKEZIK MAGYAR MÉNES AKKOR /FRAKKA AZ ENYÉN (FRANCIA TENGERRE SZOPRÁf (SYLVIA) JELFOGÓ BALATON PARTI HELYSÉG DÉL-AMERKAI TE* A TETEJÉRE FRANCIA RENDEZŐ (JACQUES) ÁBRÁZAT :RANCI/ ARANY HÁLÓ (ANGOL) A VITA LÉNYEGEI HÍM ÁLLAT ELEM! CSÜNG NÉMET AUTÓJEL SZIVAROZIK NÉPI BANKRFTÉTf IDEGEN KÜZDŐTÉR MAGAD AUSZTRÁLIAI MACKÓ EGYE! AZAARE FRANCIA NEVE ■ITER RÖV. SOKÁIG JÓ MARAD FÁBAN PERCECEL.N.J. Április 16-i rejtvényünk megfejtése: A pokol nem más, mint a fájdalom, mert nem tudunk többé szeretni.