Népújság, 2020. május (72. évfolyam, 97-120. szám)

2020-05-05 / 98. szám

Maros megye legolvasottabb napilapja! Maros megyében 25-30 ezren maradnak átmenetileg munka nélkül 2020. május 5., kedd NÉPÚJSÁG K­ÖZÉLETI NAPILAP Márciusra kifizették a segélyeket Mezey Sarolt. A munkaerő-közvetítő hivatal a március folyamán átmenetileg mun­kanélkülivé vált személyek számára április 16-ig 4,4 millió lej munka­nélküli-segélyt fizetett ki, ami az alkalmazotti bérek 75 százalékát jelenti. Azonak a magáncégeknek, vállalkozásoknak, amelyek április folya­mán szüntették be a munkát, május elsejétől kell benyújtaniuk a kérvé­nyeket alkalmazottaik munkanélküli-segélyének igénylésére. (Folytatás a 4. oldalon) Fotó: Nagy Tibor A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben április 16-ig Maros megyében 1319 cégtől közel 9000 alkal­mazott került kényszerszabadságra. Azóta eltelt bő két hét, a helyzet változott, s jóval többen kényszerültek abbahagyni a munkát - tájékoztatott Stef Gheorghe, a Maros Megyei Mun­kaerő-közvetítő Hivatal igazgatója. Márciusra 4,4 millió lejt fizettek ki Ne feledje IDEJÉBEN megújítani előfizetését! Ha előfizet, BIZTOSAN kézhez kapja FÉLÁRON! Telefon: 0742-828-647 Alacsony egész­ségügyi, magas pszichés érintettség A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még ala­csony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A legna­gyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A szi­gorító intézkedésekkel a válaszadók többsége egyetért, kétharmaduk szinte egyáltalán nem hagyja el a la­kását 6. Új pénznem jelent meg Európában így született az ötlet egy olaszországi településen, hogy saját pénznemet hoznak létre. A hatóságok azért nyom­tatnák ki az új bankókat, hogy segít­sék átvészelni a járvány okozta válságot a rászorulóknak. 10. Május 15-e után Vészhelyzet váltja fel a szükségállapotot Május 15-e után vészhelyzet váltja fel a jelen­leg érvényben lévő szükségállapotot, fokoza­tosan történik majd a lazítási folyamat a szükségállapot feloldása után - mondta hétfőn Klaus Iohannis államfő. „A szükségállapotot nem hosszabbítjuk meg, nem fogok újabb elnöki rendeletet kiadni a szükségállapot meghosszabbítására. Május 14-e lesz a szükségállapot utolsó napja. Május 15-étől a járvány féken tartása ér­dekében vészhelyzetet hirdetünk, amelyet külön erre vo­natkozó törvény szabályoz” — mondta a Cotroceni-palotában az államfő. Lépésről lépésre, körülbelül kéthetes periódusonként történik majd a lazítási folyamat a szükségállapot felol­dása után - jelentette ki Klaus Iohannis Az államfő a SARS-CoV-2-vírus okozta járvány ke­zeléséről tartott megbeszélést a kormány több tagjával A megbeszélés után úgy nyilatkozott, május 15-ére vészhelyzetet vezetnek be. Ez többek közt azt is maga után vonja, hogy kötelező lesz a maszkviselés nyilvános zárt terekben és a tömegközlekedési eszközökön. A szükségállapot feloldása után körülbelül kéthetente kerül sor egy-egy lazító intézkedés meghozatalára, tehát május 15-e után a következő engedmények június ele­jére, majd június közepére várhatók - mondta Iohannis. Május 15-e után kinyitnak a szépségszalonok, a fo­gászati rendelők és a múzeumok, de szigorított higiéniai és távolságtartási feltételekkel. A sportolók újrakezdhetik az edzéseket a szükségál­lapot lejártával, a sportversenyeket azonban egyelőre nem tartják meg. Ez azonban csak a profi sportolókra vonatkozik, az amatőr sportolók számára továbbra is zárva maradnak a sportpályák. Továbbra sem gyűlhet össze háromnál több személy, és ez a kültéri testmozgásra is érvényes. Nem lesz többé szükség saját felelősségre tett nyilat­kozatra ahhoz, hogy településen belül közlekedjünk, de korlátozások lesznek érvényben a település elhagyására vonatkozóan. Iohannis néhány példát is felsorolt a település elha­gyásának elfogadható indokairól: elhagyhatjuk telepü­lésünket munkaügyben, egészségi okokból, sportolás, kerékpározás céljából. Mindez viszont nem lesz érvényes olyan települések esetében, amelyek egészét vesztegzár alá vonták. (Agerpres) Mózes Edith Csapd le, csacsi! A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálko­dástudományi Karának kutatócsoportja szerint Romániában órán­ként körülbelül 70 vállalat szűnik meg, az ország éves gazdasági visszaesése elérheti a 6,5%-ot, a második negyedéves GDP-zuhanás pedig 15,4%-os lehet. Az elemzők úgy vélik, 2020 második negyedé­vében várhatóan nem lesz olyan megye az országban, ahol a GDP visszaesése ne haladná meg a 12%-ot. Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalatok vagy kénytelenek voltak csökkenteni a tevékeny­ségüket, vagy más formában érintette őket a pandémia gazdasági hatása. Március 16., vagyis a szükségállapot kihirdetése óta Romá­niában 1,027 millió embert küldtek kényszerszabadságra, míg a megszűnt munkaszerződések száma elérte a 271 ezret. Márciusban 4,6%-ra nőtt az országban a munkanélküliségi ráta, a járvány idején több mint 1 millió szerződést függesztettek fel a korlátozások követ­keztében történt gazdasági leállás miatt. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat múlt heti jelentése alapján az első negyedévben a valaha mért legnagyobb mértékben zsugorodott az euróövezet gaz­dasága. Az idei első negyedévi GDP-csökkenés a legnagyobb volt az összehasonlítható alapon vezetett statisztikai nyilvántartás 1995- ös kezdete óta. Nos, ezek után normális ésszel nehéz felfogni, hogy a járvány kel­lős közepén a román államfő „stratégiája” a szélsőséges (Folytatás a 3. oldalon)

Next