Népújság, 2020. május (72. évfolyam, 97-120. szám)
2020-05-05 / 98. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! Maros megyében 25-30 ezren maradnak átmenetileg munka nélkül 2020. május 5., kedd NÉPÚJSÁG KÖZÉLETI NAPILAP Márciusra kifizették a segélyeket Mezey Sarolt. A munkaerő-közvetítő hivatal a március folyamán átmenetileg munkanélkülivé vált személyek számára április 16-ig 4,4 millió lej munkanélküli-segélyt fizetett ki, ami az alkalmazotti bérek 75 százalékát jelenti. Azonak a magáncégeknek, vállalkozásoknak, amelyek április folyamán szüntették be a munkát, május elsejétől kell benyújtaniuk a kérvényeket alkalmazottaik munkanélküli-segélyének igénylésére. (Folytatás a 4. oldalon) Fotó: Nagy Tibor A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben április 16-ig Maros megyében 1319 cégtől közel 9000 alkalmazott került kényszerszabadságra. Azóta eltelt bő két hét, a helyzet változott, s jóval többen kényszerültek abbahagyni a munkát - tájékoztatott Stef Gheorghe, a Maros Megyei Munkaerő-közvetítő Hivatal igazgatója. Márciusra 4,4 millió lejt fizettek ki Ne feledje IDEJÉBEN megújítani előfizetését! Ha előfizet, BIZTOSAN kézhez kapja FÉLÁRON! Telefon: 0742-828-647 Alacsony egészségügyi, magas pszichés érintettség A koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés első eredményei szerint az erdélyi magyarok körében még alacsony a járvány egészségügyi hatása, ugyanakkor a mindennapok teljesen átalakultak, a lakosság egy újfajta életformára rendezkedett be. A legnagyobb problémák az új helyzetben pénzügyi és lélektani jellegűek. A szigorító intézkedésekkel a válaszadók többsége egyetért, kétharmaduk szinte egyáltalán nem hagyja el a lakását 6. Új pénznem jelent meg Európában így született az ötlet egy olaszországi településen, hogy saját pénznemet hoznak létre. A hatóságok azért nyomtatnák ki az új bankókat, hogy segítsék átvészelni a járvány okozta válságot a rászorulóknak. 10. Május 15-e után Vészhelyzet váltja fel a szükségállapotot Május 15-e után vészhelyzet váltja fel a jelenleg érvényben lévő szükségállapotot, fokozatosan történik majd a lazítási folyamat a szükségállapot feloldása után - mondta hétfőn Klaus Iohannis államfő. „A szükségállapotot nem hosszabbítjuk meg, nem fogok újabb elnöki rendeletet kiadni a szükségállapot meghosszabbítására. Május 14-e lesz a szükségállapot utolsó napja. Május 15-étől a járvány féken tartása érdekében vészhelyzetet hirdetünk, amelyet külön erre vonatkozó törvény szabályoz” — mondta a Cotroceni-palotában az államfő. Lépésről lépésre, körülbelül kéthetes periódusonként történik majd a lazítási folyamat a szükségállapot feloldása után - jelentette ki Klaus Iohannis Az államfő a SARS-CoV-2-vírus okozta járvány kezeléséről tartott megbeszélést a kormány több tagjával A megbeszélés után úgy nyilatkozott, május 15-ére vészhelyzetet vezetnek be. Ez többek közt azt is maga után vonja, hogy kötelező lesz a maszkviselés nyilvános zárt terekben és a tömegközlekedési eszközökön. A szükségállapot feloldása után körülbelül kéthetente kerül sor egy-egy lazító intézkedés meghozatalára, tehát május 15-e után a következő engedmények június elejére, majd június közepére várhatók - mondta Iohannis. Május 15-e után kinyitnak a szépségszalonok, a fogászati rendelők és a múzeumok, de szigorított higiéniai és távolságtartási feltételekkel. A sportolók újrakezdhetik az edzéseket a szükségállapot lejártával, a sportversenyeket azonban egyelőre nem tartják meg. Ez azonban csak a profi sportolókra vonatkozik, az amatőr sportolók számára továbbra is zárva maradnak a sportpályák. Továbbra sem gyűlhet össze háromnál több személy, és ez a kültéri testmozgásra is érvényes. Nem lesz többé szükség saját felelősségre tett nyilatkozatra ahhoz, hogy településen belül közlekedjünk, de korlátozások lesznek érvényben a település elhagyására vonatkozóan. Iohannis néhány példát is felsorolt a település elhagyásának elfogadható indokairól: elhagyhatjuk településünket munkaügyben, egészségi okokból, sportolás, kerékpározás céljából. Mindez viszont nem lesz érvényes olyan települések esetében, amelyek egészét vesztegzár alá vonták. (Agerpres) Mózes Edith Csapd le, csacsi! A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának kutatócsoportja szerint Romániában óránként körülbelül 70 vállalat szűnik meg, az ország éves gazdasági visszaesése elérheti a 6,5%-ot, a második negyedéves GDP-zuhanás pedig 15,4%-os lehet. Az elemzők úgy vélik, 2020 második negyedévében várhatóan nem lesz olyan megye az országban, ahol a GDP visszaesése ne haladná meg a 12%-ot. Ennek egyik magyarázata, hogy a vállalatok vagy kénytelenek voltak csökkenteni a tevékenységüket, vagy más formában érintette őket a pandémia gazdasági hatása. Március 16., vagyis a szükségállapot kihirdetése óta Romániában 1,027 millió embert küldtek kényszerszabadságra, míg a megszűnt munkaszerződések száma elérte a 271 ezret. Márciusban 4,6%-ra nőtt az országban a munkanélküliségi ráta, a járvány idején több mint 1 millió szerződést függesztettek fel a korlátozások következtében történt gazdasági leállás miatt. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat múlt heti jelentése alapján az első negyedévben a valaha mért legnagyobb mértékben zsugorodott az euróövezet gazdasága. Az idei első negyedévi GDP-csökkenés a legnagyobb volt az összehasonlítható alapon vezetett statisztikai nyilvántartás 1995- ös kezdete óta. Nos, ezek után normális ésszel nehéz felfogni, hogy a járvány kellős közepén a román államfő „stratégiája” a szélsőséges (Folytatás a 3. oldalon)