Népújság, 2020. augusztus (72. évfolyam, 172-197. szám)

2020-08-22 / 190. szám

2020. augusztus 22., szombat ____________________________________________ MÚZSA ____________________________________________________ NÉPÚJSÁG 5 Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát - utalt az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharc idején a hátországban fel­adatot teljesítők munkájára a köztársasági elnök szerdán az Or­szágházban, a március 15-e alkalmá­ból odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztjének ünne­pélyes átadásán. Áder János kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden moz­zanatából történelem lett. 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nem­zeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlés­ben a képviselők a haderőről készültek dönteni Az államfő kitért arra, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én ke­rült sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén. „Az elmúlt a hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk. Hogy rácso­dálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítmé­nyére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján” - je­gyezte meg. Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azon­ban mégis először történt meg, hogy a ma­gyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a meg­szerzett önrendelkezés és az áprilisi törvé­nyek jegyében először tartottak választásokat Magyarországon. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848-49 nemcsak lelkesítő, felszabadító for­radalom, majd sok áldozatot követelő szabad­ságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes - ma már talán csak a történészek számára észrevehető­­ munkája” - mondta a köztársasági elnök. Kifejtette, 1848-49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben meg­alkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvéd­sereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek.. 1848-49 története csordultig teli olyan em­beri teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, „megállhat a világ szeme”. És emberekkel, akik becsületes, el­sőrangú munkával tették a dolgukat - fűzte hozzá Áder János. A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megterem­teni annak szabad életét, önálló mindennap­jait - emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, mo­dern, polgári Magyarország a nemzet hatal­mas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabad­ságharc végzetes kimenetelét is. Áder János szavai szerint 1848-49 minden tenni akaró nemzedéknek később is mindig példa és kapaszkodó volt. „Harminc eszten­dővel ezelőtt, amikor a régóta várt demokra­tikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megte­remtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált” - fűzte hozzá. Nagy történelmi fordulatból egy emberöltő alatt legtöbbször csak egy, ha akad, de dol­gozni, a ránk szabott munkát elvégezni, vi­lágraszólót alkotni, a saját talentumokból a közös perselybe dobni békeidőben sem ki­sebb kihívás - emelte ki az államfő, aki sze­rint ezúttal is csupa olyan életművet, olyan munkát, kiteljesített tehetséget, jelentős ered­ményt, sok évtizedes pályafutást, megérde­melt sikert lehet méltatni, amelyen „megáll a világ szeme”. A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életün­ket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy ta­nítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgál­nak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szer­veznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt min­dig a legjobbak - méltatta a díjazottakat Áder János. Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán a rendkívüli európai uniós csúcson kell részt vennie, ezért az ünnepélyes díjátadón nem tu­dott jelen lenni. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át. Az idei díjazottak listáját az alábbiakban közöl­jük. Kossuth-díjat kapott: Ács Margit József Attila-díjas és Babérko­szorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Ma­gyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, több műfajt átfogó, sokoldalú prózaírói és iroda­lomkritikusi életműve, a lélektani mélységek ábrázolása mellett a társadalomkritikai igaz­ságkeresésre is nagy hangsúlyt fektető, örök érvényű írásai, valamint a rendszerváltoztatás történetét bemutató hiánypótló elbeszélései elismeréseként; Berczelly István Liszt Ferenc-díjas opera­énekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pálya­futása során a magyar operajátszás egyik leg­nagyobb formátumú, markáns színpadi egyéniségeként főként basszbariton szere­pekben nyújtott sikeres alakításai mellett pél­daértékű szakmai alázatról is árulkodó előadóművészete elismeréseként; Dörner György színművész, kiváló és ér­demes művész, az Új színház ügyvezető igaz­gatója, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott ki­magasló színvonalú, emlékezetes színpadi, játék- és tévéfilmes, illetve szinkronszínészi alakításai, valamint a magyar szerzők műve­inek bemutatását küldetésének tekintő, érték­teremtő színházigazgatói munkája elismeréseként; Erdélyi Tibor Erkel Ferenc-díjas táncmű­vész, koreográfus, fafaragó népi iparművész, érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a ma­gyar néptáncművészet és népi szobrászat te­rületén egyaránt kiemelkedő, autentikus művészi életműve, a legnemesebb népművé­szeti hagyományokat egyedi stílusával öt­vöző, sokrétű alkotómunkája elismeréseként; Halmy Miklós Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész, Magyar­­ország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, az univerzális képzőművészi formakészletet népművésze­tünk motívumkincsével és jellegzetes szín­­használatával ötvöző, egyedi stílusú alkotásai, a festészet és a szobrászat lehető­ségeinek szintézisén alapuló, plasztikus réte­gekkel felépített kompozíciói, az egyetemes és a magyar képzőművészetet egyaránt gaz­dagító művészi életműve elismeréseként; a­z Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen ér­tékes művészi pályafutása során létrehozott, a szakrális tradíciót kortárs minimalista esz­közökkel ötvöző, örök érvényű emberi kér­déseket feltáró, karakteres alkotásai, egyetlen műfajba sem besorolható, egyedi alkotómű­­vészete elismeréseként; Sárközi Mátyás József Attila-díjas író, kri­tikus, műfordító, szerkesztő, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pálya­futása során létrehozott, a hazai kortárs iro­dalmat gazdagító sokoldalú prózaírói, műfordítói, kritikai és publicisztikai élet­műve, valamint a 20. század eleji magyar szellemi-kulturális életet érzékletesen ábrá­zoló családi krónikái elismeréseként; Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Aka­démia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas ren­dező, érdemes művész, a Müpa vezérigazga­tója, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zeneszerzők operáinak kimagasló színvonalú interpretációit, valamint reklám- és dokumentumfilmeket, illetve színházi da­rabokat is magába foglaló, sikeres rendezései, továbbá sokrétű művészeti szervezőtevé­kenysége elismeréseként; Kepenyes Pál ötvös- és szobrászművész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrea­lizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája el­ismeréseként; Kodolányi Gyula József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Mű­vészeti Akadémia rendes tagja, Magyaror­szág számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a kortárs ma­gyar lírára erőteljes hatást gyakorló költői és műfordítói, illetve jelentős, főként a modern angolszász költészettel foglalkozó esszéírói életműve, valamint a Magyar Szemle című folyóirat újraindítójaként folytatott értékte­remtő, a magyar polgári nemzeti hagyományt újraértelmező munkája elismeréseként; Kolonits Klára Liszt Ferenc-díjas opera­énekes, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során virtuóz énektechnikájával és egyedülálló belcanto re­pertoárjával nemzetközi színpadokon is sike­reket arató, az opera mellett a klasszikus és kortárs oratóriumok megszólaltatása terén is kiemelkedő előadóművészete elismerése­ként; Ladányi Andrea Liszt Ferenc- és Haran­gozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, színész, rendező, Magyar­­ország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az ország egyik korszakal­kotó balettművészeként otthon és a világ leg­rangosabb színpadain aratott sikerei, valamint a kortárs magyar táncművészetet egyedülálló módon formáló és gazdagító, nemzetközileg is elismert koreográfusi, il­letve táncpedagógusi munkája elismerése­ként; Lovas Ilona Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Széche­során létrehozott, a funkcionalitást, a fenn­tarthatóságot és az esztétikumot tökéletesen ötvöző, a múltból átemelt és a kortárs építé­szeti értékeket összhangba hozó, a városkép egységét és sajátos jegyeit mindig szem előtt tartó tervezői-alkotói életműve elismerése­ként; Solymosi Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, Magyarország számára kivéte­lesen értékes művészi pályafutása során nyúj­tott, rendkívül karakteres és páratlan művészi érzékkel megformált és világszerte ünnepelt alakításai, valamint példamutató szakmai alá­zattal végzett táncpedagógiai munkája elis­meréseként; Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas szín­művész, érdemes művész, Magyarország szá­mára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott feledhetetlen színházi, televí­ziós és filmes alakításai, valamint a magyar irodalom klasszikusait magas színvonalon tolmácsoló kultúraközvetítő tevékenysége el­ismeréseként; Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas szín­művész, kiváló és érdemes művész, Magyar­­ország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során karakteres megjelenésével, utánozhatatlan iróniájával a közönség szere­­tetét és a szakma elismerését méltán kiér­demlő, felejthetetlen színházi, filmes, televíziós és rádiós alakításai, valamint jelen­tős szinkronszínészi munkái elismeréseként; Várjon Dénes Liszt Ferenc-díjas zongora­­művész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zenei remekműveket egyaránt magas szintű szakmai igényességgel, virtuóz módon megszólaltató, gazdag repertoárt ma­gába foglaló zongoraművészi, valamint ki­magasló színvonalú művésztanári munkája elismeréseként. A Kossuth-díjat megosztva kapják a Ka­láka együttes tagjai Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pá­lyafutásuk során egyedülálló közösségte­remtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világ­­irodalom klasszikus, illetve kortárs szerzői­nek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként; Becze Gábor Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművész; Radványi Balázs Kossuth­­díjas előadóművész, zeneszerző; Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész és Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, miután átvették a Kossuth-díjat az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd Dörner György színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója, miután átvette a Kossuth­­díjat az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepéhez kapcso­lódóan adták át Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Next