Népújság, 2021. március (73. évfolyam, 48-74. szám)
2021-03-20 / 65. szám
6 NÉPÚJSÁG______________________________________ ___________________ MÚZSA ________________________________________________2021. március 20., szombat Erős akarattal (Folytatás az 5. oldalról) Nem bántad meg, hogy életed Erdőszentgyörgyhöz kötötted, itt maradtál, itt vertél gyökeret? Természetesen nem, bár ez nem annyira választás kérdése volt. Itt éltek, dolgoztak szüleim, akikre, míg éltek, mindig számíthattam. Fiatalon vonzódtam a városi élethez, csábított a sok-sok művelődési lehetőség. De ma már a kisvárosi lét nem jelent elzártságot, és itt nagyobb szükség van a művelődési lehetőségek kihasználására, szervezésre!... Meg aztán itt közelebb tudsz kerülni az emberekhez, és az a nyugodt, pihentető, erőt adó környezet, amely itt körülvesz, kevés helyen található meg. - Bongárdon születtél, Jobbágyfalván, Nyárádszeredában, Marosvásárhelyen és Erdőszentgyörgyön jártál iskolába, Kolozsváron voltak egyetemi éveid, Szentdemeteren tanítottál. A te szülőfölded hol van? - Ezt nagyon nehéz eldönteni. A tényleges szülőfalumtól korán elszakítottak, így lélekben is eltávolodtam tőle. Talán a szülőföldet helyettesíti - legalábbis számomra - az a hely, ahol az ember munkájában megtalálja, és talán kiteljesíti önmagát, miközben harmóniára, lelki békére lel, és így éli le életét. - Mit üzensz a mai fiataloknak? - Sokan állítják, hogy a mai fiatalok ilyenek meg olyanok, nem lehet bízni bennük, nincs értékrendjük. Lehet, hogy így van... De én azt hiszem, vannak ilyenek meg olyanok is. És nagyon nagy baj lenne, ha nem lehetne bízni bennük. Az a mi felelősségünk lenne, mert mi neveltük őket olyanná, amilyenek. Úgy gondolom, hogy a fiatalok életszemlélete más, mint amilyen a miénk volt. De az igazi értékekre a többség bizonyára idővel ráébred, és teszi majd a dolgát úgy, ahogy kell. Mit üzennék nekik? Értelmesen, okosan éljenek a felkínálkozó lehetőségekkel, találják meg a helyes utat az életben. Ne csüggedjenek, ha valami nem úgy sikerült, mint várták. Erős akarattal, kitartó munkával sok mindent el lehet érni, ha tudjuk a helyes irányt Gyulai Líviusz: A magányos lovas Elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tudatta az MMA az MTI-vel. A közlés szerint a Kossuth-díjas grafikusművészt, a magyar grafika „nagy generációjának” egyik képviselőjét kedden délelőtt érte talál. Gyulai Líviuszt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Mint írják, Gyulai Líviusz pályafutása alatt legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású - és sokszor archaizáló - tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. Minden műfajban maradandót alkotott. Gyulai Líviusz 1937-ben született a Kovászna megyei Baráton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. Később Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatta, 1952- től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatta tanulmányait. 1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fényi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton. 1958 és 1975 között egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennálé aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972- ben. Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot. Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle. Művei megtalálhatók a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a miskolci Herman Ottó Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is. Gyulai Líviusz a Magyar Művészeti Akadémiának megalakulása óta tagja volt, 2014- ben az elsők között nyerte el a Nemzet Művésze elismerést. Munkásságáért 1973- ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott - írja az MMA közleménye. Fotó: Czimbal Gyuri Gyulai Líviusz: Az öreg Casanova Meghalt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros Életének 73. évében elhunyt Dinnyés József zeneszerző, énekes-gitáros - közölte a hírt közösségi oldalán testvőre, Dinnyés Ágnes. A bejegyzés szerint Dinnyés Józsefet hétfőn érte a halál. Dinnyés József 1948. augusztus 4-én szüetett Szegeden. 1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenetárnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával ott országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon, így szálgitáros, szájharmonikás közéleti ténákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, „Bob Dinnyés”- ként emlegették annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinyyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát. A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. Ezt követte az Ezt nem fújta el a szél (1992), Töretlen hittel (2000), továbbá 14 kazettán népballadák, zsoltárok, énekelt versek. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Öt évszázad magyar nyelvű költészetének verseiből előadás-sorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatta be az érdeklődő kisközösségeknek Igazi népművelőként járta az ország településeit, a Kárpát-medence magyarlakta területeit. 2001-ben megkezdődött 24 CD-re tervezett életmű-sorozatának kiadása. 1988-ben Dalaim könyve címmel kötete jelent meg, róla Sebők János írt könyvéről daltulajdonos címmel Aktív szerepet játszott a hagyományőrzésben: a Tanítók Emlékfája mozgalom szervezőjeként csaknem száz emlékfát állított már azért, hogy „a múltat ne felejtsük el”. Dinnyés Józsefet 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki. 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült Fotó: Urbán Tamás 197