Népújság, 2021. március (73. évfolyam, 48-74. szám)
2021-03-30 / 73. szám
2021. március 30., kedd________________________________________________KULTÚRA _____________________________________________________ NÉPÚJSÁG 5 Erdélyből is várja a jelöléseket a Magyar Nyelvőr Alapítvány A hagyományokhoz híven idén is átadják a Magyar Nyelvőr Díjakat 2021. december 16-án az Országházban. A Magyar Nyelvőr Alapítvány Erdélyből is várja jelölőszervezetek és magánszemélyek javaslatait. A jelöléseket 2021. október 31-ig lehet eljuttatni a nyelvor@magyarnyelvor.hu elektronikus címre. Az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat és az elismeréssel járó pénzjutalmat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért és megőrzéséért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választja ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért. Néhány név a korábbi erdélyi díjazottak közül: Péntek János nyelvész, a kortárs magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb formátumú személyisége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, egyetemi tanár. Tudományos munkássága kiterjed a nyelvtudomány több ágára, de átfogó érdeklődése, interdiszciplináris nyitottsága révén más tudományok területére is, szakterülete a nyelvtudomány, a szociolingvisztika, a dialektológia, a kisebbségi nyelvhasználat. Iszlai Enikő tanár, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum kiváló magyartanára, korábban egyik vezetője. Több évtizede az erdélyi anyanyelvi mozgalom, az anyanyelvi versenyek meghatározó közreműködője, a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny erdélyi fordulójának a főszervezője. A Romániai Magyartanárok Országos Bizottságának a tagja. Bernád Ildikó iskolaigazgató, aki a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceumban, majd a Vaskertes Általános Iskolában nevelte, neveli a diákokat. Elkötelezetten dolgozik a magyar nyelvű oktatásért, s noha reál tárgyakat oktat, mégis mellé állt az anyanyelvvel kapcsolatos kezdeményezéseknek, rengeteget tett és tesz azért, hogy iskolaigazgatóként, pedagógusként magyarul beszélő, kiművelt emberfőket neveljen. Ördög-Gyárfás Lajos, az 1992-ben alakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének alapító tagja, 1993 és 1997 között főtitkára, majd ügyvezető elnöke. A nevéhez sok külhoni kezdeményezés fűződik, köztük „A magyar nyelv napjai” vándorrendezvény, a Körösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő, különböző helyesírási, nyelvhasználati és szép beszédversenyek, nyelvészeti konferenciák, a Kárpát-medencei anyanyelvi tábor. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a pandémia idején tízmillió forint értékű adománnyal segítette a rászoruló erdélyi és felvidéki magyar családokat. Virtuálisan - társszervezőként - megszervezte a legnagyobb középiskolai szónokversenyt. Támogatta a Kossuth főiskolai és egyetemi retorikai verseny megrendezését, a Kárpát-medencei mesemondó versenyt, évről évre segíti a korrektorverseny megrendezését, Zajlik az I. Csokonai színházpedagógiai és színházi nevelési konferencia Fókuszban: online címmel rendezi meg az I. Csokonai színházpedagógiai és színházi nevelési konferenciát a Csokonai Színház. A március 29-e és április elseje között zajló online eseménysorozat számos érdekes programpontot tartalmaz. Amint azt a szervező intézmény tudatja, a színházpedagógiai és színházi nevelési konferencia az Interreg V-A Románia-Magyarország együttműködési program keretein belül megvalósuló, „A román-magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a Csokonai Színház szervezésében. A konferencián való részvételt színházi neveléssel, színházpedagógiával foglalkozóknak, színházi alkotóknak, drámapedagógusoknak, színházzal, drámapedagógiával kapcsolatos egyetemi szakok hallgatóinak, pedagógusoknak, szakmabeli és szakmán kívüli érdeklődőknek ajánlják. A konferencia célja, hogy kerekasztal-beszélgetéseken, részvételt kínáló online színházi előadásokon és egyéb programokon keresztül bemutassák, közösen megvizsgálják, illetve megvitassák a színházi nevelés, a színházpedagógia online-osítása során szerzett tapasztalatokat. Az online platformban való gondolkodást, alkotást a kényszer szülte: a Zoomra kellett adaptálniuk programjaikat, drámai tevékenységüket ugyanakkor ez a helyzet új formák születését is eredményezte. A konferencia keretében kerül sor például az Új műfajok a piacon: Zoom-termi interaktív előadás, Zoom-termi játék és egyéb online közösségépítő programok című kerekasztal-beszélgetésre. „Másfél évvel ezelőtt a Zoom felülete szinte ismeretlen volt színházi alkotók számára. Talán nem túlzás azt állítani, hogy járvány előtt senki nem álmodott Zoom-előadást. Egy éve megkerülhetetlen, hogy online térben is gondolkodjunk, alkossunk. Sokan átalakították előadásaikat, és egyre több olyan előadással, játékkal, programmal találkozhatunk, amelyek kifejezetten online platformokra készültek. Mitől lesz egy előadás játék, egy program természetes közege az online tér? Mitől érezzük, hogy bizonyos előadások, játékok, programok nem jobb híján valósulnak meg online? Vannak-e olyan interaktív formák, amelyek kifejezetten jól működnek online? Vannak-e olyan témák, célok, amelyek online platform után kiáltanak? A kerekasztal-beszélgetésben alkotókkal és elméleti szakemberekkel együtt ezekre a kérdésekre keressük a választ” - tudatják a szervezők További részletek a csokonaiszinhaz.hu oldalon és a CSIf (Csokonai Ifjúsági Program) Facebook-oldalán találhatók (Knb.) A romániai színjátszás remekei az Uránia új vetítéssorozatában Színház televízióval címmel a romániai színjátszás emlékezetes előadásait mutatja be pénteken induló, hatrészes vetítéssorozatában az Uránia Nemzeti Filmszínház és a romániai TVR Nemzeti Tévészínház. Romániában a színházi közvetítéseket és az önálló tévéjátékokat egyértelműen színházi műfajnak tekintik. A televíziózás kezdeteivel egy időben, az ötvenes évek végén, többé-kevésbé külön entitásként született meg a mai is létező Román Nemzeti Tévészínház, amelynek 2013 szeptemberétől magyar igazgatója van Demeter András István színész, kulturális menedzser személyében - idézi fel az MTI-hez eljuttatott közleményében az Uránia A Darvay Nagy Adrienne színházkutató, színháztörténész kurátorságával összeállított, hat előadást tartalmazó sorozatban archív felvételről olyan rendezők munkái is közönség elé kerülnek, mint Harag György, Vlad Mugur vagy Jurij Kordonszkij; a nézők olyan társulatok előadásainak lehetnek tanúi, mint a hetvenes évek Kolozsvári Állami Magyar Színháza, a Kolozsvári Nemzeti Színház vagy a bukaresti Bulandra Színház. A június 30-ig tartó sorozat pénteken, a színházi világnap előestéjén Sütő András Csillag a máglyán című darabjának legendás, 1977-ben rögzített, Harag György rendezte kolozsvári előadásával indult. A darabot Kálvin János és Szervét Mihály tragikus végkifejletű hitvitája ihlette, de rengeteg áthallást rejt az 1970- es évek Romániájára vonatkozóan, s mindezek felett egyetemes üzenetű mű, amely ma is érvényes. A főszerepekben a korabeli romániai magyar színjátszás két nagy alakja, Lohinszky Loránd és Héjja Sándor látható. Az előadást rögzítő felvételről sokáig azt hitték, elveszett, de néhány éve előkerült a TVR Nemzeti Tévészínház archívumának mélyéről, és most restaurálva, online közvetítésben élvezhették a nézők az Uránia streaming csatornáján — közölte az Uránia. Április végén az európai hírű Vlad Mugur utolsó rendezése, a Kolozsvári Nemzeti Színház 2001-es Hamlet előadása következik, amelyet Shakespeare halálának 405. évfordulójához időzítve vetítenek. Ezután az egyik leggyakrabban játszott román színmű, Mihail Sebastian Vakációsdi című darabja kerül műsorra, majd két Csehov-dráma, a Harag György rendezte Cseresznyésker, (amely Harag utolsó rendezése volt, 1985-ben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház román tagozatával) és a Jurij Kordonszkij/Gini Ignat-féle Ványa bácsi a Bulandra Színház társulatával. Végül pedig Demeter Andrással a főszerepben egy vadonatúj előadás, Albert Camus Caligulád látható, a TVR-előadás nemzetközi premierjeként. A Csillag a máglyán kivételével az előadások román nyelvűek, a vetítések magyar felirattal láthatók. A sorozat első két vetítése online valósul(t) meg. A szervezők a további előadásokat már mozivásznon tervezik bemutatni, annak függvényében, hogy a járványügy intézkedések lehetővé teszik-e a mozik kinyitását. Amennyiben nem, úgy online folytatódik a vetítéssorozat, melynél részleteiről a http://urania nf.hu/esemenyek/1813/2021/03/26/szinhaz-tele-vizioval-az urania-es-a-tvr-nemzeti-teveszinhaz-kozos-teveszinhazi-film sorozata linken tájékozódhatnak az érdeklődők. (MTI) A zenei streamingnek köszönhetően növekedett a hangfelvételipar Tavaly 7,4 százalékos növekedéssel 21,6 milliárd dolláros bevételt termelt a globális hangfelvételipar. A magyarországi digitális bevételek több mint 1 milliárd forinttal, azaz 40 százalékkal nőttek, ennek köszönhetően a fizikai forgalom csökkenésével együtt is 23,8 százalékkal magasabb lett a 2020-as magyarországi hangfelvétel-kiadói bevételek összege, mint egy évvel korábban. A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) pénteken tette közzé a magyar hangfelvételpiac fizikai és digitális értékesítésének 2020-ra vonatkozó statisztikáit. A közös jogkezelő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében tájékoztatott a zeneipar nemzetközi szervezete, az IFPI - amelynek magyar képviselője a MAHASZ napokban publikált éves jelentéséről is. Az IFPI összegzése (Global Music Report) szerint az összesített nemzetközi hangfelvételipar immár hat egymást követő évben nőtt, 2020-ban 7,4 százalékkal. A rögzített zeneművek ezzel globálisan 21,6 milliárd dollárt termeltek tavaly. A pozitív elmozdulás kulcsa a streamingből, különösen az előfizetéses zenehallgatásból származó bevételek 18,5 százalékos növekménye. A hirdetéssel támogatott (ingyenes) streamingbevétel 19,9 százalékkal ugrott meg. A 13,4 milliárd dolláros árbevétellel a streaming a teljes hangfelvételipar 62,1 százalékát teszi ki. A 2020-as év végén 443 millió fizetős felhasználó vett igénybe streaming-előfizetést. A fizikai értékesítés bevétele 4,7 százalékkal esett vissza, ugyancsak csökkentek (10,1 százalékkal) a hangfelvételek nyilvános előadásának jogdíjai, amit a jelentés a koronvírus-járványnak tud be. A MAHASZ 2020-as magyarországi statisztikája szerint a magyarországi digitális zenei bevételek 40 százalékkal nőttek (2,96 milliárdról 4,15 milliárd forintra). Néhány éves stagnáló vagy kissé növekvő irány után a fizikai értékesítés 10 százalékkal csökkent (1,45 milliárdról 1,31 milliárd forintra), így a fizikai és a digitális értékesítés összesített bevétele 2020- ban 23,8 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest, azaz 4,41 milliárdról 5,46 milliárd forintra nőtt. Mint a jelentés figyelmeztet, a hangfelvételipar kumulált bevétele felívelőben van - főleg a digitális forgalmaknak köszönhetően - ám a 2000-es csúcshoz és a 2013-as mélyponthoz képest ez még csak korrekció. Az igen ígéretes 2020-as bevételi adatok a 2007 és 2008 közötti értékekkel egyeznek meg - emlékeztet a közlemény. A MAHASZ összegzése szerint az előző évhez képest a magyarországi piacon eladott fizikai hanghordozók száma 20,28 százalékkal csökkent, így 2020-ban 577 328 CD, 156 468 vinil, 73 514 egyéb audio hanghordozó, valamint 10 125 video-adathordozó fogyott. Az előző évhez képest a digitális forgalom több mint 1 milliárd forinttal nőtt. A letöltésekből származó bevétel minimális növekedése mellett a streaming folytatta az összértékben is igencsak hangsúlyos térnyerését és növekedését - összegez a MAHASZ 2020-as jelentése. (MTI) Forrás: Wikipedia