Népújság, 2021. március (73. évfolyam, 48-74. szám)

2021-03-30 / 73. szám

2021. március 30., kedd________________________________________________KULTÚRA _____________________________________________________ NÉPÚJSÁG 5 Erdélyből is várja a jelöléseket a Magyar Nyelvőr Alapítvány A hagyományokhoz híven idén is átadják a Ma­gyar Nyelvőr Díjakat 2021. december 16-án az Or­szágházban. A Magyar Nyelvőr Alapítvány Erdélyből is várja jelölőszervezetek és ma­gánszemélyek javaslatait. A jelöléseket 2021. október 31-ig lehet eljuttatni a nyelvor@magyarnyelvor.hu elektronikus címre. Az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat és az elismeréssel járó pénzjutalmat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért és megőrzéséért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képvi­selői közül választja ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Ku­ratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért. Néhány név a korábbi erdélyi díjazottak közül: Péntek János nyelvész, a kortárs magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb formátumú személyisége, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke, egyetemi tanár. Tudományos munkássága kiterjed a nyelvtudomány több ágára, de átfogó érdeklődése, interdiszciplináris nyitottsága révén más tudo­mányok területére is, szakterülete a nyelvtudomány, a szo­­ciolingvisztika, a dialektológia, a kisebbségi nyelvhasználat. Iszlai Enikő tanár, a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum kiváló magyartanára, korábban egyik vezetője. Több évtizede az erdélyi anyanyelvi mozgalom, az anya­nyelvi versenyek meghatározó közreműködője, a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny erdélyi for­dulójának a főszervezője. A Romániai Magyartanárok Or­szágos Bizottságának a tagja. Bernád Ildikó iskolaigazgató, aki a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceumban, majd a Vaskertes Álta­lános Iskolában nevelte, neveli a diákokat. Elkötelezetten dolgozik a magyar nyelvű oktatásért, s noha reál tárgyakat oktat, mégis mellé állt az anyanyelvvel kapcsolatos kezde­ményezéseknek, rengeteget tett és tesz azért, hogy iskola­­igazgatóként, pedagógusként magyarul beszélő, kiművelt emberfőket neveljen. Ördög-Gyárfás Lajos, az 1992-ben alakult Anyanyelv­ápolók Erdélyi Szövetségének alapító tagja, 1993 és 1997 között főtitkára, majd ügyvezető elnöke. A nevéhez sok kül­honi kezdeményezés fűződik, köztük „A magyar nyelv nap­jai” vándorrendezvény, a Körösi Csom­a Sándor anyanyelvi vetélkedő, különböző helyesírási, nyelvhasználati és szép beszéd­versenyek, nyelvészeti konferenciák, a Kárpát-me­dencei anyanyelvi tábor. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a pandémia idején tízmil­lió forint értékű adománnyal segítette a rászoruló erdélyi és felvidéki magyar családokat. Virtuálisan - társszervezőként - megszervezte a legnagyobb középiskolai szónokversenyt. Támogatta a Kossuth főiskolai és egyetemi retorikai verseny megrendezését, a Kárpát-medencei mesemondó versenyt, évről évre segíti a korrektorverseny megrendezését, Zajlik az I. Csokonai színházpedagógiai és színházi nevelési konferencia Fókuszban: online címmel rendezi meg az I. Csoko­nai színházpedagógiai és színházi nevelési konfe­renciát a Csokonai Színház. A március 29-e és április elseje között zajló online eseménysorozat számos érdekes programpontot tartalmaz. Amint azt a szervező intézmény tudatja, a színházpedagó­giai és színházi nevelési konferencia az Interreg V-A Romá­­nia-Magyarország együttműködési program keretein belül megvalósuló, „A román-magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség szá­mára” elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a Cso­konai Színház szervezésében. A konferencián való részvételt színházi neveléssel, szín­házpedagógiával foglalkozóknak, színházi alkotóknak, drá­mapedagógusoknak, színházzal, drámapedagógiával kapcsolatos egyetemi szakok hallgatóinak, pedagógusoknak, szakmabeli és szakmán kívüli érdeklődőknek ajánlják. A kon­ferencia célja, hogy kerekasztal-beszélgetéseken, részvételt kínáló online színházi előadásokon és egyéb programokon keresztül bemutassák, közösen megvizsgálják, illetve meg­vitassák a színházi nevelés, a színházpedagógia online-osí­­tása során szerzett tapasztalatokat. Az online platformban való gondolkodást, alkotást a kényszer szülte: a Zoomra kel­lett adaptálniuk programjaikat, drámai tevékenységüket ugyanakkor ez a helyzet új formák születését is eredmé­nyezte. A konferencia keretében kerül sor például az Új mű­fajok a piacon: Zoom-termi interaktív előadás, Zoom-termi játék és egyéb online közösségépítő programok című kerek­­asztal-beszélgetésre. „Másfél évvel ezelőtt a Zoom felülete szinte ismeretlen volt színházi alkotók számára. Talán nem túlzás azt állítani, hogy járvány előtt senki nem álmodott Zoom-előadást. Egy éve megkerülhetetlen, hogy online térben is gondolkodjunk, alkossunk. Sokan átalakították előadásaikat, és egyre több olyan előadással, játékkal, programmal találkoz­hatunk, amelyek kifejezetten online platformokra készültek. Mitől lesz egy előadás játék, egy program természetes közege az online tér? Mitől érezzük, hogy bizonyos előadások, játé­kok, programok nem jobb híján valósulnak meg online? Van­­nak-e olyan interaktív formák, amelyek kifejezetten jól működnek online? Vannak-e olyan témák, célok, amelyek on­line platform után kiáltanak? A kerekasztal-beszélgetésben al­kotókkal és elméleti szakemberekkel együtt ezekre a kérdésekre keressük a választ” - tudatják a szervezők További részletek a csokonaiszinhaz.hu oldalon és a CSIf (Csokonai Ifjúsági Program) Facebook-oldalán találhatók (Knb.) A romániai színjátszás remekei az Uránia új vetítéssorozatában Színház tele­vízióval címmel a romániai színjátszás emlékezetes előadásait mutatja be pénteken in­duló, hatrészes vetítéssorozatában az Uránia Nem­zeti Filmszínház és a romániai TVR Nemzeti Tévészínház. Romániában a színházi közvetítéseket és az önálló tévéjá­tékokat egyértelműen színházi műfajnak tekintik. A televízi­ózás kezdeteivel egy időben, az ötvenes évek végén, többé-kevésbé külön entitásként született meg a mai is létező Román Nemzeti Tévészínház, amelynek 2013 szeptemberétől magyar igazgatója van Demeter András István színész, kul­turális menedzser személyében - idézi fel az MTI-hez eljut­tatott közleményében az Uránia A Darvay Nagy Adrienne színházkutató, színháztörténész kurátorságával összeállított, hat előadást tartalmazó sorozat­ban archív felvételről olyan rendezők munkái is közönség elé kerülnek, mint Harag György, Vlad Mugur vagy Jurij Kor­­donszkij; a nézők olyan társulatok előadásainak lehetnek tanúi, mint a hetvenes évek Kolozsvári Állami Magyar Szín­háza, a Kolozsvári Nemzeti Színház vagy a bukaresti Bu­­landra Színház. A június 30-ig tartó sorozat pénteken, a színházi világnap előestéjén Sütő András Csillag a máglyán című darabjának legendás, 1977-ben rögzített, Harag György rendezte kolozs­vári előadásával indult. A darabot Kálvin János és Szervét Mihály tragikus vég­­kifejletű hitvitája ihlette, de rengeteg áthallást rejt az 1970- es évek Romániájára vonatkozóan, s mindezek felett egyetemes üzenetű mű, amely ma is érvényes. A főszere­pekben a korabeli romániai magyar színjátszás két nagy alakja, Lohinszky Loránd és Héjja Sándor látható. Az elő­adást rögzítő felvételről sokáig azt hitték, elveszett, de né­hány éve előkerült a TVR Nemzeti Tévészínház archívumának mélyéről, és most restaurálva, online közve­títésben élvezhették a nézők az Uránia streaming csatorná­ján — közölte az Uránia. Április végén az európai hírű Vlad Mugur utolsó rende­zése, a Kolozsvári Nemzeti Színház 2001-es Hamlet előadása következik, amelyet Shakespeare halálának 405. évforduló­jához időzítve vetítenek. Ezután az egyik leggyakrabban játszott román színmű, Mi­hail Sebastian Vakációsdi című darabja kerül műsorra, majd két Csehov-dráma, a Harag György rendezte Cseresznyésker, (amely Harag utolsó rendezése volt, 1985-ben a Marosvásár­helyi Nemzeti Színház román tagozatával) és a Jurij Kor­­donszkij/Gini Ignat-féle Ványa bácsi a Bulandra Színház társulatával. Végül pedig Demeter Andrással a főszerepben egy vadonatúj előadás, Albert Camus Caligulád látható, a TVR-előadás nemzetközi premierjeként. A Csillag a máglyán kivételével az előadások román nyel­vűek, a vetítések magyar felirattal láthatók. A sorozat első két vetítése online valósul(t) meg. A szer­vezők a további előadásokat már mozivásznon tervezik be­mutatni, annak függvényében, hogy a járványügy intézkedések lehetővé teszik-e a mozik kinyitását. Amennyi­ben nem, úgy online folytatódik a vetítéssorozat, melynél részleteiről a http://urania nf.hu/esemenyek/1813/2021/03/26/szinhaz-tele-vizioval-az urania-es-a-tvr-nemzeti-teveszinhaz-kozos-teveszinhazi-film sorozata linken tájékozódhatnak az érdeklődők. (MTI) A zenei streamingnek köszönhetően növekedett a hangfelvételipar Tavaly 7,4 százalékos növekedéssel 21,6 milliárd dolláros bevételt termelt a globális hangfelvételipar. A magyarországi digitális bevételek több mint 1 milliárd forinttal, azaz 40 százalékkal nőttek, ennek köszön­hetően a fizikai forgalom csökkenésével együtt is 23,8 százalékkal magasabb lett a 2020-as magyarországi hangfelvétel-kia­dói bevételek összege, mint egy évvel ko­rábban. A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) pénteken tette közzé a magyar hang­felvételpiac fizikai és digitális értékesítésének 2020-ra vonatkozó statisztikáit. A közös jogkezelő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében tá­jékoztatott a zeneipar nemzetközi szervezete, az IFPI - amelynek magyar képviselője a MAHASZ napokban publikált éves jelentéséről is. Az IFPI összegzése (Global Music Report) sze­rint az összesített nemzetközi hangfelvételipar immár hat egymást követő évben nőtt, 2020-ban 7,4 százalékkal. A rögzített zeneművek ezzel glo­bálisan 21,6 milliárd dollárt termeltek tavaly. A pozitív elmozdulás kulcsa a streamingből, kü­lönösen az előfizetéses zenehallgatásból származó bevételek 18,5 százalékos növekménye. A hirdetés­sel támogatott (ingyenes) streamingbevétel 19,9 százalékkal ugrott meg. A 13,4 milliárd dolláros árbevétellel a streaming a teljes hangfelvételipar 62,1 százalékát teszi ki. A 2020-as év végén 443 millió fizetős felhasználó vett igénybe streaming-előfizetést. A fizikai értékesítés bevétele 4,7 százalékkal esett vissza, ugyancsak csökkentek (10,1 százalék­kal) a hangfelvételek nyilvános előadásának jogdí­jai, amit a jelentés a koron­vírus-járványnak tud be. A MAHASZ 2020-as magyarországi statisztikája szerint a magyarországi digitális zenei bevételek 40 százalékkal nőttek (2,96 milliárdról 4,15 milliárd forintra). Néhány éves stagnáló vagy kissé növekvő irány után a fizikai értékesítés 10 százalékkal csökkent (1,45 milliárdról 1,31 milliárd forintra), így a fizikai és a digitális értékesítés összesített bevétele 2020- ban 23,8 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest, azaz 4,41 milliárdról 5,46 milliárd forintra nőtt. Mint a jelentés figyelmeztet, a hangfelvételipar kumulált bevétele felívelőben van - főleg a digitális forgalmaknak köszönhetően - ám a 2000-es csúcs­hoz és a 2013-as mélyponthoz képest ez még csak korrekció. Az igen ígéretes 2020-as bevételi adatok a 2007 és 2008 közötti értékekkel egyeznek meg - emlékeztet a közlemény. A MAHASZ összegzése szerint az előző évhez képest a magyarországi piacon eladott fizikai hang­hordozók száma 20,28 százalékkal csökkent, így 2020-ban 577 328 CD, 156 468 vinil, 73 514 egyéb audio hanghordozó, valamint 10 125 video-adat­­hordozó fogyott. Az előző évhez képest a digitális forgalom több mint 1 milliárd forinttal nőtt. A letöltésekből szár­mazó bevétel minimális növekedése mellett a strea­ming folytatta az összértékben is igencsak hangsúlyos térnyerését és növekedését - összegez a MAHASZ 2020-as jelentése. (MTI) Forrás: Wikipedia

Next