Népújság, 2021. szeptember (73. évfolyam, 200-225. szám)

2021-09-08 / 206. szám

" NÉPÚJSÁG___________________________________________________KÜLFÖLD____________________________________________ 2021. szeptember 8., szerda Diplomáciai elismerést és segítséget várnak a tálibok Németországtól Diplomáciai elismerést, pénz­ügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tá­libok Németországtól - mondta az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvi­vője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. „Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?” - jegyezte meg. A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jólétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot, és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges. Mint mondta, a tálibok „erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott ven­dégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tet­tek az országért. Később „sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva” - mondta Zabihullah Mudzsáhid. Kifejtette, hogy az új tálib kor­mány Németországtól és más orszá­goktól is humanitárius segítséget vár, és együttműködést az egészség­ügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén. A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a ki­lencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemze­dék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közös­ség támogatásának feltétele az em­beri jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban to­vábbra is vannak „keményvonala­sok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csak akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni. A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele - 18 millió ember - humanitárius se­gélyre szorul, és a segélyszerveze­tek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullá­mokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni - jegyezte meg a lap. A berlini vezetésnek azért is fon­tos az afganisztáni helyzet alaku­lása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember, így sok szakértő szerint Németor­szág lenne a fő célpont, ha mene­külthullám indulna el Afganisztánból Európa felé. , Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” - mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdek­­képviselete, a Német Rendőrszak­szervezet (DPo­G) elnöke, Heiko Teggatz. A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerül­hető el, ha segítséget kapnak a me­nekültek Afganisztánban és térségé­ben, és „Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a va­lódi határvédelem mellett” - jelen­tette ki a szakszervezeti vezető. Angela Merkel kancellár az au­gusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek - hadse­reg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek - egykori helyi munka­társainak védelme és az afgán la­kosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de ez nem jelenthet diplomáciai elis­merést. Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékozta­tóján is, amelyen kiemelte, hogy „természetesen beszélni kell a táli­­bokkal”, mert csak náluk lehet bár­mit is elérni Afganisztánban. A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel foly­tatott együttműködés miatt ve­szélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyúj­tás feltételeinek biztosítása - fej­tette ki a kancellár az Észak-Raj­na-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartomá­nyi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellár­jelöltjével tartott tájékoztatón. Armin Laschet szerint is elen­gedhetetlen a párbeszéd a tálibok­­kal. A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértel­műen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltéte­leket kell teljesítenie az együttmű­ködés beindításához - húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben jú­liusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt. Húsz embert szűrtek ki a Németországba menekített afgánok biztonsági átvilágításán Húsz embert szűrtek ki a kabuli katonai kimenekítő műveletek révén Németországba jutott több mint négyezer afgán állampolgár biztonsági átvilágításán hétfőn kö­zölt német kormányzati adatok sze­rint. A szövetségi belügyminisztérium új összesítése alapján eddig 4921 olyan ember érkezett Németor­szágba, akiket a német hadsereg (Bundeswehr) vagy valamely szö­vetséges ország hadserege menekí­tett ki az afgán fővárosból az augusztus közepén történt tálib ha­talomátvételtől a hónap végéig foly­tatott műveletekben. A 4921 ember közül 469 német és 4129 afgán állampolgár. A határ­őrizetért felelős szövetségi rendőr­ség a belépéskor végzett ellenőrzésen az afgánok közül húsz „biztonságiig releváns személyt” szűrt ki - ismertetette Alina Wick, a belügyminisztérium szóvivője a kormány szóvivőinek berlini tájé­koztatóján. Hozzátette, hogy az illetékes ha­tóságok mind a húsz ember eseté­ben megteszik a szükséges intézkedéseket. Az egyes esetekről nem közölt részleteket, de jelezte, hogy a biztonsági relevancia nem mindig törvénysértést jelent. Mint mondta, sokféle ok miatt soroltak embereket a biztonsági szempont­ból külön figyelmet érdemlő sze­mélyek közé. „Beutaztak többek között korábbi afgán kormányta­gok, és olyan személyek is, akikről vannak rendőrségi információk” - mondta a szóvivő. Német lapok beszámolói szerint Horst Seehofer belügyminiszter a napokban egy szűk körben tartott sajtóbeszélgetésen ismertetett egyes eseteket. Elmondta, hogy a Kabul­ból kimenekített és Németországba szállított afgánok közül kiszűrtek nemi erőszak miatt elítélt bűnöző­ket, mások hamis papírokkal pró­bálkoztak, és találtak négy olyan embert is, akiket korábban éppen Németországból toloncoltak vissza a hazájukba törvénysértés miatt. Kifejtette, hogy Kabulban vész­helyzet alakult ki, és az ilyen hely­zeteket a bűnözők mindig kihasználják. „Az egyik oldalról sürgetik, hogy ‘nyissam ki a kapu­kat, hadd jöjjenek’, a másik oldalról viszont bírálnak, ha a biztonsági el­lenőrzést csak akkor végzik el, ami­kor az emberek belépnek Németországba, és kiderül, hogy nemkívánatos személyek is bejutot­tak” - mondta a miniszter. Német sajtóértesülések szerint az egyik kiszűrt afgán állampolgár mi­niszter volt a hazájában, többen pedig azért akadtak fenn az ellenőr­zésen, mert a nevük szerepel a ter­rorelhárításért felelős szövetségi és tartományi hatóságok közös adatbá­zisában. (MTI) Nyolcvannyolc éves korában meghalt Jean-Paul Belmondo, a francia mozi szupersztárja hétfőn hunyt el párizsi ottho­nában - közölte Michel Go­­dest, a világhírű francia színész ügyvédje az AFP fran­cia hírügynökséggel. „Az utóbbi időben nagyon fáradt volt. Csendben ment el” - mondta Godest. Belmondo kereken száz filmben játszott, és több mint 40 színházi szerepben volt látható. Egyik legis­mertebb szerepét a francia új hul­lám, a nouvelle vague alapfilmjének tartott Kifulladásig (1960) című filmben alakította, amely François Truffaut ötlete alap­ján készült Jean-Luc Godard rende­zésében A francia mozi kultikus alakja olyan színésznőkkel játszott együtt a filmvásznon, mint Claudia Cardi­nale, Gina Lollobrigida, Brigitte Bardot és Jeanne Moreau, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Francis Truffaut, Louis Malle vagy Claude Sautet. Utolsó alakítá­sát a 2008-ban bemutatott Egy ember és kutyája című filmben lát­hatták a mozirajongók. „Örökre a Káprázatos marad. Jean-Paul Belmondóval egy nem­zeti kincs távozik, ragyogó vidám­ságában és kitörő nevetéseiben. A nagy színészeink közül ő volt az, aki messze elvitte a közönség pál­máját” - írta közleményében Em­manuel Macron államfő. „Teljesen le vagyok sújtva. Most megpróbálok megkapaszkodni, hogy ne történjen meg velem ugyanez öt óra múlva. Bár nem lenne rossz, ha együtt mennénk el. Az életem része volt, együtt kezd­tük a pályánkat hatvan évvel ez­előtt” - mondta a 85 éves Alain Delon, a franciák másik nagy legen­dás filmszínésze a CNews hírteleví­zióban. Jóllehet a két sztárt gyakran egymás riválisaként tartotta a sajtó számon, a karrierjük teljesen párhu­ Meghalt Jean-Paul Belmondo­ zamosan alakult, s a barátságuk le­gendás hírű volt. „Felkavart Jean-Paul halálhíre. Mindig is, mint sokunk számára, az életkedv megtestesítője volt, és az is marad. Folyton élénken megmarad a szívemben és az emlékezetemben” - idézte Claudia Cardinale filmszí­nésznőt az AFP hírügynökség. „Hiányozni fogsz. Nagyon fogsz nekünk hiányozni. Köszönet, Jean- Paul” - írta az Oscar-díjas Jean Du­­jardin a példaképének tekintett Belmondóról az Instagramon. A cannes-i és a velencei filmfesz­tivál is megemlékezett a „nagyvo­nalú színészről és az emblematikus sztárról”. Jean-Paul Belmondo, vagy ahogy a franciák becézik, Bébel 1933. április 9-én született Neuilly­­ben művészcsaládban: édesapja szi­cíliai származású szobrászművész, édesanyja festő volt. Az ifjú Bel­mondo a művészetek helyett inkább a sportokhoz vonzódott: focizott, kerékpározott és bokszolt. Egy sú­lyos betegségből való lábadozás során döntött a színészet mellett, és harmadszorra fel is vették a párizsi színművészeti főiskolára, ahol meg­kedvelték a tehetséges, örökmozgó fiatalembert. Filmes pályafutása 1957-ben kezdődött, első jelentősebb szerepét Marc Allegret Légy szép, és tartsd a szád című filmjében kapta, amelyben együtt játszott Alain Delonnal. Filmes pályafutásának kezdete a francia új hullám kibon­takozásával esett egybe, Belmondo azonban egy idő után hátat fordított az új hullámnak, Olaszországba ment, ahol Sophia Loren oldalán játszott az Egy asszony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. Hazatérése után ugyan még for­gatott Godard-ral (A bolond Pierrot) és Louis Malle-lal (A tolvaj), de a hatvanas évek második felétől egyre több közönségfilmben szerepelt. Testfelépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetsé­gét kamatoztatta ezekben az akciók­ban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, amelyekben a legveszé­lyesebb mutatványokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Mindez koc­kázatokkal járt, a Montreali bank­rablás című filmben olyan súlyosan megsérült, hogy rohammentővel kellett kórházba szállítani. Felsorolni is nehéz filmjeit, ame­lyek révén a franciák egyik legnép­szerűbb színésze lett: Cartouche, Borsalino (ismét Alain Delonnal), A profi, A betörés, A riói kaland, A ja­víthatatlan, A szok ásza, Stavisky, Désiré, Szabadlábon Velencében, Magányos zsaru. A filmezés mellett a régi „szerelemhez”, a színpadhoz sem lett hűtlen: 1987-ben a Kean, a színész, 1990-ben pedig a Cyrano de Bergerac címszerepében aratott hatalmas sikert. 1991 -ben megvásá­rolta a Théatre des Variétés színhá­zat, ahol egykor maga is szerepelt, a színháznak 2004-ig volt tulajdo­nosa. Az akció- és kalandfilmek után 1995-ben ismét egy komolyabb műben, a Claude Lelouch rendezte A nyomorultakban, az Hugo-regény modern, antifasiszta históriává ala­kított feldolgozásában csillantotta meg sokszínű tehetségét. Bár több­ször kifejtette, hogy nem akar a francia film repkedő nagypapája lenni, 1998-ban ismét Alain Delon­nal tűnt fel a Két apának mennyi a fele? című akciófilmben, amelynek meglehetősen vérszegény sztoriját a két nagy „öreg” könnyed és önfe­ledt játéka avatta élvezetes mozivá. Magánélete gyakorta került az érdeklődés homlokterébe. Egykori tanára súlyosan tévedett: a jellegze­tes arcú színész percek alatt meghó­dította a női szíveket, 1995-ben az Empire magazin minden idők 100 legszexisebb sztárja közé válasz­totta. Kétszer nősült, négy gyer­meke született, a legkisebb 2003-ban. Legutóbbi élettársa a nála negyvenkét évvel fiatalabb egykori modell, Barbara Gandolfi volt, akivel 2012-ben szakított. A sportos sztárt idősebb korában nem kímélték a betegségek: 1999 decemberében szívpanaszokkal ke­rült kórházba, 2001-ben szélütés érte, 2006-ban combnyaktörést szenvedett. 2013-ban még szerepet vállalt a Fegyveres banditák című akciófilm­ben, amely azonban nem készült el Művészetéért megkapta a Becsü­letrendet, 1989-ben a legjobb férfi színésznek járó César-díjat az Egy elkényeztetett gyermek utazása című filmben nyújtott alakításáért. 2011- ben a cannes-i filmfesztiválon élet­műdíjjal jutalmazták, 2016-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Arany Oroszlán-életműdíját, 2018- ban a Lumiere Akadémia életműdí­ját vehette át. (MTI)

Next