Népújság, 2021. szeptember (73. évfolyam, 200-225. szám)
2021-09-08 / 206. szám
" NÉPÚJSÁG___________________________________________________KÜLFÖLD____________________________________________ 2021. szeptember 8., szerda Diplomáciai elismerést és segítséget várnak a tálibok Németországtól Diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól - mondta az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak. Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. „Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?” - jegyezte meg. A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jólétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot, és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges. Mint mondta, a tálibok „erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért. Később „sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva” - mondta Zabihullah Mudzsáhid. Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár, és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén. A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak „keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csak akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni. A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele - 18 millió ember - humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni - jegyezte meg a lap. A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember, így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé. , Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon” - mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPoG) elnöke, Heiko Teggatz. A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és „Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett” - jelentette ki a szakszervezeti vezető. Angela Merkel kancellár az augusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek - hadsereg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek - egykori helyi munkatársainak védelme és az afgán lakosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de ez nem jelenthet diplomáciai elismerést. Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékoztatóján is, amelyen kiemelte, hogy „természetesen beszélni kell a tálibokkal”, mert csak náluk lehet bármit is elérni Afganisztánban. A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel folytatott együttműködés miatt veszélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyújtás feltételeinek biztosítása - fejtette ki a kancellár az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartományi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjével tartott tájékoztatón. Armin Laschet szerint is elengedhetetlen a párbeszéd a tálibokkal. A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltételeket kell teljesítenie az együttműködés beindításához - húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben júliusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt. Húsz embert szűrtek ki a Németországba menekített afgánok biztonsági átvilágításán Húsz embert szűrtek ki a kabuli katonai kimenekítő műveletek révén Németországba jutott több mint négyezer afgán állampolgár biztonsági átvilágításán hétfőn közölt német kormányzati adatok szerint. A szövetségi belügyminisztérium új összesítése alapján eddig 4921 olyan ember érkezett Németországba, akiket a német hadsereg (Bundeswehr) vagy valamely szövetséges ország hadserege menekített ki az afgán fővárosból az augusztus közepén történt tálib hatalomátvételtől a hónap végéig folytatott műveletekben. A 4921 ember közül 469 német és 4129 afgán állampolgár. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség a belépéskor végzett ellenőrzésen az afgánok közül húsz „biztonságiig releváns személyt” szűrt ki - ismertetette Alina Wick, a belügyminisztérium szóvivője a kormány szóvivőinek berlini tájékoztatóján. Hozzátette, hogy az illetékes hatóságok mind a húsz ember esetében megteszik a szükséges intézkedéseket. Az egyes esetekről nem közölt részleteket, de jelezte, hogy a biztonsági relevancia nem mindig törvénysértést jelent. Mint mondta, sokféle ok miatt soroltak embereket a biztonsági szempontból külön figyelmet érdemlő személyek közé. „Beutaztak többek között korábbi afgán kormánytagok, és olyan személyek is, akikről vannak rendőrségi információk” - mondta a szóvivő. Német lapok beszámolói szerint Horst Seehofer belügyminiszter a napokban egy szűk körben tartott sajtóbeszélgetésen ismertetett egyes eseteket. Elmondta, hogy a Kabulból kimenekített és Németországba szállított afgánok közül kiszűrtek nemi erőszak miatt elítélt bűnözőket, mások hamis papírokkal próbálkoztak, és találtak négy olyan embert is, akiket korábban éppen Németországból toloncoltak vissza a hazájukba törvénysértés miatt. Kifejtette, hogy Kabulban vészhelyzet alakult ki, és az ilyen helyzeteket a bűnözők mindig kihasználják. „Az egyik oldalról sürgetik, hogy ‘nyissam ki a kapukat, hadd jöjjenek’, a másik oldalról viszont bírálnak, ha a biztonsági ellenőrzést csak akkor végzik el, amikor az emberek belépnek Németországba, és kiderül, hogy nemkívánatos személyek is bejutottak” - mondta a miniszter. Német sajtóértesülések szerint az egyik kiszűrt afgán állampolgár miniszter volt a hazájában, többen pedig azért akadtak fenn az ellenőrzésen, mert a nevük szerepel a terrorelhárításért felelős szövetségi és tartományi hatóságok közös adatbázisában. (MTI) Nyolcvannyolc éves korában meghalt Jean-Paul Belmondo, a francia mozi szupersztárja hétfőn hunyt el párizsi otthonában - közölte Michel Godest, a világhírű francia színész ügyvédje az AFP francia hírügynökséggel. „Az utóbbi időben nagyon fáradt volt. Csendben ment el” - mondta Godest. Belmondo kereken száz filmben játszott, és több mint 40 színházi szerepben volt látható. Egyik legismertebb szerepét a francia új hullám, a nouvelle vague alapfilmjének tartott Kifulladásig (1960) című filmben alakította, amely François Truffaut ötlete alapján készült Jean-Luc Godard rendezésében A francia mozi kultikus alakja olyan színésznőkkel játszott együtt a filmvásznon, mint Claudia Cardinale, Gina Lollobrigida, Brigitte Bardot és Jeanne Moreau, és olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Francis Truffaut, Louis Malle vagy Claude Sautet. Utolsó alakítását a 2008-ban bemutatott Egy ember és kutyája című filmben láthatták a mozirajongók. „Örökre a Káprázatos marad. Jean-Paul Belmondóval egy nemzeti kincs távozik, ragyogó vidámságában és kitörő nevetéseiben. A nagy színészeink közül ő volt az, aki messze elvitte a közönség pálmáját” - írta közleményében Emmanuel Macron államfő. „Teljesen le vagyok sújtva. Most megpróbálok megkapaszkodni, hogy ne történjen meg velem ugyanez öt óra múlva. Bár nem lenne rossz, ha együtt mennénk el. Az életem része volt, együtt kezdtük a pályánkat hatvan évvel ezelőtt” - mondta a 85 éves Alain Delon, a franciák másik nagy legendás filmszínésze a CNews hírtelevízióban. Jóllehet a két sztárt gyakran egymás riválisaként tartotta a sajtó számon, a karrierjük teljesen párhu Meghalt Jean-Paul Belmondo zamosan alakult, s a barátságuk legendás hírű volt. „Felkavart Jean-Paul halálhíre. Mindig is, mint sokunk számára, az életkedv megtestesítője volt, és az is marad. Folyton élénken megmarad a szívemben és az emlékezetemben” - idézte Claudia Cardinale filmszínésznőt az AFP hírügynökség. „Hiányozni fogsz. Nagyon fogsz nekünk hiányozni. Köszönet, Jean- Paul” - írta az Oscar-díjas Jean Dujardin a példaképének tekintett Belmondóról az Instagramon. A cannes-i és a velencei filmfesztivál is megemlékezett a „nagyvonalú színészről és az emblematikus sztárról”. Jean-Paul Belmondo, vagy ahogy a franciák becézik, Bébel 1933. április 9-én született Neuillyben művészcsaládban: édesapja szicíliai származású szobrászművész, édesanyja festő volt. Az ifjú Belmondo a művészetek helyett inkább a sportokhoz vonzódott: focizott, kerékpározott és bokszolt. Egy súlyos betegségből való lábadozás során döntött a színészet mellett, és harmadszorra fel is vették a párizsi színművészeti főiskolára, ahol megkedvelték a tehetséges, örökmozgó fiatalembert. Filmes pályafutása 1957-ben kezdődött, első jelentősebb szerepét Marc Allegret Légy szép, és tartsd a szád című filmjében kapta, amelyben együtt játszott Alain Delonnal. Filmes pályafutásának kezdete a francia új hullám kibontakozásával esett egybe, Belmondo azonban egy idő után hátat fordított az új hullámnak, Olaszországba ment, ahol Sophia Loren oldalán játszott az Egy asszony meg a lánya című Vittorio de Sica-filmben. Hazatérése után ugyan még forgatott Godard-ral (A bolond Pierrot) és Louis Malle-lal (A tolvaj), de a hatvanas évek második felétől egyre több közönségfilmben szerepelt. Testfelépítését, sportolói múltját, nem utolsósorban sokoldalú tehetségét kamatoztatta ezekben az akciókban bővelkedő, többnyire humoros filmekben, amelyekben a legveszélyesebb mutatványokat is kaszkadőr nélkül hajtotta végre. Mindez kockázatokkal járt, a Montreali bankrablás című filmben olyan súlyosan megsérült, hogy rohammentővel kellett kórházba szállítani. Felsorolni is nehéz filmjeit, amelyek révén a franciák egyik legnépszerűbb színésze lett: Cartouche, Borsalino (ismét Alain Delonnal), A profi, A betörés, A riói kaland, A javíthatatlan, A szok ásza, Stavisky, Désiré, Szabadlábon Velencében, Magányos zsaru. A filmezés mellett a régi „szerelemhez”, a színpadhoz sem lett hűtlen: 1987-ben a Kean, a színész, 1990-ben pedig a Cyrano de Bergerac címszerepében aratott hatalmas sikert. 1991 -ben megvásárolta a Théatre des Variétés színházat, ahol egykor maga is szerepelt, a színháznak 2004-ig volt tulajdonosa. Az akció- és kalandfilmek után 1995-ben ismét egy komolyabb műben, a Claude Lelouch rendezte A nyomorultakban, az Hugo-regény modern, antifasiszta históriává alakított feldolgozásában csillantotta meg sokszínű tehetségét. Bár többször kifejtette, hogy nem akar a francia film repkedő nagypapája lenni, 1998-ban ismét Alain Delonnal tűnt fel a Két apának mennyi a fele? című akciófilmben, amelynek meglehetősen vérszegény sztoriját a két nagy „öreg” könnyed és önfeledt játéka avatta élvezetes mozivá. Magánélete gyakorta került az érdeklődés homlokterébe. Egykori tanára súlyosan tévedett: a jellegzetes arcú színész percek alatt meghódította a női szíveket, 1995-ben az Empire magazin minden idők 100 legszexisebb sztárja közé választotta. Kétszer nősült, négy gyermeke született, a legkisebb 2003-ban. Legutóbbi élettársa a nála negyvenkét évvel fiatalabb egykori modell, Barbara Gandolfi volt, akivel 2012-ben szakított. A sportos sztárt idősebb korában nem kímélték a betegségek: 1999 decemberében szívpanaszokkal került kórházba, 2001-ben szélütés érte, 2006-ban combnyaktörést szenvedett. 2013-ban még szerepet vállalt a Fegyveres banditák című akciófilmben, amely azonban nem készült el Művészetéért megkapta a Becsületrendet, 1989-ben a legjobb férfi színésznek járó César-díjat az Egy elkényeztetett gyermek utazása című filmben nyújtott alakításáért. 2011- ben a cannes-i filmfesztiválon életműdíjjal jutalmazták, 2016-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Arany Oroszlán-életműdíját, 2018- ban a Lumiere Akadémia életműdíját vehette át. (MTI)