Népújság, 2021. október (73. évfolyam, 226-251. szám)

2021-10-05 / 229. szám

1­­0­­NÉPÚJSÁG__________________________________________________ KÜLFÖLD_________________________________________________ 2021. október 5., kedd A kutyás életforma sok embert vonz A kutyás életforma sok em­bert vonz, ezt mutatja a vi­lágkiállítás és a kísérő rendezvények látogatott­sága egyaránt - hangsú­lyozta az „Egy a Termé­szettel" Vadászati és Ter­mészeti Világkiállítás kor­mánybiztosa a Fejér megyei Soponyán, a rendezvény­hez kapcsolódó szombati főtenyészvizsgán, amely a Magyar Vizslák Világszö­vetségének első hivatalos rendezvénye volt. Kovács Zoltán kiemelte, hogy a világkiállítás megszervezésével nem fejeződött be a munka, sokkal inkább elkezdődött, mivel a ren­dezvényt övező érdeklődés arról tanúskodik: sokat kell beszélni a jövőben a kutyás életformáról, és meg kell mutatni az embereknek, mit jelent kutyát tartani. Kérdésre elmondta: kutyával élni más életminőség, egyben fe­lelősség is. A velük való együtté­lést szeretnék bemutatni, minél inkább meg kívánják mutatni, ho­gyan tudnak a kutyák a család ré­szévé válni, és miként tudnak hasznára lenni a vadászoknak. Ko­vács Zoltán, aki egyben a világ­­szövetség elnöke, arról is beszélt, hogy szeretné, ha Soponya állandó otthona lenne a magyar vizslás versenyeknek A szervezetről elmondta: 2020- ban hozták létre, szerinte az utolsó pillanatban, mielőtt valamely nagy számban, kiváló minőségben ku­tyát nevelő és tenyésztő ország, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Oroszország elvet­te volna Magyarországtól ezt a lehetőséget, hiszen a magyar vizs­lák világszerte rendkívül népsze­rűek. Rámutatott, hogy a két magyar kutyafajtának, a rövid- és a drótszőrű vizslának „otthon van a helye” A kormánybiztos büszkeségé­nek adott hangot amiatt, hogy si­került összefogásra bírniuk a fajtagondozó szervezeteket, és velük együttműködve elkezdték kidolgozni a küllem- és munka­standardokat, ami azt jelenti, hogy ezeket a magyarok fogják megha­tározni a világnak, nem pedig for­dítva. A világszövetség küldetése még, hogy a magyar vizsláknak olyan keretet teremtsenek, amely hosszú időre megfelelő tenyész­tési, ápolási körülményeket teremt e fajtának - tette hozzá. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a világkiállítás különösen nagy hangsúlyt helye­zett a kutya és a vadász kapcsola­tára, például szinte valamennyi pa­vilon kutyabarát. Úgy vélte, a magyarságnak mindig is fontos volt a kutya, nem véletlen, hogy Magyarország a te­relő- és pásztorkutyák mellett többféle vadászkutyafajtával ren­delkezik, mint a magyar agár, az erdélyi kopó, vagy a magyar vizsla. Mint mondta, pontosan nem tudni, mióta önálló fajta a vizsla, de a 18. században már je­lentős segítője volt a magyar vadá­szoknak, sikerét pedig annak is köszönheti, hogy kiválóan teljesít az elejtett vad begyűjtésében. v. Majoros Gábor, a házigazda VADEX Mezőföldi Erdő- és Vad­gazdálkodási Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy hat országból össze­sen 45 nevezés érkezett a ver­senyre. A rövid- és drótszőrű vizslák küllemét, valamint mezei és vízi teljesítményét is értékelik a két nap során. Péter Attila főbíró elmondta, hogy a versenyen háromfős bírói csoportok voltak, a hozzájuk be­osztott kutyákat az adott csoport viszi végig minden feladaton. Szombaton küllembírálattal kezd­tek, vasárnap mezőn és vízen mu­tathatják meg tudásukat a be­nevezett magyar vizslák. (MTI) Magyar vizslák nemzetközi főtenyészszemléje Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Szabadka lovasa nyerte a 14. Nemzeti Vágtát Szabó Nikolett, Szabadka lo­vasa Pipacs nevű lován nyerte a 14. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap este a bu­­dapesti Hősök terén. Szabó Nikolett Heves, Farkas­laka, Kerekegyháza és Abony lo­vasát győzte le a Millenniumi emlékmű körül kialakított különle­ges versenypályán. A 2021 leggyorsabb lovasa címet elnyerő szabadkai versenyző a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat vehetett át az ün­nepélyes díjátadón. Pipacs hátára győzelmi takarót terítettek. A döntőben másodikként befutó Nagy Arnold, Heves lovasa egy­millió forintos, a harmadik helye­zett Tamás Csaba, Farkaslaka versenyzője félmillió forintos jutal­mat kapott, a további két döntős, Heves és Abony lovasa 300-300 ezer forintot vihetett haza. A kishuszár vágtán Hajdú Fanni, Orosháza lovasa aratott győzelmet Nárcisz nevű pónilován, a döntő­ben Érsekhalma, Csörög, Kishe­gyes és Sarkad lovasát utasította maga mögé. Délután megrendezték a nem­zetközi futam döntőjét is, amely­nek győztese Csehország lovasa, Lukas Vladyka lett. Másodikként India, harmadikként Ausztria lo­vasa ért a célba. Negyedik, ötödik és hatodik helyen Olaszország, Mongólia és Suriname versenyzője végzett. A nemzetközi futamon a döntőbe jutottakon kívül Magyar­­ország, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Románia és az Egye­sült Királyság lovasa versenyzett. Magyarországot Paizs Gábor kép­viselte. A lovasok nem saját, hanem a Bábolnai Nemzeti Ménes­birtokról kölcsönkapott, sorsolás­sal kiválasztott shagya-arab őshonos magyar fajtájú lovakkal indultak a versenyen. A jótékonysági sztárfutamon Széchenyi Krisztián, Krajnik-Ba­­logh Gábor, Bács Péter, Sipos Imre és Nagy Ervin pattant nyeregbe, a győztes végül Bács Péter színész lett. A Hősök terén felállított speciá­lis pályán a kétnapos versenysoro­zat ideje alatt 60 magyarországi és határon túli település lovasa mérte össze tudását az elő- és középfuta­mokban. (MTI) Történelmi rekordot ért el a kortárs művészeti árverések bevétele Rekordmagasságba szárnyalt, és elérte a 2,7 milliárd dollárt a kortárs művészeti árverések bevétele a 2020-2021-es pénzügyi évben. A kiemelkedő bevételben komoly része volt a digitális hitelesítésnek - írta hétfőn az Artprice vállalat éves jelentésében 2020. június 30. és 2021. június 30. között 102 ezer kortárs művé­szeti alkotást adtak el az árverése­ken. Az alkotások az 1945 után született művészek munkái: festmé­nyek, szobrok, installációk, rajzok fotók, nyomatok, videók és digitális művek A művészeti piac forgalmának 23 százalékát tette ki a kortárs alkotá­sok eladása, míg húsz évvel ezelőtt ez az arány csak 3 százalék volt. A 2020-2021-es évadban 59 or­szágban 770 aukciósház árveréseit összegezte a jelentés. A műkincsfor­galomban a Christie’s 32 százalé­kos, a Sotheby’s 26 százalékos, a Phillips 10 százalékos bevételt ér el. A kortárs művészeti piac forgal­mában az úgynevezett NFT, azaz a nem helyettesíthető token hozott je­lentős fellendülést, amivel a digitá­lis műalkotásokat hitelesíteni és védeni lehet az illegális sokszorosí­tástól, lopástól Az NTF-alkotások az online for­galom egyharmadát tették ki 2021 ben, a globális eladásoknak pedig a 2 százalékát - írták a jelentésben Az aukciósházak igyekeznek in­tegrálni a piac számára korábban is­meretlen műveket, mint például a digitális művész Beeple (Mike Win­kelmann) alkotásait, akinek mun­kásságáról az első, 69,3 millió dolláros árverési üzlete előtt csak kevesen tudtak. A műkincspiacnak ez a része elsősorban a harmincas vagy negyvenes éveikben járó, technikailag képzett, új gyűjtőket vonzza Az utcaművészet is nagymérték­ben támaszkodik az NFT-re, a graf­­fitiművész Banksy egyike a világ öt legsikeresebb művészének az auk­ciókon. 2021 első félévében 123 millió dollárért keltek el alkotásai. A kortárs művészetben a festészet továbbra is a vezető kategória az aukciós bevétel (73 százalék) és az eladott tételek (42 százalék) tekin­tetében A világméretű eladások 40 száza­lékával Kína a kortárs művészeti forgalom központjává vált, meg­előzve az Egyesült Államokat (32 százalék) és az Egyesült Királysá­got (16 százalék) Hongkong, Londont is elhagyva, közvetlenül New York után követ­kezik a kortárs művészeti piac leg­fontosabb városainak élén. Párizs ebben a sorrendben az ötödik he­lyen áll. (MTI) Megfejtették az etruszkok eredetének rejtélyét Olasz és német kutatók ge­netikai elemzéssel kiderítet­ték az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapí­tása előtt a legjelentősebb ci­vilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezései szerint Kis-Ázsiából vándoroltál be, mások úgy vélték, hogy a tér­ség őslakói voltak. A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82, egykoron a tér­ségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemeztek, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban. A DNS-mintákat összehasonlí­tották más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével, és azt talál­ták, hogy az etruszkoknak, akik nem indoeurópai nyelvet beszél­tek, hasonló genetikai profiljuk volt latin nyelvű szomszédjaikkal. Felfedezésük ellentmond azok­nak a korábbi elméleteknek, hogy az etruszkok máshonnan jöttek, mint latin nyelvű szomszédjaik. A kutatók szerint mindkét csoport a Kaszpi-tenger sztyeppéinek térsé­géből érkezett. Miután a bronzkor­ban letelepedtek és gyökeret vertek a mai Itália északi és keleti részén, asszimilálták kultúrájukba a más nyelvet beszélőket, amikor virágzó civilizációvá fejlődtek a Kr. e. he­tedik században, uralva Itália kö­zépső részét. Róma megalakítása után azon­ban, a Kr.e. harmadik századra a Római Köztársaság vált uralko­dóvá a térségben, és asszimilálta az etruszkokat Kr.e. 90-re David Caramelli, a Firenzei Egyetem antropológus professzora szerint a Science Advances folyó­iratban megjelent tanulmányuk megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy a hasonló genetikájú em­berek hasonló nyelveket beszél­nek. „Egy jóval összetettebb forgatókönyvet feltételez, amely a korai olasz ajkúak asszimilációjá­ról szól az etruszk nyelvű közösség által” - írta közleményében Cara­melli Az régóta közismert volt, hogy etruszkok a rómaiakra hagyták örökségül vallási szertartásaikat, a fémfeldolgozást, a gladiátorok pár­viadalát, építészeti és mérnöki in­novációikat, ezek változtatták át Rómát egy éretlen településből nagyvárossá Földrajzi származásukról, nyel­vükről azonban keveset tudtak a tudósok A görög történész Hérodotosz egykoron arról írt, hogy anatóliai, égei-tengeri népektől erednek, akik a mai Törökország nyugati részéről vándoroltak nyugatra, az éhínség elől menekülve. Egy másik görög történész, Dionüsziosz szerint azonban az olasz sziget őslakói voltak. Most, hogy a több évezredes vi­tára pont került, a kutatók azt ter­vezik, hogy egy szélesebb körű genetikai vizsgálatot folytatnak a Római Birodalom más térségeiből származó ősi DNS-eket felhasz­nálva, hogy további részleteket tudjanak meg az etruszkok és nyel­vük eredetéről. (MTI)

Next