Népújság, 2021. október (73. évfolyam, 226-251. szám)
2021-10-05 / 229. szám
10NÉPÚJSÁG__________________________________________________ KÜLFÖLD_________________________________________________ 2021. október 5., kedd A kutyás életforma sok embert vonz A kutyás életforma sok embert vonz, ezt mutatja a világkiállítás és a kísérő rendezvények látogatottsága egyaránt - hangsúlyozta az „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosa a Fejér megyei Soponyán, a rendezvényhez kapcsolódó szombati főtenyészvizsgán, amely a Magyar Vizslák Világszövetségének első hivatalos rendezvénye volt. Kovács Zoltán kiemelte, hogy a világkiállítás megszervezésével nem fejeződött be a munka, sokkal inkább elkezdődött, mivel a rendezvényt övező érdeklődés arról tanúskodik: sokat kell beszélni a jövőben a kutyás életformáról, és meg kell mutatni az embereknek, mit jelent kutyát tartani. Kérdésre elmondta: kutyával élni más életminőség, egyben felelősség is. A velük való együttélést szeretnék bemutatni, minél inkább meg kívánják mutatni, hogyan tudnak a kutyák a család részévé válni, és miként tudnak hasznára lenni a vadászoknak. Kovács Zoltán, aki egyben a világszövetség elnöke, arról is beszélt, hogy szeretné, ha Soponya állandó otthona lenne a magyar vizslás versenyeknek A szervezetről elmondta: 2020- ban hozták létre, szerinte az utolsó pillanatban, mielőtt valamely nagy számban, kiváló minőségben kutyát nevelő és tenyésztő ország, mint Németország, az Egyesült Államok vagy Oroszország elvette volna Magyarországtól ezt a lehetőséget, hiszen a magyar vizslák világszerte rendkívül népszerűek. Rámutatott, hogy a két magyar kutyafajtának, a rövid- és a drótszőrű vizslának „otthon van a helye” A kormánybiztos büszkeségének adott hangot amiatt, hogy sikerült összefogásra bírniuk a fajtagondozó szervezeteket, és velük együttműködve elkezdték kidolgozni a küllem- és munkastandardokat, ami azt jelenti, hogy ezeket a magyarok fogják meghatározni a világnak, nem pedig fordítva. A világszövetség küldetése még, hogy a magyar vizsláknak olyan keretet teremtsenek, amely hosszú időre megfelelő tenyésztési, ápolási körülményeket teremt e fajtának - tette hozzá. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a világkiállítás különösen nagy hangsúlyt helyezett a kutya és a vadász kapcsolatára, például szinte valamennyi pavilon kutyabarát. Úgy vélte, a magyarságnak mindig is fontos volt a kutya, nem véletlen, hogy Magyarország a terelő- és pásztorkutyák mellett többféle vadászkutyafajtával rendelkezik, mint a magyar agár, az erdélyi kopó, vagy a magyar vizsla. Mint mondta, pontosan nem tudni, mióta önálló fajta a vizsla, de a 18. században már jelentős segítője volt a magyar vadászoknak, sikerét pedig annak is köszönheti, hogy kiválóan teljesít az elejtett vad begyűjtésében. v. Majoros Gábor, a házigazda VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója közölte, hogy hat országból összesen 45 nevezés érkezett a versenyre. A rövid- és drótszőrű vizslák küllemét, valamint mezei és vízi teljesítményét is értékelik a két nap során. Péter Attila főbíró elmondta, hogy a versenyen háromfős bírói csoportok voltak, a hozzájuk beosztott kutyákat az adott csoport viszi végig minden feladaton. Szombaton küllembírálattal kezdtek, vasárnap mezőn és vízen mutathatják meg tudásukat a benevezett magyar vizslák. (MTI) Magyar vizslák nemzetközi főtenyészszemléje Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt Szabadka lovasa nyerte a 14. Nemzeti Vágtát Szabó Nikolett, Szabadka lovasa Pipacs nevű lován nyerte a 14. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap este a budapesti Hősök terén. Szabó Nikolett Heves, Farkaslaka, Kerekegyháza és Abony lovasát győzte le a Millenniumi emlékmű körül kialakított különleges versenypályán. A 2021 leggyorsabb lovasa címet elnyerő szabadkai versenyző a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat vehetett át az ünnepélyes díjátadón. Pipacs hátára győzelmi takarót terítettek. A döntőben másodikként befutó Nagy Arnold, Heves lovasa egymillió forintos, a harmadik helyezett Tamás Csaba, Farkaslaka versenyzője félmillió forintos jutalmat kapott, a további két döntős, Heves és Abony lovasa 300-300 ezer forintot vihetett haza. A kishuszár vágtán Hajdú Fanni, Orosháza lovasa aratott győzelmet Nárcisz nevű pónilován, a döntőben Érsekhalma, Csörög, Kishegyes és Sarkad lovasát utasította maga mögé. Délután megrendezték a nemzetközi futam döntőjét is, amelynek győztese Csehország lovasa, Lukas Vladyka lett. Másodikként India, harmadikként Ausztria lovasa ért a célba. Negyedik, ötödik és hatodik helyen Olaszország, Mongólia és Suriname versenyzője végzett. A nemzetközi futamon a döntőbe jutottakon kívül Magyarország, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Románia és az Egyesült Királyság lovasa versenyzett. Magyarországot Paizs Gábor képviselte. A lovasok nem saját, hanem a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokról kölcsönkapott, sorsolással kiválasztott shagya-arab őshonos magyar fajtájú lovakkal indultak a versenyen. A jótékonysági sztárfutamon Széchenyi Krisztián, Krajnik-Balogh Gábor, Bács Péter, Sipos Imre és Nagy Ervin pattant nyeregbe, a győztes végül Bács Péter színész lett. A Hősök terén felállított speciális pályán a kétnapos versenysorozat ideje alatt 60 magyarországi és határon túli település lovasa mérte össze tudását az elő- és középfutamokban. (MTI) Történelmi rekordot ért el a kortárs művészeti árverések bevétele Rekordmagasságba szárnyalt, és elérte a 2,7 milliárd dollárt a kortárs művészeti árverések bevétele a 2020-2021-es pénzügyi évben. A kiemelkedő bevételben komoly része volt a digitális hitelesítésnek - írta hétfőn az Artprice vállalat éves jelentésében 2020. június 30. és 2021. június 30. között 102 ezer kortárs művészeti alkotást adtak el az árveréseken. Az alkotások az 1945 után született művészek munkái: festmények, szobrok, installációk, rajzok fotók, nyomatok, videók és digitális művek A művészeti piac forgalmának 23 százalékát tette ki a kortárs alkotások eladása, míg húsz évvel ezelőtt ez az arány csak 3 százalék volt. A 2020-2021-es évadban 59 országban 770 aukciósház árveréseit összegezte a jelentés. A műkincsforgalomban a Christie’s 32 százalékos, a Sotheby’s 26 százalékos, a Phillips 10 százalékos bevételt ér el. A kortárs művészeti piac forgalmában az úgynevezett NFT, azaz a nem helyettesíthető token hozott jelentős fellendülést, amivel a digitális műalkotásokat hitelesíteni és védeni lehet az illegális sokszorosítástól, lopástól Az NTF-alkotások az online forgalom egyharmadát tették ki 2021 ben, a globális eladásoknak pedig a 2 százalékát - írták a jelentésben Az aukciósházak igyekeznek integrálni a piac számára korábban ismeretlen műveket, mint például a digitális művész Beeple (Mike Winkelmann) alkotásait, akinek munkásságáról az első, 69,3 millió dolláros árverési üzlete előtt csak kevesen tudtak. A műkincspiacnak ez a része elsősorban a harmincas vagy negyvenes éveikben járó, technikailag képzett, új gyűjtőket vonzza Az utcaművészet is nagymértékben támaszkodik az NFT-re, a graffitiművész Banksy egyike a világ öt legsikeresebb művészének az aukciókon. 2021 első félévében 123 millió dollárért keltek el alkotásai. A kortárs művészetben a festészet továbbra is a vezető kategória az aukciós bevétel (73 százalék) és az eladott tételek (42 százalék) tekintetében A világméretű eladások 40 százalékával Kína a kortárs művészeti forgalom központjává vált, megelőzve az Egyesült Államokat (32 százalék) és az Egyesült Királyságot (16 százalék) Hongkong, Londont is elhagyva, közvetlenül New York után következik a kortárs művészeti piac legfontosabb városainak élén. Párizs ebben a sorrendben az ötödik helyen áll. (MTI) Megfejtették az etruszkok eredetének rejtélyét Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén. Származásukról már 2400 éve vita folyik, egyes feltételezései szerint Kis-Ázsiából vándoroltál be, mások úgy vélték, hogy a térség őslakói voltak. A Firenzei Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói 82, egykoron a térségben élt ember maradványaiból gyűjtött DNS-mintákat elemeztek, az 1000-2800 éves maradványokat 12 régészeti lelőhelyen tárták fel Közép-és Dél-Olaszországban. A DNS-mintákat összehasonlították más ősi népcsoportok és a mai ember DNS-ével, és azt találták, hogy az etruszkoknak, akik nem indoeurópai nyelvet beszéltek, hasonló genetikai profiljuk volt latin nyelvű szomszédjaikkal. Felfedezésük ellentmond azoknak a korábbi elméleteknek, hogy az etruszkok máshonnan jöttek, mint latin nyelvű szomszédjaik. A kutatók szerint mindkét csoport a Kaszpi-tenger sztyeppéinek térségéből érkezett. Miután a bronzkorban letelepedtek és gyökeret vertek a mai Itália északi és keleti részén, asszimilálták kultúrájukba a más nyelvet beszélőket, amikor virágzó civilizációvá fejlődtek a Kr. e. hetedik században, uralva Itália középső részét. Róma megalakítása után azonban, a Kr.e. harmadik századra a Római Köztársaság vált uralkodóvá a térségben, és asszimilálta az etruszkokat Kr.e. 90-re David Caramelli, a Firenzei Egyetem antropológus professzora szerint a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk megkérdőjelezi azt a feltételezést is, hogy a hasonló genetikájú emberek hasonló nyelveket beszélnek. „Egy jóval összetettebb forgatókönyvet feltételez, amely a korai olasz ajkúak asszimilációjáról szól az etruszk nyelvű közösség által” - írta közleményében Caramelli Az régóta közismert volt, hogy etruszkok a rómaiakra hagyták örökségül vallási szertartásaikat, a fémfeldolgozást, a gladiátorok párviadalát, építészeti és mérnöki innovációikat, ezek változtatták át Rómát egy éretlen településből nagyvárossá Földrajzi származásukról, nyelvükről azonban keveset tudtak a tudósok A görög történész Hérodotosz egykoron arról írt, hogy anatóliai, égei-tengeri népektől erednek, akik a mai Törökország nyugati részéről vándoroltak nyugatra, az éhínség elől menekülve. Egy másik görög történész, Dionüsziosz szerint azonban az olasz sziget őslakói voltak. Most, hogy a több évezredes vitára pont került, a kutatók azt tervezik, hogy egy szélesebb körű genetikai vizsgálatot folytatnak a Római Birodalom más térségeiből származó ősi DNS-eket felhasználva, hogy további részleteket tudjanak meg az etruszkok és nyelvük eredetéről. (MTI)