Népújság, 2021. november (73. évfolyam, 252-275. szám)
2021-11-03 / 254. szám
P NÉPÚJSÁG _____________________________________________________AKTUÁLIS ____________________________________________ 2021. november 3., szerda Nagy nyomás nehezedik a mentőszolgálatokra (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Ivan Ivanics, a Maros Megyei Menszolgálat igazgatója lapunk érdeklődésére mondta: megnőtt a riasztások száma, utóbbi időben a hozzájuk befutó hívások integy 85-90 százaléka koronavírus-fertéssel kapcsolatos, ugyanis a megszokott unkájuk mellett a Covid-gyanús páciens tesztelését, valamint a betegek szállítást is ők végzik. Ugyanakkor nehezíti a hüzetüket, hogy a koronavírusos betegek állítása után a procedúra alapján negyven prcig fertőtleníteniük kell a mentőkocsiit. Dr. Ivanics hozzátette, sajnos ők is tasztalják, hogy a betegek félnek segítséget írni, kórházba menni, gyakori, hogy 8-10 fpig ülnek otthon, annak ellenére, hogy a neteik egyre súlyosbodnak, és csak végső selben riasztják a mentőt, így kevetésen vannak így fertőtlenítenek Magyary Árpád, a Maros Megyei Menszolgálat szakszervezeti vezetője csütörkön, beszélgetésünkkor elmondta: abban pillanatban is üres volt a mentőszolgálat ivara, a csapatok vagy riasztás nyomán repen vannak, vagy pedig fertőtlenítik a mntőkocsit. Nagyon sok a hívás, sorra veik mindeniket, de sajnos előfordul, hogy nem sürgősségi hívásoknál van némi sés. Bár a mentőszolgálatnál felfüggesztettek szabadságokat, szabadnapokat, nehezíti a mentősök munkáját, hogy akadnak kolléík, akik kiesnek amiatt, hogy betegszakdságra kényszerülnek, vagy pozitív lesz koronavírus-tesztjük, és karanténba kerülik. A szakszervezeti vezető szerint a mentszolgálatnál az ott dolgozók mintegy 80ázaléka van beoltva koronavírus ellen, mint mondta, az ő csapatában a 25 személyből egy nem vette még fel a vakcinát, ddig mindig volt két-három-négy koliga, aki éppen pihenőszabadságát töltötte, ellenben most a betegszabadságon lévőket kivéve mindenki dolgozik, ugyanis legalább húsz-harminc százalékkal több a hívás. Marosvásárhelyen általában naponta 11 mentőkocsi áll rendelkezésre, két autó orvossal, két asszisztenssel, plusz két szállítókocsi, és a fertőtlenítési procedúrát leszámítva ezek szinte állandóan úton vannak. A koronavírus-gyanús pácienseket általában egy csapat teszteli, de mivel a kérések száma magas, előfordul, hogy két csapatot kell bevetni. Magyary Árpád hozzátette: a bukaresti mentőszolgálatnál sajnos a jelenlegi helyzetben a várakozási idő akár három napig is elhúzódhat, és bár Maros megyében is van némi várakozási idő, messze nem ekkora, például a szerdai tesztelési igényeket csütörtökön vették sorra, viszont mivel nagyon sok a hívás, előfordul, hogy az éjszakai órákban érnek el egy-egy adott címre. Több mint félezer személyt oltottak be a hét első felében Dr. Ivan Ivanics lapunknak elmondta: a fent említett teendők mellett a mentőszolgálat alkalmazottai bekapcsolódtak az oltási kampányba, amelynek keretében egy mobil oltóközpont veszi sorra Marosvásárhely lakónegyedeit. A hét első felében a Kövesdombon és két Tudor negyedbeli helyszínen várták az oltakozókat, és 560 személyt sikerült beoltani előjegyzés nélkül a Johnson & Johnson egyadagos oltóanyaggal. Magyary Árpád, aki maga is részt vett szerdán az oltási karavánon, hozzátette: sokan éltek a lehetőséggel, az összes előkészített dózis elfogyott, és még lett volna igény rá. Mint mondta, a vakcinát igénylők közül sokan jegyezték meg, hogy a korlátozások miatt oltatják be magukat, mert be szeretnének menni a bevásárlóközpontokba, ahová jelenleg csak oltott személyek léphetnek be. Erről jut eszembe Látott-e ön „ölelőfüggönyt”, kedves olvasó? Én Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban október 31-én zárult World Press Photo 2021 kiállításon találkoztam vele. Új találmány, egy brazíliai idősotthon dolgozója készítette Sao Paulóban. Az ott garázdálkodó, könyörtelen Covid-19 és mindaz, ami vele járt, adta az ötletet a gondozottjai fájdalmát és szomorúságát szívvel-lélekkel enyhíteni próbáló nővérnek. Egy köpenyszerű felöltőt készített magának jól szigetelő tusolófüggönyanyagból, ami a karját, kezét is fedi. A közvetlen érintkezést elszigeteli, azt viszont lehetővé teszi, hogy aki hordja, átöleljen valakit. Ha viselője arcát maszk fedi, elhárul a fertőzés veszélye. Az ápolónő élt az eséllyel, a szeretet legtermészetesebb megnyilatkozásaként, öleléssel próbálta vigasztalni az otthon lakóit. A dán fotóriporter, Mads Nissen egy ilyen megható, bensőséges pillanatot rögzített, és az Első ölelés című felvételével elnyerte a világhírű pályázat nagydíját. Angyalszárnyszerű képzetet kelt a képen a látvány, az év sajtófotójává nyilvánította az igényes nemzetközi zsűri. Brazíliát borzasztóan megviselte a világjárvány, az öregotthonokban hónapokon át tilos volt a látogatás, a rokonokat se láthatták az idős emberek, a gondozóknak is kerülniük kellett a fizikai kontaktust velük. Ez az egészségeseket is nagyon megviselte. Innen az nővér indítéka. Ez is találmány mondhatnák egyesek. Igen! Egyszerű, de nagyon is emberi. A 85 éves Rosa néni számára, akinek öt hónap teltével ez volt az első ölelése, felbecsülhetetlen értéke lehetett ennek a „ találmánynak”. Ezt a fotó nagyszerűen érzékelteti A kiállítás egyébként, amelyet a földgolyó 120 helyszínén rendeztek meg, 151 díjazott felvételen tükrözi hitelesen, megrázóan az előző esztendő világeseményeit, történéseit. 130 ország 4315 fotóriporterének 74470 képéből válogatták ki a látottakat. Ha tehetem, minden évben megnézem ezt a rangos és rendkívül beszédes fotós seregszemlét. Rengetegen teszik ugyanezt, és akárcsak én, biztos a maguk valóságára is gondolnak, amikor ezzel a provokatív, értelemre, érzelemre egyaránt ható, lehangoló, de humort is felmutató képanyaggal szembesülnek. A 2020-as évet mindenütt a koronavírus-járvány uralta. Nálunk is ez határozta meg tavaly az életünket. Annyira nem, hogy a Romániában készült fotókból bekerülhetett volna valamelyik az idei válogatásba. Jövőre talán már nem így lesz. A 4. hullám döbbenetes áldozati adatai, a kórháztüzek, amelyek covidos kezeltek halálát is okozták, biztos elérik a válogatók ingerküszöbét. Elkeserítő, hogy ide jutottunk. De van, amit egy kis ijedtséggel megúsztunk. A sok megrendítő esemény között, amikkel az egyedi fotók és a sorozatok, fotóriportok foglalkoztak 2020- ban, nagy hangsúlyt kapott a bejrúti kikötőben bekövetkezett robbanás. Borzalom, amit az ammónium-nitrát okozta baleset kiváltott. 190 halott, 6000 épület, 300000 családi otthon van az áldozati listáján. A helyszíni fotókat szinte jobb lenne nem látni. Különösen azoknak, akik, mint mi, vásárhelyiek egy ilyen „puskaporos hordó” közvetlen közelében élünk Persze ennél sokkal gazdagabb a bajok forrása. Társadalmi problémák mindenütt adódnak, világszerte dühöngnek a regionális konfliktusok, egymást érik a természeti katasztrófák, csődöt mond a környezetvédelem, mélyül a menekültválság, kifogyóban az üzemanyag-tartalék, teljében a faji gyűlölködés és így tovább. Sorolni sem lehet minden tragédiát, komédiát, amiben a sajtófotósok dúskálhatnak. A pandémia mellett a tavalyi fotózni valók között ott szerepelt a klímaváltozás, az erdőtüzek, a vulkánkitörések, az állat- és növényvilág pusztulása, az azeri-örmény háború, a Black Lives Matter mozgalom, faji zavargások a George Floyd-ügy miatt, közelkeleti vérengzések, sáskajárás és még megannyi rettenet. Nyilván üdítően ható, jó dolgokról is készültek felvételek, de ezek részaránya elenyésző a WPP-tárlaton. Attól tartok, hogy ez a jövő évi rendezvényen sem lesz másképp. Csak remélni lehet, hogy Románia 2021- es fotós tükörképe sem fér majd bele a nagy tragédiák, társadalmi drámák búskomor tömkelegébe. Bár ha belegondolok, kicsi vagy nagy, a tragédia mégiscsak tragédia marad. Akár láttatják, akár nem, rátelepedhet mindannyiunk életére. (N.M.K.) szélyes Ferencet vitézzé avatták Elismerték kultúrateremtő és értékmegőrző tevékenységét któber 24-én Londonban az 956-os megemlékező események sorozatában a Vitéziend nagy-britanniai főkapitnysága nyolc kitüntetettel gyütt vitézzé avatta Szélyes arene színművészt a londoni II Saints Hatcham Communty központhoz tartozó implomban. Az oklevél és aitüntetés átadásakor elangzott, hogy ezzel a szimplikus kitüntetéssel lismerték a Csűrszínház létreozásával és fenntartásával színművész kultúrateremtő , értékmegőrző tevékenyséét a kisebbségi létben. Szélyes Ferenc lapunknak elmondta: másfél hónappal ezelőtt ették fel vele a kapcsolatot a Ioruni főkapitányság nevében, és tudva adták, hogy az 1956-os megemlékezéseknek szánt ünnepigen vitézzé avatnák. Eleinte azt itte, valamelyik kollégája megvédte, de a második telefonhívásnál derült, hogy nem volt tréfa a felírás, majd elmondták, bár katonai indről van szó, az alapítástól eltelt tizedek óta kulturális és jótékonyági rendezvényeket is felkarolnak, elsősorban a csűr színházi tevénységét szeretnék elismerni, mintegy négy évvel ezelőtt a Csűránházban színpadra vitt Rejtélyes iszonyok című Ray Cooney-művet a angliai magyar közösség meg serette volna hívni Londonba, tána pedig a soproni Petőfi Sándor zínházban színre vitt Márai-drámát, A gyertyák csonkig égnek ima regényből készült előadást is verették volna látni az angol fővárban, de anyagiak hiánya miatt jyiket sem sikerült megvalósítani. A vitézi avatáson kiderült, hogy az interneten követik a csűrszínházi mozgalmat, amelyet nagyon értékelnek. Úgy ítélték meg, hogy mindez erősíti a megmaradást, az anyanyelv ápolását és a kultúra terjesztését vidéken. A vitézi tagság kulturális ágazata nem jár különösebb kötelezettségekkel, csupán folytatnia kell eddigi kultúrateremtő tevékenységét - mondta a kitüntetett. Az avatás egy külvárosi katolikus templomban volt, ahol magyar nyelven tartott mise után röviden megemlékeztek az 1956-os magyarországi eseményekről, majd a vitézjelöltek letették az esküt. Vitéz dr. Zsigmond András, a Vitézi Rend határon túli területekért felelős helyettes főkapitánya hagyományosan vitézzé ütötte a felesküdteket, majd az esemény a közelben levő magyar vendéglőben díszvacsorával zárult. A négynapos londoni tartózkodás alatt a vendégeknek alkalmuk volt néhány nevezetességet is felkeresni, többek között a Buckingham-palota előtti teret, a British Múzeumot, a Nemzeti Galériát és a Globe Színházat. A Csűrszínház a járvány alatt takaréklángon működött. Mint ismeretes, elmaradtak ugyan a Csűrszínházi Napok, de a hagyományos rendezvények közül sikerült a római fesztivált megszervezni, továbbá a Hagyományok Háza megtarthatta nyári akadémiáját, és voltak előadások is. Hiánypótlásként született meg Székely János drámája, a Caligula helytartója, amelyet bemutattak a Csűrszínházban is, de a továbbiakban a Spectrum Színházban játszanak. Egyelőre az előadásokat itt is felfüggesztették a járványügyi korlátozások miatt. Abban a reményben, hogy jövőre enyhül a járvány, és végre zavartalanul lehet majd művelődési rendezvényeket szervezni, azt tervezik, hogy azon társulatok közreműködésével, amelyeket 2020-ban meghívtak a Csűrszínházi Napokra de le kellett mondani a rendezvényi újra megtarthatók lesznek a Csűrszínházi Napok. Ezenkívül - Patak: András, a soproni színház igazgatója, rendezője kezdeményezésére - Tamási-napokat tartanának, ugyanis jövőben lesz a nagy székely író születésének 125. évfordulója. És természetesen szeretnék, ha a hagyományos rendezvényeket is megszerveznék a Csűrszínház állandó partnerei (Maros Megyei Múzeum, Maros Művészegyüttes Spectrum Színház, Bekecs Néptáncszínház stb.) Időközben a Csűrszínházi Egyesület pályázati forrásoknak köszönhetően az épületben is végzet karbantartási, átalakítási munkálatokat. Kicserélik a színpad mögött: nyitott sétálót és korlátot, ami fölé tető kerül, megsüllyedt az öltözői előtti folyosó, amelyet kijavítottak és elkészült a színpadzsebben egy kelléktár, az emeleten pedig egy ruhatár. Pályázat alapján egy emelvényrendszert is vásárolhatnak amellyel a nézőtéren két sort megemelhetnek, így a Csürszínház és működtetői készen állnak az évadra, amennyiben sikerül visszaszorítani a járványt, és újra megtelhetnek a színházak nézőtere közönséggel - mondta többek között a Népújságnak Szélyes Ferenc (vajda)