Népújság, 2021. december (73. évfolyam, 276-299. szám)

2021-12-24 / 295. szám

Ö­n­ÉPÚJSÁG ______________________________________________________ s­z­ín­e­s v­il­á­g _____________________________________________ 2021.december 24., pánté A természet kalendáriuma (CDXCIV.) Kiss Székely Zoltán Angyal zenéje, gyertyafény kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást, csak jó, meleg simogatást Ma, Ádám és Éva napján, Áprily Lajos si­­mogatásával hagyom kalauzolgatni gondola­taimat a Karácsony-est felé. December 25. Jézus Krisztus születésé­nek emléknapja i. sz. 350 óta. Magyarorszá­gon ez volt az év kezdőnapja a második évezred első századaiban. 1835. december 26. Megszületett Herman Ottó. Sok tudósemberre aggatták az utolsó magyar polihisztor gúnyáját, többek közt mentorára, Brassai Sámuelre is. Madarász, fotográfus, természetvédő, ichtiológus, nép­rajzos, régész, nyelvész, tudományszervező, politikus - mindez egy személyben. Kolozs­váron, ahol az Erdélyi Múzeum Egylet pre­­parátora volt, megteremtette a pókokkal foglalkozó tudományágat, az arachnológiát. Itt jelentek meg első tudományos írásai. Az ornitológusok II. nemzetközi találkozójának megszervezője. A Magyar Ornithológiai Központ (a mai Madártani Intézet) alapítója. 1906-ban indítványára emelték törvényerőre „a madarak és fák napja” rendszeres, éven­kénti megtartását - az első ilyen nap a termé­szettudományok történetében! Mentorának halálakor egy csokor havasi gyopárral búcsú­zott az utolsó erdélyi polihisztortól. 150 évre rá, 1985-ben gorillaővvadászok Ruandában megölték Dian Fossey-t, az em­berszabású majmok viselkedésének tanulmá­nyozóját, védelmük kezdeményezőjét. December 27-én, 450 évvel ezelőtt, 1571- ben született Johannes Kepler csillagász­matematikus. Négyszáz évvel ezelőtt (1609-1619 között) fogalmazta meg a tudo­mányos gondolkodást forradalmasító termé­szeti törvényeit, a bolygótörvényeket. A bolygók pályái olyan ellipszisek, mely­nek egyik gyújtópontjában a Nap áll. A Napot a bolygóval összekötő vektor által bejárt terület arányos az idővel. A bolygók keringési idejének a négyzete arányos pályájuk nagytengelyének köbével. December 28-án, 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkész Szövetség. A cserkészet, mintegy 40 millió tagjával, a világ legna­gyobb ifjúsági nevelőmozgalma. Első uno­kám már a II. cserkészpróbát is letette, szépen halad a természet megismerése terén is. Igaz, még messze van attól a kívánalomtól, amit Nyárády Erasmus Gyula így fogalmazott meg még 1914-ben, a Marosvásárhely és környékén élő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyvében: A növényvilág megismerésének és megsze­relésének első főkelléke bizonyos számú faj­nak megismerése, ami aztán oly nagy szeretetet ébreszthet a virágok csodálatos vi­lága iránt és oly nagy ismeretanyaggal vértez fel, hogy a növényvilág folyamatos tanulmá­nyozása könnyű és óhajtott foglalatosság lesz számunkra. December 29-én emlékezünk arra, hogy 1760-ban megszületett Diószegi Sámuel re­formátus lelkész. Sógorával, Fazekas Mi­hállyal, a Ludas Matyi szerzőjével közösen adta közre 1807-ben, Linné Károly rendsze­rére építve, a Magyar Fűvész Könyvet. Alap­jául Földi János 1793-ban Bécsben kiadott Rövid kritikai rajzolat a magyar fúvésztudo­­mányról című műve szolgált. Az alkotómun­kába Csokonai Vitéz Mihály is bekapcsolódott. A szerzők a középajtai refor­mátus lelkész, Benkő József elképzeléseit fejlesztették tovább. Priszter Szaniszló bo­tanikatörténész szerint művük a „ tudatos ma­gyar terminológia és nómenklatúra mérföldkövét ” j­elenti. Számításaim szerint — írja Molnár V. At­tila botanikus - több mint hatvan növény­­nemzetség magyar megnevezésére ma a Diószegi és Fazekas által alkotott nevet vagy annak alakváltozatát használjuk... Olyan ne­vekről van szó, mint bokrétafa, daravirág, ökörszem, csibehúr, csillagvirág, vérfű stb. De ők alkották az egy- és kétnyári növény, egy- és kétlaki növény, levélfonák, szárnyas levél, pelyva, kocsány, szirom, bibe, fészek, torzsa, tüsző, zuzmó elnevezéseket is. Diószegi 1813-ban kiadta Orvosi Fü­vész Könyvét is, ami egyfajta tanácsadó volt. A házi orvosságoknak tartása és az azok­hoz való folyamodás a nép közt elkerülhetet­lenül szükséges - vallotta. A botanikus Diószegi nem tagadta meg ter­mészetjáró magát versszerzőként sem. A re­formátus énekeskönyv Dicsőült helyeken kezdetű, 278. dicséretének szövegét 1806- ban dolgozta át: Nap, hold, csillagos ég! Ti az Urat dicsé­ritek Jóságát, hatalmát, bölcsességét hirdetitek, Mert amely rendet ő tinéktek Kiszabott, az a ti törvényiek És ti annak híven engedtek. Felhők, égi vizek, harmat, hó jég és záporok! Villám, égi tüzek, dörgések és csattogások! Szélvész és csendes fuvallások! Színekkel ékes szivárványok! Mind az Úrnak szolgái vagytok. A földet kinyitó kies tavasz vidámsága, A mindent érlelő nyári idő forrósága, A gyümölcsös ősz gazdagsága, Sőt még a tél is bizonysága: Hogy nagy a teremtő jósága! Tenger, föld, szigetek s a hegyek pompás szépsége, Erdők és ligetek, folyóvizek kiessége, Sík mezők, rétek ékessége, Vetések kellemetessége, Mind a teremtő dicsősége! Fák, bokrok, csemeték, gyümölcsöket hozó kertek Pompás liliomok s minden világi szépsé­gek, Színekkel kihímezett rétek. Apróbb és nagyobb növevények: A gondviselést hirdessétek. E földön lakozó minden állat boldogsága, A szárnyon repdeső madaraknak vidám­sága, A halak s férgek sokasága Egyszóval az élők világa Mondja, mily nagy az Úr jósága: Ugyancsak december 29-én, 91 évvel ez­előtt, 1930-ban halt meg Madarász Gyük madarász, a Magyar Nemzeti Múzeum Állat­­tárának igazgatója. Ornitológusként Indiában Ceylon szigetén, Egyiptomban, Szudánban kutatott, megjárta Amerikát is. 1884-től a Zeitschrift für die gesamte Ornithologie ki­adója és szerkesztője volt, 1899-1903 között elkészítette nagy monográfiáját Magyaror­szág madarai címmel. A két Új-Guinea-ku­tató, nagyenyedi Fenichel Sámuel és a tasnádi Bíró Lajos gyűjtéseit, kutatásait is ő rendezte sajtó alá. E nap ugyanakkor a biodiverzitás védel­mének világnapja. A biológiai sokféleség teszi lehetővé a természetes kiválogatódás útján a megváltozott környezethez való alkal­mazkodást, ezáltal magának az evolúciónál a kiindulási alapja, ami egyben az élő rend­szerek viszonylagos stabilitását eredményezi A mezei gazdálkodás feltalálása óta, több mint tízezer éven át, az emberiség létszáma körülbelül másfél ezer évenként duplázódott meg. 1650-1850 között már csak 200 évre volt erre szükség. A Homo sapiens létszámá­nak 1 milliárdra való emelkedésétől, 1850-től számítjuk a fajok kihalásának rohamos növe­kedését. A következő duplázódásra már csal 80 évet kellett várni. 1930-tól a következő duplázódás mindössze 45 év alatt következett be, s 1975-ben úgy gondoltuk még az akkor 4 milliárdnyiról, hogy ennyi embert még éppen képes eltartani Földünk. Ma? Mire e sorok megjelennek, 2021 ka­rácsonyára, 7,888 milliárdnyian leszünk a Földön. A 8 milliárdot becslések szerint 2024-ben érjük el... Az élővilág sokféleségének csökkenése az egyik ára ennek a túlnépesedésnek. Becslések szerint körülbelül 140 növény- és állatfaj pusztul ki naponta. Természetesen jogunkban áll úgy felosztani az életet ezen a bolygón, ahogy nekünk tet­szik. Miért állnánk meg... legfeljebb beszán­tunk további néhány száz hektár erdőt - és kit érdekel, hogy ennek következtében még egy tucat faj eltűnik? - olvasom Daniel Quinn amerikai író 1992-ben megjelent regényében, az Izmaelben. A könyv egy tanár és tanítványa párbe­széde. A tanítvány egy középkorú, enyhén megkeseredett férfi, a tanár - Izmáél - pedig egy féltonnás... gorilla. Kettejük találkozá­sának az előzménye egy Izmáel által feladott újsághirdetés: TANAR tanítványt keres. Határozott vágy a világ megmentésére elengedhetetlen. Je­lentkezni személyesen. Izmáel a mindenki által ismert biológiai, ökológiai, történelmi, sőt bibliai tényeket új, szokatlan elrendezésben gondoltatja újra. Rá­mutat arra, hogy mi minden rossz van a vi­lágban, s feltárja, hogy a hiba gyökere az ember világhoz való hozzáállásában rejlik. Az emberiség egy része - mondja Izmáé- tízezer évvel ezelőtt felszállt az „Elvevő Villámcsapás ” nevű gépre, és élvezi a repülés szabadságát. De a tízezer éve megépített és a mélybe vetett civilizációs szerkezet nem repül, hanem zuhan, mert a konstrukció eleve hibás: nincs összhangban a természeti törvé­nyekkel. Hogyan is szól az emberről a Diószegi­vers 7.szakasza? Bölcs Isten remeki! Kik az ő képei vagytok És ötök­ lehelt emberi lélekkel bírtok, Az örökkévalót lássátok Munkáiban és imádjátok Egy szívvel és szájjal mondjátok Dicséret, dicsőség, tisztesség és hála adás Jó lenne komolyan venni emberi mivol­tunk kötelezettségeit így, Krisztus születése után 2021 évvel. Áldott karácsonyt kívánva, maradok ki­váló tisztelettel. Kelt Kr. u. 2021-ben, szenteste napján Nem adhattam ma semmi más! Angyal zenéje, gyertyafény

Next