Népújság, 2022. augusztus (74. évfolyam, 172-197. szám)
2022-08-19 / 187. szám
2022. augusztus 19., péntek __________________________________________ SZÍNES VILÁG _______________________________________________ NÉPÚJSÁG 1 A természet kalendáriuma (CXXVI.) Kiss Székely Zoltán Nézem a képet. A kitömött fajdkakason az utolsó simításokat végzi a mester. Szemüvege csillogása elárulja, hogy meg van elégedve a művel.Mindig a természethez hű ábrázolásért tört lándzsát. Jól emlékszem, milyet mindenre odafigyelő pontossággal tervezték meg az ő felügyeletével a görgényszentimrei kastélyban kialakított - ma már sajnos nem látogatható *— vadászati múzeum táróinak utolsó részleteit is.) Műhelye ott volt a szászrégeni ferde torony alatt, a kanyarban. Rég, 1968-ban jártam először benne. Biológiatanárnőnk, Kisgyörgy Eleonóra intézte el, hogy meglátogathassuk a hírneves tömőmestert. Éppen a „Kárpátok géniuszának” preparált egy medvebőrt, s közben megmutatta, hogyan kell egy fogoly bőrét lefejteni. Aztán évtizednyi idő is eltelt, mikor - 1976-ban - a Faragói-tónál találkoztam vele A természetvédelmi terület kialakításán fáradoztunk. (Sajnos, a tó halastórendszer tagjaként halódik manapság.) Madarászok malakológus, ökológus, s jómagam botanikusként. Ravaszdin csábított Pista bácsi Zoli fiam, miért nem madarakkal foglalkozol? Könnyebb az, mint növényeket számolgatni. Látod, azt mondom, hogy most két tucat vadliba húzott át felettünk. Senki sem tudja ellenőrizni, valóban annyian voltak-e. De ha te azt mondod, hogy itt puhafíivet (a Kárpát-medence legritkább orchideafaját fedeztem fel ott) találtál, azt jövő ilyenkor is számonkérhetik rajtad - huncutkodott. Ő maga a pontosságáról volt híres, datált megfigyelései tették Európa-szerte ismert ornitológussá. Eltelt másfél évtizednyi idő, 1991-ben harmadszor hozott össze vele a sorsom, a Kelemen-havasokban. A kialakítandó nemzeti park felmérését kezdtük el. Legendás motorbiciklijével érkezett. (Régi, második világháborús német oldalkocsis gép, amiről perc alatt lekapta az oldalkocsit, s úgy indult úttalan útjain a meredek lejtésű völgyekben.) Imikor a feltáró tábor befejeztével régeni lakásába invitált, levitt a pincébe, s megmutatta a polcokon sorjázó különlenyomatokat, amelyeket otthoni és külföldi szaktekintélyek küldtek el neki. - Itt vannak a botanikai dolgozatok, én kevésbé használom őket. Válogass közöttük, neked még hasznodra lehetnek. Néhány adatot fel is használtam. Ma is őrzöm azokat. Mint ahogy emlékét is. Szombath Zoltán szép és izgalmas esszéje a Facebookon másfél hónapja emlékeztetett rá, hogy éppen egy évszázaddal ezelőtt született, 1922. július 30- án, Szászrégenben Kohl István ornitológusmuzeológus, Erdély utolsó autodidakta tudósa - ahogy azt dr. Sárkány-Kiss Endre megfogalmazta. - Élete során 123 tudományos munkája jelent meg, de még kiadatlan... a madárvédelem népszerűsítésére írt novellái, és az utókor feladata az is, hogy a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményét és szakkönyvtárát megőrizze - írta 1998-ban, halálakor. Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja, nyolcadába Szent István napja is beleesik, kiemelkedő időszaka az évnek. Az Érdy-kódexben ezt olvashatjuk: „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak avagy ez világnak nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény Bódogasszony országának nevezé... ” Az Emese-szimbólum érteti meg Szent István és az Árpád-ház Boldogasszony-kultuszát, az országnak az ő oltalmába ajánlását, mintegy a pogány anyaközpontú világkép továbbélését is. Szent István a pogányisten-királyság és az Isten kegyelméből származó uralkodói méltóság határán áll. Az archaikus mondavilágot idézi az öregedő király életének ismert mozzanata: éjnek idején akarják megölni. Ez a szándék talán a királygyilkosság pogány kultuszából maradt meg. Az utód örökölni akarja az ő bölcsességét, mágikus szentségi erejét, tapasztalatát. Feltételezhetjük, hogy István király nemcsak keresztényi irgalmasságból bocsátott meg az életére törőnek, hanem azért is, mert még ismerte az ősi áldozati hagyományt. A krónikákból tudjuk, hogy a honfoglalók az új haza határán feláldozták Álmost. Negyvennapi pihenés után rendezett négynapi áldomás után megölték. Ezt a pogány fejedelmi karizmát nemcsak Árpád, hanem hitük szerint minden ivadéka örökölte. István koronakérését a sokat vitatott Hartvik-krónika beszéli el a legszínesebben, mindenki számára közérthetően fogalmazva meg Szent István életében és cselekedeteiben a Gondviselés szándékát. István Asztrikot küldi Szilveszter pápához Rómába koronáért és áldásért. Hasonló kéréssel fordult Mátyás is, a lengyelek fejedelme, a pápához. „ De az Úr ismervén övéit, ki az apostolok által az apostoli rendbe jelölt kettő közül Mátyást választó ki az apostoli szám betöltésére, ő inkább választottját, Istvánt méltatta a földi korona jutalmára, hogy később a boldogabb örök koronával ékesítse. A meghatározott napon, mikor a kész korona a lengyelek vezérének küldendő lett volna, megelőző éjjel a pápának látomásában az Úr angyala megjelent, és szóla néki: holnap az első órában ismeretlen nemzet követei érkeznek hozzád, kik vezérük számára királyi koronát kérendnek apostoli áldással. A koronát tehát vezérüknek, amint kéri, minden tétovázás nélkül ajándékozd oda. Tudd meg, hogy az a királyi név dicsőségével élete érdemeiért őt illeti... ” A moldvai csángók körében a Bákó melletti Lujzikalagorban az 1950-es években jegyezte le Kallós Zoltán az alábbi balladás éneket, amelyet a középkori igricgyakorlat ihletett: Magyar István Király Országunk istápja Felköté a kardját, Vévé trombitáját. Hogy gyűljenek össze Az ő gyermekei Az ő gyermekei Hadbéli fiai Kiment ajtójába, Udvarába lépett, Hangozó keletre, S nap szentületére, Össze is gyűlének. Fegyver alá tette, S háborúba indult Dusmány eleibe. A csángók mindmáig Szent István országának nevezik Magyarországot. A Csángóföld egyik legrégibb faluja Kickófalva. Templomának korábbi védőszentje, egyúttal a falu névadója Szent István magyar király. A település neve korábban Steckófalva volt, a Steckó pedig az István név szlávos becéző alakja. Bákó környékén Pusztina és Gajcsána templomát is Szent István király tiszteletére szentelték. A Szent István-napi búcsút a magyar egyházban elfogadott naptári ünnepén, augusztus 20-án ülik meg mindmáig. Templomaikat Szent István királyt ábrázoló szobrok, képek díszítették. Domokos Pál Péter 1932-ben a birkófalvi templomban még látta a főoltár főszobrát és egy elég nagy festményt: mindkettő Szent István magyar királyt ábrázolta. Jancsó Lajos öregdeák (kántor) örömmel mutatta meg neki magyar nyelvű énekeskönyvét, Kájoni János Cantionale Catholicumának harmadik kiadását (1805). Az 1991 -es pápalátogatásra érkezett moldvai magyarok Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban templomi áhítattal állták körűl a Magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. ...Szent István király, könyörögj a moldvai magyarságért! kéréssel köszöntek el tőle. Útban hazafelé egy 62 éves, nyolcgyerekes szitási (Bákó m.) asszony így beszélt öröméről: „ Mikor ott, tudja-e kend, abba a nagy palotába néztük a Szent István koronáját, higgye el kend, én sok koronát láttam, úgy folytak a könnyeim a szememből. A boldogságos örömből többször is sírva fakadtam ’ - idézem Lukács Lászlót az Ezer év gyöngye: A magyar történeti néphagyomány köréből című könyvéből. Vissza a természethez, vissza a gyökerekhez. A ma megbomlott világában figyelmeztetően dobban Alain Delon szava: „Hosszú és rendkívül szép életem volt egy olyan világban, amely, eleinte legalábbis, normálisnak tűnt, rendkívül aggaszt, hogy hova tart ez a kicsavart világ, kifordulva a természetesség és a normalitás tengelyéből. ...kérem, a nagy Jaroslav Hasek (Svejk, a derék katona írója) szavaival: — Emberek, legyetek éberek, kirántják a szőnyeget a lábatok alól, és elveszik az utolsó jogot, hogy istenítsék az emberi természetet! ” Tűzijáték. Mintha a Tejút költözött volna közelebb... Augusztus 20-án újból történetmesélő tűzijáték lesz Budapesten, a Duna fölött. Remélem, sokan fogjuk látni élőben s a televízió képernyőjén sok csángó is. Tavaly a mese a honfoglalásról szólt, az idén felidéződik az azóta eltelt idő. Tavaly is vezérmotívum volt az élő természettel szoros kapcsolatot ápoló őseink világa. Idén, remélem, a mese fonalából felsejlik, hogy itt, a Kárpát-medencében ember és természet egységet alkot, akár mint Kohl Pista bácsi munkásságában. Természetesség és normalitás, amit a francia filmszínész csak remélni mer. Maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2022-ben, egy nap híján Szent Istvánkor Mintha a Tejút költözött volna közelebb. Kohl István munka közben