Népújság, 2022. augusztus (74. évfolyam, 172-197. szám)

2022-08-19 / 187. szám

2022. augusztus 19., péntek __________________________________________ SZÍNES VILÁG _______________________________________________ NÉPÚJSÁG 1 A természet kalendáriuma (CXXVI.) Kiss Székely Zoltán Nézem a képet. A kitömött fajdkakason az utolsó simításokat végzi a mester. Szemüvege csillogása elárulja, hogy meg van elégedve a művel.­­Mindig a természethez hű ábrázolá­sért tört lándzsát. Jól emlékszem, milyet mindenre odafigyelő pontossággal tervezték meg az ő felügyeletével a görgényszentimrei kastélyban kialakított - ma már sajnos nem látogatható *— vadászati múzeum táróinak utolsó részleteit is.) Műhelye ott volt a szászrégeni ferde to­rony alatt, a kanyarban. Rég, 1968-ban jártam először benne. Biológiatanárnőnk, Kis­­györgy Eleonóra intézte el, hogy megláto­gathassuk a hírneves tömőmestert. Éppen a „Kárpátok géniuszának” preparált egy med­vebőrt, s közben megmutatta, hogyan kell egy fogoly bőrét lefejteni. Aztán évtizednyi idő is eltelt, mikor - 1976-ban - a Faragói-tónál találkoztam vele A természetvédelmi terület kialakításán fára­doztunk. (Sajnos, a tó halastórendszer tagja­ként halódik manapság.) Madarászok malakológus, ökológus, s jómagam botani­kusként. Ravaszdin csábított Pista bácsi Zoli fiam, miért nem madarakkal foglalko­zol? Könnyebb az, mint növényeket számol­gatni. Látod, azt mondom, hogy most két tucat vadliba húzott át felettünk. Senki sem tudja ellenőrizni, valóban annyian voltak-e. De ha te azt mondod, hogy itt puhafíivet (a Kárpát-medence legritkább orchideafaját fe­deztem fel ott) találtál, azt jövő ilyenkor is számonkérhetik rajtad - huncutkodott. Ő maga a pontosságáról volt híres, datált meg­figyelései tették Európa-szerte ismert ornito­lógussá. Eltelt másfél évtizednyi idő, 1991-ben har­madszor hozott össze vele a sorsom, a Kele­men-havasokban. A kialakítandó nemzeti park felmérését kezdtük el. Legendás motor­biciklijével érkezett. (Régi, második világhá­borús német oldalkocsis gép, amiről perc alatt lekapta az oldalkocsit, s úgy indult útta­­lan útjain a meredek lejtésű völgyekben.) Imikor a feltáró tábor befejeztével régeni la­kásába invitált, levitt a pincébe, s megmutatta a polcokon sorjázó különlenyomatokat, ame­lyeket otthoni és külföldi szaktekintélyek küldtek el neki. - Itt vannak a botanikai dol­gozatok, én kevésbé használom őket. Válo­gass közöttük, neked még hasznodra lehetnek.­­ Néhány adatot fel is használtam. Ma is őrzöm azokat. Mint ahogy emlékét is. Szombath Zoltán szép és izgalmas esszéje a Facebookon más­fél hónapja emlékeztetett rá, hogy éppen egy évszázaddal ezelőtt született, 1922. július 30- án, Szászrégenben Kohl István ornitológus­­muzeológus, Erdély utolsó autodidakta tudósa - ahogy azt dr. Sárkány-Kiss Endre megfogalmazta. - Élete során 123 tudomá­nyos munkája jelent meg, de még kiadatlan... a madárvédelem népszerűsítésére írt novel­lái, és az utókor feladata az is, hogy a felbe­csülhetetlen értékű gyűjteményét és szakkönyvtárát megőrizze - írta 1998-ban, halálakor. Augusztus 15., Nagyboldogasszony napja, nyolcadába Szent István napja is beleesik, kiemelkedő időszaka az évnek. Az Érdy-kó­­dexben ezt olvashatjuk: „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyaror­szágban Bódogasszonynak avagy ez világnak nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény Bódogasszony országának ne­­vezé... ” Az Emese-szimbólum érteti meg Szent Ist­ván és az Árpád-ház Boldogasszony-kultu­szát, az országnak az ő oltalmába ajánlását, mintegy a pogány anyaközpontú világkép to­vábbélését is. Szent István a pogányisten-királyság és az Isten kegyelméből származó uralkodói mél­tóság határán áll. Az archaikus mondavilágot idézi az öregedő király életének ismert moz­zanata: éjnek idején akarják megölni. Ez a szándék talán a királygyilkosság pogány kul­tuszából maradt meg. Az utód örökölni akarja az ő bölcsességét, mágikus szentségi erejét, tapasztalatát. Feltételezhetjük, hogy István király nemcsak keresztényi irgalmas­ságból bocsátott meg az életére törőnek, hanem azért is, mert még ismerte az ősi ál­dozati hagyományt. A krónikákból tudjuk, hogy a honfoglalók az új haza határán felál­dozták Álmost. Negyvennapi pihenés után rendezett négynapi áldomás után megölték. Ezt a pogány fejedelmi karizmát nemcsak Árpád, hanem hitük szerint minden ivadéka örökölte. István koronakérését a sokat vitatott Hart­­vik-krónika beszéli el a legszínesebben, min­denki számára közérthetően fogalmazva meg Szent István életében és cselekedeteiben a Gondviselés szándékát. István Asztrikot küldi Szilveszter pápához Rómába koroná­ért és áldásért. Hasonló kéréssel fordult Má­tyás is, a lengyelek fejedelme, a pápához. „ De az Úr ismervén övéit, ki az apostolok által az apostoli rendbe jelölt kettő közül Má­tyást választó ki az apostoli szám betöltésére, ő inkább választottját, Istvánt méltatta a földi korona jutalmára, hogy később a boldogabb örök koronával ékesítse. A meghatározott napon, mikor a kész korona a lengyelek ve­zérének küldendő lett volna, megelőző éjjel a pápának látomásában az Úr angyala megje­lent, és szóla néki: holnap az első órában is­meretlen nemzet követei érkeznek hozzád, kik vezérük számára királyi koronát kérendnek apostoli áldással. A koronát tehát vezérük­nek, amint kéri, minden tétovázás nélkül ajándékozd oda. Tudd meg, hogy az a királyi név dicsőségével élete érdemeiért őt illeti... ” A moldvai csángók körében a Bákó mel­letti Lujzikalagorban az 1950-es években jegyezte le Kallós Zoltán az alábbi balladás éneket, amelyet a középkori igricgyakorlat ihletett: Magyar István Király Országunk istápja Felköté a kardját, Vévé trombitáját. Hogy gyűljenek össze Az ő gyermekei Az ő gyermekei Hadbéli fiai Kiment ajtójába, Udvarába lépett, Hangozó keletre, S nap szentületére, Össze is gyűlének. Fegyver alá tette, S háborúba indult Dusmány eleibe. A csángók mindmáig Szent István orszá­gának nevezik Magyarországot. A Csángó­föld egyik legrégibb faluja Kickófalva. Templomának korábbi védőszentje, egyúttal a falu névadója Szent István magyar király. A település neve korábban Steckófalva volt, a Steckó pedig az István név szlávos becéző alakja. Bákó környékén Pusztina és Gajcsána templomát is Szent István király tiszteletére szentelték. A Szent István-napi búcsút a ma­gyar egyházban elfogadott naptári ünnepén, augusztus 20-án ülik meg mindmáig. Temp­lomaikat Szent István királyt ábrázoló szob­rok, képek díszítették. Domokos Pál Péter 1932-ben a birkófalvi templomban még látta a főoltár főszobrát és egy elég nagy fest­ményt: mindkettő Szent István magyar ki­rályt ábrázolta. Jancsó Lajos öregdeák (kán­tor) örömmel mutatta meg neki magyar nyelvű énekeskönyvét, Kájoni János Canti­­onale Catholicumának harmadik kiadását (1805). Az 1991 -es pápalátogatásra érkezett mold­vai magyarok Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban templomi áhítattal állták körűl a Magyar Szent Koronát és a koronázási jel­vényeket. ...Szent István király, könyörögj a moldvai magyarságért! kéréssel köszöntek el tőle. Útban hazafelé egy 62 éves, nyolcgye­rekes szitási (Bákó m.) asszony így beszélt öröméről: „ Mikor ott, tudja-e kend, abba a nagy palotába néztük a Szent István koroná­ját, higgye el kend, én sok koronát láttam, úgy folytak a könnyeim a szememből. A boldog­­ságos örömből többször is sírva fakadtam ’ - idézem Lukács Lászlót az Ezer év gyön­gye: A magyar történeti néphagyomány kö­réből című könyvéből. Vissza a természethez, vissza a gyökerek­hez. A ma megbomlott világában figyelmezte­tően dobban Alain Delon szava: „Hosszú és rendkívül szép életem volt egy olyan világban, amely, eleinte legalábbis, normálisnak tűnt, rendkívül aggaszt, hogy hova tart ez a kicsavart világ, kifordulva a természetesség és a normalitás tengelyéből. ...kérem, a nagy Jaroslav Hasek (Svejk, a derék katona írója) szavaival: — Emberek, legyetek éberek, kirántják a szőnyeget a lá­batok alól, és elveszik az utolsó jogot, hogy istenítsék az emberi természetet! ” Tűzijáték. Mintha a Tejút költözött volna közelebb... Augusztus 20-án újból történetmesélő tű­zijáték lesz Budapesten, a Duna fölött. Re­mélem, sokan fogjuk látni­­ élőben s a televízió képernyőjén sok csángó is. Tavaly a mese a honfoglalásról szólt, az idén felidé­­ződik az azóta eltelt idő. Tavaly is vezérmo­tívum volt az élő természettel szoros kapcsolatot ápoló őseink világa. Idén, remé­lem, a mese fonalából felsejlik, hogy itt, a Kárpát-medencében ember és természet egy­séget alkot, akár mint Kohl Pista bácsi mun­kásságában. Természetesség és normalitás, amit a francia filmszínész csak remélni mer. Maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2022-ben, egy nap híján Szent István­kor Mintha a Tejút költözött volna közelebb. Kohl István munka közben

Next