Népújság, 2022. augusztus (74. évfolyam, 172-197. szám)
2022-08-03 / 174. szám
_ 9 NÉPÚJSÁG _____________________________________________________ AKTUÁLIS ___________________________________________ 2022. augusztus 3., szerda Itt élünk, így élünk tovább: lezárult a népszámlálás Július 31-én, vasárnap lezárult a népszámlálás személyes lekérdezéses szakasza is, az előzetes eredmények leghamarabb december végére várhatók. Az Országos Statisztikai Intézet közleménye szerint a cenzus négy és fél hónapjában 18,15 millió személyi kérdőívet regisztráltak. Ez a 2021 decemberére vonatkozóan becsült, 19,02 milliós lakosság 95,4 százalékának felel meg. A jelentős magyarsággal rendelkező megyék közül Szilágy megyében több személyi kérdőívet regisztráltak, mint a Statisztikai Intézet által becsült lakosságszám, az összeírás hatékonysága így 100,8%-os volt. Szintén jól szerepelt Kovászna megye, itt a feltételezett népesség 99,5%-át írták össze. A többi megyében ez a mutató alacsonyabb, ami azt is jelentheti, hogy alulszámlálás történt, vagy hogy a lakosság csökkenése erőteljesebb volt, mint ahogy azt a statisztikusok becsülték. Szatmár megyében a feltételezett népesség 97,5, Biharban 97,4, Hargita megyében 96,3, Arad megyében 96,2, Maros megyében 94,0, Kolozs és Brassó megyében pedig a 93,2%-át regisztrálták. Országos szinten Temes megyében volt a legkevésbé sikeres az összeírás, itt a becsült népesség 83,5%-a került rögzítésre. Bukarestben ugyanez a mutató 85,2%-os. „A lakosság lekérdezésén alapuló összeírás lezárult, azonban most következik a harmadik szakasz - amit a kampányban is sokat emlegettünk -, amikor a kimaradt személyeket különböző nyilvántartásokból beemelik a népszámlálási adatbázisba” - emlékeztetett Barna Gergő szociológus, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora. Mint mondta, a decemberig tartó háttérmunka során nemcsak a még meg nem számolt személyek kerülnek be az adatbázisba, hanem megtörténik az adatbázis letisztítása is: a duplumok, az érvénytelen kérdőívek kiszűrése, a hiányzó adatok kiegészítése. „Csak a végleges adatközléskor derül ki pontosan, hogy hány személy vett részt sikeresen az önkitöltéses szakaszban, hány a lekérdezéses folyamatban, és hányan kerültek be regiszteri adatbázisokból” - magyarázta a szociológus. A Népszámlálás.ro közleményében megköszöni az erdélyi magyarok népszámlálási részvételét és kitartását. A több mint egy éve elkezdődött magyar kampány kapcsán sikernek könyvelik el azt a példátlan intézményes magyar összefogást, amihez közel harminc szervezet csatlakozott Erdély-szinten. Ugyanakkor - mint írják - köszönet illeti az önkormányzatokat is, amelyeknek a feladata volt az összeírás helyi szintű megszervezése. „Köszönjük a számlálóbiztosok erőfeszítését, akik az idei népszámlálásban a legnehezebb munkát vállalták magukra: nap mint nap házról házra jártak, hogy lehetőleg mindenkit megszámoljanak” — írja Népszámlálás.ro. íí Barna Gergő elmondta, hogy a magyar közösség szempontjából akkor lesz sikeresnek tekinthető a népszámlálás, ha a nyilvántartásba vett romániai magyarok száma 1,1 és 1,2 millió között lesz, és az etnikumukról nyilatkozók körében a magyarok számaránya viszonylag stabil marad. A részvételi adatok pontos becslést nem tesznek lehetővé, épp a népszámlálás feladata az, hogy a lakosság számát és az egyes etnikumok arányát feltárja. Ezzel meg kell várnunk december végét, akkor közük az előzetes eredményeket. Erről jut eszembe Akiért a harang szól, beköltözött Vásárhelyre. Igen, aki e lakonikus kijelentés kapcsán Hunyadi Jánosra gondol, nem téved. A nándorfehérvári csata győztesének mellszobrát múlt szombaton avatták fel a marosvásárhelyi várudvaron. Déli 12 órára hívták az ünneplőket, az időpontban nyilván a déli harangszó is szerepet játszott. A világ, vagy legalábbis Európa úgy tudja, a törökverő jelzőt kiérdemelt hadvezér 1456-os diadalát jelzik az ilyenkor megszólaló harangok. Igaz, de nem egészen, a pápai rendelet a kereszténységet fenyegető nagy veszedelem elhárítását remélte a déli könyörgéstől még Nándorfehérvár megjósolt eleste előtt, de mire a déli szertartás bevezetésének híre messzi tájakra is elterjedt, már Hunyadi János és a másik hős, Kapisztrán János világraszóló győzelmének visszhangja keltett csodálatot. Hálaadó imára szólította a népeket a templomharang. Ezt a szokást később, az 1500-as esztendő augusztus havában erősítette meg rendeletileg VI. Sándor pápa. Csak a pontosítás kedvéért jegyeztem ezt meg, a lényeg más: Hunyadi János immár bronzmása révén is otthonának érezheti Marosvásárhelyt. Megfordult ő személyesen is az egykori oppidumban, a krónikás adatok szerint országjárása során a még Zekel- Vásárhelyként ismert kis mezőváros ferences kolostorát is meglátogatta, felkarolta a templomtorony építésének ügyét, a Ferencrendiek obszerváns ágát támogatta. Két dátumot is találtam erre vonatkozóan, 1446-ot és 1448-at. De nem szeretnék ebbe belebonyolódni, nem vagyok történész. Lokálpatrióta vásárhelyiként örülök az újabb impozáns emlékműnek, annak még inkább, hogy részese lehettem az élménynek, amit két nappal az avatás előtt az alkotási folyamat véglegesítése, a talapzat és a szobor összeillesztése, rögzítése, elhelyezése nyújtott. Jó volt belekóstolni az alkotók izgalmába, érzékelni a jól végzett munka elégtételét. Egyaránt örült a mellszobrot mintázó művész, Bocskay Vince, a plasztikát bronzba öntő Sánta Csaba, a zsögödi andezit talapzatot készítő Dóczy András és segítő csapatuk, de azok a helyiek is, akik a helyszínt és az eseményt előkészítették. A szovátaiak és csíkiak három autóval, szállító- és munkaeszközökkel érkeztek, a három részből összeálló, egyszerűségében is pompás talapzat és a szobor mintegy két tonnát nyomott, kellő felszerelést igényelt a munkálat. Olajozottan működött a gépezet, összeszokott csapat tette operatívan a dolgát. Már sok hasonló feladatot oldottak meg közösen. Bocskaynak ez a harmadik marosvásárhelyi köztéri plasztikája, de ennél sokkal több hazai emlékmű létrehozásában dolgozott együtt Sánta Csabával és Csíkszeredai kollégájával, Dóczy Andrással. Jól választott a szobrot Marosvásárhelynek adományozó Professzorok Batthyány Köre, amikor a XV. századi kormányzó, erdélyi vajda egyéniségének megörökítésére Bocskay Vincét kérte fel. És hálásak lehetnek a vásárhelyiek a professzoroknak az adományért, amely újabb múltidéző alkotással gazdagítja a városképet. A település magyarsága hosszú időn át érezhette úgy, hogy az emlékműszobrászat terén hátrányos helyzetben van, az új impérium, majd a kommunista diktatúra számos magyar vonatkozású vásárhelyi emlékművet eltüntetett. A rendszerváltás óta komoly lemaradást sikerült behozni. Történelmi tudatunkban immár köztéri alkotásokkal is lefedhetünk bizonyos hatalmi eszközökkel mesterségesen teremtett fehér foltokat. A diktatúra bukását követően megjelent emlékművek többnyire nem a központban vagy a legforgalmasabb városrészeken, de potenciálisan jelentős kisugárzással rendelkezve próbálják erősíteni a közemlékezetet. Akár időrendben is kirajzolhatók általuk számunkra fontos történelmi korszakok. Példázzam? Hunyadi János, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Petőfi Sándor, Borsos Tamás, Aranka György, Körösi Csoma Sándor, Bolyai Farkas, Bolyai János, Bernády György, Kós Károly, Bartók Béla szobormása gazdag üzenethordozó erővel bír. Az újabb korok ilyen jellegű reprezentálásában vannak még jócskán adósságok. Mint ahogy a köztéri plasztikai nyelvezetnek is sokkal inkább tükröznie kellene a korszellemet, érzékeltetnie a vizuális világszemlélet változásait. De ez már egy másik történet, talán majd újabb jegyzettéma lehet belőle. (N.M.K.) Célkeresztben a fiatalok és az ifjú családosok (Folytatás az 1. oldalról) itt, fesztivál jelleget adtunk neki, ezért is nem városnapként emlegettük. Szeressük Régent éjjel-nappal fesztivállá kereszteltük el, jelezve, hogy elsősorban az itthon vakációzó fiatalokat céloztuk meg, azokat, akiket eddig egyetlen rendezvény sem szólított meg. Sikerült is, a fiatalok belátták, hogy nem kell elutazniuk Vibe-ra, Electric Castle fesztiválra, itthon is tudnak szórakozni. Az sem mellékes, hogy saját erőből, helyi szervezőkkel, jóval olcsóbban rendeztük meg a városnapot, mint az előző években. A színpadi technikával idén is az Electric Castle-hoz hasonló hangulatot teremtettünk. Az önkormányzat fizette a meghívottakat, garantálta a közbiztonságot, ezért a visszajelzések alapján elmondhatjuk, hogy a szülők sokkal könnyebben elengedik a kiskorúakat ide. Ez is növelte a rendezvény népszerűségét. A vakáció idején, szombatonként a fiataloknak ugyanitt koktélpartikat szervezünk. De hogy ne csak a városnapokat említsem, korábban munkatársaim utcai gasztronómiai fesztivált szerveztek, aminek a népszerűsége, sikere megerősített abban, hogy hangsúlyosabban meg kell szólítanunk a fiatalokat. Ilyen volt tavaly a város központjában rendezett esztétikus, szép karácsonyi vásár és az idei húsvéti, amelyekbe bevontuk a szászrégeni óvodásokat, iskolásokat, akik télen karácsonyfát, nyáron húsvéti fát (bokrot) díszítettek. Volt táncvillámcsődület (flashmob), ifjúsági sportnap is, a főteret is kihasználtuk a kulturális rendezvényekre. S ha már a sportnál tartunk, megemlítem, hogy új rendezvénysorozatot indítunk az idén augusztus 8- 13. között, az önkormányzattal partnerségben szervezik meg az országos ultramaraton versenyt a stadionban és az ifjúsági parkban, aminek, remélem, több évig a házigazdái lehetünk. - Milyen rendezvényeket szánnak az idősebb nemzedék képviselőinek? - Természetesen róluk sem feledkezünk meg. Számukra szeptemberben szeretnénk a koruknak, ízlésüknek megfelelő egynapos rendezvényt szervezni a Kerekerdőben. Itt inkább a népzene, a népművészet kerül előtérbe. - Többször írtunk arról, hogy az önkormányzat a Kerekerdőt a szászrégeniek hagyományos majálisozó helyét — szabadidőközponttá alakítja át. Erre volt egy terv is. Az átalakítást elkezdték, majd leálltak vele. Mi a helyzet az egykori tervvel? - A tervet még Nagy András polgármester kezdeményezte. Kivitelezésére 850.000 lej támogatást nyert a város a Környezetvédelmi Alaptól (AFM). A polgármesterváltás után Maria Precup nem folytatta a munkát, ami addig készült, benőtte a gaz. 12 év után kellett lekaszálni, kitakarítani a mezőt. Ami a terv végrehajtását illeti, két lehetőség van. Az egyik, hogy lemond a helyi tanács a korábbiról, aminek az értéke mintegy 7,5 millió lej, és visszafizetjük az alapnak a 850.000 lejt, amit átutaltak. A másik, hogy elkészül a felújított projekt, amelynek értéke 2,5 millió lej. Ennyit azonban a polgármesteri hivatal önerőből nem tud adni. A helyi tanács kell eldöntse, hogy mit szeretne a Kerekerdőben, majd azután beszélhetünk arról, hogy miként.A polgármesteri hivatalhoz tartozik az Eugen Nicoară művelődési otthon is, ahol kulturális rendezvényeket tartanak, de a visszajelzések azt igazolják, hogy főleg a járvány után megcsappant az érdeklődők száma. Mit lehet tenni, hogy fellendüljön az intézmény által szervezett művelődési élet? Három kulturális intézmény tartozik hozzánk. A néprajzi múzeum, a városi könyvtár és a művelődési otthon, ahol voltak események, de igen szűk réteget szólítottak meg, legalábbis a látogatottságból ítélve. Fábián Andrásnak köszönhetően sikerült fenntartani a színjátszó mozgalmat. A rendezvényeket illetően azt vezettük be, hogy minden hónap végén bekérjük a következő hónap eseményeinek tervét. Ez egy kicsit fellendítette a kulturális életet, ugyanis egyfajta egészséges versengés alakult ki. Az más kérdés, hogy van-e igény az ilyen jellegű rendezvényekre. És lehet gondolkodni rajta, hogy miként tegyük vonzóbbá ezeket. — Átalakítják az egykori Patria mozi épületét, ahol szintén egyfajta kulturális központ lesz. Az elmondottak tükrében szükség van még egy ilyen intézményre? - Elsősorban egy üres, kihasználatlan központi épületet mentünk meg, amint korábban is elmondtuk, nem a város finanszírozza a felújítását. A nem megfelelő megvalósíthatósági tanulmány miatt elhúzódik a műszaki terv, és így a kivitelezés is. Már kiválasztottuk a munkát elvégző céget, amelynek Szebenben, Temesváron is voltak hasonló megbízásai, így nem lesz gond számukra átalakítani az épületet. Várhatóan szeptember elején nekifognak. A terv szerint egy előadóterem, képzőművészeti kiállítótér, egy kisebb terem és a homlokzaton egy bérbe adható helyiség lesz, amelynek célja hozzájárulni a fenntartási költségekhez. Reméljük, hogy meg tudjuk tölteni tartalommal az épületet. Számítunk a pedagógusok, tanárok munkájára is, hiszen jó lenne, ha már óvodáskortól ránevelnék a fiatalokat, hogy az online világ mellett igényeljék a valós kulturális kínálatot is. Igyekszünk tartani a lépést korunk kihívásaival, de nem csak nekünk kell lépnünk ilyen irányba. Fotó: Nagy Tibor