Népújság, 2023. január (75. évfolyam, 1-24. szám)

2023-01-28 / 22. szám

NÉPÚJSÁG _______________________________________________________MÚZSA _________________________________­­____________ 2023. január 28., szombat 416 szobor, 180 emlékmű, 145 emléktábla Bővül a Petőfi-adatbázis Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára a Ma­gyar Nemzeti Levéltár elkészítette a költő teljes kap­csolati hálóját feltáró adatbázist, valamint a személyéhez köthető magyarországi és külföldi em­lékhelyek térképes listáját. A 19 országból begyűjtött fenti számadatokat a Tarjányi József helytörténész, Pe­­tőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkája nyomán ké­szült adatbázisból emeltük ki. Ez a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek listáját adja közre. A két online adatbázist január 20- án mutatták be Budapesten. A szülővárosához, Kiskunfélegyházához ezernyi szállal kapcsolódó dr. Tarjányi József, akit elismeréssel végzett növényvédelmi munkája évtizedeken át Auszt­riához kötött, csillapíthatatlan szenvedéllyel kutatja a Petőfi-emlékeket, igyekszik felkutatni, népszerűsíteni mindazt, ami Petőfi Sándor életművét, pályáját, emberi nagyságát még inkább tudatosítja a magyarságban, még ismertebbé teheti az egész világban. Erdélyi, ro­mániai útjai során is minden ilyen alkalmat megragad, különös figyelemmel fordulva a marosvásárhelyi, se­gesvári, fehéregyházi Petőfi-kultusz felé. Erről nemegyszer írtunk mellékletünkben is, leggyakrabban olyankor, amikor szobrász barátja, Hunyadi László munkássága kapcsán került szóba valamilyen Petőfi­­újdonság. Könyveire, kiadványaira is felhívtuk a fi­gyelmet, amelyek közt nagy érdeklődést váltott ki a Petőfi Sándor Szülőföldemen című versének külön­böző népek nyelvén megjelentetett album. A Tarjányi József szerkesztette elegáns kiskunfélegyházi kiadvány a költemény 37 változatát közli a különféle nyelveken és írásmóddal, a szerkesztő készítette fotók, reprók, do­kumentumok gazdagon illusztrálják a szöveget. A levéltár főigazgatója, Szabó Csaba ismertetése szerint az adatbázis Tarjányi József több évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye, a Petőfi Sándorral kap­csolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek listá­ját adja közre. Bánki Zsolt osztályvezető elmondta, hogy az adatbázisban jelenleg 416 szobor, 180 em­lékmű és 145 emléktábla szerepel 19 országból. Az alkalmazás közösségi funkcióval is kiegészül, ami lehetővé teszi, hogy a Tarjányi József által össze­gyűjtött adatok bővíthetők, illetve kiegészíthetők le­gyenek további, ma még ismeretlen, nem feldolgozott, illetve a jövőben létrehozandó Petőfi-emlékhelyekkel. Az egyes rekordok tartalmazzák az adott alkotás címét, pontos helyét, típusát, ha ismert, az emlékmű alkotóját, az állító szervezet nevét, valamint az alkotás keletke­zésének idejét. Az adatbázis továbbá közli az egyes emlékhelyek Google-térképre vetített GPS-koordiná­­táit, illetve számos esetben az azok anyagára, méretére, állapotára vonatkozó adatokat is. Szabó Csaba közölte, hogy a költő kapcsolati háló­ját tartalmazó adatbázisban mintegy 200, Petőfi Sán­dor ismeretségi köréhez tartozó ember szerepel. A nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló tar­tozik, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfo­tóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal. Schmidt Anikó főlevéltáros elmondta: az adatbázis tükrözi, hogy Petőfi Sándor szinte minden társadalmi rétegben otthonosan mozgott, számos ismerőse volt, akiknek életútját változatos levéltári iratok illusztrál­ják, például anyakönyvi kivonat, levelezés, oklevél, térkép vagy fénykép. A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodal­mon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral - tette hozzá. A válogatásban helyet kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr és Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancring Emília is. A helyszínen elhangzott, hogy a publikált adatbázi­sok, amelyek a https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/ oldalról érhetőek el, a következő hónapokban külön­böző innovatív megoldásokkal bővülnek majd. Madách 200 Idén január 22-ét, a magyar kultúra napját két kerek évforduló is gazdagította. 200 éve született Petőfi Sán­dor, és ugyancsak két évszázada, 1823. január 22-én látta meg a napvilágot a nagy magyar drámaköltő, Ma­dách Imre is. A­ Petőfi-év már számos rendezvénnyel hallatott magáról a Kárpát-medencében. Madáchról sem szabad megfeledkeznünk. Ő is fiatalon, 41 évesen hunyt el 1864. október 5-én. Ennyi idő is elég volt szá­mára, hogy a magyar irodalom és dráma kiemelkedő személyiségévé váljon. Főműve, Az ember tragédiája című lírai dráma a magyar irodalom remekműve, szá­mos nyelvre lefordították, nem csak a magyar nyelvű színházak repertoárján jelenik meg, sokfelé játsszák a világon. Madách munkássága a képzőművészeket is megih­lette, többen készítettek illusztrációkat Az ember tra­gédiájához, köztük Zichy Mihály, a cárok udvari fes­tője, a magyar illusztráció és romantikus festészet ki­emelkedő alakja. A Múzsa oldalain Orth István Tragédia-illusztrációiról írtunk részletesebben a kö­zelmúltban. A nagyszebeni grafikusművész vegyes technikában, majd metszetben megteremtette a mű ál­tala elképzelt képi világát. Metszeteit a Liszt Intézet - Bukaresti Magyar Kulturális Központ közönségének is bemutatják. A tárlat a magyar kultúra napja tiszte­letére január 18-án nyílt meg. A remisszázson fellépett a festő zongoraművész felesége, Orth Enikő is, Scar­latti-, Beethoven- és Bartók-műveket adott elő. A festő-grafikus a marosvásárhelyi művészetked­­velőknek is bemutatja Az ember tragédiája rajzos il­lusztrációit. A Bernády Házban tervezett kiállítás megnyitóját február 9-re ütemezték be. Petőfi Sándor Szülőföldemen című verse különböző népek nyelvén Nekünk írták a dalt „Nekünk írták a dalt!" - A magyar po­puláris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig címmel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza (MZH) első időszaki kiállí­tása, amelynek megnyitásával tel­jessé válik az intézmény programkínálata - mondta el az MTI- nek az MZH ügyvezető igazgatója. Batta András felidézte, hogy a 2022 janu­árjában megnyílt zenei intézmény első éve rendkívüli volt: több mint 800 ezer látogatást regisztráltak, az állandó kiállítás iránti érdek­lődés a kezdetek óta töretlen, ami messze fe­lülmúlta a várakozásokat. „Óriási szenzációt keltett az állandó kiál­lításunk, amely az európai és magyar zene történetét tekinti át interaktív módon. Nép­szerűek a koncertjeink, zenepedagógiai prog­ramjaink, itthon egyedülálló Hangdómunk immár hét különböző programot kínál, fél éve megnyílt a Kreatív Hangtér is, most pedig az első időszaki kiállításunkkal teljes lett a kínálat” - összegzett. A vasárnaptól látható tárlat témájáról szólva kiemelte, hogy mára a popzene is a ze­netörténet tárgyává vált, a 20. századi zene történetét nem lehet már a könnyűzene nélkül megírni. Az MZH állandó kiállítása is eljut a popzenéig, de a magyar könnyűzene történe­tét komplexen feldolgozó kiállítás mindeddig sehol nem nyílt meg - tette hozzá. „Az első időszaki kiállítás előkészítése ezért már évekkel az intézmény megnyitása előtt megkezdődött: workshopokat tartottunk, bevontuk a korszak könnyűzenéjének számos szereplőjét és szakértőit, valamint­­ Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója és a tárlat társkurátora mellé — megnyertük Já­­vorszky Béla Szilárd, a magyar populáris zene egyik legismertebb szakíróját, az MZH könnyűzenei könyvtárának vezetőjét is, aki a kiállítás szakmai kurátora lett” - mondta el. Batta András hangsúlyozta, hogy a közel 1000 négyzetméteren megvalósult kiállítás nem egyszerűen a rendszerváltást megelőző több mint három évtized magyar popzenéjé­nek történetét dolgozza fel, hanem annak tár­sadalmi vetületeit is, így egész korrajzot ad. Közben megismerhetők ezeknek az évtize­deknek a legfontosabb dalai, az ekkor hasz­nált technikai eszközök, de az is, hogy ezek a dalok mit jelentettek a korabeli fiataloknak, hogyan közvetítették a szabadság illúzióját. „A Nekünk írták a dalt! logikája hasonló, mint az állandó kiállításé: itt sem csak a szak­mához, hanem a széles közönséghez szeret­nénk szólni. Ez persze komoly kihívás is: egyszerre kell megszólítani azokat, akiknek személyes emlékei vannak a korról, de azokat is, akik csak most ismerkednek vele” - jegyezte meg. Mint elmondta, a kiállítás 1957-től indul, ekkor rögzítették ugyanis az első rock’n’roll­­felvételt Magyarországon, a másik végpont pedig a magyar könnyűzenében is alapvető változásokat hozó rendszerváltozás időszaka. A több mint három évtizedet a tárlat nyolc te­matikai csomópont mentén tekinti át. A fogadótér a hatvanas évek elejét rekonst­ruálja, amikor a rock’n’roll és a beat egyfajta „forradalomként” megjelent Magyarországon - mondta el az ügyvezető. Innen a 3T (tiltott-türt-támogatott) kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok te­rébe, ahol megismerhetik a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű számait, 39 olyan dalt, amely jelen­tős hatással volt a maga korában a tömegekre, majd a magyar könnyűzene későbbi történe­tére. Hallható itt tánczene (Németh Lehel, Ha­rangozó Teri, Aradszky László, Szécsi Pál), beat (Illés, Metro, Scampolo, Atlantis), klas­­­szikus pop (Bergendy, Neoton Família, Cser­háti Zsuzsa, Katona Klári), dalszerző előadók (Cseh Tamás, Zorán, Hobó), klasszikus rock (Omega, LGT, Korál, Taurus, Generál), hard rock (Piramis, P. Mobil, Beatrice, Edda), a nyolcvanas évek popzenéje (Hungária, KFT, Bonanza Banzai, Bikini), valamint az underground fontos képviselői (Kex, Syrius, URH, Bizottság, Európa Kiadó, Balaton) is. Batta András elmondása szerint a kiállítás központi egysége a Klubok tere, amely egy korabeli zenés klub hangulatát idézi. Itt egy színpad is helyet kapott, ahol hologramos ve­títésen elevenednek meg az Illés, az Omega és az LGT tagjai, de időnként valóságosan is fellépnek majd a korszak máig aktív zené­szei A Médiumok tere azt mutatja meg, hogyan jutott el a zene a hallgatókhoz, a Politika tere pedig a könnyűzene és a politika korabeli kapcsolatát villantja fel. A látogatók itt egy „politikai flipperrel” játszva élhetik át, mi­lyen nehéz volt kijutnia külföldre egy zene­karnak, majd egy­­ videóinstalláció segítségével egy pártirodába is beléphetnek. A Technológia tere a korra jellemző hang­szerek világát, a kényszerű „barkácsesztéti­­kát” és a turnékat ismerteti. Látható itt többek között Radics Béla sokáig elveszettnek hitt Gibson SG gitárja, Somló Tamás, Presser Gábor, Kovács Gyula hangszerei, de a „suf­­nituning” is, például egy vécédeszkából ké­szített Stratocaster-másolat. A turnék világát egy félbevágott Barkas furgonba beülve lehet átélni, ahol neves ze­nészek mesélnek emlékeikről, de helyet ka­pott egy próbaterem is korabeli hangszerekkel. A kiállítás kitér a társművészetekre is, el­sősorban az underground színtérből kiin­dulva, ahol a műfaji határok sokszor elmosódtak: többen alkottak egyszerre ze­nészként, performerként, képzőművészként, például a Bizottság vagy a Balaton tagjai. A korszak legfontosabb filmjeiből egy korabeli lakásbelsőben egy korabeli tévén látható vá­logatás - közölte a ház ügyvezetője. Az útvonal a zenefogyasztók korabeli cso­portjait bemutató Rajongók terével zárul, ahol a Sziget fesztivál ikonikus K-Hídján ke­resztül a rendszerváltás utáni zene­élet is fel­villan. A január 22-től várhatóan október 29-ig megtekinthető kiállításra jegyek már kapha­tók a www.zenehaza.hu weboldalon keresz­tül.

Next