Népújság, 2023. március (75. évfolyam, 49-75. szám)
2023-03-10 / 57. szám
2023. március 10., péntek____________________________________________SZÍNES VILÁG _______________________________________________ NÉPÚJSÁG 15 Öt ország borászai jöttek, nem csak magyarok Rekordot döntöttek az idei balavásári borversenyen Huszonhetedszer tartották meg múlt héten a Kis-Küküllő felső és középső szakasza borászainak és szőlészeinek hagyományos borversenyét, amely már jó ideje nemzetközivé vált. Idén három kategóriában lehetett megmérettetni a borokat. Grigor Róbert László Több szempontból is hozott újdonságot az idei rendezvény, például hogy a Kis-Küküllő Menti Szőlészeti Társulás és a Kis-Küküllő Borrend mellé a Maros Megyei Tanács is társszervezőül sorakozott fel. A benevezett borminták tekintetében is rekordmennyiségről beszélhetünk, ugyanis öt ország temetői közel félezret neveztek be. A borokat előző napokon elbírálták, majd múlt szombaton került sor a díjátadó ünnepségre, amelynek ezúttal is kitűnő házigazdája volt a helyi Romantik étterem. A ceremónia a Kis-Küküllő, a dicsőszentmártoni Szent Márton, a kiskunhalasi Cultures Moris Redemptionis és a csurgói Csokonai Vitéz Mihály borrendek bevonulásával kezdődött, de képviseltette magát az adonyi Szent Orbán borrend is, majd a házigazda borrend nagymestere, Jakab Sándor köszöntötte a vendégeket, kiemelve, hogy ezt a hatalmas mennyiségű mintát megkóstolni, elemezni, pontozni utáni munkát, szakértelmet és odafigyelést igényelt a nyolc csapatban dolgozó, négy országból érkező bírák számára, és külön köszönet illeti dr. Hajdú Editet, a kecskeméti kutatóintézet vezetőjét, aki jelenlétével és szaktudásával emelte a borbírálás szintjét. Hatalmas a fejlődés A tavalyi év áldozatos munkájának gyümölcseit hozták el a termelők - mutatott rá Varga Adorján, Balavásár község polgármestere, emlékeztetve arra, hogy húsz évvel ezelőtt még hordóizű, kénes borokkal kínálták a vendégeket, ma pedig már olyan borokat készítenek, amelyek felveszik a versenyt a legjobb olasz és francia borvidékek termékeivel. Ez a huszonhét éve folyó helyi borversenynek is köszönhető, mert itt nemcsak okleveleket osztogatnak, hanem meg is tanítják a gazdákat minőségi borok készítésére. Jó helyet talált magának ezen a vidéken a borverseny - fogalmazott Péter Ferenc, a megyei önkormányzat elnöke, aki arra biztatott mindenkit, hogy fogyasszon helyi terméket, ezzel is támogatva a kisgazdákat, a fiatalokat, akik úgy látják, hogy itthon is lehet jövőt építeni. Első alkalommal vett részt a versenyen Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, dr. Both Hajnal, aki szerint a hatalmas fejlődés és értékes kapcsolatok mellett ennek a versenynek a lényege a felhalmozott tudás és a tapasztalatcsere, illetve a létrejövő barátságok. Az idei verseny zsűrijét is a negyed évszázada visszajáró Kunszert Miklós elnökölte, aki a gazdáknak és támogatóknak mondott köszönete mellett azon meggyőződését is kifejezte, hogy „ég és föld a különbség” aközött, amit a verseny indulásakor és most tapasztalunk, ugyanis a gazdák nemcsak a borkészítés technológiáját sajátították el, hanem azt is tudják, hogy a fogyasztó a legfontosabb tényező a szakmában. Az anyaországi szakember ugyanakkor egy kistermelői borászati laboratórium felállítását is sürgette a vidék számára. Minőségi borok - mégis sok még a tennivaló Az idei verseny nagyaranyát a somogycsicsói Faggyas József bora vitte el, a három kategóriában a legjobbak a következők lettek: a gyümölcsborok közül a felvidéki Palik Pincészet nedűje kapta a legtöbb pontot, a vörös- és rozé borok közül a kiskőrösi Szentpéteri Attila, a fehér borok között pedig a kelementelki Orbán család terméke kapta a legjobb helyezést. A közel ötszáz bormintából 98 (!) nyert aranyérmet, a fentieken kívül Molnár József Attila (Héderfája), Mihai Adrinan (Segesvár), Pusztai Csaba (Csongrád), a Pogány Pince (Dobra) Oltean Olimpiu (Marosvásárhely), Farkas Pince (Harasztkerék), Iszlai Pincészet (Balavásár) kapta a legnagyobb pontszámot, illetve került az első tíz termék listájára. Az ünnepség keretében a Kis- Küküllő Szőlészeti Társulás leköszönő elnöke, Sütő Árpád emlékplakettet kapott a három évtizedes munkája elismeréseként, míg a házigazda Iszlai Jenő különdíjat Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa vehetett át Vinicai Sándor magyarországi borászati szakújságírótól. A Kis-Küküllő Szőlészeti Társulás elnöki tisztségét átvevő Sagyebó István szervező lapunknak nyilatkozva sikeresnek ítélte az idei rendezvényt, kiemelve az idei versenyen benevezett legnagyobb számú bormintát, de kitért azokra a kihívásokra is, amelyek az elkövetkezőkben várnak a helyi szervezőkre: nagy volumenű munkát kell elvégeznie kevés embernek, ezért is még inkább szükség lesz digitalizálni a szervezést a tévedések kizárása érdekében, de időben is le szeretnék rövidíteni a versenyt, hiszen jelenleg hat napot vesz igénybe, és további helyi és hazai borbírákat kell bevonni. Az első balavásári borversenyeken az volt a cél, hogy a vidék gazdái minél több felhagyott szőlősterületet telepítsenek újra és műveljenek meg, illetve induljon el a minőségi bortermelés. Mindez egyelőre csak részben valósult meg, ezért még sokat kell dolgozniuk a jövőben - vont őszinte mérleget a volt balavásári polgármester. A idén 98 bor kapott aranyat, a nagyarany Somogycsicsóra került Nagy sikerű volt az idei verseny, és több újdonságot is hozott Kétszáz éve, 1823. március 8-án született Andrássy Gyula gróf, aki halálraítélt forradalmárból lett a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, majd az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga: Csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula a felvidéki Oláhpatakon (ma Vlachovo, Szlovákia) látta meg a napvilágot, az egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb, székely származású arisztokrata család sarjaként. Jogi tanulmányainak befejezése után külföldi tanulmányútra ment, hazatérve bekapcsolódott a közéletbe, 1845-ben a Tisza szabályozásával foglalkozó Felső-Szabolcsi Társulat elnöke lett. Ekkor ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, akinek eszméi nagy hatással voltak rá, Széchenyi pedig pártfogásába vette, s megjósolta: Andrássy döntő szerepre hivatott az ország vezetésében. Az 1847—48-as utolsó rendi országgyűlésen Zemplén vármegye követe volt, az 1848. március 15-i forradalom után tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés feliratát vitte Bécsbe. Áprilisban, alig 25 évesen Zemplén megye főispánja lett, ősszel részt vett a győztes pákozdi, majd a vesztes schwechati csatában, a tavaszi hadjárat alatt a fővezér Görgei Artúr segédtisztje volt. 1849 májusában a jó megjelenésű, kiváló diplomáciai érzékkel rendelkező Andrássyt címzetes ezredesi rangban Isztambulba küldték, hogy próbálja rábírni a török Portát az Erdélyből Havasalföldre menekült osztrák seregek lefegyverzésére. Küldetése nem járt sikerrel, de azt elérte, hogy a szabadságharc bukása után Törökországba menekülteket nem adták ki, ezután Párizsba utazott. Az osztrák hatóságok távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) kivégezték, azaz nevét az akasztófára 200 éve született Andrássy Gyula gróf szögelték, a párizsi szalonokban ezután a daliás grófot csak „a szép akasztónként” emlegették. 1856-ban elvette Kendeffy Katinka grófnőt, 1858-ban az anyja által kieszközölt amnesztiával hazatért. Odahaza Deák Ferenc köréhez csatlakozott, amelynek tagjai a jogfolytonosságot fenntartva, békés úton akarták a bécsi udvarral az ellentéteket rendezni. 1860-ban az októberi diploma kiadása után visszautasította a Zemplén megyei főispáni kinevezést, az 1861-es országgyűlésen a felirati párthoz csatlakozott. (A Deák vezette párt a nemzet követeléseit feliratban, a Teleki vezette párt - nem ismerve el I. Ferenc Józsefet törvényes királynak - határozatban akarta megfogalmazni.) Deák 1865-ös húsvéti cikkét követően megindultak a kiegyezést előkészítő tárgyalások, s az 1865 decemberében összeült országgyűlésen Andrássy a képviselőház alelnöke és a kiegyezési okmány szövegezésére kiküldött országgyűlési bizottság elnöke lett. Gyakorlati érzéke és diplomáciai tehetsége, az Erzsébet királynéval kialakult kölcsönös rokonszenv révén számos akadályt hárított el a kiegyezés útjából. A kettős monarchia létrejötte után, Deák javaslatára I. Ferenc József 1867. február 17- én Andrássyt nevezte ki miniszterelnökké és hadügyminiszterré), az esküt három nappal később tette le. A június 8-i koronázáson - mivel a nádor hivatala betöltetlen volt - az ország világi rendjeinek nevében Simon János hercegprímással együtt az 1852-ben jelképesen felakasztott Andrássy tette a koronát a király fejére. Hivatalában a dualista rendszer és ezen belül Magyarország helyzetének megszilárdításán, a polgári államrend kiépítésén fáradozott. Miniszterelnöksége idején állították fel az önálló magyar honvédséget, hozták tető alá a horvát -magyar kiegyezést, fogadták el a liberális szellemű nemzetiségi törvényt, vezették be a kötelező elemi oktatást, fogadták el az európai színvonalú polgári perrendtartást, hozták létre az állami számvevőszéket, az ügyészi szervezetet. Andrássy a fővárost világvárossá akarta tennni körutakkal, sugárutakkal, palotákkal, a kezdeményezésére létrejött Sugár utat, Pest talán legszebb útját még életében róla nevezték el. Andrássy 1871. november 14-én megvált a miniszterelnökségtől (utóda Lónyay Menyhért lett), s még aznap az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminiszterévé nevezték ki. Új tisztségében is megcsillogtatta politikai tehetségét, sikerült az új államalakulatot európai nagyhatalommá tennie. Németbarát politikát folytatott, jelentős része volt a Három császár szövetsége (Németország, Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia konzultatív együttműködési szerződése) megkötésében. Ő javasolta az Oroszország balkáni terjeszkedését megállító 1878-as berlini kongresszus összehívását, amely után a Monarchia okkupálhatta Bosznia-Hercegovinát. 1879. október 7-én még aláírta a kettős szövetségi szerződést Németországgal, egy nappal később romló egészsége miatt lemondott tisztségéről. Az Akadémia tiszteleti tagja, aranygyapjas vitéz, első osztályú spanyol grand és számos rendjel tulajdonosa volt. Pártolta a művészeteket, kastélyt építtetett Tiszadobon, átalakíttatta a tőketerebesi (ma Trebisov, Szlovákia) kastélyt. Utoljára 1889-ben, a véderőtörvény vitáján szólalt fel a parlamentben. Betegsége miatt az Adriai-tenger partjára, az Abbázia közelében fekvő voloscai villájába vonult vissza. Itt halt meg 1890. február 18-án, emlékét a villa parkjában latin nyelvű tábla őrzi. A Magyar Tudományos Akadémia épületében ravatalozták fel, hamvait Tőketerebesen helyezték örök nyugalomra, érdemeit törvénybe iktatták. Zala Márk szobrász és Foerk Ernő építész által készített monumentális lovas szobrát 1906-ban I. Ferenc József jelenlétében állították fel a Kossuth téren, az Országház déli oldalán. A szobrot 1945-ben lebontották, a bronzot valószínűleg a városligeti óriási Sztálin-szobor készítéséhez használták fel, helyére József Attila szobra került. Az Andrássyszobor másolata 2015-ben került vissza eredeti helyére, s a posztamens elkészülte után, 2016-ban avatták fel. Nevét a német nyelvű egyetem is őrzi Budapesten