Népújság, 2023. június (75. évfolyam, 123-146. szám)
2023-06-16 / 134. szám
2023. június 16., péntek SZÍNES VILÁG ______________ NÉPÚJSÁG 5 mrr — 1^ÍviYa XX. évf. 24. (863.) szám, 2023. június 16., pántok Mikházi juliális A Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány július 7-8-án tartja Mikházán szabadegyetemét. Az immár tradicionálissá vált eseménysorozat programját Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke, a rendezvény szakmai felelőse foglalja össze. - A Hagyományok Háza minden programja a népi kultúrára épül, e negyedik, immár hagyománnyá vált mikházi rendezvényen a népművészeti oktatás kerül a fókuszba. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyire fontos a felkészült oktatók jelenléte a népművészet összes ágában. Nélkülük nem tudjuk előmozdítani a népművészet szeretetére való nevelés ügyét. Az oktató személye A Hagyományok Háza szabadegyeteme meghatározó, kívánalom, hogy az adott szakember életében - mint egykor a közösségek mindennapjaiban, generációról generációra hagyományozva - a népművészet hangsúlyosan jelenjen meg. Ennek szellemében feladatuk, hogy azokat a népművészeti értékeket, amiket felmenőinktől örököltünk, hitelesen tudják átadni, elkötelezettségük belső igényből fakadjon. Az elmondottak szövik át a negyedik mikházi szabadegyetem kétnapos programját. Három panelben - gyermekjáték és mese, másodikként ének-zene és tánc, harmadikként tájházak, népművészeti gyűjtemények, mintakincs - gondolkodtunk. E három szegmensbe olyan oktatókat hívtunk, akik hitelesen tudják megosztani gondolataikat az adott témakörben, mintegy nagykövetei e kultúrának. Elvárásunk, hogy olyan - a népművészettel foglalkozó, követendő példákat mutassanak be, amelyek az e területén dolgozókat és pedagógusokat megerősítik a mindennapi munkájukban, illetve felfrissítik tudásukat. Igen, a mikházi szabadegyetem egyben az erdélyi népművészettel foglalkozók fóruma, ahol számos, az elmúlt évben történt eseményt a résztvevők megvitathatnak, s terveiket is megoszthatják egymással. A kétnapos együttlétet plenáris előadások vezetik be, amelyek középpontjában a népművészeti oktatás áll. Előadóink között üdvözölhetjük Kallós Zoltán kisebbségi oktatási államtitkárt, mivel a népművészeti oktatásnak a közoktatásba való integrálásához minisztériumi jóváhagyás szükséges. Ennek megvitatását is szolgálja egy délelőtt. Az előadások mellett kézműves-, igényes gyermekprogramok is színesítik a hétvégét. A kulturális bemutatók is fontos részei a találkozónak: pénteken a Duna Művészegyüttes, szombaton pedig a Magos Együttes lép fel. Információk: http://www.ehh.ro Ötszázhetven éve vették be a törökök Bizáncot Ötszázhetven éve, 1453. május 29-én foglalta el II. (Hódító) Mehmed török szultán Konstantinápolyt, az egykor oly hatalmas Kelet-római Birodalom fővárosát, amelyet Isztambul néven saját fővárosának tett meg. Bizánc elestének híre megrázta a Nyugatot, amelynek rá kellett döbbennie: új, pusztító hatalom jelent meg határainál. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga: A Római Birodalomban a keresztény vallás szabad gyakorlását engedélyező Nagy Konstantin császár 330-ban helyezte át székhelyét a Fekete-tenger és a Márvány-tenger közti szorosban fekvő Konstantinápolyba (ókori nevén Büzantionba). A birodalom 395-ben kettészakadt, a Nyugat-római Birodalom 476-ban elbukott, de Bizánc - a római jogot és közigazgatást átvéve - a hellenisztikus kultúrára alapozódó, autokratikus birodalomként még több mint egy évezreden át fennállt. A nyugati és a keleti, ortodox kereszténység elkülönülése 1054-ben, a nagy egyházszakadással vált teljessé, a kölcsönös kiközösítést csak 1965-ben vonta vissza Szent VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka Bizánc I. Jusztiniánusz császár (527-565) alatt élte virágkorát, visszahódította a keleti gótoktól Itáliát, a vandáloktól pedig Észak-Afrikát, a császár törvénykönyve összegezte a római jogot és új rendelkezésekkel egészítette ki azt. A folytonos háborúk és belső lázadások azonban kimerítették a birodalom erejét, a hódítások hamarosan elvesztek, a színen megjelenő bolgárokkal, arabokkal, szeldzsuk törökökkel szemben újabb és újabb területeket kellett feladnia. 1204-ben a velenceiek vezette keresztes seregek bevették Konstantinápolyt, a Kis-Ázsiába szorult császárságnak csak 1261-ben sikerült visszafoglalnia a fővárost, de ekkor már az oszmán török fenyegetéssel kellett szembenéznie. A meggyengült Bizánc 1402-ben még egy fél évszázados haladékot kapott a világtörténelem utolsó nagy hódítójának, a mongol Timur Lenknek köszönhetően, aki 1402-ben Ankara mellett véres csatában legyőzte I. Bajazid török szultánt. A vereséget kiheverő oszmánok II. Murád vezetése alatt ismét terjeszkedni kezdtek, s az 1444-es várnai csatában megsemmisítő vereséget mértek a Hunyadi vezette keresztesekre. Murádot 1451-ben a kegyetlen és nagyravágyó II. Mehmed követte a trónon, aki elhatározta: hatalmas, a Dunától az Eufráteszig terjedő birodalmat hoz létre, amelynek központja a bevehetetlennek vélt Bizánc lesz. Az egykor hatalmas birodalom ekkor már magára a városra szorult vissza, de az előnyös fekvése és hatalmas falai miatt minden ostromnak ellenállt. Mehmed, miután békét kötött legnagyobb ellenfeleivel, így Hunyadi Jánossal is, a tengerszorosok lezárásával 1453. április 7-én blokád alá vette a várost. A falak előtt százezres sereget vont össze, félelmetes tüzérsége pedig a világ akkor legnagyobb ágyújával is rendelkezett, a hatmázsás golyók kilövésére alkalmas löveget a magyar Orbán mester öntötte. A várost az utolsó bizánci császár, XI. Konsztantinosz Palaiologosz alig tízezres sereg élén védte. Az ostrom elhúzódása miatt a szultán hajóit szárazföldi úton a Boszporuszból az Arany Szarvhoz szállíttatta, és innen is tűz alá vették Bizáncot, majd május 29-re elrendelte az általános támadást. Az utolsó keresztény istentiszteletet előző nap este tartották a Hagia Sophia székesegyházban, majd a város lakosai ikonokat hordozva körmeneteket rendeztek. A törökök másnap kora reggel három irányból is rohamn indultak. Déltájban a tartalékként bevetett janicsárok a ma Topkapi kapunál áttörték a védelmi vonalat, és behatoltak a hősiesen védelmezett városba, a harcban elesett a császár is Mehmed az iszlám jog szerint háromnapi szabad rablást engedélyezett a magát önként meg nem adó városban, s bizánciak ezreit hurcolták rabszolgaságba. Maga a szultán ünnepélyes menetben vonult be a meghódított Konstantinápolyba, amelynek az Isztambul nevet adta, és fővárosánál tette meg. Elsőként a Hagia Sophia székesegyházhoz lovagolt, amelyet védettnek nyilvánított, és átadott a muszlim hívőknek. Azt soha nem fogjuk megtudni, hogy Bizánc kifosztásakor mi minden ment veszendőbe a világ pótolhatatlan szellemi kincseiből. A szultán az egész keresztény világot megdöbbentő diadal után folytatta a Balkán meghódítását, 1456-ban megostromolta Nándorfehérvárat is, de ott uralkodása legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Magyarország meghódítása fél évszázadra lekerült a napirendről. A harcokban súlyos károkat szenvedett, majd kirabolt Konstantinápolyt újjáépíttette, erőfeszítései nyomán az ortodox Bizánc a török Isztambullá változott. Számos épület felújítását és átépítését támogatta, több palotával és mecsettel díszítette székhelyét, ahol egyetemet is alapított. Vallási téren türelmet tanúsított, a görögkeleti egyház ötvenezer híve ugyan súlyos adókat fizetett, de szabadon választhatott pátriárkát, aki az Oszmán Birodalomban élő keresztényeket képviselte.