Népújság, 2023. június (75. évfolyam, 123-146. szám)

2023-06-16 / 134. szám

2023. június 16., péntek SZÍNES VILÁG ______________­­ NÉPÚJSÁG 5 mrr — 1^ÍviYa XX. évf. 24. (863.) szám, 2023. június 16., pántok Mikházi juliális A Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány július 7-8-án tartja Mikházán szabadegye­temét. Az immár tradicionálissá vált eseménysorozat programját Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapít­vány elnöke, a rendezvény szakmai felelőse foglalja össze. - A Hagyományok Háza minden prog­ramja a népi kultúrára épül, e negyedik, immár hagyománnyá vált mikházi rendezvé­nyen a népművészeti oktatás kerül a fó­kuszba. Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy mennyire fontos a felkészült oktatók jelenléte a népművészet összes ágában. Nélkülük nem tudjuk előmozdítani a népművészet szerete­­tére való nevelés ügyét. Az oktató személye A Hagyományok Háza szabadegyeteme meghatározó, kívánalom, hogy az adott szak­ember életében - mint egykor a közösségek mindennapjaiban, generációról generációra hagyományozva - a népművészet hangsúlyo­san jelenjen meg. Ennek szellemében felada­tuk, hogy azokat a népművészeti értékeket, amiket felmenőinktől örököltünk, hitelesen tudják átadni, elkötelezettségük belső igény­ből fakadjon. Az elmondottak szövik át a negyedik mik­házi szabadegyetem kétnapos programját. Három panelben - gyermekjáték és mese, másodikként ének-zene és tánc, harmadik­ként tájházak, népművészeti gyűjtemények, mintakincs - gondolkodtunk. E három szeg­mensbe olyan oktatókat hívtunk, akik hitele­sen tudják megosztani gondolataikat az adott témakörben, mintegy nagykövetei e kultú­rának. Elvárásunk, hogy olyan - a népművé­szettel foglalkozó, követendő­­ példákat mu­tassanak be, amelyek az e területén dolgozókat és pedagógusokat megerősítik a mindennapi munkájukban, illetve felfrissítik tudásukat. Igen, a mikházi szabadegyetem egyben az erdélyi népművészettel foglalko­zók fóruma, ahol számos, az elmúlt évben történt eseményt a résztvevők megvitathat­nak, s terveiket is megoszthatják egymással. A kétnapos együttlétet plenáris előadások vezetik be, amelyek középpontjában a nép­művészeti oktatás áll. Előadóink között üd­vözölhetjük Kallós Zoltán kisebbségi oktatási államtitkárt, mivel a népművészeti oktatás­nak a közoktatásba való integrálásához mi­nisztériumi jóváhagyás szükséges. Ennek megvitatását is szolgálja egy délelőtt. Az elő­adások mellett kézműves-, igényes gyermek­programok is színesítik a hétvégét. A kulturális bemutatók is fontos részei a találkozónak: pénteken a Duna Művész­­együttes, szombaton pedig a Magos Együttes lép fel. Információk: http://www.ehh.ro Ötszázhetven éve vették be a törökök Bizáncot Ötszázhetven éve, 1453. május 29-én foglalta el II. (Hódító) Mehmed török szultán Konstantinápolyt, az egykor oly hatalmas Kelet-római Birodalom fő­városát, amelyet Isztambul néven saját fővárosá­nak tett meg. Bizánc elestének híre megrázta a Nyugatot, amelynek rá kellett döbbennie: új, pusz­tító hatalom jelent meg határainál. Az MTVA Sajtó­archívumának anyaga: A Római Birodalomban a keresztény vallás szabad gyakor­lását engedélyező Nagy Konstantin császár 330-ban helyezte át székhelyét a Fekete-tenger és a Márvány-tenger közti szo­rosban fekvő Konstantinápolyba (ókori nevén Büzantionba). A birodalom 395-ben kettészakadt, a Nyugat-római Biroda­lom 476-ban elbukott, de Bizánc - a római jogot és közigaz­gatást átvéve - a hellenisztikus kultúrára alapozódó, autokratikus birodalomként még több mint egy évezreden át fennállt. A nyugati és a keleti, ortodox kereszténység elkülö­nülése 1054-ben, a nagy egyházszakadással vált teljessé, a kölcsönös kiközösítést csak 1965-ben vonta vissza Szent VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka Bizánc I. Jusztiniánusz császár (527-565) alatt élte virág­korát, visszahódította a keleti gótoktól Itáliát, a vandáloktól pedig Észak-Afrikát, a császár törvénykönyve összegezte a római jogot és új rendelkezésekkel egészítette ki azt. A foly­tonos háborúk és belső lázadások azonban kimerítették a bi­rodalom erejét, a hódítások hamarosan elvesztek, a színen megjelenő bolgárokkal, arabokkal, szeldzsuk törökökkel szemben újabb és újabb területeket kellett feladnia. 1204-ben a velenceiek vezette keresztes seregek bevették Konstantiná­polyt, a Kis-Ázsiába szorult császárságnak csak 1261-ben si­került visszafoglalnia a fővárost, de ekkor már az oszmán török fenyegetéssel kellett szembenéznie. A meggyengült Bi­zánc 1402-ben még egy fél évszázados haladékot kapott a vi­lágtörténelem utolsó nagy hódítójának, a mongol Timur Lenknek köszönhetően, aki 1402-ben Ankara mellett véres csatában legyőzte I. Bajazid török szultánt. A vereséget kiheverő oszmánok II. Murád vezetése alatt ismét terjeszkedni kezdtek, s az 1444-es várnai csatában meg­semmisítő vereséget mértek a Hunyadi vezette keresztesekre. Murádot 1451-ben a kegyetlen és nagyravágyó II. Mehmed követte a trónon, aki elhatározta: hatalmas, a Dunától az Euf­­ráteszig terjedő birodalmat hoz létre, amelynek központja a bevehetetlennek vélt Bizánc lesz. Az egykor hatalmas biro­dalom ekkor már magára a városra szorult vissza, de az elő­nyös fekvése és hatalmas falai miatt minden ostromnak ellenállt. Mehmed, miután békét kötött legnagyobb ellenfeleivel, így Hunyadi Jánossal is, a tengerszorosok lezárásával 1453. áp­rilis 7-én blokád alá vette a várost. A falak előtt százezres se­reget vont össze, félelmetes tüzérsége pedig a világ akkor legnagyobb ágyújával is rendelkezett, a hatmázsás golyók ki­lövésére alkalmas löveget a magyar Orbán mester öntötte. A várost az utolsó bizánci császár, XI. Konsztantinosz Palai­­ologosz alig tízezres sereg élén védte. Az ostrom elhúzódása miatt a szultán hajóit szárazföldi úton a Boszporuszból az Arany Szarvhoz szállíttatta, és innen is tűz alá vették Bizáncot, majd május 29-re elrendelte az ál­talános támadást. Az utolsó keresztény istentiszteletet előző nap este tartották a Hagia Sophia székesegyházban, majd a város lakosai ikonokat hordozva körmeneteket rendeztek. A törökök másnap kora reggel három irányból is rohamn indultak. Déltájban a tartalékként bevetett janicsárok a ma Topkapi kapunál áttörték a védelmi vonalat, és behatoltak a hősiesen védelmezett városba, a harcban elesett a császár is Mehmed az iszlám jog szerint háromnapi szabad rablást en­gedélyezett a magát önként meg nem adó városban, s bizán­ciak ezreit hurcolták rabszolgaságba. Maga a szultán ünnepélyes menetben vonult be a meghódított Konstantiná­polyba, amelynek az Isztambul nevet adta, és fővárosánál tette meg. Elsőként a Hagia Sophia székesegyházhoz lova­golt, amelyet védettnek nyilvánított, és átadott a muszlim hí­vőknek. Azt soha nem fogjuk megtudni, hogy Bizánc kifosztásakor mi minden ment veszendőbe a világ pótolha­tatlan szellemi kincseiből. A szultán az egész keresztény világot megdöbbentő diadal után folytatta a Balkán meghódítását, 1456-ban megostro­molta Nándorfehérvárat is, de ott uralkodása legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Magyarország meghódítása fél év­századra lekerült a napirendről. A harcokban súlyos károkat szenvedett, majd kirabolt Konstantinápolyt újjáépíttette, erő­feszítései nyomán az ortodox Bizánc a török Isztambullá vál­tozott. Számos épület felújítását és átépítését támogatta, több palotával és mecsettel díszítette székhelyét, ahol egyetemet is alapított. Vallási téren türelmet tanúsított, a görögkeleti egyház ötvenezer híve ugyan súlyos adókat fizetett, de sza­badon választhatott pátriárkát, aki az Oszmán Birodalomban élő keresztényeket képviselte.

Next