Népújság, 2023. június (75. évfolyam, 123-146. szám)
2023-06-02 / 124. szám
6 NÉPÚJSÁG ___________________________________________________SZÍNES VILÁG ____ _________________________________________ 2023. június 2., péntek A természet kalendáriuma (DLXVII.) Kiss Székely Zoltán Fehér a levelek hasa a szélben Valahol emlék alszik s engem álmodik. [az] Esővel átszűrt feleg... Lászlóffy Aladár Júniuséval vágunk neki a Rák havának Várlak, kedves Olvasóm, e hókezdő sétánkra Egykori magyarázat szerint a hónap névadója Junó volt. Június (egy latin forrás szerint: mensis Junonius) római ünnepei alátámasztják e nézetet. A napisten szekeréről aláhulló Phaethón június havát jelképezi. A Tejút a Phaethón által „félrevezetett” napszekér keréknyoma. A nyári napforduló helye jó kétezer éve a Tejúton van. A középkortól kezdve apát sarlózó parasztlegény képében köszönt reánk. Június. Petői Sándortól veszem kölcsön leírását. Bár ő 1844-ben Pesten írt volt július havában Az Alföldről, mégis a képek ráillenek máig bármely háborítatlan júniusi tájra a Kárpát-medencében: (...) Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája. Deleléskor hosszú gémű kiírnál Széles vályú kettős ága varja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak 4 tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos buza. 5 a smaragdnak eleven színével A környéket vígan koszorúzza Idejárnak szomszéd múlásokból A vadludak esti szürkületben. És ijedve kelnek légi útra Hogyha a nád a szélről meglebben 4 tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményt! csárda. Látogatják a szomjas betyárok. Kecskemétre menvén a vásárra A csárdánál törpe nyarjúerdő Sárgul a királydinnyés homokban. Odafészkel a visító vérese. Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a hús árvalyanyhqj S kék virága a szamárkenyérnek. Hús tövéhez déli nap hévében Megpihenni tarka gyíkok térnek Messze, hol az ég a földet éri 4 homályból kék gyümölcsfák orma Néz... Június elsején, 1763-ban született Lőcsén Scibitzer János kertész, a modern magyar politológia megalapítója. Faiskolát alapított, ahol begyűjtötte a helyi fajtákat, azokat megfigyelte és a kiválóakat elszaporította. Úttörő munkát végzett a magyarországi gyümölcsfafajok leírása terén. Tőle származik többek közt a nyári borízű tanni és a besztercei szilva első szakszerű leírása, de a cukorrépáé is a nevéhez fűződik. Gyakorlati gyümölcstermesztési kézikönyvei révén A konyhakertészet teljes kézikönyve és a gyünölcsfatermesztés teljes kézikönyve külföldi szakkörökben is tekintélyt vívott ki magának. A brünni gyümölcstermeszté s a regensburgi füvészeti társaság is tagjai közé \ alasztotta Az elvirágzott gyümölcsfák most a hársaknak adták át a stafétát. Elég egyetlenegy is, hogy mézillata a kora nyári levegőt - emlékekkel is - édesítse, mint Kuczka Péter versében Egyetlenegy hársfa: Csak egyetlenegy hársfa kéne az ablakomhoz, jóillatú, sűrű, és olyan boldog lennék, vidámságtól harangos boldog és egyszerű. Csak jöjjön az az illat, a sarkáig kitárnám éjjel az ablakot, és reggel ő köszönne és ebédidő táján így szólna: Jónapot. Hársfa te, kedves hársfa, gyerekkorom virága, hársfatea-virág (...) Idén a Szentháromság napja, kicsi pünkösd, azaz a pünkösd ünnepét követő vasárnap 4-ére esik. Hazánkban már Kálmán király elrendelte a Szentháromság ünnepének megülését. Nyugaton később terjed el, és csak 1334-ben válik egyetemesen kötelezővé. Atya, Fű. Szentlélek lebeg a mezők felett Én a fűben járok - nyughatatlan lélek Térdeim verdesik a fűfejek. Foszlik róluk áldó virágpor. Rozsdás felhő marad megette Most még szélesen, vadul látszik nyomom, amint előre gázolok - de estére előjönnek a csendes szelek éltető harmatok és visszahajtogatják a letiport szálakat Bartalis János Mezők felett című versét valamikor a két világháború között írta Negyediké egyben a trianoni emléknap. Az I. világháborút lezáró ún. versailles-washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában 1920-ban. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe 2/3-át, a lakosság létszáma pedig mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Jékey Zoltán Anyaság című verse kívánkozik ide emlékeimből: Rögöcske voltunk eső vert, kapa vágott, szétmállottunk s lettünk az út pora, most aztán ízenként tör ránk a bánat, jaj, jaj, eggyé nem válhatunk soha? Hófolt valónk mi, észkos erdőszegélyen, de utolért a Nap vad mosolya Heve elöl, csakhogy meg ne emésszen szétszaladánk s elmert a pocsolya Nyájacska voltunk, havasi esztenában, támadt veszett farkashad ostroma s szertefutánk holdatlan éjszakában nem terel össze senki, de soha. A verset Kolozsvárt írta. 1941-ben Nagyapám szekrényének tetején az 1912-ben alapított világhírű hódmezővásárhelyi majolikagyár kézzel festett mázascserép-termékét rejtette a sűrűn felrakott könyvek sora, talpán a jelzet: Made in Hungary és a „HMV MTM" kockapecsét. A fazekasság megmentése volt az egyik célja a gyáralapításnak, ami összefonódott a nemzeti művészet megvalósításának korabeli eszméjével, amelyben a népművészet felértékelődött. Gyerekként nem értettem, hogy ez a szép mezei virágcsokrot mintázó váza miért nem kap több megbecsülést, miért nem a könyvek karéjában díszíti a szekrénytetőt. Aztán amikor felülről is megnézhettem: a virágok a Kárpát-medencét rajzolták ki. Hogy miért törött el a váza talpa, nem tudom, de jó erős ragasztóval volt helyreigazítva, talán még a II. világégés előtt, annyira, hogy máig állja az idő próbáját. Senki sem fogja tudni hogy ott jártam ma közöttük - a kaszálni való fűben keresztül törtettem, embervan fűtestvérek békés közösségén. Szétromboltam és összetörtem kicsiny faházakat, templomokat Letaroltam kegyetlenül napba nyúló fűkarokat, gyenge csillagokat Atya? Fiú, Szentlélek lebeg a mezők felett fejezi be versét Bartalis A hold az égen fehér fényben áll Falomb nem mozdul. Alszik a madár Nincs nyitott szem e csöndes éjszakában csak az enyém, s az örök Istené. Én innen nézek a csillagos égre , onnan néz az égből lefelé. Ez meg Gárdonyi Géza Júniusa. Ő alig Trianon után, 1922. október 30-án költözött az örök égi mezőkre. 2010 óta a nemzeti összetartozás napja - nemzeti emléknap június 4. Június 4-én, 1795-ben született Rozsnyón Vass Imre földmérő mérnök, az első magyar tudományos barlangkutató. Az aggteleki Baradla-barlangban 1826-29 között addig ismeretlen, több mint 15 km hosszúságú járatokat fedezett fel. 1825- ben - az évek óta tartó szárazságot kihasználva - átjutott a barlang Vaskapunak nevezett addigi végpontján, megsejtette a folytatást is, de oda a kutatók csak száz év múlva hatoltak be. Hogy feltárását a köz számára is hozzáférhetővé tegye, a térképezés mellett elkészítette 1829-ben a barlang részletes leírását, ismertette a bejárható útvonalat és az ott látható nevezetességeket. 1831 -ben Länderer nyomdája adta ki az első magyar nyelvű, tudományos igényű barlangleírás. Az Aggteleki barlang leírása, fekte területével, talprajzolatjával és hosszába való átvágásával két táblában címmel. 1846-tól vett részt a Tisza szabályozásában. A szabadságharcban hadmérnökként vett részt, kiemelkedő mérnöki munkája volt a dorozsmai és a szegedi sánc készítése. 1972-ben, június 5-én nyílt meg Stockholmban Ember és bioszféra címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. A nyilatkozat az irányelvekről című okmányban szerepel. Az embernek alapvetően joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget. " Azóta ez a nap a környezetvédelmi világnap. Hosszú évszázadokon keresztül június 8. volt a hónap legjelentősebb napja: Medárd, az utolsó fagyos szent tett erről. Ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napon át hasonló lesz az időjárás, ha nem esik, 40 napos szárazság következik. A legenda szerint Medárd püspök egy... pajkosan mulatozó társaságot büntetett volna, az őket elmosó esőért fohászkodott. Báró Istvánffy Miklós humanista történetíró tollából maradt ránk a legrégebbi hivatkozás Medárdra, 1565-ből Hogyha a fellegekből nem hullana olykor a zápor akkor a nap sugarán egyre csak égne a föld, veszne a drága kalász a tüzes vad nyári hevektől. Így a paraszt elsőt félve, remegv e remél, járja Medárd napját. Megered majd fentrül az áldás és a kiszikkadt rét újra virul, felüdül. Dúsan a sárga kalászt hogy kapja kaszája elébe földművelő ajkán pendül esengve a dal. Hozza ajándékát bőven, szentelve Medárdnál mindvalahányszor e nap víg örömére derül Maradok kiváló tisztelettel Kelt 2023-ban, Szent István havának második napját Máig állja az idő próbáját Egyetlenegy hársfa illatorgiája