Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)
2023-07-21 / 164. szám
6 NÉPÚJSÁG ___________________________________________________ SZÍNES VILÁG_____________________________________________ 2023. július 21., péntek A természet kalendáriuma (DLXXIV.) Kiss Székely Zoltán Keresztül ott a réteket valaki jön, személytelen Röpíti gyors, szellő fogat, hoz színeket, virágokat. A nyár, a nyár itt már, ez egy illatár a nagy mező, fényes sugár minden szava, jön dél felől, most ér haza! Percet se vár, munkába fog bimbót nyit és érlel magot. Porzót terít, bibét poroz, méheknek is parancsot oszt Körültem az egész világ dús perjely és vadvirág. Szemem nevet, szívem örül ki se látszom a fű körül!i Ének a nyárról. Füle Lajos versével vágok neki július harmadik dekádjának. A tomboló nyárba vezet e heti sétánk. Öt és fél évszázada is elmúlt, hogy 1456. július 22-én a Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény sereg világraszóló győzelmet aratott Nándorfehérvár, az „ország kapuja” alatt. A diadalnak óriási szerepe volt abban, hogy a török hetven évig nem vezetett nagyobb hadjáratot Magyarország ellen. III. Calixtus pápa még a csata előtt rendelte el, hogy déli harangszó szólítsa imára a híveket Magyarországért szerte a keresztény világban. A pápai bulla kihirdetésének idejére már a győzelem híre is megérkezett az európai városokba. A déli harangszó összekapcsolása a nándorfehérvári győzelem emlékével végeredményben a történelem nem gyakori önkorrekciói közé tartozik - írta Szűcs Jenő történész. - A hagyomány a történelmi tévedést - egy általános európai keresztes hadjárat illúzióját — korrigálta azzal, hogy a déli harangszót a győzelemhez kapcsolta. Július 23-án a Nap elhagyván a „nedves” Rák jegyét, a „száraz” Oroszlánba lép. Ezért nevezték e hónapot az oroszlán havának. Közhasználatú magyar neve az oroszlán hónap első dekádjának apostolszentje után Szent Jakab hava volt. A hónapot félmeztelen, nagy kalapú paraszt testesítette meg, amint épp sarlóját köszörüli, araz vele vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli. Az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész szintén a július megtestesítője volt. A történelem hajnalán az oroszlán nemcsak Afrikában volt honos. A fekete földrészen kívül Dél-Európától Indiáig mindenütt nagy számban élt. Az óriásmacskát nemcsak azért irtotta az ember, mert a bőrét és a nyájait féltette tőle. Oroszlánt ölni egykor a férfiasság próbája volt, a törzsön belüli hatalmat igénylők rituális kötelezettsége, ami a vadászmódok és fegyverek tökéletesedésével királyi passzióvá süllyedt, így pusztult ki e királyi vad gyorsan civilizálódó eurázsiai élőhelyein. Mielőtt azonban ez bekövetkezett volna, mint a királyok állata és az állatok királya jelképpé nőtt, és mivel a királyság intézményét égi eredetűnek hirdették, a királyok pedig a Nap fiának tekintették magukat, az aranysörényű ragadozó napjelképpé lett. Mint ilyen, nemcsak a szakrális és profán művészetekben jutott főszerephez, hanem a közelmúlt népművészetében is, ott is, ahol élő oroszlánt nem láttak soha. Mi több, a román pénz is oroszlán lett. Egyiptomban a Nagy Istennő egyik megjelenési formája az oroszlánfejű Szekhmet, a háború istennője volt, de ábrázolták Íziszt is oroszlánfarokkal. Az egyiptomi mitológiában a túlvilági kapukat is oroszlánok vigyázták. Oroszlánölő naphérosz volt a sumer Gilgames, a zsidó Sámson, a görög Héraklész, a félig-meddig történelmi hőssé vedlett „oroszlánsörényű” perzsa Rusztem. Héraklész, amikor első munkájaként legyőzi a nemeai oroszlánt, felölti annak lenyúzott bőrét, miáltal maga is oroszlánná, azaz királlyá, a nyárban uralkodó Nappá válik. Hasonló okból nevezi oroszlánnak a Biblia Júda királyi házának alapító ősét A zodiákus csillagképei között az oroszlánt az állatöv „királyának” tekintették. Legfényesebb csillaga, mely a nappályán trónol, a Regulus, magyarul „Királyocska”, „Királyfi” - írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban (...) Forró nyár közép van, Kapaszkodik a nap fölfelé; sugára Mint a lángeső, oly égető özönnel ömlik a pusztára... Puszta van körülem, Széles hosszú puszta, el is látok messze Egész odáig, hol a lehajló ég c Földdel olvad össze. Gazdag legelőkön Visz az út keresztül, ott hever a göböly, Rekkenő a hőség, azért nem fogyaszt most A kövér mezőből. Cserény oldalánál Szundikál a gulyás leterített subán, Kutyái is lomhák, nem is pillantanak Az utazó után Itten a lapályon Egy ér nyúlik végig, meg se mozdul habja, Csak akkor loccsan, ha egy-egy halászmadár Szárnyával megcsapja, Szép fövény az alja, Egészen lelátni sárga fenekére, A lusta piócák s a futó bogarak Tarka seregére. 1848 júniusában, Pesten, amikor Az apostolt megírta, vetette papírra Petőfi Sándor A Kiskunság című versét is. Akár az akkori erdélyi Mezőség könnyed ceruzarajza is lehetne. Szélén a sötétzöld Káka közt egy-egy gém nyakát nyújtogatja. Közbe hosszú orrát üti víz alá a Gólyafiak anyja, Nagyot nyel, és aztán Fölemeli fejét s körülnéz kényesen, A vízparton pedig töméntelen bíbic Jajgat keservesen Amott egy nagy ágas Áll szomorún, egykor kútágas lehetett, Mellette a gödör, hanem már beomlott, Be is gyepeseden, Elmerengve nézi Ez a kútágas a távol délibábot, Nem tudom, mit nézhet rajta? hisz affélét Már eleget látott Ott van a délibáb A láthatár szélén... nem kapott egyebet, Egy ütött-kopott vén csárdát emelt föl, azt Tartja a föld felett. Emerre meg gyérül A legelő, végre a nyoma is elvész, Sárga homokdombok emelkednek, miket Épít s dönt a szélvész. Ez a kép pedig akár a Vajdaság híres pusztája, a Deliblát is lehetne. Nagy sokára egy-egy Tanya tünedez fel, boglyák és kazalok. Rajtok varjú károg, itt-ott egy mogorva Komondor csavarog. Tenger szántóföldek Terjednek szerteszét, rajtok áldott búza, Lefele hajlanak, kalászaikat a Nehéz más lehúzza. A zöld búza között Piros pipacsok és kék virágok nyílnak, smitt-amott sötét-vörös tüskerózsa. Mint egy vérző csillag Közeleg az este Megaranyasodnak a fehér fellegek, Szép felhők! mindenik úgy megy el fölöttünk, Mint egy tündérrege (...) 153 éve, 1870. július 23-án született a sokoldalú földrajztudós, Cholnoky Jenő. A geográfián kívül maradandót alkotott a hidrológiában és a klimatológiában is. A természeti földrajzon belül elsősorban a felszínalaktant (a geomorfológiát) művelte. Nagy sikereket ért el a földrajzi ismeretterjesztésben. Mintegy 50 könyvet és több mint 700 cikket írt. Ő vetített először színes diaképeket Magyarországon, melyeket maga állított elő fekete-fehér diapozitívok festésével. Mérnöki pontosságú szakrajzain kívül művészi grafikákat, festményeket is készített. Leghíresebb tudományos ismeretterjesztő könyve, a Csillagoktól a tengerfenékig címmel 1941-ben jelent meg, négy kötetben. Július 26-a Szent Anna napja. Dátuma, Szent Anna feltételezett halála napja, valójában egy bizánci templom felszenteléséről emlékezik meg, melyet Kr. u. 50 körül tartottak. Justinianus császár tette kötelező Anna-ünneppé július 26-át. Nyár közepe van, az aratásnak is lassan vége Milyen volt szőkesége, nem tudom már, De azt tudom, hogy szőkék a mezők, Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár S e szőkeségben újra érzem őt. - kezdi 1912-ben Milyen volt... című talán legszebb versét Juhász Gyula. Erdély legismertebb tava is Anna nevét viseli. Háromezer lábnyi magasban a tengerszín felett, körös-körül ezerkétszáz lábnyira feljebb emelkedő bércek által képzett medencében, vad erdők árnyában terül egy gömbölyű, nagyszerű tengerszem, melynek kerülete egy negyedrész mérföldet meghalad. Sima tükörlapja sötétzöld a belenéző erdős bércektől, a legnagyobb vihar sem ingatja azt meg, hab sem fordul rajta. A körülfekvő bércek ideforduló oldalát cser és bükk fedi, míg a tó partján körül roppant fenyők emelkednek, mintegy sötét rámába fogva az ércvilágú vízlapot - írta Jókai Mór az Útleírásokban Szent Anna taváról Maradok kiváló tisztelettel. Kelt 2023-ban, 567 évvel azután, hogy a keresztény világban délben megszólalnak a harangok Szinyei Merse Pál: Pipacsos táj - Piros pipacsok és kék virágok Szent Anna-tó - Sötét rámában ércvilágú vízlap