Népújság, 2023. július (75. évfolyam, 147-172. szám)
2023-07-01 / 147. szám
6 NÉPÚJSÁG______________________________________________________ MÚZSA ________________________________________________2023. július 1., szomba Óriásportrék - több ezer kilométer Most nézzük a fotós szemszögéből. Az eseményt már egy előző Múzsában ismertettük. Június 13-án Budapesten felavatták a Magyarság Háza Galériát, a megnyitón egy különleges látványvilágú tárlat fogadta az érdeklődőket. „Kossuthdíjasok” címmel külhoni magyar Kossuth-díjas írókról művészekről készült nagy méretű portréfotókat állítottak ki, 14 kitűnő portrét. Az emberség, a szellem ereje, melege sugárzik a hatalmasra nagyított arcokról, tekintetekből. Boráros Imre (színművész, rendező, énekes, Felvidék), Csíky András (színművész Erdély), Dráfi Mátyás (színművész, Felvidék), Duba Gyula (író, szerkesztő, Felvidék) Ferenczes István (költő, író, műfordító, szerkesztő, Erdély), Király László (költő, író, műfordító, Erdély), Kovács András Ferenc (költő,esszéíró, műfordító, Erdély), Szarka Gyula (énekes, zeneszerző, zenész, Felvidék), Szarka Tamás (énekes, zeneszerző, költő, Felvidék), Szilágyi István (író, szerkesztő, Erdély), Tolnai Ottó (író, költő, szerkesztő, Vajdaság), Tőzsér Árpád (író, költő, műfordító, Felvidék), Vári Fábián László (író, költő, műfordító, néprajzkutató, Kárpátalja), Végel László (regény-és drámaíró, esszéista, Vajdaság) arcképe vonja magára a figyelmet. „Tizennégy arc, sok száz vers, novella, regény, epizód és főszerep, koncert, megszámlálhatatlan tánc és redő, összesen eddig több mint egy ezredévnyi életút” - írta róluk a kiállítás katalógusában Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója. A díjazottak portréit Tordai Ede (Erdély), Bíró István (Erdély) és Oriskó Norbert (Felvidék) fotóművészek készítették. Három fotós, de a feladat nagyja Marosvásárhely kiváló EFIAP fotográfusára, a Barabás Miklós Céh-tag Tordai Edére hárult. Akit nem hiába tartanak száguldó riporternek is, ha kell, ralizik is, sok száz kilométert is megtesz egy jó felvételért. Ez esetben kivételesen nagy erőpróbát kellett teljesítenie, rövid határidős, nagy távolságokat átfogó munkával bízták meg. Vállalta, bízott önmagában. És milyen jól tette, lenyűgöző az eredmény. És mint mondja, a két hét alatt, amíg a 12 portrét elkészítette, több ezer kilométert autózott, szervezett, cipekedett, fáradozott, izgult is jócskán, de nagyszerű egyéniségekkel ismerkedett meg, sok élménnyel gazdagodott. Voltak olyan alanyok, akiket itthonról már ismert, de olyanok is, akikkel először találkozott. Egészen idősek meg fiatalabbak is, de mindannyian kedvesek, allűrök, szeszélyek nélküliek, pozitív hozzáállással segítették a Kovács András Ferenc portréja portrézás sikerét. Volt nap, hogy kétszer kellett megfordulnia Szlovákiában, Boráro Imrét például két előadás közti szünetben sikerült kamera elé állítania. Mindenik portrénak külön története van Nem csak az arcokat hozták közel a közelképek, lelkileg is hamar azonos hullámhosszt tudott kerülni a megörökített kiválóságokká A képek a Kiss Beatrix (Magyarország) tervezte, rendezte kiállítások tükrök által megsokszorozódva, padlószintről, plafonra visszavetítődve hatványozott intenzitássl hatnak a közönségre. Elismerés, gratuláció ileti a fotósokat, érdemes felkeresni a galéria A Kossuthdíjasok című fotókiállítás június 14-e és augusztus 20-a között a hó minden napján ingyenesen látogatható IC 18 óra között. (N.M.K.) A „kossuthdíjasok” kiállítás megnyitóján Fotó: Tordai Ede Fotó: Tordai Ed ÁMOR NYULA jQué horasson, mi corazón? Bölöni Domokos A bódé mögött mérsékelt lánggal ég az üst alatt a száraz rőzse Jaj, Hullána miről álmodozott, jajaj, Hogy menő a vállalkozása. Mint annak a csajszínak, ki a pirinyó tűzhely mellett nagyanyjától leste el, miképp válik néhány szegényes alapanyagból aromás-ízes gasztrocsoda. Aki már valahol a világ közepedes közepében, mint lángálló szerelmes szívét, dalolva működteti a bizsu gourmé éttermet... A saját alkotását! És bűvöli ősízeivel a túlfinomult ízlésű elit vendégseregeket... Akkor még kapd el csajszi volt ez a Hámor Juli. ¿Qué horasson, mi corazón? Hoppá, de most nyúlpaprikást készít, és még sokáig, mindörökké Hulláma Mert hát mit tudhat az ember a nyulakról. Egy képes újság szerint a nyúl valamikor régen kifogástalanul bátor állat volt. Például a középkorban, ha egy nyúl meglátott egy páncélos vitézt, övében buzogánnyal, vállán bárddal, egyáltalában nem szaladt el. Sőt leült, és gúnyos mosollyal nézte a páncélos vitézt. Ha pedig a vitéz támadólag közeledett feléje, a nyúl egyet-kettőt ugrott, azután megint leült, és megint gúnyosan mosolygott. A jesz, a régi görögök és rómaiak, valamint a középkori népek a nyulat még igen bátor állatnak tartották. Bátorságát a nyúl akkor vesztette el, amikor Schwarz Berthold föltalálta a puskaport. Ettől kezdve a nyúl bátorsága a lőfegyverek tökéletesedésével párhuzamosan csökkent, s fokozatosan süllyedt a nyúl a gyávaságnak, az erkölcsi züllöttségnek arra a fokára, hogy ma már fegyvertelen kis állat létére nem szégyell egy nagy dupla puskás vadász elől megfutamodni A cikk hozza a díjnyertes belga óriás színes fotóját. Apró betűkkel ott alul: Nagy Lajos, és zárójelben 1928. Az ilyesmiket Hullánna nem szokta elolvasni. iQue horasson, mi corazón? Persze később már nem izgatták a nyulak Csak egy, feltehetőleg Ámor Gyula. A párkeresőben lelte. Tisztességes szándékú fiatalember megbízható partnert keres közös vállalkozás indítására. Jelige: AMOR NYILA Hulláma sokáig képzelődött a lángossütő mellett erről az Ámor Nyiláról. Szép barna férfi, hiszti latin ámérigó. Nem azonnal, csak erotikus álmai követelőzésének engedve írt a jeligére. Azt írta Ámornak, hogy Me gustas tu, itt van tél borongo no verano. Talált egy Józsit, aki kéthetente jött át, haza, s miután szerencsésen átért, vagyis nem kobozták el a szajrét, félrehúzott a kanyarban megbúvó bódéhoz, ahol Hullánna bizony erős erdélyi kisüstit is „forgalmazott” (átléptek az odaátiak bratyizni az ideátiakkal), na, s ez a Józsi hozott egy cédét, oszt azt hallgatta Hullánna, nem volt éppen olyan ábrándos, mint a Lambada a román forradalom napjaiban, de hosszú volt és nagyon pattogó, amivel bizti, hogy le tudná venni a lábáról az Ámor Nyilát. Ez a Józsi feszt és mindig beajánlkozva ott durumolt Huliánna körül. Pl. önzetlenül ajándékozott minimális feláron zsebtelcsit, s ő fedezte fel azt is, hogy Ámor Nyila egy másik lapszámban megadja az e-mail-címét. Fordítsd le, hogy szeretlek én, jöjj vissza hozzám, kérte Huliánna. Az meg röhögte: Szeretlek én, mars el a háztól. (Merthogy ez megy a buliban.) De azért térült-fordult, seftelt-gejtelt, valakivel megrittyentette a fordítást. Meg is írta Ámor Nyilának Huliánna: Te amo, vuelve a mi, quiero besar febrilmente tu boca, así Hora la nota, sin ti hay inviemo sombrio y no más verano. Ámor Nyila mit gondolhatott, vette a lapot, jött a válasz: Én kapom meg, te van nyelved te iszeretek en joj visa hozam... És Hullánna: Igen, igen, szerelmem. Szeretném lázasan csókolni a szád!... Úgy sír a nóta, nélküled borongós tél van, és nincs többé nyár... . Qué horas son, mi corazón? Elárasztotta szerelmét vallomásával Mennyi az idő, szívem? Te lo dijo bien clarito, elmondtam szépen, érthetően: Doce de la noche en la Habana, Cuba Éjfél Havannában, Kubában. Once de la noche en San Salvador, el Salvador - Este tizenegy San Salvadorban, Salvadorban. Once de la noche en Managua, Nicaragua - Este tizenegy Managuában, Nicaraguában. Mennyi az idő, szívem? Me gustas Tu, Me gustas Tu, Me gustas Tu, Me gustas Tu. Szeretem a repülőket, akárcsak Téged. Me gusta viajar, me gustas Tu. Szeretek kirándulni, akárcsak Te. Me gusta la mariana, me gustas Tu. Szeretem a reggelt, akárcsak Téged. Me gustas la viento, me gustas Tu. Szeretem a szellőt, akárcsak Téged. Me gustas sonar, me gustas Tu. Szeretek álmodozni, akárcsak Te. Me gustas la mar, me gustas Tu. Szeretem a tengert, úgy, mint Téged. Que voy a hacer (3x) - Mitévő legyek? Je ne suis pas, nem tudom. Je ne suis pas, nem tudom. Je suis perdu. Elvesztem. Mielőtt végleg elveszett volna, érkezett a telcsijére még egy levél. „Bérbe vettem a volt nyárváradi állami mezőgazdasági vállalat gazdasága istállójának egy részét. Szeretnék egy sikeres nyúltenyészetet telepíteni. Élőállat-export lesz a profilunk. Tőkeerős társakat keresek.” (Lakcím, bankszámlaszám.) Groma Gyula A bódé mögött mérsékelt lánggal ég az üst alatt a gazos rőzse. Ez a Józsi úgy átverte szegény Julát, de úgy, de úgy. Feleségül vette, lakodalomra nem tellett, de a bódé mögé kiszuperált szerelékeket hozatott a közeli falu romos kultúrházából: két kecskelábú asztalt, a leltárból rég leírt karosszékeket. Intézett szilvapáleszt, két hordó sört, számtalan pancsolt borokat - és persze az üstben rotyogott az ürü-nem látta erdélyi berbécstokány. El is jöttek a vendégek, csak Julának nem volt ott senkije, mert a megbeszéltnél egy héttel korábban tartódott. Józsi azt mondta: el kell tűnnie, behívót küldtek a románok, pedig akkor már nem is volt kötelező a sorkatonai szolgálat, de Jula mit tudta - és megtartották sietve... Se házasságterem, se pap, csak a buli - buzgón bömböldélt egy fürtös dídzsír, vadul tekiherozott, még az ég is belaskásodott... Oké na, jól mulatott a tisztelt vendégsereg. Zsebbéli haverok, szürkék és setétek, tollas üzletfelek, jámbor határőrök, főnökök és beosztottak, válogatott lotyók, egy-két falusi elöljáró, szóval mindenki. Hajnalban azt mondta Józsi, nem háljuk , mert úgyis már ezerszer elháltuk, húzok , mert ha elkapnak, nekem zsák. És eltűnt. Jula nem is emlékszik, végi kivel nászolta el az eseményt. Józsi egyáltalán nem bajlódott a „tárgynyereményekkel”. A borítékokat viszont magához vette. Visszatérek, ha elmúlt a dzsuva, nem lesz már vészhelyzet Nevadában, kangott, miközben puszikálta az ő (ezúttal) sem hált menyasszonyát... De elvitte a borítékokat, egytől egyis Vagyis egyet nem. Pompás, csipkézett szél rózsaszín kaverta. Ez a te nászajándékod tőlem, dugd a... kebeledbe, és ki ne bonts csak ha feljött már a nap... . Qué horasson, mi corazón? Ennek éppen öt esztendeje. Kavargatja a nyúlpaprikást, kezében az ir kála a corazón csacskaságaival, és igen, megőrizte: ott a csipkésbugyigó-szín nászhordozó, a kedves boríték is. Józsi sosem került elő - talán majd, ha szabadul, állítólag... Kisstílű szélhámos, ócsk házasságszédelgő. Lehet, hogy fűben mázas, írt annak a Gyulának, hogy neki ninc pénze, de ő az, aki... Meguszas Ta. Már nem vár semmit. Senkitől. A bódé mögött mérsékelt lánggal perel végzettel az üst alatt a gazos rőzse. Jula a nyúlpaprit kavargatja. Csúfondárosan pattognak a száraz ágai nótájuk sziszegve száll a levegőbe. Gráma Gyula, Gráma Gyula, szíven talá Hámor Jula? Gráma Gyula, Gráma Gyula, nem talá meg Hámor Jula... Tűzbe a dalos irkát, S a Józsi „nászi” borítékját. Mennyi az euró benne? Semennyiszer ugyanannyi. Jönnek a fáradt szondások estefelé. Olaj találtak, közel a fúrótorony. Minek érzik az illata, Jula te? Gyertek már, finom a nyúlpaprikás. Ó, hogy a fene enné meg. A tűz pokoli lángjába minden. Józsi nászi ajándéka. Kurvaszínű bugyigóban, elsárgult újságpapíron: Qué horas son, mi corazón?”