Népújság, 2023. augusztus (75. évfolyam, 173-197. szám)

2023-08-01 / 173. szám

2023. augusztus 1., kedd HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK . ________NÉPÚJSÁG 3 Petőfi lelke velünk van, amikor teszünk valamit szülőföldünkért Petőfi lelke ott van velünk, amikor mi, magyarok te­szünk valamit szülőföldünkért, közösségünkért, nemzetünkért. Emléke mellett tartsuk meg ezt a lel­­kületet is - jelentette ki Szilágyi Péter nemzetpoliti­káért felelős helyettes államtitkár vasárnap Fehéregyházán. A Segesvár melletti településen, a turulmadaras emlékmű­nek helyt adó múzeumkertben az 1849-es fehéregyházi csata és Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából tar­tottak ünnepi megemlékezést. Szilágyi Péter beszédében Szabolcska Mihály Petőfi lelke című írására utalva elmondta: amikor a szerző Petőfi lelkét említi, „a magyar szabadság lelkét” keresi. „Petőfi Sándor nyomán haladva azóta is ezt keresi minden nemzedék, a maiak is, így mi is” - hangsúlyozta. Ez a hazaszeretethez kötődik a legszorosabban, Petőfit is ez vezérelte a legnagyobb áldozat meghozatalára Fehéregyháza határában, és ez „az örök eliga­­zodási pont” minden nemzedék számára - vélte. A politikus kijelentette: a hazaszeretet vezette a magyar kor­mányt is arra, hogy 2010 óta a nemzeti összetartozás megerő­sítésére törekedjen minden magyar közösségben a Kárpát-medencében és bárhol a világon, és meglátása szerint ez az elmúlt 13 év legnagyobb eredménye. „Akik ennek a szel­lemében cselekszenek ma, azokban ott dolgozik Petőfi lelke, ott lobog a 200 éve fellobbant láng is” fogalmazott. Szilágyi Péter rámutatott: „ma a nyugati hatalmasságok sze­retnék letörni a magyar szabadság vágyát”; a közösség érdeke helyett az egyén önös érdekeit akarják érvényesíteni. „A ma­gyarok nem követik, nem követhetik ezt az utat” - nyomaté­kosította, emlékeztetve, hogy a magyarság közösségben gondolkodik, így értelmezi a múltat és a jelent, így tervezi a jövőjét is. „Van, amire büszkének lennünk: a magyarság most egységesebb, mint valaha” - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az egység erősíti „a belső és külső szabadságunkat is”. „Csak akkor vagyunk szabadok, ha minden magyar szabad­ságban élhet” - közölte, hozzátéve, hogy ehhez a magyar kor­mány „megtartóvá tette” a szülőföldet, gondoskodó közösségekben egyesítette a magyarságot. Arról is szólt, hogy Kárpátalján a magyar közösség óriási kihívásokkal néz szembe, 2014 óta jogfosztott állapotban tart­ják, és a háború minden további napja életveszélyt jelent szá­mára. Ezért a magyarok elsődleges érdeke a fegyverszünet kihirdetése, a béketárgyalások megkezdése - összegzett. Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az egykori csata helyszí­nén a „visszatérő, örökké élő Petőfire” emlékeznek évről évre. Külön szólt Haller Lujza grófnőről, aki az emlékparkot és helyi Petőfi-múzeumot létrehozta, gondozta. Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke az er­délyi Petőfi-kultusz erősségét méltatta, és rámutatott: Petőfi óta tudjuk, hogy minden rendszer megdönthető, és tudatosan kell tenni a békéért. Pohankovics András Kiskőrös képviselőjeként „az egyik szülőváros” üzenetét hozta, és úgy vélte, a bicentenárium ösz­tönzés a határon túli és inneni magyarság számára, önazonos­ságát, megmaradását szolgálja. Bal­a László, Kiskunfélegyháza alpolgármestere rámutatott, hogy Petőfi minden magyaré, „nem véletlenül nyugszik egy­szerre sehol és mindenhol”, és halálának napja „a megdicső­ülésének napja”. A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei szervezete által rendezett emlékünnepség koszorúzás­sal kezdődött az ispán-kúti emlékműnél, majd az unitárius templomban istentisztelet követte. A turulmadaras emlékmű­nél is volt koszorúzás, ünnepi hangulatot a sárospataki Ökor Színház, a bajai Bábl Színpad és Zenei Közösség és Bánföldi Szilárd színművész fellépése teremtett. (MTI) A kórház előtti járdán szült egy nő A városi kórház előtti járdán szülte meg harmadik, a jelek szerint egészséges gyermekét egy 24 éves nő a Bukaresttől 60 kilométernyire lévő Urziceni­­ben hétfő hajnalban. Az esetről egy közösségi portálon közzétett, néhány óra alatt több ezer felhasználó által megosztott videóból szerzett tudomást a közvélemény. Alexandru Rafila egészségügyi mi­niszter vizsgálatot rendelt el, a rendőrség pedig hivatali vissza­élés gyanújával indított bűnvádi eljárást ismeretlen tettes ellen A román média beszámolói szerint ugyanis a vajúdó nő egy hozzátartozójával együtt érkezett a kórházba, amely azonban elutasította felvételét arra hivatkozva, hogy náluk nincs szü­lészeti ügyelet. Daniela Elena Ianus kórházigazgató a Liber­tatea című lapnak elmondta: az ügyeletes asszisztens felvette a nő adatait, és mentőt hívott, hogy a 60 kilométernyire lévő megyei kórházba, Sloboziára szállítsák. Az igazgató szerint az asszisztens „éppen értesíteni akarta” az ügyeletes orvost - egy sebészt - amikor a vajúdó nő saját lábán ment ki a kórház épületéből. Az egészségügyi hatóságok vizsgálata azonban megállapí­totta, hogy a vajúdó nőt az urziceni-i kórházban nem vizsgál­ták meg, nem kapott segítséget, és nem kísérték ki a mentőhöz. A Facebookon közzétett felvételek szerint nem a mentőautó­ban, hanem az autó fényénél a járdán szült, a két mentős se­gítségével. A mentősök egyikének bejegyzése szerint az anya és újszülött kislánya jól vannak, elvitték őket a megyei kór­házba. (MTI) Új parancsnok a székesfehérvári Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságon Új parancsnoka van a Székesfehérváron működő NATO-parancsnokságnak, a Közép-európai Több­nemzeti Hadosztály-parancsnokságnak (HQ MND­­C): a távozó horvát Denis Tretinjak vezérőrnagyot a szlovákiai Tibor Králik dandártábornok váltja. A hétfői átadás-átvételi ünnepségen Denis Tretinjak kie­melte: amikor 2020 nyarán Székesfehérvárra érkezett, kis, lelkes csapat várta, amely eltökélte, hogy maradéktalanul eléri céljait. Hozzátette: ezeket lépésről lépésre valósították meg, és a hadosztály-parancsnokság keretnemzetei - azaz a parancsnokságot alapító Magyarország, Horvátország, majd Szlovákia - mellett azóta Lengyelország mint részt vevő nemzet segíti a munkát, Nagy-Britannia, Németor­szág, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovénia és Törökország pedig jelezte részvételi szándékát a HQ MND­­C-nek Utódjáról szólva hangsúlyozta: jól ismeri Tibor Králik ké­pességeit, így biztos abban, hogy vezetésével a hadosztály-pa­rancsnokság hamarosan eléri a legközelebbi célját, a teljes műveleti képességet. Tibor Králik, aki már több mint egy éve szolgál Székesfe­hérváron, megköszönte elődje munkáját, majd megjegyezte, hogy a hadosztály-parancsnokság valamennyi tagja „ember­­feletti teljesítményt” nyújtott a célok elérése érdekében. Je­lezte, hogy a parancsnoki tevékenységét abban a megközelí­tésben kívánja folytatni, ahogy elődje tette ezt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke az átadás-átvétel kapcsán kiemelte: négy évvel korábban fogalmazódott meg az igény, hogy legyen hadosztályszintű parancsnokság Kelet- Közép-Európában. „Magyarország felvállalta, hogy itt, Székesfehérváron meg­alakítja ezt, és elkezdi a munkát tanuló jelleggel, hogyan kell hadosztályszinten szolgálatot teljesíteni, többnemzeti törzsben hogyan tudunk együttműködni másokkal” - fogalmazott, meg­említve, hogy közben kitört egy háború a határ mentén, Ma­gyarország és Szlovákia pedig frontország lett. Azt mondta, a NATO - érzékelve, hogy a térségben nincs validált, jóváhagyott parancsnoksági elem - azonnal elkezdte a többnemzeti magyar hadosztályt felkészíteni és a NATO- struktúra részévé tenni, jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy a teljes készenlétet elérje ez a hadosztályszintű képesség, hi­szen szükség van rá. Megjegyezte, hogy a háború miatt bár­mikor megerősítő elemek érkezhetnek. Böröndi Gábor jelezte, hogy a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságnak év végéig kell elérnie a teljes műveleti képességet, ehhez még híradó eszközök és felszere­lések hiányoznak, amelyek szükséges fedezetét a kormány és a Magyar Honvédség biztosítja. (MTI) Ország - világ Növelnék az étkezési utalványok értékét A szenátus rendkívüli ülésszakon szavaz az étkezési utalványok értékének növelését előíró 2023/69-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényter­vezetről. A 2018/165-ös törvény 14. cikkét módosító sürgősségi kormányrendelet előírja, hogy az étkezési utalványok értéke augusztus 1-jétől napi 30 lejről 35 lejre, majd 2024. január 1-jétől 40 lejre nő. A tervezet indoklásában a kormány rámutat: annak ellenére, hogy az élelmiszerek és a közműszolgáltatások ára egyaránt jelentősen emelkedett, az utóbbi két fél évben nem nőtt az étkezési utalványok értéke. Jelen­leg a 30 lejes utalvány nem biztosít megfelelő étke­zést az alkalmazottaknak egy munkanap alatt. Az étkezési utalványok értékének emelése növeli a munkavállalók vásárlóerejét, következésképpen az állami költségvetés bevételeiben is tükröződni fog, mivel ez a jövedelem adóköteles - olvasható még az indoklásban. Az ügyben a szenátus az első megke­resett ház. (Agerpres) Újabb földrengés volt A Richter-skála szerinti 3,2-es erősségű földrengés volt vasárnap este 18 óra 28 perckor Vrancea szeiz­mikus térségben, Buzău megyében - közölte az Or­szágos Földfizikai Intézet (INCDFP). A szeizmikus mozgás 124,2 kilométeres mélységben következett be, epicentruma 55 kilométerre volt Buzáutól, 58 ki­lométerre Focșani-tól, 62 kilométerre Sepsiszent­­györgytől, 67 kilométerre Brassótól. Július elejétől 24 földrengést jegyeztek Romániában, ezek erőssége a Richter-skálán 2 és 4,2 között váltakozott. Az idei leg­nagyobb romániai földrengést - 5,7-es erősségűt - február 14-én mérték Gorj megyében, 6,3 kilométe­res mélységben. (Agerpres) Négyhetes időjárás-előrejelzés A következő két héten Románia nyugati és központi régióiban a hőmérséklet a sokéves átlagnál alacso­nyabb lesz, majd a térségek többségében felmeleg­szik az idő; bőségesebb csapadékra csak a következő héten lehet számítani - derül ki az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből. A prog­nózis szerint ezen a héten a nyugati, északnyugati és központi régiókban hűvösebb lesz a sokéves át­lagnál, az ország többi részében pedig normális ér­tékekre lehet számítani. A Kárpátokon belüli régiókban bőséges csapadék várható. Az augusztus 7. és 14. közötti héten a hőmérséklet a sokéves át­lagnál valamivel alacsonyabb lesz a nyugati és köz­ponti régiókban, a csapadékmennyiség az ország egész területén a normális értékek körül alakul. Au­gusztus 14. és 21. között a legtöbb régióban a hő­mérséklet kissé magasabb lesz a sokéves átlagnál, a csapadékmennyiség pedig az ország legtöbb ré­szén általában az átlagoshoz közeli lesz. Az augusz­tus 21. és 28. közötti héten pedig az ország legnagyobb részében a sokéves átlagnak megfele­lően alakul a hőmérséklet, a csapadékmennyiség ál­talában az átlagoshoz közeli lesz. (Agerpres) „Hazafias ” prefektusi akció (Folytatás az 1. oldalról) szabályosan voltak kihelyezve, ugyanis „ a törvény ér­telmében csak a település be- és kijáratánál lévő hely­ségnévtáblákat lehet két nyelven feliratozni”. Sőt, azt is megállapította, hogy Bodzafordulón a ma­gyar lakosság aránya csupán 0,34 százalék, ami a két­nyelvű táblák kötelező felszereléséhez szükséges 20 százalékos küszöbérték alatt van - ergo sehol sincs szükség magyar feliratra. A „ törvényesség jegyében ” az ügybuzgó prefektus az Országos Útügyi Hivatal sepsiszentgyörgyi kirendeltsé­géhez fordult, hogy a jelenlegi táblákat „ a törvénynek megfelelően cseréljék le ”. Úgy látszik, újra visszafelé forog a történelem. Olva­sóink jól emlékeznek, hogy a rendszerváltozás után mi történt országszerte, s különösen Marosvásárhelyen és Maros megyében. Annak idején Fodor Imre szinte na­ponta cseréltette a lemázolt, megrongált magyar felira­tokat. És dolgoztak a vandál hazafiak Nyárádszeredától Búzásbesenyőig és Hármasfaluig szerte a megyében. De hasonló volt a helyzet Hargita vagy Szatmár me­gyében is, ahol több település helységnévtábláján lefes­tették a magyar feliratot. A 21. században, a háború árnyékában, a globális felmelegedés közepette, az egymást követő politikai és gazdasági válságok körülményei között még mindig vannak, akik ily módon értelmezik a ,, minden ember egyenlő tagja a közösségnek, nemzetiségétől függetle­nül” alkotmányos előírást. A jelek szerint az elkövetkezendőkben is számíthatunk hasonló „hazafias” megnyilvánulásokra. Hiszen jó román szokás szerint minden választás közeledtével fel­erősödik a nacionalizmus, teret nyer a nacionalista re­torika. Az is nyilvánvaló, hogy a Kovászna megyei prefektushoz hasonló helyi és országos politikai vezetők mellett bármi megtörténhet.

Next