Népújság, 2023. augusztus (75. évfolyam, 173-197. szám)

2023-08-04 / 176. szám

2023. augusztus 4., péntek_____________________________________________ MEMENTÓ ________________________________________________ NÉPÚJSÁG 17 Petőfi 200 emlékév: Szeressétek egymást, a népet, a hazát! Fehéregyháza fennállásának 792. esztendejében, a fehéregyházi csata és nagy költőnk, Petőfi Sándor halá­lának 174. évfordulóján, ez év július utolsó vasárnapján is megtartották a hagyományos Petőfi-ünnepélyt a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egye­sület és a Maros Megyei RMDSZ szer­vezésében. Mózes Edith A hagyománynak megfelelően a rendez­vény reggel az ispán-kúti rövid megemléke­zéssel kezdődött, ahol Varga Regina műsorvezető röviden ismertette a Petőfi fel­tételezett elesési helyét jelölő emlékmű kiala­kulásának történetét. Ezt követően igét olvasott fel Imecs Lajos nagybani református lelkész. Tíz intézmény képviselői helyezték el koszorúikat, végül Balázs Zsófia fehéregy­házi diáklány Petőfi-verset szavalt: Ne csüggedj! Az ünnepi istentiszteletnek a helyi unitá­rius templom adott helyet. Igét hirdetett Lő­­rinczi Lajos, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, csehétfalvi unitárius lel­kész. „Ne félj, Sión, és ne csüggedj el! Veled van Istened, az Úr! Ő erős és megsegít. Boldogan örül neked, és megújít szeretetével” - idézte a zsoltárt, majd emlékeztetett, hogy a magyar nép legnagyobb költőjét, Petőfi Sándort 1849. július 31-én látták élve utoljára, való­színűleg ezen a napon esett el a fehéregyházi csatában, mindössze 26 évesen. Kiemelte: Petőfi nem tudhatta, melyik csa­tában vár rá a halál. De végrendeletét már ko­rábban megfogalmazta verseiben, s az nagyon is összecseng Jézus hagyatékával: ezt cselekedj­étek az én emlékezetemre. Mint mondta, Jézus hagyatékának össze­foglalását ebben a versben találjuk: arról ismer meg mindenki, hogy az én tanítvá­nyaim vagytok, ha szeretitek egymást. Ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Majd folytatta: Petőfi Sándor hagyatéka is ez volt: szeressétek egymást! Szeressétek a magyar földet! Szeressétek szerelmeteket! Szeressétek a tiszta érzéseket! Szeressétek az Istent, a népet, a hazát! Arról ismer meg min­denki, hogy az én bajtársaim vagytok, ha szenvedélyesen ezekért harcoltok. Ha az én szenvedélyemmel harcoltok az elnyomás ellen, az igazságért, a testvériségért, az egyenlőségért, a föld, e haza, gyermekeitek szabadságáért. Az életért, az Istenért, a hazá­ért tenni, dolgozni, harcolni kell. Költészete, harca szikra volt sokak számára - mondta egyebek mellett Megemlékezés a múzeumkertben 11 órától került sor a múzeumkertben a honvédsírok feletti megemlékezésre. A román és magyar himnuszt a Fehéregyházá­ról eltávozott és erre az ünnepre hazatért egy­kori, valamint az aktív székelykeresztúri és fehéregyházi fúvósok adták elő Kövecsi Csaba irányításával, majd felvezetésként Nagy Zsolt, a sárospataki Ökor Színház tagja Petőfi eltűnését, a szabadságharcot, a hősök érdemeit méltató rövid prózai előadást tartott. Az ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtit­kár, Vedelek Norbert, a Bács-Kiskun Várme­gyei Közgyűlés alelnöke, Péter Ferenc, a Maros megyei RMDSZ, valamint Maros Megye Tanácsának elnöke, Beke Mihály And­rás konzul Magyarország Csíkszeredai Fő­konzulátusa részéről, Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere, a Maros me­gyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Balla László, Kiskunfélegyháza alpolgármestere, Pohankovics András, Kiskőrös képviselője, dr. Szilágyi Judit főmuzeológus és dr. Csiszár Mirella muzeológus a budapesti Petőfi Iro­dalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlék­házak Egyesülete részéről, Kispálné dr. Luca Ilona, az Országos Petőfi Sándor Társaság el­nöke, dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója, Bánföldi Szilárd színművész, a sárospataki Ökor Színház, a bajai Bábl Színpad és Zenei Közösség Koszorúzásra a turulmadaras emlékműnél került sor. A Petőfi-szobornál közös koszorút helyezett el a fehéregyházi Petőfi Sándor Mű­velődési Egyesület és Kiskunfélegyháza kül­döttsége. A koszorúzás a Petőfi Egyesület által megkoszorúzott Haller Lujza kert- és múzeumalapító kopjafájánál ért véget velem költője születésének 200. évében sem.(...) De kegyelettel emlékezünk az utó­kor azon nagyjaira is, akik létrehozták ezt az emlékhelyet. Az elmúlt évben korabeli lapok tudósításaiból elevenítettük fel a ma már 126 éves turulmadaras emlékmű 1897. július 31- ei felállításának körülményeit”. Felidézte, hogy bár avatásakor az emlékművet valósá­gos sártenger vette körül, volt egy nemes lelkű úri hölgy, Haller Lujza grófnő, aki alig Az emlékezők egypercnyi néma csenddel adóztak Petőfi Sándor és a fehéregyházi üt­közetben elesett hősök emlékének, ,Itt élni, halni kell!” A Petőfi Egyesület elnöke, Szabó József köszöntötte a jelenlevőket a fehéregyházi csata, a magyar és a világszabadság dalnoká­nak, Petőfi Sándor halálának 174. évforduló­ján. Ünnepi beszéde elején kiemelte: „Vere­séggel végződő ütközet és nemzetünk költő géniusza elvesztésének évfordulóján joggal lehet megemlékezésünk gyászos hangulatú De a fehéregyházi Petőfi-ünnepélyeken az emlékezők, miután koszorúk és virágok elhe­lyezésével fejet hajtottak az ütközet itt nyugvó hőseinek emléke előtt, mindig is a visszatérő, az örökké élő Petőfire emlékeztek Ez ma sem lehet másként, a szabadság e sze­egy éven belül parkosította körülötte a helyet. Felépíttette és 1898. július 17-én, 125 éve megnyitotta a máig is működő kis emlékhá­zat. A grófnő birtokadományai nemcsak a ma ismert emlékpark kialakítását tették lehe­tővé. .. de az általa épített emlékház őrének is megélhetést biztosítottak. A ma már múze­umként számontartott kis lakot berendezte a csatára és a költőre emlékeztető ereklyékkel. Az I. világháborúig itt őrizték azt a csészét, amelyből a költő - állítólag - utolsó reggelijén ivott, az asztalokon ágyú- és puskagolyókat, s egyéb ereklyék mellett egyik elhamvadt hős gyűrűjét, a vendé­gek számára pedig egy emlékkönyvet helyezett el - mondta. Befejezésül Makkai Sándor 1922. jú­lius 31-én, ezen a helyen elmondott imáját idézte. „Szabadságnak és szere­tetnek Örökkévaló Istene! Eljöttünk nem emberkéz alkotta, hanem magad teremtette templomodba. Ide, a szép szabad természetbe, hogy hálát adjunk neked, amért magad­ alkotta templo­modnak egyik leghűbb gyermekét és szerelmesét éppen a mi nemzetünknek adtad. Ez a kiválasztott próféta ír malad szenvedésünkre. Engedd, hogy felemel­kedjünk ebben az órában az ő szelle­méhez, sugároztasd kegyelmes arcodat erre a szenvedő világra, a szenvedő ma­gyar nemzetünkre. Köszönjük, hogy ál­dozatos példákat járatsz előttünk, hogy el ne csüggedhessünk. Köszönjük, hogy éppen Erdély védelmező bércei között pihen a mi vetésünk, és életével és sor­sával utat mutat a mi számunkra: »itt élni, halni kell!«” Petőfi minden magyaré! Péter Ferenc az erdélyi Petőfi-kul­­tusz erősségét hangsúlyozta, és kijelen­tette: Petőfi óta tudjuk, hogy minden rendszer megdönthető, és tudatosan kell tenni a béké­ért. Pohankovics András, Kiskőrös képvise­lője „az egyik szülőváros” üzenetét hozta, és úgy vélte, a bicentenárium ösztönzés a hatá­ron túli és inneni magyarság számára, a meg­maradását szolgálja. Balta László, Kiskunfélegyháza alpolgár­mestere rámutatott: Petőfi minden magyaré, „nem véletlenül nyugszik egyszerre sehol és mindenhol”, és halálának napja „a megdicső­ülésének napja”. Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Szabolcska Mihály Pe­tőfi lelke című írására utalva elmondta: ami­kor a szerző Petőfi lelkét említi, „a magyar szabadság lelkét” keresi. „Petőfi Sándor nyo­mán haladva azóta is ezt keresi minden nem­zedék, a maiak is, így mi is”. Petőfit is a hazaszeretet vezérelte a legnagyobb áldozat meghozatalára Fehéregyháza határában, és ez „az örök eligazodási pont” minden nemzedék számára. Az eseményt a sárospataki Ökor Színház, majd a 20 éves fennállását ünneplő bajai Bábl Színpad és Zenei Közösség négy előadójának Petőfi-képzetem című zenés-verses műsora, illetve Bánföldi Szilárd önálló Petőfi-verse,­ összeállítása színesítette. Petőfi örök A Petőfi 200 emlékév alkalmából, a Romá­niai Magyar Pedagógusok Szövetsége meg­hívására Erdély hét megyéjéből és a Vajdaságból 5-8. osztályos diákok táboroztak Szovátán. Petőfi Sándor utolsó napjaihoz kö­tődő emlékhelyeket is meglátogattak, így a fehéregyházi múzeumkertet is. A Petőfi örök című tábor résztvevői rövid műsorral járultak hozzá az ünnepi hangulathoz. Befejezésként a sárospataki Ökor Színház előadta a High­lights of Hungary szervezet himnuszát, a Csillagok között című dalt. A rendezvény a fúvószenekar kíséretében a székely himnusz eléneklésével zárult A fotókat Szabó József küldte Szabó Józse

Next