Népújság, 2023. november (75. évfolyam, 250-274. szám)

2023-11-22 / 268. szám

4 NÉPÚJSÁG _____________________________________________________AKTUÁLIS ___________________________________________ 2023. november 22., szerda Óvások miatt késik a szerződés Múlt pénteken két óvást nyúj­tottak be a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópá­lyaszakasz építésére hirdetett eredmény kapcsán a konku­rens cégek,, de a győztes sem elégedett, így egyelőre elma­rad a kivitelezési szerződés aláírása Gligor Róbert László Amint várható volt, nem írhatják alá a szerződést a tervezett időben a Marosvásárhely-Németvásár autó­pálya első szakaszának kihirdetett építőjével. A török Tekfen Insaat Ve Tesisat AS és az osztrák Strabag cégek megfellebbezték az utolsó napon, november 17-én a török Nurol Insaat Ve Ticaret AS ajánlatát az óvásokat felülbíráló országos ha­tóságnál (CNSC). Válaszlépésként vagy sem, de a Nurol is megóvta ver­senytársait, illetve azok ajánlatainak elfogadása ellen nyújtott be keresetet ugyanannál a hatóságnál. Az előállt helyzet miatt a hazai hatóságok és gazdasági elemzők szinte biztosra veszik, hogy az év végéig nem kerül­het sor a kivitelezési szerződés alá­írására, így komoly akadályok gördülhetnek a projekt elé. Az orszá­gos újraépítési terv (PNRR) által fi­nanszírozott munkálat kivitelezésére a nyertesnek harminc hónap áll(na) rendelkezésére, fél év a tervezésre, két év a kivitelezésre. A 2,4 milliárd lej­es (héa nélkül) munkálat egy 22 kilométeres pályaszakasz és egy 2,4 kilométeres összekötő út megépítését jelenti az A3-as és A8-as sztráda kö­zött. Az országos közúti infrastruk­túrát kezelő hatóság (CNAIR) november 6-án hirdette ki a nyertest a nyolc pályázó közül, miközben kezdetben júliusra tervezték ezt a pil­lanatot, de az elbírást a tavasszal egy időre fel kellett függeszteni, így két­ségessé válik, hogy az Erdélyt és Moldovát összekötő autópálya első szakasza elkészül a 2026 végére ki­tűzött időpontig. A sztráda harmadik, Leghin-Németvásár közötti részére már szeptemberben nyertest hirdet­tek, ott a hazai UMB vállalat dolgo­zik. A török Nurol nemcsak a nyárád­­menti szakasz építésében érdekelt, ő építette az erdélyi (A3-as) autópálya közel 14 kilométeres szakaszát is Szilágynagyfalu és Berettyószéplak között, de több más romániai autópá­lya-építési tenderre is nyújtott be ajánlatot. (GRL) í îl* Bucureșt Brașov la. Mures­ u « kik ki ül.11 Acățari Gh. Dei. Elúszhat a nyárádmenti pályaszakasz lehetősége? Fotó: economica.net Küldöttgyűlést tartott a Székely Nemzeti Tanács Nyilatkozat a Magyar Autonóm Tartományról A Székely Nemzeti Tanács november 18-án a marosvásárhelyi Vártemplomban tartotta XXIV. küldöttgyűlését. A napirend előtt a küldötteket köszöntötte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Beke Mihály András első beosztott konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Ta­nács külügyi megbízottja az európai auto­nómiák létrejötte és működése kapcsán néhány lényeges szempontra hívta fel a fi­gyelmet. Mózes Edith Az eseményről kiadott közlemény szerint Izsák Balázs elnök beszámolója után a küldöttek két ha­tározattervezetet vitattak meg és fogadtak el: a Szé­kely Nemzeti Tanács új tisztségeire vonatkozó határozatot és a Magyar Autonóm Tartományról szóló elvi nyilatkozatot. A küldöttgyűlés elfogadta a Székely Nemzeti Ta­nács Állandó Bizottságának javaslatait az új tiszt­ségek betöltésére. Eszerint a Székely Nemzeti Tanács parlamenti megbízottja Kulcsár-Terza Jó­zsef parlamenti képviselő, a Székely Nemzeti Ta­nács ügyvivője Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke; a székely szimbólumokért felelős megbízott Bíró Edith, a Székelyudvarhelyi Székely Tanács elnöke; az Európai Unióval kapcsolatos kér­dések megbízottja Szilágyi Zsolt, az Európai Szabad Szövetség alelnöke lett. Megbízatásuk négy évre szól Álláspont a Magyar Autonóm Tartománnyal kapcsolatosan Románia 1952-ben, öt évvel a párizsi békeszer­ződés után alkotmányába foglalta Székelyföld terü­leti autonómiáját, amely a Magyar Autonóm Tartomány nevet kapta. Létrehozása beleillett abba a történelmi folyamatba, amelynek célja volt az eu­rópai béke stabilizálása, és ellene nem merült fel nemzetközi jogi kifogás - áll az álláspontban. Idézik Románia 1952-es alkotmányának 19. sza­kaszát: A Román Népköztársaság Magyar Autonóm Tartománya a kompakt székely-magyar népesség által lakott területből áll, és autonóm közigazgatási vezetéssel rendelkezik, amelyet az autonóm régió lakossága választ. A Magyar Autonóm Tartomány a következő járásokat foglalja magába: Csíksze­reda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szászrége­n, Erdőszentgyörgy, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Maroshévíz. Köz­­igazgatási központja Marosvásárhely városa. Majd megállapítják: * Románia kommunista al­kotmánya lehetővé tette Székelyföld területi auto­nómiáját; * A Magyar Autonóm Tartomány létrehozása olyan előzményekre támaszkodik, mint a Terra Siculorim több évszázados önigazgatási ha­gyománya, amely az első világháborút lezáró béke­­folyamattal nemzetközi dimenziót is kapott a Párizsi Békeszerződés nemzeti kisebbségekre vo­natkozó rendelkezései, vagyis az 1919-ben Romá­niával megkötött, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szerződés 11. szakasza révén, amely ki­mondja, hogy Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdé­sekben helyi önkormányzatot engedélyezzen. * El­utasítva a kommunizmus azon diktatórikus hatalompolitikáját, amelyet a Magyar Autonóm Tar­tomány intézményein keresztül az akkori román ál­lamvezetés Székelyföld népe ellen gyakorolt, fontosnak tekintjük, hogy amiként az 1989 utáni forradalmi változás a román állam demokratizálását eredményezte, úgy sor kerülhetett volna a Magyar Autonóm Tartomány regionális demokráciájának a kialakítására is. * Egy elismert területi autonómia egyoldalú visszavonhatatlansága olyan szilárd alap­elv, amely Európa és a nagyvilág minden autonóm régiójára érvényes, olyan biztonságpolitikai elv, amely a béke egyik legfontosabb garanciája. A továbbiakban kijelentik: a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma nem más, mint az ön­kormányzatiság szerzett jogának az érvényesítésére tett közösségi erőfeszítés, amelyet a székely közös­ség többsége támogat. Mindezek alapján indokoltnak és szükségesnek tartják, hogy az 1968-as közigazgatási reform, amely illegitim módon korlátozta, illetve szüntette meg Székelyföld autonómiához való szerzett jogát, független, nemzetközi fórumok előtt is bemutatható felülvizsgálat tárgya legyen - olvasható egyebek mellett az SZNT közleményében. Bolyai János-emlékév a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban Kétszáz éve teremtett a semmiből egy új, más világot Nagy-Bodó Szilárd 1823. november 3-án, 200 évvel ezelőtt küldte el Temesvárról Bolyai János apjának, Bolyai Farkasnak a nemeuklideszi geometria elméletét. Azt a felfedezést, amely méltán tette világhírűvé a matematikust, és amely kapcsán az a szállóigévé vált mondása is megszületett, mely sze­rint „a semmiből egy új, más vilá­got teremtettem”. A kerek évforduló megünneplésére a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Bolyai Collegium Alapítvány más intézményekkel egy több hétig át tartó, változatos sokszínű program­­sorozattal készül mind a diákok, mind a város lakói számára. Az ese­ménysorozat november 20-án, hét­főn kezdődött a hivatalos megnyitóval Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója lapunk­nak elmondta, hogy négy héten át minden szerdán az iskola díszter­mében előadásra várják az érdeklő­dőket, amelynek központi eleme a Bolyaiak. November 22-én 18 órá­tól dr. Kása Zoltán, a Sapientia Er­délyi Magyar Tudományegyetem emeritus professzora tart előadást Bolyai János hosszú útja a hírnév felé címmel. Az iskola igazgatója elmondta, hogy ebben az előadás­ban Bolyai Farkas életútjának bizo­nyos mozzanatait is megismerhetik azok, akik ellátogatnak a díszte­rembe, hiszen nem lehet úgy be­szélni Bolyai Jánosról, hogy közben nem kap szerepet az apja, aki szin­tén nagy eredményeket ért el a ma­tematika terén. Egy héttel később, november 29-én 18 órától filmvetí­tés lesz az iskola dísztermében. Katyi Antal A semmiből egy új, más világot teremtettem című filmjét lehet megtekinteni, a szerző is be­szél az alkotásáról, valamint kérdé­seket lehet neki feltenni. December 6-án, szerdán 18 órá­tól, szintén az iskola dísztermében, Bolyai és a zene lesz a főszerepben. Szilágyi Mihály tanár előadása során a jelenlevők megismerhetik a matematikus zenészi zsenialitását, a műsor részeként fellép az iskola kó­rusa. A Marosvásárhelyi Filharmó­nia előadásában hallható lesz Csiky Boldizsár Passacaglia egy Bolyai­­képletre című darabja. December 13-án, az utolsó héten, 18 órától az iskola dísztermében román nyelvű előadásra kerül sor, prof. dr. Liviu Omea, a Román Tudományos Aka­démia tagja azokról a művekről fog beszélni, amelyek Bolyai János munkásságát és életét dolgozzák fel. A Bolyai igazgatója úgy véleke­dett, hogy szükség van román nyelvű előadásra is, hogy a város román anyanyelvű közösségéhez is közelebb hozzák a két matemati­kust, akiket méltán emlegetnek Er­dély leghíresebb személyiségei között. Flajdú Zoltán nyomatékosí­totta, hogy mind a négy előadásra várják az iskola jelenlegi és volt di­ákjait, illetve mindenkit, aki sze­retne többet megtudni Bolyai János és Bolyai Farkas életéről. A belépés minden előadásra ingyenes. A délutáni előadásokkal párhuza­mosan lesznek állandó programok is, illetve külön az iskola és a város diákságát célzó események. Az egyik ilyen állandó program: az is­kola tanári folyosóján lesz egy kiál­lítás, amit a Teleki Tékával közösen szerveznek, át fogják vinni az isko­lába azokat a könyveket, amelyek a Bolyaiakról szólnak. Emellett no­vember 28-án a diákok kvízesetet szerveznek, amelynek a tematikája a két Bolyai élete és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum története. Ide a di­ákok 3-4 fős csapatokba tömörülve jelentkezhetnek. Egy nappal ké­sőbb, 29-én egy hatalmas puzzle ki­rakására kerül sor az iskola udvarán. A Bolyai Diákszövetség tagjai egy óriási puzzle-t nyomtat­tak ki Bolyai János arcképével, ezt kell majd az iskola diáksága kirakja. Ha mindez nem lenne elég, no­vellaíró versenyre is sor kerül. To­vábbá az iskola matematika- és fizikakatedrái egy verseny jellegű, Bolyai-helyszínek Marosvásárhe­lyen című eseményt is szervez. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a diákok csapatokban végigjárják azokat a helyszíneket, amelyeket Bolyai-em­­lékhelyeknek lehet nyilvánítani, ezt a Bolyai líceum kilencedikes diák­jai számára is meg fogják szervezni, ugyanakkor más iskolák 5-8. osztá­lyosainak is. Ebben a tekintetben is­mételten próbálnak a román anyanyelvű iskolák irányába nyitni, ezért a verseny kétnyelvű lesz, hogy a román diákok is részt tudjanak venni, mondotta Hajdú Zoltán. Az eseménysorozat zárónapja december 15-e lesz, amikor reggel­től késő délutánig különböző prog­ramok lesznek az iskolában. A nap koszorúzással kezdődik a reformá­tus temetőben, a Bolyaiak sírjánál Ezt követően a magyar katedra szervezésében a Bolyai Jánosról szóló könyveket mutatják be rend­hagyó módon, X. osztályos diákok által. Ezután Sebestyén Aba A tér című művét mutatja be, amely ugyancsak Bolyai Jánosról szól. Végül, de nem utolsósorban záró­mozzanatként a már két éve létre­hozott Bolyai Farkas- és Alma Mater díjakat adják át. Hajdú Zoltán szerint a rendez­vénysorozattal az az elsődleges céljuk, hogy az erdélyi lakosság jobban megismerje Bolyai Farkas és Bolyai János munkásságát. Hozzáfűzte, hogy meglátása sze­rint Erdély két leghíresebb szemé­lyéről van szó, akik globális szinten ismertek, és ezért a maros­vásárhelyieknek és a bolyais diá­koknak illik valamivel többet tudniuk róluk. Emellett az iskolá­nak van egy másik célja is: sze­retné, ha Marosvásárhelyt a Bolyaiak városának nyilvánítanák. Hajdú Zoltán lapunknak elmondta, ennek érdekében komolyan dol­goznak, a december 15-i záróün­nepségen is tesznek egy lépést ez ügyben. Az iskola honlapján, valamint Facebook-oldalán is meg lehet te­kinteni a részletes programot, le* írással együtt. "Semmiből egy új más világot teremtettem BOLYAI 200 Az esemény plakátja Forrás: az iskola Facebook-oldala

Next