Népújság, 2023. december (75. évfolyam, 275-294. szám)

2023-12-07 / 278. szám

ö NÉPÚJSÁG____________________________________________________ HARMÓNIA__________________________________________ 2023. december 7., csütörtök Hieroglifák goliárdja A középkorban volt egy zenei csoportosu­lás, amelyek tagjai magukat goliárdnak ne­vezték. Képzett, okos diákokból állt ez a társaság, és a keresztes háborúk idején a vér­ontás ellenzői voltak. Vallási és politikai né­zeteikből eredően szinte egyértelmű, hogy dalaik gyakran politikai tartalommal bírtak. A napóleoni háborúk idején szintén voltak a sok emberéletet követelő hódításoknak el­lenzői. 1813-ban Napóleon meggyengült ha­talmát XVIII. Lajos király igyekezett megszerezni. Egy bizonyos Jean-Francois Champollion nevű eszes fiatalember is behí­vót kapott, hogy dicsőséges, esetleg hős ka­tona legyen a rettegett hódító hadúr seregében. Champollionnak esze ágában sem volt felíratni a nevét a hősök névsorába, ezért testvére segítségével felmentést kapott a ka­tonai szolgálat alól, mondván, egy ilyen láng­elmét kár lenne a harctérre küldeni, miközben a tudósok nagyjai között foglal helyet. Cham­pollion a felmentéséért cserébe előszedte ze­neszerzői tehetségét, és a királyt kritizáló gúnydalokat komponált - természetesen név­telenül. A névtelenség leple mögül talán még ő maga is elcsodálkozott, mennyire népsze­rűek lettek a Lajos király lejáratására szerzett dalai. Napóleon bukásával azonban véget ért a zeneszerzői karrierje, és hogy megőrizze a dalszerzői titkot, inkább végérvényesen távol tartotta magát a lanttól, nehogy lelepleződ­jön. Sejthetjük, hogy Jean-Francois Champol­lion neve nem lázadó dalnok múltja miatt vált ismertté, ezért röviden tekintsük át az életraj­zát! 1790-ben született egy francia könyvke­reskedő fiaként egy Figeac nevű településen. Mivel könyvek között nőtt fel, minden lehe­tősége megvolt a művelődésre. Szerencséjére rendkívül tehetséges volt, és hamar kitűnt el­képesztő nyelvérzékével. Mindössze tizenhat éves volt, amikor kijelenthette: összesen ti­zenkét nyelven beszél. Egy évvel később már a Tudományos Akadémia állandó tagjai kö­zött foglalt helyet. Húszéves korára egy tizenharmadik nyelvet is meg­tanult. 1810-ben Grenoble-ban tanárse­gédként dolgozott, és mivel számos keleti nyelv között ismerte a kopt nyelvet is, felkérték a rosette-i kövön előkerült hieroglifák megfej­tésére. Jean-Francois Champollion­nak ekkor egy gyerekkori álma látszott beteljesülni, ugyanis még 11 éves korában egy Joseph Fouri­­erre nevű tudós megmutatta neki a titokzatos hieroglifákat, mire a gye­rek rávágta, hogy ő bizony megfejti azokat. 1821 -ben a forradalomban való ügyködése miatt elbocsátották ta­nári állásából, így több időt fordít­hatott a hieroglifák tanulmányozására. Franciaként bosszantotta, hogy előtte egy angol tudós, Thomas Young, névtelenül ugyan, de már jelentős sikereket ért el e nagy feladvány megfejtésében. El sem olvasta Young munkáját, és máris elvetette, de aztán mégis megszerezte, és feltárta Young tévedé­seit. 1822-ben Jean-François Champollion ke­zébe került egy újabb hieroglif írás, a Philae­­oteliszk szövegének átirata. Mivel ebben is előfordult Ptolemaiosz és Kleopátra neve, si­került azonosítania azokat a rosette-i kövön is. 1822. szeptember 14-én, egy szombati napon Champollion egy újabb hieroglif írást tanulmányozott, melyen el tudta olvasni II. Ramszesz nevét. Mire delet harangoztak, megnyílt a több évezredes titkos kapu, a hie­roglifák felfedték rejtélyüket. El tudta olvasni a fura írást. Az újdonságokat papírra vetette, és mint egy megszállott, rohant testvére iro­dájába. Berontott az ajtón, ledobta az asztalra a papírcsomót, és annyit mondott, „Je tiens mon affaire!” - „Megcsináltam!” Mintha egy maratoni távot futott volna végig a szélvész sebességével, kijelentése után Champollion összeesett, és tehetetlenül feküdt a földön. Úgy kellett hazavinni, mint egy ázott szőnyeget. A szellemi erőfeszítés minden testi erejét felemésztette. Szobájában öt napig feküdt magatehetetlenül. Csütör­tökre visszanyerte az erejét, folytatta kutatá­sait, és rendszerezte feljegyzéseit. 1827. szeptember 27-én lázas készültség volt az Akadémián, mert Champollion ekkor jelentette be hivatalosan a felfedezését. Talán a véletlen műve volt, nem tudhatjuk, de ezen a történelmi jelentőségű beszámolón jelen volt Thomas Young is. A szervezők rendkívül figyelmesek és elő­zékenyek voltak, mert az előadás alatt Tho­mas Young végig Champollion mellett ült. A konferenciát követően a két rivális tudós a ki­békülés tekintetével fogott kezet egymással. Két nappal később az angol Young ekképp is­merte el a nála tizenhét évvel fiatalabb zseni teljesítményét: „Az ifjú Mr. Champollion (...) az utóbbi időben igazán óriásinak tűnő lépés­eket tett az egyiptomi írás terén. Mondhatjuk úgy is, hogy Angliában találta meg azt a kul­csot, amellyel ki tudta nyitni a kaput (...), de ha tényleg egy angol kulcsot vett volna köl­csön, a zár olyan szörnyen rozsdás volt, hogy egyetlen közönséges kar sem lett volna elég erős ahhoz, hogy el tudja fordítani.” A hangulat azonban nem volt ennyire derűs a két tudós között. Young a közvéle­mény felé mutatta ugyan az elismerő bácsi képét, de nem tudott beletörődni, hogy a siker mégis egy franciáé. Ezért pár hónap múlva saját neve alatt kiadta egykori munkáját Irdat­lan hosszú címmel. Beszámoló néhány újabb felfedezésről a hieroglifikus irodalom és az egyiptomi régiségek terén, köztük a szerző Mr. Champollion által bővített eredeti ábécé­jéről. Nahát, mintha ezúttal lekicsinyelte volna francia tudóstársa munkáját! A válasz sem maradt el, mert „möszjő” Champollion azonnal heves hangvételű üzenetet írt: „So­hasem leszek hajlandó elismerni más eredeti ábécét, mint a magamét (...), és a tudósok egyhangú véleményét ezzel kapcsolatban egyre jobban megerősíti majd minden más ál­lítás nyilvános vizsgálata.” 1824-ben Jean-Franç­ois Champollion le­tisztázva, rendszerezve kiadta a hieroglifákról szóló művét, ezzel minden vitát végérvénye­sen lezárt, és a nagy versenyt megnyerte. Végül a két tudós közül a vallásosabb Tho­mas Young volt az, aki megbocsátott. A hieroglif ábécé megfejtése után, 1828- ban Champollion egyiptomi kutatóútra in­dult. A munka során döbbent rá, hogy elképesztő műkincsrablás zajlik. Ezért java­solta Muhammad Ali pasának, hogy rendelet­tel szigorítsa a feltárások felügyeletét, a turizmust és a műkincs-kereskedelmet. A jó tanácsot megfogadó pasa többek között elren­delte egy múzeum építését is, ahol elhelyez­hetik az ókori műtárgyakat. Champollion az egyiptomi expedíció után kimerülten tért vissza Franciaországba, és mindössze 41 évesen halt meg 1832. március 4-én. Tiszteletére Kairóban utca viseli a nevét, ami az Egyiptomi Múzeumhoz vezet. És hogy ne csak a Földön legyen örök érvé­nyű a neve, a Hold túloldalán egy krátert is elneveztek róla. Jean-François Champollion Louis Jouvet színházról alkotott véleményét idézzük a rejtvény fősoraiban. LISTÁBA VEVŐ FÉNYESEBB A LÁNCNÁL (PETŐFI GEORGE... [MARY ANNE EVANS ÍRÓNŐ! FOLYÓ SPANYOL PONTVÉGI ASSZONY­NÉVKÉPZŐ LÉNYEGÉ­BEN ELRAH HÁZTÁJI MEZŐ BOLT­OK (FRANCIA) s N MADÁR­BÖRTÖN ORDÍT MŰKÖDTE­TÉSI KÖLTSÉG AVIS (RIT t MA MÁR­ MŰVÉSZI HÁRMAS BOLYGÓ (VOLT) ... RIMT NÉMET ÍRÓ) TESZ-VELE ^ NITROGÉN VEGYJELE A SZINTÉN START KÖLTŐ, MŰ­FORDÍTÓ (ANTALI LATIN-AME­RIKAI ITAI LUDOSI SZÁMA JAPÁN DRÁMA HARMADIK ÍTÉe GYÁSZOL M. KÖLTŐ­­ LÁSZLÓI ESETLEG GÖRÖG SZIGET VÜK ZSÁK­MÁNYA TE ÉS ÉN FENYEGE­­ÉSSEL KÉI PÉNZT AZ OLT TESTVÉRE ÖKÖR, IAARHA ZENE PAPÍRON HANGTALAN MESE! ÍRORSZÁG HONI NEVE NEMES IGEN LÁM AZON A MÁSIK HELYEN MAGATOI ELŐIDE2 HÁLÓ (ANGOL) ALAKTALAN ... SVEVO (OLASZ ÍR t PETRARC/ MÚZSÁJA VILLAMU: BUSZ ...A HAZA (PETŐFI) KEZDVE ULAK­: SZERELEK ÓGÖRÖG PIACTÉR FELVONÓ MAGYAR KÁRTYA­JÁTPN­ EGYEN! MOZGÓ VIL­LAMOSSÁG ! TETEJÉRE FABAVÉS <EVÉS,KK­ (GÖRÖG) PÁRÁS JAPÁN FŐ­­HADVEZÉR BARACS SZPRFI­MI BALKÁNI NÉP VOLT GYOM­NÖVÉNY ISZKOL 3ÖRÖC BETŰ GÁTBA Ü­TKÖZIK GYORSAN ELFUTÓ MAGAD RUHARÉS IACTA EST (CAESAR! L NOBÉLIUM ) VEGYJELE JSA-TAG­ÁLLAM TILTÓSZÓ CSEH TRAK­­TORMÁRKA PENZHOZAH KELLEMET­LENSÉG LE ORIENT -AZAEB KULCSÚ KÍGYÓ­HANG FŐNEMESI CÍM nw .KUROSZA­VA (JAPÁN RENDEZŐ) LAJIN CSŐN! ...­MARS! (TAKARODJ, FÖLÖTTÉBB MAKACS NYOLCBAN VAN! RAGADOZÓ _ HAL OROSZ ÍRÓ (JURIJ) A TÁVOLBA MOSÓPOF MÁRKA BUKÁS ÜLŐHELY A KÁLIUM VEGYJELE FOSZTÓ­KÉPZŐ RAK FÉLIG GYŰL AZ ARZÉN VEGYJELE K­IZFI TAKAR­MÁNY­NÖVÉNY A HÁZBA FÜGGŐZÁR ANNÁL ENTEBBRE A­ TOTEM MADÁR OLLÓS ÁLLAT RITKA­­ NÉMET KENDANYAC ÉDES PÁLINKA ANGOL FI­LOZÓFUS OROSZ IftFN NÉZD HANG­TALANUL! RONTÁS ISTENNŐ BbISZKU ATOM BIZONYOS IDEJE KÖZÉPEN LEAD’ KAUZÁLIS AZONBAN KÁLYHA SÜTŐJE EZTI POST CRIPTU­M [RÖV. LYUKAS RÁI I ANNAL LEN­TEBBRŐL RÉG ÉLI -I n­ ELŐIDÉZŐ RÓMAI EZER RÉGI SÚLY EGYSÉG NÉVELŐ SZEMÉLY NÉVMÁS KILO (RÖV. DOLOG TÁRGY­­ ÚTIN! BRETAGNE VÁROS 0 L.N.J. November 23-i rejtvényünk megfejtése: Aki soha nem vállal kockázatot az életben, az sehova sem jut. Közmondás

Next