Népújság, 2023. december (75. évfolyam, 275-294. szám)
2023-12-12 / 282. szám
2023. december 12., kedd _______________________________________HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ______________________________________________ NÉPÚJSÁG 3 A román vezetők üdvözlik a schengeni csatlakozás ügyében „rugalmasabbá” vált osztrák álláspontot A román vezetők üdvözlik, hogy a Schengen-övezet további bővítésétől eddig mereven elzárkózó Ausztria „rugalmasabb" álláspontra helyezkedett az ügyben, és hajlandónak mutatkozik hozzájárulni ahhoz, hogy Románia és Bulgária a légi közlekedésben csatlakozzék a belső határellenőrzés nélküli térséghez. Marcel Ciolacu miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt hónapok kemény munkája eredményeképpen megtört a jég”, a légi határok megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a román állampolgároknak nem kell végtelen sorokat végigállniuk, amikor az Európai Unión belül repülnek. Nicolae Ciucă parlamenti elnök vasárnap közösségi oldalán arról írt, hogy az esetleges siker az ennek érdekében együttműködő román politikai erők, valamint az államfő, a kormány, a kül- és a belügyminiszer közös érdeme lesz. A kisebbik, liberális koalíciós párt elnöke biztatónak nevezte Gerhard Kamer osztrák szövetségi belügyminiszer ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, noha ő bizonyos feltételeket is támasztott a román repülőterek schengeni csatlakozásával kapcsolatban. Ciucă szerint az osztrák álláspont elmozdulása óvatos optimizmusra ad okot, de a tárgyalások folytatódnak, és meg kell várni a holland döntést a (románnal „egy csomagban” kezelt) bolgár schengeni csatlakozás tekintetében. A román média osztrák lapértesülésekre hivatkozva arról számolt be: Gerhard Kamer azokkal a feltételekkel támogatná Románia és Bulgária belépését az úgynevezett Air Schengenbe, hogy a közúti és a vasúti határátkelőkön szigorítsák a határellenőrzést Bulgária és Románia, valamint Románia és Magyarország között, az Európai Bizottság fordítson a korábbinál háromszor több pénzt a Frontex (az EU határvédelmi hivatala) bulgáriai műveleteire, továbbá Románia és Bulgária fogadjon be (vagyis vegyen át) menedékkérőket, főleg afgánokat és szíriaiakat. A román hatóságok reményei szerint az EU igazságügyi és belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán születhet döntés a román és a bolgár - várhatóan kétlépcsős - schengeni csatlakozásról. (MTI) Az EU kiterjesztette Iránnal szembeni szankcióit Az Európai Unió további embereket és szervezeteket vett szankciós intézkedések hatálya alá, amiért Irán katonai támogatást nyújt Oroszországnak Ukrajna elleni háborújához - közölte az EU Tanácsa hétfőn. A tagállamok külügyminiszterei brüsszeli ülésükön hat iráni embert és öt iráni szervezetet vettek szankciós jegyzékbe az Oroszország által az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztésében és szállításában betöltött szerepük miatt. Oroszország - az Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét sértő háborújának támogatására - Irán által gyártott pilóta nélküli légi járműveket alkalmaz, civilek és civil infrastruktúrák ellen is - áll a közleményben. A pilóta nélküli légi járművek fejlesztésére és gyártására irányuló iráni állami finanszírozású program ennélfogva hozzájárul az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek megsértéséhez - írták. A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az unióban tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére. A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is. (MTI) Nőtt az illegális határsértők száma az EU-ban Az Európai Unió külső határain jelentősen megnőtt, elérte a 355.300-at az illegális határátlépések száma 2023-ban, az adatok már az év első 11 hónapban 17 százalékkal meghaladták a tavalyi teljes évi számokat, egyúttal 2016 óta a legmagasabb értéket jelentik - közölte az EU határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex hétfőn. A varsói központú uniós ügynökség jelentése szerint a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonal volt a legforgalmasabb 2023-ban. Ezen a migrációs útvonalon a nemzeti hatóságoknak 152.211 alkalommal kellett intézkedniük az év első 11 hónapjában, ami 16 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Novemberben 7862-en próbálkoztak itt az illegális határátlépéssel, októberben 9585-en. A Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult, főként Görögországot és Ciprust érintő migrációs útvonalon az év első 11 hónapjában 52.570 illegális határátlépést észleltek, ami 48 százalékkal magasabb a tavalyi számoknál. Ezen a szakaszon novemberben 4090 alkalommal kellett intézkedniük az illetékes hatóságoknak, míg októberben 7061-szer. Az év első tizenegy hónapjában a nyugat-balkáni országokon keresztülhaladó migrációs útvonalon 98.651 illegális határátlépési kísérletet vettek nyilvántartásba. Az adat az előző év azonos időszakához képest 28 százalékos csökkenést mutat. Ezen az útvonalon novemberben 1881-en próbáltak bejutni az unió területére, amíg októberben 17.656- an A Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult, főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon 13.507-en lépték át jogszerűtlenül az unió külső határait idén, ez 2 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Novemberben itt 1306-an, októberben 1821-en próbálkoztak. Kimagasló volt a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken észlelt illegális migrációs beáramlás is. Itt az illetékes hatóság idén ez idáig 32.422 illegális határsértést észlelt, ami több mint kétszerese (116 százalék) a tavalyinak. Ugyanitt novemberben 4692 illegális migránsról érkezett jelentés, míg októberben 13.006-ról- írták A január és november közötti időszakban az Egyesült Királysággal közös tengerszakaszon 58.317-en próbálkoztak az átkeléssel, ami 14 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakának számaitól. November folyamán itt 3585-en vágtak neki a tengeri átkelésnek, októberben 8220-an. Az Európai Unió keleti, Fehéroroszországgal közös határán januártól novemberig - a tavalyi azonos hónapokban feljegyzett adatokhoz képest - 10 százalékos csökkenést regisztráltak. Itt 5352- en lépték át illegálisan az EU keleti határait idén. Novemberben 197-en próbálkoztak ezzel, amíg októberben 448- an. Idén minden illegális migrációs útvonalon a szíriaiak, a guineaiak és az afganisztániak voltak a legtöbben, akik az Európai Unió területére próbáltak jutni - tette hozzá legfrissebb jelentésében az uniós határ- és partvédelmi ügynökség. (MTI) A Munkáspárt választási győzelmét valószínűsítik Nagy-Britanniában A vasárnap ismertetett legfrissebb felmérés szerint rekordra emelkedett a kormányzó brit Konzervatív Párt tagságán belül azoknak az aránya, akik a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyértelmű győzelmét valószínűsítik a jövőre esedékes nagy-britanniai parlamenti választásokon. A Conservative Home online politikai fórum 819 párttag részvételével elvégzett reprezentatív vizsgálata szerint a tagság 62,42 százaléka tartja a következő választások legvalószínűbb kimenetelének azt, hogy a Munkáspárt többséget szerez a londoni alsóházban. A válaszadók alig 5,74 százaléka számít arra, hogy a választások után is a Konzervatív Párt frakciója lesz többségben, és mindössze 1,95 százalék valószínűsíti, hogy a 2010 óta kormányzó konzervatívok vezetésével koalíciós kormány alakulhat meg jövőre. Kisebbségi konzervatív kormány megalakulását a felmérés résztvevőinek 7,08 százaléka tartja lehetségesnek. A Conservative Home hangsúlyozta: most emelkedett először 60 százalék fölé a Konzervatív Párt tagságán belül azoknak az aránya, akik egyértelmű munkáspárti győzelmet jósolnak a következő parlamenti választásokra. A Konzervatív Párt támogatottsága az országos választói felmérések szerint is elmarad a Munkáspártétól: a YouGov brit közvélemény-kutató csoport friss felmérése alapján a konzervatívokra 22 százalék, a Munkáspártra 45 százalék szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában. A 2019-ben megtartott legutóbbi országos parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt. Johnson azonban tavaly júliusban lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és ez is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága. (MTI), Ország - világ Tiltakoznak az egészségügyiek A kormány, a munkaügyi, az egészségügyi és a pénzügyminisztérium székhelye előtt tervez sztrájkőrséget állni december 20-án az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség. Az érdekképviseleti szervezet tagjai elégedetlenek a kormány által 2024-re bejelentett 5 százalékos közalkalmazotti béremeléssel, amely hétfői közleményük szerint „messze elmarad az egészségügyi dolgozók várakozásaitól”. Mivel az 5 százalékos pluszt az alapbérből számolják ki, a pótlékokat is magában foglaló fizetéshez képest esetenként valójában mindössze 2,5 százalékos lesz az emelés, ami „még csak meg sem közelíti a vásárlóerő gyengülésének mértékét” - rótták fel. (Agerpres: Októberben is negatív volt a természetes szaporulat Idén októberben több mint 13.600 gyermek született Romániában, 457-tel kevesebb, mint szeptemberben, de 612-vel több, mint tavaly októberben; a lakosság száma 7294 fővel csökkent, a halálozások száma az 1,5-szerese volt az élveszületésekének - derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. A legfőbb halálokok a következők voltak októberben: érrendszeri betegségek (11.320 haláleset, az összes halálozás 54,1 százaléka); daganatos betegségek (4033, 19,3 százalék); légzőszervi betegségek (1782, 8,5 százalék). (Agerpres) Hétfőtől tüntetnek a rendőrök Az első tiltakozó akció hétfőn 13 órától volt a pénzügyminisztérium épülete előtt. A rendőrök elégedetlenségét a jövő évi fiskális intézkedéseket tartalmazó sürgősségi rendelet tervezete váltotta ki, amely szerint „mindössze 5 százalékos béremelésben részesülnek a közszférában dolgozók, beleértve a belügyminisztérium alárendeltségében működő intézmények alkalmazottait is”. Szerintük a kormány ezzel „csúfot űz” a rendőrökből, a pályakezdők fizetése ugyanis „alig 30-40 lejjel haladja majd meg a minimálbért”. (Agerpres) Csütörtökön vitatják meg a 2024- es állami költségvetés tervezetét Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn pártja, a Szociáldemokrata Párt vezetőségének bemutatta a jövő évi büdzsé tervezetét. Kijelentette, a tervezetet csütörtöki ülésén elfogadhatja a kormány, és így jövő héten - tehát még karácsony előtt - a parlament is megvitathatja, és szavazhat róla. Ha esetleg megtámadják az alkotmánybíróságon, a testület karácsony és szilveszter között döntést hozhat - mondta Ciolacu. Ai PSD elnöke kifejtette: az a legfontosabb, hogy jövőre nem csupán a tanári fizetéseket emelik, de jelentős mértékben befektetnek az iskolaelhagyás jelenségének visszaszorításába és az oktatási rendszer infrastruktúrájának fejlesztésébe is. (Agerpres) „Csalásellenes” csalók (Folytatás az 1. oldalról) illetékeseinél, hogy állítsák ki az érettségi bizonyítvány másodpéldányát, annak dacára, hogy az illető soha nem tette le ezt a vizsgát. A vádirat szerint november 29-én pénzt adott egy középiskola titkárának, aki kiállította a hamis bizonyítványt. Vagyis tényleg kecské(k)re bízta az adóhatóság a káposztát! Nem elszigetelt esetekről van szó. Csak néhány példa. 2023 februárjában a DNA bűnvádi eljárást indított a belügyminisztérium keretében működő Országos Korrupcióellenes Igazgatóság egyik rendőr-főfelügyelője ellen befolyással való visszaélés és üzérkedés vádjával. Az illető 2021 tavaszán, illetve 2021 májusa és 2022 júniusa között csúszópénzt kért és kapott egy személytől, hogy hozzásegítse őt és feleségét a Dâmbovița Megyei Mentőszolgálatnál, illetve a Târgoviștei Sürgősségi Kórháznál egy-egy asszisztensi álláshoz. A közbenjárásért 10-10 ezer eurót kért, amiből - több részletben - 10 ezret meg is kapott. Egy évvel korábban tetten érték a belügyminisztérium egyik tisztjét, amint csúszópénzt vett át egy személytől, akivel elhitette, hogy közbenjár az érdekében magas rangú rendőrtiszteknél. Idén áprilisban pedig befolyással való üzérkedés miatt vette őrizetbe a DNA a vámhivatal vezetőjét, aki egy közvetítőn keresztül egymillió lejt kért egy üzletembertől, hogy kijárja a szaktárca illetékeseinél egy közel 5,7 millió lejes adótartozás eltörlését, amelyet a Környezetvédelmi Alapba kellett befizetnie az üzletember cégének. Eközben üres az államkassza, az adóhatóság évről évre alulteljesít a költségvetésbe behozandó pénzek tekintetében. A cinizmus teteje, hogy a „ csalásellenesek ” elsinkófálják, amit őrizniük kellene. Még akkor is, ha Európa egyik legkorruptabb országáról van szó.