Neveléstörténet, 2005 (2. évfolyam, 1-4. szám)
2005 / 3-4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Horváth József: Csokonai, a csurgói ideiglenes professzor
Csokonai, a csurgói ideiglenes professzor és az iskolaalapító Festetics Györgyöt. Peripatetikus tanítási módszere nem keltett feltűnést: „Hivatalomból annyi időcskét szakíttatván, hogy itt való iskola mostani állapottyát megtekintsem, nagy örömmel tapasztaltam, hogy interimaliter substitutus (ideiglenesen megbízott) Csokonyai Úr a Tanulóknak helyes contentumokra (ösztönzésükre), és nem kevés épülettel jár kötelességében. A methodus docendi, modus agendi (oktatási módszer, eljárásmód), melyet mind publice mind sétálási közben Tanítványaival elkövetni szokott, igen magához édesítette őket s minden reménységet nyújt Császári Úr eljöveteléig maga felől."11 Szentgyörgyi esperes is belátta tévedését, megváltoztatta véleményét, és örült a választásnak: ,Méltóságos Gróff, Nagyságos Uram! Örömmel tanitotja Csokonai Mihály úr interimaliter a csurgói ifjakat, azok is nagy kedvvel tanulnak.”12 13 A nevezetes vizsgára mindössze hat hétig készülhetett. Közben még betegeskedett is. „Én most is rosszul vagyok és a szobámba teszem a leckéket másfél hét óta. Talán, talán csak meggyógyulok exámenre! Talán! A Tekintetes Fiskális Úrnak kész köteles szolgája Csokonay Mihály m. k. Csurgó, 1799. Június.'14 A színjátszást az anyanyelvi nevelés szolgálatába állította. Az erre az alkalomra írt Cultura avagy Pofók című színművében kristálytisztán fogalmaz a színjátszás nyelvművelő küldetéséről: „Éppen Bajomban létemben hallom, hogy az examen alkalmatosságával Csurgón is játszottak comediát és ha annak egyéb haszna nem volna is, legalább a növendékeket rászoktatja a közönséges helyen való eleven beszédre, amellytől pedig sok függ." A magyar nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítása, 1844 előtt a Helytartótanács kifogásolta, hogy Csurgón a grammatikától feljebb nem tanítják a magyar nyelvet, az érdemjegyek felterjesztésénél csak azt tüntették fel, mintegy indoklásként, hogy „mind született magyarok”. A csurgói gimnáziumban még a reformkor közepén is latin nyelven folyt az oktatás. A latin nyelv visszaszorulása csak lassan történt meg. A belső-somogyi református egyházmegye egyik 1834-es közgyűléséről készült jegyzőkönyv szerint a közeli alsósegesdiek azért akarták a rektorukat elmozdítani, mert nem deákul tanított az iskolában. A közgyűlés arról is rendelkezett, hogy a következő vizsgára a tanítók adják le Csurgóra a tantervüket. E darab rendezői utasítása szerint is profeszszornak tekintették: „Ver Petronella német nótát, a firhang alatt profeszszor Csokonay úr." (Második felvonás, hatodik jelenés.) A színjátékkal nem 12 Horváth József (1992): A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola. Tankönyvkiadó, Budapest, 29. p. 13 Uo. 14 Cs. M. minden munkája, 843. p.