Neveléstörténet, 2005 (2. évfolyam, 1-4. szám)

2005 / 3-4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Horváth József: Csokonai, a csurgói ideiglenes professzor

Csokonai, a csurgói ideiglenes professzor és az iskolaalapító Festetics Györgyöt. Peripatetikus tanítási módszere nem keltett feltűnést: „Hivatalomból annyi időcskét szakíttatván, hogy itt va­ló iskola mostani állapottyát megtekintsem, nagy örömmel tapasztal­tam, hogy interimaliter substitutus (ideiglenesen megbízott) Csokonyai Úr a Tanulóknak helyes contentumokra (ösztönzésükre), és nem ke­vés épülettel jár kötelességében. A methodus docendi, modus agendi (ok­tatási módszer, eljárásmód), melyet mind publice mind sétálási közben Tanítványaival elkövetni szokott, igen magához édesítette őket s minden reménységet nyújt Császári Úr eljöveteléig maga felől."11 Szentgyörgyi esperes is belátta tévedését, megváltoztatta véleményét, és örült a választásnak: ,Méltóságos Gróff, Nagyságos Uram! Örömmel tanito­­tja Csokonai Mihály úr interimaliter a csurgói ifjakat, azok is nagy kedv­vel tanulnak.”12 13 A nevezetes vizsgára mindössze hat hétig készülhetett. Közben még be­tegeskedett is. „Én most is rosszul vagyok és a szobámba teszem a lecké­ket másfél hét ó­ta. Talán, talán csak meggyógyulok exámenre! Talán! A Tekintetes Fiskális Úrnak kész köteles szolgája Csokonay Mihály m. k. Csurgó, 1799. Június.'14 A színjátszást az anyanyelvi nevelés szolgálatába állította. Az erre az alka­lomra írt Cultura avagy Pofók című színművében kristálytisztán fogalmaz a színjátszás nyelvművelő küldetéséről: „Éppen Bajomban létemben hallom, hogy az examen alkalmatosságával Csurgón is játszottak comediát és ha annak egyéb haszna nem volna is, legalább a növendékeket rászoktatja a közönséges helyen való eleven beszédre, amellytől pedig sok függ." A ma­gyar nyelv hivatalos államnyelvvé nyilvánítása, 1844 előtt a Helytartótanács kifogásolta, hogy Csurgón a grammatikától feljebb nem tanítják a magyar nyelvet, az érdemjegyek felterjesztésénél csak azt tüntették fel, mintegy in­doklásként, hogy „mind született magyarok”. A csurgói gimnáziumban még a reformkor közepén is latin nyelven folyt az oktatás. A latin nyelv visszaszo­rulása csak lassan történt meg. A belső-somogyi református egyházmegye egyik 1834-es közgyűléséről készült jegyzőkönyv szerint a közeli alsósegesdi­­ek azért akarták a rektorukat elmozdítani, mert nem deákul tanított az isko­lában. A közgyűlés arról is rendelkezett, hogy a következő vizsgára a tanítók adják le Csurgóra a tantervüket. E darab rendezői utasítása szerint is profesz­­szornak tekintették: „Ver Petronella német nótát, a firhang alatt profesz­­szor Csokonay úr." (Második felvonás, hatodik jelenés.) A színjátékkal nem 12 Horváth József (1992): A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközép­­iskola. Tankönyvkiadó, Budapest, 29. p. 13 Uo. 14 Cs.­­ M. minden munkája, 843. p.

Next