Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Pethő Villő: A reformpedagógiai mozgalom: a legfontosabb nemzetközi és magyar reformtörekvések
A REFORMPEDAGÓGIAI MOZGALOM: A LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR REFORMTÖREKVÉSEK PETHŐ VILLŐ Reform pedagogy movement. The most important international and Hungarian reforms. - The paper attempts to analyse reform pedagogy, which is one of the most colourful and complex one among life reform movements. The development of these pursuits are divided into three stages: the first from the last decade to World War I., the second from World War I to the thirties, and the third stage ever since up to recent days. Not only the new perception of children as emerged at the turn of the 19"’ and 20"’ century, buat also children psychology, children study movements, and achievements of experimental pedagogy with focus on mental and physical functioning of children supported reform pedagogy. Religion and art pedagogy played an important role in that movement, the effects of which the author provides a thorough impact analysis. Az életreform-mozgalmak egyik legszínesebb és leginkább összetett irányzata a reformpedagógia, amely Németh András megfogalmazásában a „társadalmi elidegenedés ellenkultúrájának része”. (Németh, 2004; id. Pálvölgyi, 2005. 39 o.). A 20. századi reformpedagógiák kialakulására hatott többek között a társadalmi elidegenedés érzése, az erőszak és a háborúk, amelyek ellenhatásaként (ellenkultúrájaként) egy teljesebb, értékekben gazdagabb emberi élet elérését célul kitűző szociális szerveződések és mozgalmak jelentek meg. Természet- és környezetvédelmi irányzatok, öltözködési reformok, életmód- és testkultúra-mozgalmak indultak, elterjedőben volt a vegetarianizmus és a természetgyógyászat, különböző, az intézményes vallások gyakorlatától eltérő szakrális törekvések. A reformelképzelések bejutottak az iskolák falai közé is. Az életreform-mozgalmak a világot akarták szebbé és emberibbé tenni, a reformpedagógiák pedig az iskola, az oktatás világát. A pedagógiai gondolkodás és a nevelési gyakorlat gyermekközpontú megújítására törekvő koncepciókat magába foglaló reformpedagógia irányzata szembehelyezkedett a herbarti hagyományokkal, és újat hozott: új nevelési célrendszert, új nevelési eszközöket és új pszichológiai irányzatok eredményeit kapcsolta össze. (Németh - Pukánszky, 1999- 245. o.; Nébik, 2001. 66. o.) Skiera meglátása szerint az életreform-mozgalmak a „gyógyulás” útját keresték. A „gyógyító terápiák” közös vonása a valódi közösség, egy jobb világ felé való vágyakozás. Az életreform „a Harmadik Út”, amely egy olyan társadalom megteremtését tűzte ki célul, amelyben mindenki a másik ember barátjává, testvérévé lesz. Ezen belül a reformpedagógia pedig egyesíti magában a modern ember megváltó NEVELÉSTÖRTÉNET .