Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kereszty Orsolya: A polgári leányiskolák szerepe a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon
NEVELÉSTÖRTÉNET A POLGÁRI LEÁNYISKOLÁK SZEREPE A MAGYAR NEMZETÉPÍTÉSBEN... A kormányzat a két nem eltérő továbbtanulási szokásaira utalva indokolta meg azt, hogy miért van jelentős eltérés a polgári fiú- és leányiskola között, és miért szükséges az, hogy a polgári leányiskolák az „általános” műveltség biztosításával a családi szférában betöltendő feladatokra készítsenek elő. A polgári leányiskolának a valódi élet kihívásainak megfelelő gyakorlati irányultságát és a munkára való felkészítését hiányolták a polgári leányiskola akkori szerkezeti és tartalmi megvalósulásainak legfőbb kritikusai. Az érvelés perspektívája és eszköze tehát csakis az éppen érvelő pozíciójától és érdekeitől függött. A kormányzat a továbbtanulás szerint szervezte a tartalmat, míg a kritikusok a tartalom függvényének gondolták a továbbtanulás alakulását. A polgári leányiskolák cél- és feladatrendszerében ennek megfelelően az állt, hogy feladatuk a „gyakorlati” életre felkészíteni a lányokat. Azonban ez kizárólag a nőknek „természetes” szerepeik szerinti oktatást jelentett, és a családi szférában betöltendő feladatokra készített fel. A mindenkori kormány az évek során folyamatosan azt hangoztatta, hogy a polgári leányiskolák betöltik azt a szükséges szerepet, amelyet a lányok oktatásában nekik kijelöltek. Ellentétben azonban például a felsőbb leányiskolákkal és a polgári fiúiskolákkal, a polgári leányiskola volt az egyetlen iskolatípus, amellyel kapcsolatban a kormány visszautasított mindenféle változtatást. Ezzel a gyakorlattal ellentétesen a felsőbb leányiskolák szerkezetét és tartalmát a kormány rendeleti szinten többször módosította és saját érdekei szerint formálta, középoktatási, vagy népoktatási besorolását a magyar nemzetépítés iránya szerint változtatta: „Igen kitűnő tantervet lehet ennek a polgári iskolának adni, amely a modern élet igényeit kielégíti, az általános műveltséget megadja és szó szorosan modern polgári czélokra szolgáló iskola. Kijelentem azonban azt, hogy a polgári leányiskolák gyökeres reformját nem akarom. Én az 1878. tantervet kielégítőnek tartom; egészen más a felsőbb leányiskola, de a polgári iskola gyökeres változtatását nem akarom. ” Az évek során a kormányzat szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a polgári leányiskolákat „nem kell gyökeres reformnak alávetni”,12 mert „a négyosztályú polgári leányiskola az életben bevált”13. Tudható, hogy a polgári iskolák sokkal népszerűbbek, és éppen ezért jóval látogatottabbak voltak a lányok, mint a fiúk körében.14 Ezt tükrözte a polgári leányiskolák és fiúiskolák aránya is, amely a dualizmus első éveiben — gyors számbéli növekedésen túl —, meg is változott. Az 1899/1900-as tanévben 185 polgári leányiskola működött a 111 polgári fiúiskolával szemben. Az 1910/1911-es tanévben már 296 polgári leányiskolát és 175 fiúiskolát tartottak nyilván. Bár mind a fiú-, mind a leányiskolák száma nőtt a dualizmus évei alatt, a polgári leányiskola mondhat magának gyorsabb növekedést. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a közoktatás állapotáról szóló éves jelentéseiben már 1876-ban említette azt, hogy egyre több község kívánt polgári iskolát felállítani, azonban ez a törekvésük pénzügyi okok miatt nem valósult meg. 70