Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kereszty Orsolya: A polgári leányiskolák szerepe a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon

N­EVE­LÉST­ÖRTÉ­NET A POLGÁRI LEÁNYISKOLÁK SZEREPE A MAGYAR NEMZETÉPÍTÉSBEN... A kormányzat a két nem eltérő továbbtanulási szokásaira utalva indokolta meg azt, hogy miért van jelentős eltérés a polgári fiú- és leányiskola között, és miért szükséges az, hogy a polgári leányiskolák az „általános” műveltség biztosításával a családi szférában betöltendő feladatokra készítsenek elő. A polgári leányiskolának a valódi élet kihívásainak megfelelő gyakorlati irányultságát és a munkára való felké­szítését hiányolták a polgári leányiskola akkori szerkezeti és tartalmi megvalósulá­sainak legfőbb kritikusai. Az érvelés perspektívája és eszköze tehát csakis az éppen érvelő pozíciójától és érdekeitől függött. A kormányzat a továbbtanulás szerint szer­vezte a tartalmat, míg a kritikusok a tartalom függvényének gondolták a továbbta­nulás alakulását. A polgári leányiskolák cél- és feladatrendszerében ennek megfe­lelően az állt, hogy feladatuk a „gyakorlati” életre felkészíteni a lányokat. Azonban ez kizárólag a nőknek „természetes” szerepeik szerinti oktatást jelentett, és a csalá­di szférában betöltendő feladatokra készített fel. A mindenkori kormány az évek so­rán folyamatosan azt hangoztatta, hogy a polgári leányiskolák betöltik azt a szüksé­ges szerepet, amelyet a lányok oktatásában nekik kijelöltek. Ellentétben azonban például a felsőbb leányiskolákkal és a polgári fiúiskolákkal, a polgári leányiskola volt az egyetlen iskolatípus, amellyel kapcsolatban a kormány visszautasított mindenféle változtatást. Ezzel a gyakorlattal ellentétesen a felsőbb le­ányiskolák szerkezetét és tartalmát a kormány rendeleti szinten többször módosí­totta és saját érdekei szerint formálta, középoktatási, vagy népoktatási besorolását a magyar nemzetépítés iránya szerint változtatta: „Igen kitűnő tantervet lehet ennek a polgári iskolának adni, a­mely a modern élet igényeit ki­elégíti, az általános műveltséget megadja és szó szorosan modern polgári czélokra szolgáló isko­la. Kijelentem azonban azt, hogy a polgári leányiskolák gyökeres reformját nem akarom. Én az 1878. tantervet kielégítőnek tartom; egészen más a felsőbb leányiskola, de a polgári iskola gyö­keres változtatását nem akarom. ”­ Az évek során a kormányzat szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy a polgári leányis­kolákat „nem kell gyökeres reformnak alávetni”,12 mert „a négyosztályú polgári le­ányiskola az életben bevált”13. Tudható, hogy a polgári iskolák sokkal népszerűb­bek, és éppen ezért jóval látogatottabbak voltak a lányok, mint a fiúk körében.14 Ezt tükrözte a polgári leányiskolák és fiúiskolák aránya is, amely a dualizmus el­ső éveiben — gyors számbéli növekedésen túl —, meg is változott. Az 1899/1900-as tanévben 185 polgári leányiskola működött a 111 polgári fiúiskolával szemben. Az 1910/1911-es tanévben már 296 polgári leányiskolát és 175 fiúiskolát tartottak nyil­ván. Bár mind a fiú-, mind a leányiskolák száma nőtt a dualizmus évei alatt, a pol­gári leányiskola mondhat magának gyorsabb növekedést. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a közoktatás állapotáról szóló éves jelentéseiben már 1876-ban említette azt, hogy egyre több község kívánt polgári iskolát felállítani, azonban ez a törekvésük pénzügyi okok miatt nem valósult meg. 70

Next