Neveléstörténet, 2009 (6. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kereszty Orsolya: A polgári leányiskolák szerepe a magyar nemzetépítésben a dualizmus kori Magyarországon
______ ______ L NEVELÉSTÖRTÉNET A POLGÁRI LEÁNYISKOLÁK SZEREPE A MAGYAR NEMZETÉPÍTÉSBEN... volt művelt családanyákat képezni. A felsőbb leányiskolákat érintő 1901-es rendeleti szabályozás kapcsán felmerült, hogy a felsőbb leányiskolák és a polgári leányiskolák közötti legfőbb különbség: a felsőbb leányiskola a vagyonosabb középosztály intézményeként a nagyvilágra, a polgári leányiskola pedig az életre nevel.27 Ahogy arra már Kelemen utalt, az oktatás társadalmi osztály által meghatározott léte nyilvánvaló a diskurzusok alapján.28 E szerint a felsőbb leányiskolák a vagyonosabb középosztály, a polgári leányiskolák pedig az ennél „szegényebb” középosztály leánygyermekeinek számára álltak nyitva, de esetenként már megjelent a tehetséggondozás gondolata is: „Minden intelligencia hijján nem fog felkerülni a polgári iskolákba sem boldog-boldogtalan. Helye ott tulajdonképpen úgyis csak a középosztályhoz tartozó, tehát születésüknél fogva már bizonyos mértékű intelligenciával bíró gyermekeknek van. E mellett persze nyitva kell hagynunk az utat ide még azoknak az akár egészen földhöz ragadt, szegény, koldus gyermekeknek is, akiket szorgalmuk és az elemi iskola négy osztályán át tanúsított tehetségük tesz érdemessé a továbbképzésre. ”29 A komáromi polgári leányiskola igazgatója, Geőcze Sarolta meglátása szerint szükséges volt a különbségtétel a polgári leányiskolák tekintetében a vidéki és a városi intézmények között. Míg ugyanis a nagyvárosi iskolákat az iparos és kereskedő osztály gyermekei látogatták, addig a kisvárosi és vidéki iskolák nem egy népréteg, hanem az egész társadalom számára nyújtottak művelődési lehetőséget.30 Mindebből Geőcze szerint az következett, hogy a „gyakorlatias irány” a nagyvárosi iskolákban lehetséges, vidéken és a kisvárosiakban azonban nem megoldható, mert: „Itt a növendékeknek csak egy töredéke lesz a saját keze munkájára utalva; a túlnyomó rész egykor családja körében fog élni s arra van hivatva, hogy a saját kis társadalmi körének irányozója, vezetője is legyen; itt tehát a polgári leányiskola feladata, e növendékekre nézve ugyanaz, ami a felsőbb leányiskoláé. Ez a körülmény az iskola feladatát lényegesen módosítja. Mert ezekre a növendékekre nézve nem a kézi ügyesség a fontos, sem az üzleti életben értékesíthető praktikus ismeretek minél nagyobb összege, hanem sokkal inkább a finomabb érzés, a gyöngédség, a tapintat, az okosság, a kötelességérzet, a jó ízlés, szóval azok a tulajdonságok, melyek a nőt családja okos vezetésére és boldogítására teszik képessé. ”is A 19. és 20. század fordulójára egyre inkább előtérbe került az egységes leányoktatás rendszere éppen annak kapcsán, hogy egyre több középosztálybeli nő akart és kényszerült munkát vállalni és eltartani önmagát.32 A dualizmus kezdete óta változatos kritika érte a polgári leányiskolákat. A századfordulóra pedig egyre világosabb lett, hogy sem a felsőbb leányiskolák, sem a polgári leányiskolák nem elégítették ki a középosztály lányainak igényeit. Ekkor már egyre több nő kényszerült arra akár családban, akár egyedül, hogy fizetett munkát vállaljon, és ezzel párhuzamosan az KERESZT ORSOLYA 73