Neveléstörténet, 2011 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Női kereskedelmi iskolák a dualizmus kori Magyarországon

NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK A DUALIZMUS KORI MAGYARORSZÁGON fák műveletlen rétegétől eltekintve nagyon csekély számban. Mivel a kereskede­lem ma már nem gyakorlat csupán, hanem egész sereg elméleti ismeret elsajá­títását feltételezi, a kereskedelemi iskoláknak is meg kell nyitni ajtaikat a nők előtt.” (György, 1888. 497. o.) A leányok számára elérhető kereskedelmi képzést a kereskedelmi tanfolya­mok jelentették. Hivatalos fórumon elsőként az 1879 júliusában tartott Iparos Kongresszuson fogalmazódott meg - György Aladár indítványára - a női szakokta­tás megszervezésének tovább már nem halogatható szükségessége. Ugyanis a ko­rábbi években a lányoknak csak magántanfolyamok keretében volt lehetőségük a kereskedelmi ismeretek alapjainak elsajátítására. Az 1879-es Iparos Kongresszus ki­mondta, hogy a férfiak ipari és kereskedelmi oktatását ki kell egészíteni női szak­oktatással. Az első önálló kereskedelmi tanfolyam 1888 őszén a főváros V. kerüle­ti polgári leányiskolájában indult Gyulay Béla iskolaigazgató kezdeményezésére. A tanfolyam célja: „a nők keresetképességének emelése s a polgári leányiskolák­nak gyakorlati kibővítése” (Gyulai, 1900. 3. o.). A női kereskedelmi tanfolyamok működését gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 1891. március 15- én kiadott 59 258. számú rendeletében szabályozta (Schack, 1896. 116. o.). A ke­reskedelmi tanfolyamok célját a következőképpen fogalmazta meg a szabályzat: „A kereskedelmi szakismerettel bíró nők már jelenleg is keresett munkaerők ha­zánkban. Szerényebb igényeik, megbízhatóságuk, a vevőközönséggel szemben tapasztalt előzékeny modoruk helyet biztosítanak részükre mindenütt, ahol az üzleti költségek szerényebb mértéke, az ellenőrzés korlátolt volta, a drágább se­gédszemélyzet alkalmazását kizárja, kiválóan pedig azon üzletekben, melyek­ben főleg nők fordulnak meg, mint vevők. Ezenkívül jó szolgálatot fognak ten­ni a szóban levő tanfolyamok oly nőknek is, akik mint családtagok helyzetüknél fogva részt vehetnek valamely üzleti tevékenységben s valamikor talán maguk is reá utaltatnak arra, hogy üzletet vezessenek.”­ A rendelet értelmében női kereske­delmi tanfolyamokat polgári vagy felső leányiskolával kapcsolatosan, azaz ezek he­lyiségeiben szervezhettek úgy, hogy a növendékek az adott iskola tanszereit hasz­nálhassák. Az eleinte nyolc-, később tízhónapos majd 1911-től egyéves tanfolyamok iránti érdeklődést jól jelzi, hogy már az 1891/92-es tanévben is az ország 16 város­ában indult ilyen jellegű kereskedelmi képzés fiatal lányok számára a helyi leányis­kolákban.­ Ebben a tanévben összesen 400 leány iratkozott be az ország valamely is­kolájának kereskedelmi tanfolyamára és ebből 363 el is végezte azt (Schack, 1896. 126. o.). Az 1891/92-es statisztikai adatok szerint a végzett növendékek 47%-a tu­dott elhelyezkedni többségében kereskedelmi üzletekben vagy a postánál. A végzet­tek közül 170 leány „idegen”, míg 53 a szülei vagy férje üzletében dolgozott. A kevés munkalehetőség ellenére a diákok száma (egy tanévet kivéve) évről évre folyamato­san nőtt: az 1892/93-as tanévben 15 iskolába 405-en, 1893/94-ben 8 iskolába 262- en, 1894/95-ben 13 iskolába 450-en, 1895/96-ban 16 iskolába 592-en, 1898/99-ben 17 iskolába 940-en iratkoztak be (Felkai, 1994. 118. o.). Azonban a 20. század első NAGY ADRIENN

Next