Neveléstörténet, 2011 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 3-4. szám - MEGEMLÉKEZÉSEK - Hornyák Mária - Szakács Mihályné - Tölgyesi József: Brunszvik Teréz-emléknap Szarvason

132 BRUNSZVIK TERÉZ-EMLÉKNAP SZARVASON Az első hazai (és közép-európai) óvoda alapítója (1775-1861) halála 150. évfordu­lója alkalmából november 30-án megemlékezést tartott a Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány és a szarvasi Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar. A rendezvény szervezője Lipcsei Imre, a kar dékánja, és Hornyák Mária volt, aki évtizedek óta kutatja és publikálja az óvodaalapító életével, munkás­ságával és a Brunszvik Terézhez közelálló kortársaival kapcsolatos történéseket. A megemlékező nap programját a kar Gyakorlóóvoda és Gyakorló Általános Iskola óvodásainak műsora vezette be, majd Lipcsei Imre dékán köszöntötte a nagyszámú résztvevőt, s szólt az intézmény Brunszvik Terézzel kapcsolatos hagyományairól, a helyi óvodapedagógus-képzés múltjáról és jelenéről. Három előadás idézte fel Brunszvik Teréz életútját, munkásságát, majd elhang­zott (Papp Diána énekével és Bartáné Góhér Edit zongorakíséretével) Beethoven A reményhez című műve. Lipcsei Imre zárszavának elhangzása után (amelyben méltatta a Brunszvik­­hagyományokat, ennek megőrzése szükségességét és elismeréssel szólt az emlékna­pon közreműködőkről), megnyitotta a Brunszvik Teréz-kiállítást, amelyet a marton­­vásári Óvodamúzeum anyagából és helyi relikviákból, hallgatói munkákból állított össze Bobné Chlebik Márta és Kovács Krisztina. Közben Szabó István és Varga Petra óvodapedagógus-hallgatók részleteket adtak elő Brunszvik Teréz emlékirataiból. (A Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány lapja, az Őrláng, Brunszvik Teréz halálának 150. évfordulójára különszámot jelentetett meg.) A három előadás rövidített szövege az alábbiakban olvasható: HORNYÁK MÁRIA : BRUNSZVIK TERÉZ ÉS AZ EURÓPAI ÓVODÁK HŐSKORA Négy év híján két évszázada annak, hogy Skócia egy Glasgow-hoz közeli fa­lujában (New Lanark) a filantróp gyáros (utóbb: harcos utópista kommunista) Robert Owen (1771-1858), vallván, hogy az ember „a körülmények terméke”, a munkásai életkörülményeinek megjavításán túl sajátos intézményt nyitott: „Jellem-átalakítási Intézet”-et, amely nem volt egyéb, mint a gyermek- és felnőtt­­nevelő intézetek egymásra épülő rendszere a bölcsődétől a felnőttek részére szer­vezett esti konzultációkig. Vállalkozásából maradandónak csak a mai óvoda elődjé­nek tekintett infant school (kisgyermekiskola) bizonyult, amely önálló életre kelve először Londonban vert gyökeret, majd onnan indult világhódító útra.. Mintául az 1820-ban alapított második londoni intézet (Spitalfields) szolgált, az élén Samuel Wilderspinnel (1791-1866), az óvodai mozgalom hőskorának egyik főszereplőjével. A infant school térhódítása három úton-módon történt:

Next