Neveléstörténet, 2011 (8. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Adrienn: Női kereskedelmi iskolák a dualizmus kori Magyarországon

NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLÁK A DUALIZMUS KORI MAGYARORSZÁGON NAGYADRIENN Secondary schools of trade for women in Hungary under dualism — The author studied the education of women in secondary trade schools from the 19th century. In Hungary there was a growing needfor involving girls in the division of labour through education. Girls were primarily educated to do light physical (and only some intellectual) activities and let women be employed in various jobs. The needfor women labour increased extremely especially during the First World War. The author also introduces coursebooks used and legal and schooling aspects of women education. A tanulmány célja, hogy bemutassa - a neveléstörténészek által kevéssé vizsgált -19-20. század fordulóján kapuikat megnyitó önálló női felső kereskedelmi iskolák sorsának alakulását a dualizmus kori Magyarországon. A kutatás egyrészt arra ke­reste a választ, hogy a női felső kereskedelmi iskolák milyen jelentőségűek voltak a lányok számára magasabb fokú tanulmányokat lehetővé tevő korabeli középfokú is­kolai piacon, másrészt arra, hogy a társadalom mely rétegei küldték leányaikat ke­reskedelmi iskolába, végül pedig azt vizsgáltam, hogy ezt az iskolatípust sikeresen elvégzett tanulók milyen eséllyel léphettek ki a dualizmus kori munkaerő-piacra. NŐI KERESKEDELMI SZAKKÉPZÉS HAZÁNKBAN A 19- SZÁZAD VÉGÉN A 19. század közepén átalakuló magyar társadalomban a fiatal lányoknak igen csekély lehetőségük volt arra, hogy olyan szakmát tanuljanak - figyelmen kívül hagyva a tanítónői, óvónői, nevelőnői képzést -, valamely szakiskolában, mellyel szükség esetén akár hosszabb távon is biztosíthatták megélhetésüket. György Aladár az 1880-as években a sajtóban és más egyéb fórumon is szót emelt a nők munkába állásának fontosságát hangsúlyozva, melyet ekképpen indokolt: „A nők száma ha­zánkban egy negyed millióval haladja meg a férfiakét, a felnőtt nők száma, kik­nek nem lehet családi körben élni 1,5 millió, megtanultuk tapasztalatból, hogy a családot alapító férfiak száma apad, s apadni is fog ezentúl még inkább oly mértékben, amint a régi patriarchális viszonyok utolsó vonásai fokonként átala­kulnak modern jellegűvé változó társadalmunkban. Nem fellengző ábrándok, a megélhetés komor gondja vezeti a magyar nőket új ösvényekre. A kereskedelem­nek számos ága között nagyon kevés van, ha ugyan van egy is, melyre a nő női jellegénél fogva abszolúte nem képes, s az is tény, hogy a családi köteléken kívül levő nőknek is élnie kell, ma midőn a tanítónői pálya már túltömötté lett. Egy pár szakcsoporton kívül, melyek között a divatárusnőké a legjelentékenyebb, a nők eddig csak, mint elárusítók szerepeltek a kereskedelmi életben s ott is a ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék