Neveléstörténet, 2012 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1-2. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Veress József: Emlékezés Ádám Zsigmondra (1906-1962), a hazai gyermekvárosok atyjára

133 7 313AE H 0 ■ 11 1 EMLÉKEZÉS ÁDÁM ZSIGMONDRA (1906-1962), A HAZAI GYERMEKVÁROSOK ATYJÁRA Kollégiumban pedagógia-filozófia szakos tanítóképző-intézeti tanári oklevelet sze­rez. Debrecenben, de csak 1947-ben lesz egyetemi doktor. Előtte Csurgón, utána Miskolcon tanít. Itt publikál először a Gyermekvédelem című folyóiratban. Gyakran jár fiatalkorúak perére, ez érleli meg tanulmányát a Problematikus gyerek címmel 1942-ben. Ez a műve a pedagógia és pszichológia felől tekintve szinte tökéletes. A világháború őt is tragédiákkal sújtja. Mint a budapesti Rökk Szilárd utcai ta­nítóképző tanárát (1937-1946). 1942-ben 19 hónapra munkaszolgálatra kötelezik Ukrajnában, ahol öccse meghal. Húga Auschwitzban válik a háború, s a soáh ártat­lan áldozatává. Ádám Zsigmond 1939-ben nősül meg, felesége Fodor Erzsébet álta­lános iskolai tanárnő, mindvégig hűséges, szerető munkatárs és egyetlen kislányuk édesanyja. Szomorú és elgondolkodtató momentuma életének az az időszaka is, amelyben a doktorátusra készül. Ennek körülményeit jól tükrözi Várkonyi flilderbrand Dezső professzornak a hozzá írott levele, amelyben arra kéri Ádám Zsigmondot, (zsidó származása miatt) halassza el doktori vizsgaszándékát egy biztonságosabb időszak­ra. Ekkor 1942-t írnak, és Ádám tanár úr már tíz éve készül doktorálni.. .„Tizenegy év pedagógiai stúdiumaiban tanulja a Mesterséget..így válik egyszerre Mesterré és Művésszé, nemzetvédő példaképpé Zsidó származású, és talán vallásos is, mert ilyen mély és erős filantrópia nehezen képzelhető el (a legalább rejtőzködő) hit, s vallásosság nélkül. Ember- és gyermek­szeretetére élete és munkássága a bizonyíték. Talán nem túlzás már most előlegez­ni, hogy ő egy személyben a negyvenes-ötvenes évek gyermekvédelmének szociális prófétája és apostola. Sajnos, a hatvanas évek elején már nem tudta tovább elviselni a hatalom rúgásait, és 1962-ben, minden valószínűség, s a vele foglalkozó irodalom szerint, saját maga vetett véget életének, amikor kinyitotta, horribile dictu, a gáz­csapat. Ez számomra hihetetlen, s az ő esetében még halálmódnak is duplán tragi­kus, morbid és fájdalmas. Mit tudhatunk erről a nagyszerű emberről, akinek „pedagógiai példája ma is hi­teles és időtálló?”2 A Pedagógiai Lexikon csak szűkszavú tömörséggel szól róla. Neve alatt ezt olvas­hatjuk:­­a mo.-i gyermekvárosok egyik szervezője... A II. világháború után a Pedagógus Szakszervezet megbízásából az elhagyott gyermekek ügyével kezdett foglalkozni, 1946-ban a Hajdúhadházon létesített otthonnal megteremtette az első mo.-i gyermekvárost, amelynek vezetője is volt. Az általa elindított és irá­nyított társadalmi akció teremtette meg a lehetőséget a fóti gyermekváros létesí­téséhez. 1958-ban a soponyai gyermekváros... megszervezésével és igazgatásá­ig­­ bízták meg. ”2 A háború befejezése után tervezetet és tanulmányt készít Milyen iskolát vár tő­lünk a föld népe? címmel a parasztgyerekek iskoláztatásáról. E tanulmányában a leglényegesebb eszmei szempontjai is olvashatók, szinte szó szerint, így összegezve a tartalmat, az elvárásokat. VERESS JÓZSEF

Next