Neveléstörténet, 2013 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - NÉMETH ILDIKÓ: TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN....

TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN A TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK TÖRTÉNETÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK ÉS A KUTATÁS NEHÉZSÉGEI A tiszti leányneveldék történetének kutatása izgalmas feladattá és nyomozómun­kává válik, mihelyt a kutató túllép az ismert két-három, az intézmények történetével foglalkozó forrásmunkán, és levéltári adatok felhasználásával további részletek tisz­tázására törekszik. Ma már az interneten is elérhetőek az intézetek korai történeté­re vonatkozó legfontosabb adatok. Alapvető forrásmunka a hernalsi intézet igazgató­nőjének, Adele Arbternek 1892-ben közzétett könyve a hernalsi és a soproni iskolák történetéről.1 Ugyancsak fontos adalékkal szolgál Karl Rosenberg millenniumra ki­adott fényképalbuma A k. u. k. tiszti leánynevelő intézetek története szóban és kép­ben címmel.­ Mivel Adele Arbter 1892-ig követte végig az intézetek történetét, az ezt követő időszakról kevés adatot találunk. A soproni iskola esetében nagy szerencsénk, hogy a jogutód M. Kir. Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézet tanárnője, Ganger Er­zsébet 1930-ban, a tanintézet megalakulásának 80. évfordulóján, újra összefoglal­ta iskolája történetét.­ Ha a szintén nyomtatott formában elérhető 1859-es hernalsi rendtartást­ is számba vesszük a szakirodalmi listán, a továbbiakban már csak a nőnevelés kérdésével általánosságban foglalkozó neveléstörténeti munkák egy-egy részfejezetére, bekezdésére hivatkozhatunk. A tiszti leánynevelő intézetek történetének hézagait pótlandó, már csak a levéltá­ri forrásfeltárás az egyetlen járható út. A probléma az, hogy nagyon kevés iratanya­ga maradt fenn mind a hernalsi, mind a soproni intézetnek. A bécsi Kriegsarchiv egy levéltári doboz terjedelemben őriz hernalsi, és két doboz terjedelemben soproni ira­tokat.­ A Hernals történetére vonatkozó legfontosabb adatok Adele Arbter könyvében már megjelentek, a soproni intézetről pedig abból az időszakból származnak az ira­tok, amikor az 1870-es évek közepén a K. u. K. Hadügyminisztérium átvette az isko­la fenntartását. A magyar Hadtörténeti Levéltárban csak az 1930-as, 1940-es évekből maradt fenn némi töredékes iratanyag — kevés ahhoz, hogy az intézet történetét a le­véltári anyag alapján rekonstruáljuk.6 Iskolai értesítőket is csak az 1930-as évekből őriz az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.7 Aprólékos és hosszadalmas kuta­tómunkát igényel az intézetekkel kapcsolatban lévő egyéb iratképzők iratanyagának felkutatása és áttekintése. Jó példa erre, hogy a soproni orsolyiták iratai közt sze­repel egy külön dosszié, amely az 1850-es évek elején általuk néhány évre befoga­dott tiszti leányneveldére vonatkozik.­ De hivatkozhatunk az Oedenburger Zeitung­ban 1891-ben közölt cikksorozatra is, amelyben a szerző áttekintést közöl a soproni intézet addigi történetéről.„ Hosszan sorolhatnánk még az apró mozaikokat — mind­ezzel csupán arra kívántunk utalni, hogy a tiszti leányneveldék történetének kutatá­sa korántsem lezárt feladat, e sorok szerzője csupán kutatásai jelenlegi állapotát sze­retné rögzíteni e tanulmányban. Osztrák oldalról további adatok feltárását reméljük a hernalsi intézet épületében az első világháborút követően működött leányiskola NÉMETH ILDIKÓ

Next