Neveléstörténet, 2013 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2013 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - NÉMETH ILDIKÓ: TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN....
_ ____________________________■ m m r m m (/) H 31 m m m TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN Magyarországon 1916-ban tették közzé az első miniszteri rendeletet a leányközépiskolákról. (A leányközépiskolák szervezetének törvényi szabályozására csak az 1926. évi XXIV. tc. keretében került sor.) Az 1916. évi 86100. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet — amely az állami, községi, társulati és magánintézeti leányiskolák szervezetét szabályozta, összesen három típust különített el a középfokú leánynevelő intézeteken belül. Továbbra is fennmaradt a felsőbb leányiskola, mely egy hetedik évfolyammal kiegészülve elsősorban a továbbtanulni nem szándékozó lányoknak nyújtott általános műveltséget, valamint háztartástani és gyermeknevelési ismereteket. A hetedik osztály elvégzése után a növendékek — nem kötelezően - záróvizsgát tettek, de ezzel még nem kellett befejezniük tanulmányaikat. Lehetőségük volt egy, a felsőbb leányiskolához kapcsolt nyolcadik, nevelőnőképző osztály elvégzésére, vagy különbözeti vizsgával átmehettek a tanítónőképzők negyedik évfolyamára, esetleg a kereskedelmi, vagy akár a színművészeti akadémián is továbbtanulhattak. A második iskolatípus a nyolcosztályos, érettségivel záruló leánygimnázium, amelynek alsó tagozata esetenként a felsőbb leányiskoláéval közösen működött, míg a felső négy osztály — a fiúgimnáziumokhoz hasonlóan —, az általános műveltség közvetítése mellett hangsúlyozottan a felsőfokú tanulmányokra készített elő. A harmadik típus a felső kereskedelmi leányiskola, mely a szélesebb középosztály leányai számára tette lehetővé az önálló keresetet biztosító szakma elsajátítását.18 A KEZDETEK: ST. PÖLTENTŐL HERNALSIG 1775 márciusában Hadik András gróf, tábornagy, a bécsi Udvari Haditanács frissen kinevezett elnöke tett javaslatot 11. József császárnak egy tiszti leánynevelő intézet alapítására. Hadik azzal érvelt, hogy míg a szükséget szenvedő tiszti családok fiúgyermekei minden további nélkül elhelyezhetők a hadseregben vagy a katonai iskolákban, addig a tiszti leányárvák számára nincs semmilyen szociális biztonságot adó megoldás. A kezdeményezést hamar tett követte. Az intézet alapítólevelének tekinthető, az Udvari Haditanács által kiadott leirat 1775. augusztus 5-én kelt. A tanintézet létesítésének célja eszerint: „Einerseits und hauptsächlich sollte verdienstvollen Officieren die Gelegenheit zur Versorgung ihrer Töchter geboten werden andererseit wollte man durch die Heranbildung verlässlicher und gediegener Erzieherinnen für die weibliche Jugend des Adels und der angesehenen Stände dies der Nothwendigkeit überheben. Erzieherinnen aus fremden landen kommen zu lassen. (Egyrészt és főként arra érdemes tiszteknek kíván lehetőséget teremteni, hogy leányaikról gondoskodjanak, másrészről a nemesség és a tiszteletre méltó rendek nőnemű fiatalsága számára megbízható és szolgálatkész nevelőnők kiképzésével attól kívánja megkímélni a főrangúakat, hogy külföldről kelljen nevelőnőt hozatniuk.) 1775. október 14-én már az intézmény élére állítandó jövendőbeli igazgatónő számára is elkészült a nevelés és ok- NÉMETH ILDIKÓ 87