Neveléstörténet, 2013 (10. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - NÉMETH ILDIKÓ: TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN....

_ ____________________________■ m m r m m (/) H 31 m m m TISZTI LEÁNYNEVELŐ INTÉZETEK AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN Magyarországon 1916-ban tették közzé az első miniszteri rendeletet a leány­középiskolákról. (A leányközépiskolák szervezetének törvényi szabályozására csak az 1926. évi XXIV. tc. keretében került sor.) Az 1916. évi 86100. sz. vallás- és közokta­tásügyi miniszteri rendelet — amely az állami, községi, társulati és magánintézeti le­ányiskolák szervezetét szabályozta­­, összesen három típust különített el a közép­fokú leánynevelő intézeteken belül. Továbbra is fennmaradt a felsőbb leányiskola, mely egy hetedik évfolyammal kiegészülve elsősorban a továbbtanulni nem szándé­kozó lányoknak nyújtott általános műveltséget, valamint háztartástani és gyermek­­nevelési ismereteket. A hetedik osztály elvégzése után a növendékek — nem köte­lezően - záróvizsgát tettek, de ezzel még nem kellett befejezniük tanulmányaikat. Lehetőségük volt egy, a felsőbb leányiskolához kapcsolt nyolcadik, nevelőnőkép­ző osztály elvégzésére, vagy különbözeti vizsgával átmehettek a tanítónőképzők ne­gyedik évfolyamára, esetleg a kereskedelmi, vagy akár a színművészeti akadémián is továbbtanulhattak. A második iskolatípus a nyolcosztályos, érettségivel záruló le­ánygimnázium, amelynek alsó tagozata esetenként a felsőbb leányiskoláéval közö­sen működött, míg a felső négy osztály — a fiúgimnáziumokhoz hasonlóan —, az általános műveltség közvetítése mellett hangsúlyozottan a felsőfokú tanulmányok­ra készített elő. A harmadik típus a felső kereskedelmi leányiskola, mely a szélesebb középosztály leányai számára tette lehetővé az önálló keresetet biztosító szakma el­sajátítását.18 A KEZDETEK: ST. PÖLTENTŐL HERNALSIG 1775 márciusában Hadik András gróf, tábornagy, a bécsi Udvari Haditanács fris­sen kinevezett elnöke tett javaslatot 11. József császárnak egy tiszti leánynevelő in­tézet alapítására. Hadik azzal érvelt, hogy míg a szükséget szenvedő tiszti csa­ládok fiúgyermekei minden további nélkül elhelyezhetők a hadseregben vagy a katonai iskolákban, addig a tiszti leányárvák számára nincs semmilyen szociá­lis biztonságot adó megoldás. A kezdeményezést hamar tett követte. Az intézet ala­pítólevelének tekinthető, az Udvari Haditanács által kiadott leirat 1775. augusztus 5-én kelt. A tanintézet létesítésének célja eszerint: „Einerseits und hauptsächlich sollte verdienstvollen Officieren die Gelegenheit zur Versorgung ihrer Töchter geboten werden andererseit wollte man durch die Heranbildung verlässlicher und gediegener Erzieherinnen für die weibliche Jugend des Adels und der angesehenen Stände dies der Nothwendigkeit überheben. Erzieherinnen aus fremden landen kommen zu lassen. (Egyrészt és főként arra érdemes tisz­teknek kíván lehetőséget teremteni, hogy leányaikról gondoskodjanak, más­rész­ről a nemesség és a tiszteletre méltó rendek nőnemű fiatalsága számára megbízha­tó és szolgálatkész nevelőnők kiképzésével attól kívánja megkímélni a főrangúakat, hogy külföldről kelljen nevelőnőt hozatniuk.) 1775. október 14-én már az intéz­mény élére állítandó jövendőbeli igazgatónő számára is elkészült a nevelés és ok- NÉMETH ILDIKÓ 87

Next