Neveléstörténet, 2017 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2017 / 1-2. szám - Tanulmányok - Langerné Buchwald Judit. A Montessori-pedagógia és a Montessori-intézmények a neveléstudományi irodalomban és a sajtóban
UZILI NEVELÉSTOR A Montessori-pedagógia és a Montessori-intézmények a neveléstudományi irodalomban és a sajtóban se, hanem a tanulói öntevékenység feltételeinek biztosítása, a megfelelő környezet kialakítása, az eszközök előkészítése, a gyerekek megfigyelése, bátorítása, és szükség esetén segítség nyújtása. (Németh, 1998. 53-56. o.) A Montessori-pedagógia a neveléstudományi irodalomban Montessori pedagógiájáról és a Montessori-óvodákról, -iskolákról számos írás jelent meg a neveléstudományi folyóiratokban, valamint pedagógiai témájú könyvek is gyakran foglalkoztak Montessori pedagógiai koncepciójának elméletével és gyakorlati megvalósulásával. A megjelent írások egy része természetesen neveléstörténeti szempontból mutatja be a munkásságát, más részük azonban arra törekszik, hogy a mai pedagógiai - óvodai és iskolai - gyakorlatban való alkalmazhatóság szempontjából tárgyalja a koncepciót, kiemelten annak ma is időszerű elemeit. A több mint száz írásból egyrészt azokat vontuk be az elemzésbe, amelyek szövegeiben Montessori életének és pedagógiájának bemutatásán túl e fenti elemzési szempontokra vonatkozóan is találtunk utalást. Másrészt pedig csak az 1985 után megjelent szövegeket vizsgáltuk, ugyanis arra voltunk kíváncsiak, hogy a reformés alternatív pedagógiák iránti nyitottság és érdeklődés fokozódásának időszakában milyen Montessori-képet közvetítenek az írások, és milyen a pedagógiája megítélése. Montessori személye és munkájának jelentősége a neveléstudományi irodalom alapján A neveléstudományi irodalomban Montessori személyére vonatkozóan egy nagyon pozitív, kiemelkedő emberi és szakmai tulajdonságait hangsúlyozó kép rajzolódik ki az olvasó előtt, ami kiemeli merészségét, kiválóságát és különlegességét: „ Tanulási merészsége már korán megmutatkozott, hiszen egyetlen leányként műszaki középiskolába járt. Kiváló és szorgalmas hallgatónak ismerték meg, harcos egyéniségnek, aki legyőzi a hatóságok ellenállását. Elsőként végzett és helyezkedett el orvosnőként. ” (Kovács, 2009) „Gyakorlati emberként nézeteit a gyermeki fejlődés pontos tanulmányozásának segítségével alakította ki, s az így nyert tapasztalatokat felhasználva alkotta meg didaktikus eszközrendszerét, melyet (...) a megszokottól eltérő pedagógiai magatartással és személettel bocsátott a gyerekek rendelkezésére” (Sasné Szűcs, 2010. 9. o.), valamint, hogy „a kisgyerekek életkori sajátosságait Montessori előtt senki nem ismerte fel vagy senki nem vette figyelembe”. (B. Méhes, 1994. 9. o.) Még árnyaltabb kép rajzolódik ki K. Farkas Claudia olasz pedagógiai modelleket bemutató könyvében. A szerző Montessorival kapcsolatban kiemeli, hogy neki köszönhetően vált világszerte elismertté az olasz pedagógia, Montessorit pedig „az olasz pedagógia csillagának ” nevezi (Farkas, 2015. 9. o.). Karrierútjával kapcsolatban hangsúlyozza annak szokatlanságát, ami abban LANGERNÉ BUCHWALD JUDIT 28