Neveléstörténet, 2017 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2017 / 1-2. szám - Tanulmányok - Langerné Buchwald Judit. A Montessori-pedagógia és a Montessori-intézmények a neveléstudományi irodalomban és a sajtóban

­U­Z­ILI NEVELÉSTOR A Montessori-pedagógia és a Montessori-intézmények a neveléstudományi irodalomban és a sajtóban se, hanem a tanulói öntevékenység feltételeinek biztosítása, a megfelelő környezet kialakítása, az eszközök előkészítése, a gyerekek megfigyelése, bátorítása, és szük­ség esetén segítség nyújtása. (­Németh, 1998. 53-56. o.) A Montessori-pedagógia a neveléstudományi irodalomban Montessori pedagógiájáról és a Montessori-óvodákról, -iskolákról számos írás jelent meg a neveléstudományi folyóiratokban, valamint pedagógiai témájú köny­vek is gyakran foglalkoztak Montessori pedagógiai koncepciójának elméletével és gyakorlati megvalósulásával. A megjelent írások egy része természetesen nevelés­­történeti szempontból mutatja be a munkásságát, más részük azonban arra törek­szik, hogy a mai pedagógiai - óvodai és iskolai - gyakorlatban való alkalmazható­ság szempontjából tárgyalja a koncepciót, kiemelten annak ma is időszerű elemeit. A több mint száz írásból egyrészt azokat vontuk be az elemzésbe, amelyek szö­vegeiben Montessori életének és pedagógiájának bemutatásán túl e fenti elemzési szempontokra vonatkozóan is találtunk utalást. Másrészt pedig csak az 1985 után megjelent szövegeket vizsgáltuk, ugyanis arra voltunk kíváncsiak, hogy a reform­és alternatív pedagógiák iránti nyitottság és érdeklődés fokozódásának időszaká­ban milyen Montessori-képet közvetítenek az írások, és milyen a pedagógiája meg­ítélése. Montessori személye és munkájának jelentősége a neveléstudományi irodalom alapján A neveléstudományi irodalomban Montessori személyére vonatkozóan egy na­gyon pozitív, kiemelkedő emberi és szakmai tulajdonságait hangsúlyozó kép raj­zolódik ki az olvasó előtt, ami kiemeli merészségét, kiválóságát és különlegessé­gét: „ Tanulási merészsége már korán megmutatkozott, hiszen egyetlen leányként műszaki középiskolába járt. Kiváló és szorgalmas hallgatónak ismerték meg, har­cos egyéniségnek, aki legyőzi a hatóságok ellenállását. Elsőként végzett és helyez­kedett el orvosnőként. ” (Kovács, 2009) „Gyakorlati emberként nézeteit a gyermeki fejlődés pontos tanulmányozásának segítségével alakította ki, s az így nyert ta­pasztalatokat felhasználva alkotta meg didaktikus eszközrendszerét, melyet (...) a megszokottól eltérő pedagógiai magatartással és személettel bocsátott a gyerekek rendelkezésére” (Sasné Szűcs, 2010. 9. o.), valamint, hogy „a kisgyerekek életko­ri sajátosságait Montessori előtt senki nem ismerte fel vagy senki nem vette figye­lembe”. (B. Méhes, 1994. 9. o.) Még árnyaltabb kép rajzolódik ki K. Farkas Claudia olasz pedagógiai modelleket bemutató könyvében. A szerző Montessorival kapcso­latban kiemeli, hogy neki köszönhetően vált világszerte elismertté az olasz peda­gógia, Montessorit pedig „az olasz pedagógia csillagának ” nevezi (Farkas, 2015. 9. o.). Karrierútjával kapcsolatban hangsúlyozza annak szokatlanságát, ami abban LANGERNÉ BUCHWALD JUDIT 28

Next