Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1-2. szám - Tanulmányok - Karacs Zsigmondi A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva

A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva szerzőséget. Hadd legyen tehát tárgya a közös nevetségnek. Én bátran megvívok ve­le, és adóssa nem maradok. ” Egy, Takáts Éváról készült gúnyrajz kinyomtatásáról rendelkezik bécsi barátja által. „Én hiszem és remény­em, hogy Satyrámmal­ szá­mos olvasók fognak maguknak víg órákat szerezni, sőt talán maga Karatsné Asz­­szonyság is nevetne rajta, ha asszonyt dühe jobban nem tajtékzana. ” Takáts Éva nem késett a válasszal: „Én ugyan részemről az ilyen ijesztéseket a bölcsőben is ki­nevettem; annyival inkább most egy szempillantásban által láttam, hogy az a le­vél nem tévedésből volt ebbe a borítékba téve, hanem abból a czélból, hogy engem megijesszen, és sjettemben a Recenzió írását valamely felebarátomra fogjam. ” A levélváltást megtaláljuk Takáts Éva 1829-ben kiadott Munkái első kötetében, ahol megjegyzi „Ezen levélre semmi válasz nem jött mind ez ideig...”. A folytatást meg­találtuk a Ráday Levéltár Szemere-gyűjteményében egy 1824 októberében kiadott röplapon, amelyen a fenti három levél után egy kézirat lenyomatát látjuk: „...hanem 1824-ik Észt. első hónapjában némely házakra és a Kálvin Templomra a Tit. Fisca­lis Sebestyén Gábor Urnak ezen hozzá illő, tsak alatson lélektől származható tulaj­don kezével irattatott hazug pasquitust találtatott ki ragasztva, mellyet talán vagy mint feleletét, vagy mint a felljebb való levelében meg­ígért Satyrát lehet venni.”­ A megtámadott nő nem maradt egyedül, megindult a „Bajnoki hartz Takáts Éva asszony ügyében az asszonyt nem érdemei s jussaiért”. Két gárdista hadnagy, Kiss Károly­ és Szontágh Gusztáv 10­­ - a hamarosan megszülető Tudományos Akadémia tagjai - keltek a kor európai színvonalán is megálló nőgondolkodó védelmére. A Gracchusok anyjaként is nevezett Takáts Éva a nagy vihart kiváltó első írása után a következő évtizedben a társadalmi felemelkedés, a női egyenjogúsítás, a nőnevelés sikeres közírójává vált, ám női volta még a vele egy oldalon küzdőket is megosztot­ta, hiszen még a náluk gyakran vendégeskedő Vörösmarty is paszkvillásában a fa­kanálhoz utalta. Takáts Éva a maga mentségére idézte a jó barát Fáy András gon­dolatát: „ Szelíd érzelmekkel születtem én is szeretetben, mely testvérként ölelte az egész emberiséget, miért űztetek harcba?”­ Ismerkedjünk meg e végtelennek tűnő viaskodás hősnőjével, oszlatva a Sáfrán Györgyi által még húsz évvel ezelőtt is kifogásolt homályt: „Hogy közvéleményünk miért tud keveset a múlt század nevezetes karácsairól, annak ellenére, hogy több 5 A satyra mai írásmóddal: szatíra. 6 Takáts Éva: Gondolatok a Nap alatt. Buda, 1829. 7-14. o. 7 A paszkvillás: személyeskedő prózai vagy verses gúnyirat. 8 A Dunamelléki Református Egyházkerület levéltára. Ráday Levéltár, Szemere tár 8. k. 102. 9 Róla Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. k. Budapest, 1899. 352-358. o. 10 Ua. XIII. k. Budapest, 1909. 1071-1075. o. 11 Takáts Éva: Előszó. In: Takáts Éva munkái I. Gondolatok a Nap alatt, némelly a reá kijött feleletekkel együtt. Buda, 1829. IX-X. o. KARACS ZSIGMOND

Next