Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2018 / 1-2. szám - Tanulmányok - Karacs Zsigmondi A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva
A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva szerzőséget. Hadd legyen tehát tárgya a közös nevetségnek. Én bátran megvívok vele, és adóssa nem maradok. ” Egy, Takáts Éváról készült gúnyrajz kinyomtatásáról rendelkezik bécsi barátja által. „Én hiszem és reményem, hogy Satyrámmal számos olvasók fognak maguknak víg órákat szerezni, sőt talán maga Karatsné Aszszonyság is nevetne rajta, ha asszonyt dühe jobban nem tajtékzana. ” Takáts Éva nem késett a válasszal: „Én ugyan részemről az ilyen ijesztéseket a bölcsőben is kinevettem; annyival inkább most egy szempillantásban által láttam, hogy az a levél nem tévedésből volt ebbe a borítékba téve, hanem abból a czélból, hogy engem megijesszen, és sjettemben a Recenzió írását valamely felebarátomra fogjam. ” A levélváltást megtaláljuk Takáts Éva 1829-ben kiadott Munkái első kötetében, ahol megjegyzi „Ezen levélre semmi válasz nem jött mind ez ideig...”. A folytatást megtaláltuk a Ráday Levéltár Szemere-gyűjteményében egy 1824 októberében kiadott röplapon, amelyen a fenti három levél után egy kézirat lenyomatát látjuk: „...hanem 1824-ik Észt. első hónapjában némely házakra és a Kálvin Templomra a Tit. Fiscalis Sebestyén Gábor Urnak ezen hozzá illő, tsak alatson lélektől származható tulajdon kezével irattatott hazug pasquitust találtatott ki ragasztva, mellyet talán vagy mint feleletét, vagy mint a felljebb való levelében megígért Satyrát lehet venni.” A megtámadott nő nem maradt egyedül, megindult a „Bajnoki hartz Takáts Éva asszony ügyében az asszonyt nem érdemei s jussaiért”. Két gárdista hadnagy, Kiss Károly és Szontágh Gusztáv 10 - a hamarosan megszülető Tudományos Akadémia tagjai - keltek a kor európai színvonalán is megálló nőgondolkodó védelmére. A Gracchusok anyjaként is nevezett Takáts Éva a nagy vihart kiváltó első írása után a következő évtizedben a társadalmi felemelkedés, a női egyenjogúsítás, a nőnevelés sikeres közírójává vált, ám női volta még a vele egy oldalon küzdőket is megosztotta, hiszen még a náluk gyakran vendégeskedő Vörösmarty is paszkvillásában a fakanálhoz utalta. Takáts Éva a maga mentségére idézte a jó barát Fáy András gondolatát: „ Szelíd érzelmekkel születtem én is szeretetben, mely testvérként ölelte az egész emberiséget, miért űztetek harcba?” Ismerkedjünk meg e végtelennek tűnő viaskodás hősnőjével, oszlatva a Sáfrán Györgyi által még húsz évvel ezelőtt is kifogásolt homályt: „Hogy közvéleményünk miért tud keveset a múlt század nevezetes karácsairól, annak ellenére, hogy több 5 A satyra mai írásmóddal: szatíra. 6 Takáts Éva: Gondolatok a Nap alatt. Buda, 1829. 7-14. o. 7 A paszkvillás: személyeskedő prózai vagy verses gúnyirat. 8 A Dunamelléki Református Egyházkerület levéltára. Ráday Levéltár, Szemere tár 8. k. 102. 9 Róla Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. VI. k. Budapest, 1899. 352-358. o. 10 Ua. XIII. k. Budapest, 1909. 1071-1075. o. 11 Takáts Éva: Előszó. In: Takáts Éva munkái I. Gondolatok a Nap alatt, némelly a reá kijött feleletekkel együtt. Buda, 1829. IX-X. o. KARACS ZSIGMOND