Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1-2. szám - Tanulmányok - Karacs Zsigmondi A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva

KARACS ZSIGMOND A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva­ ben is foglalkoztunk velük? Talán azért, mert közülük kettő nő: Karacsné Takács Éva és leánya, Karacs Teréz. ”12 Takáts Éva, elődei és családja Takáts, alias Deák György címeres nemeslevelet kapott I. Lipót királytól 1694. szeptember 10-én Bécsben. Ezt az armálist Pesten hirdették ki 1695. szeptember 13-án Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén. A címert kapott György Nagykőrö­sön élt az 1717. évi nemesi vizsgálat idején. Utódai közül az 1731. évi vizsgálat Já­nost Almáson, Mátét Neszmélyen találta, ugyanakkor a családból Tatán, Pilisen, Péterváradon és Seregélyesen is laktak. Ádám 1730 táján született Neszmélyen (ő Takáts Éva atyja), iskoláit szülőhelyén kezdte a helyi partikulában, majd Kecske­méten folytatta, és az anyaiskolában, a debreceni református kollégiumban végezte el. Ekkor került a Bihar vármegyei Félegyházára rektornak, 1762-től szenior a deb­receni református főiskolában, aztán Tolna vármegyei lelkészi állomásokon szol­gált, előbb Decs, majd 1765-ben Gerjen következett, itt már nős, felesége az akkor közismert bibliafordító madari lelkész, Besnyei György unokája, Éva, majd Alsó­nyéken prédikátor. 1773 áprilisában már (Rákos)palotai lelkész. A felnőtt kort ért gyermekei közül az itteni parókián született 1773. október 12-én Ádám, és 1779. március 18-án Éva. Az egykori paplak ma már csak emlék a régi református temp­lommal együtt. Helyén a régi Fóti út és a Kossuth utca kereszteződésében jelenleg tömbházak állnak. Takáts Ádám palotai szolgálata alatt alkalmanként az Óbudá­hoz tartozó pesti leányegyház ügyeit is ellátta. Rákospalotához tartozik irodalmi működésének a kezdete.13 Irodalmi műkö­dést írok, mert a felvilágosodás korának szüksége volt minden magyarul kinyoma­tott szóra, legyen az fordítás vagy bármely szakterülethez köthető munka. Egysé­gesen kezeli e korszak szellemi termékeit a mai irodalomtörténeti felfogás is. Az összességében csekély számmal megjelent kiadványoknak köszönhető Karacs Te­­réznek az emlékezése arról, hogy a szülei könyvtárában minden magyarul megje­lent munka megtalálható volt, amiről tételes címjegyzék hiányában nem tudom el­dönteni, mennyire játszhatott benne szerepet a megszépítő emlékezet. Takáts Ádám 1782-ben Vácon megjelent első kötete, A keresztyéni inneplésről kérdések és fele­letek által való együgyü tanítás ... is fordításból született. Még a félszázaddal ké­sőbb kiadott első tudós társasági évkönyvben is a taggá válás egyik legfontosabb feltételeként látjuk azt, hogy „különösen magyar nyelven már ki is adott érdemes munkája mellett... a nyelvnek munkák által gazdagulását az országgal évről évre éreztetné.” Takáts Ádám tíz évet meghaladó palotai szolgálata után 1783. decem­ber 3-án „küldetett Vácra, a II. József türelmi rendelete után újjá születő reformá- 12 Sáfrán Györgyi: Ismert és ismeretlen hagyományok. Gondolatok a Nőnap után. Népszabadság, 1980. március 9. 13. o. 13 Karacs Zsigmond: Takács Ádám 1733-1797. Váci Református Élet, 1993. október 31. 5-6. o.

Next