Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2018 / 3-4. szám - Tanulmányok - Varga József: És „nyakára hágtak” a győri akadémiának
r és „nyakára hágtak” a győri akadémiának. Fejezetek Győr 1848/49. évi iskolaügyéből VARGA JÓZSEF „Győr, a ’Magyar marseille’, az a város, amelyet hol Kossuth-kutyának, hol pedig schwarzgelbnek tartottak. A forgandó hadiszerencse következtében oly gyakran cserélt gazdát, és sajnos sűrűn kényszerült irányváltásra” az 1848/49-es események során — jegyezte meg róla a helyi levéltár igazgatója. Az eseményeket kutatva végig kísérhetjük a forradalmi napokat, a nemzetőrség megalakulását, az első népképviseleti választást, a császári csapatok által megszállt város hétköznapjait, a katonai beszállásolások következményeit. Tapasztalhatjuk, hogy a város tartózkodott a radikalizmustól, amit szélsőségesnek tartott, megalázkodott Jellasics csapatai előtt, majd lelkesen üdvözölte a Jellasics üldözésére buzdító Kossuthot. Amikor a pesti forradalom híre Győrbe érkezett, vállára emelte a forradalmi napok győri szónokát, a győri „liberális tízek” egyik tagját, Lukács Sándort, s amikor pedig szigorodott a hadi helyzet, s Lukács mint kormánybiztos megszorító intézkedéseket vezetett be, a polgárok egy része hevesen ellene fordult. Járt ezekben az években Győrött Haynau és az ifjú király, Ferenc József is. „Klapka tábornok még utoljára visszafoglalta Győrt, majd kivonuláskor a város kasszáját is magával vitte. ”3 ... Hosszan sorolhatnánk e ’Janus-arcú város történelmi eseményeit. De vajon mi jellemezte Győr iskolaügyét ezekben az években? Erre keresem a választ a korabeli, gyéren fennmaradt forrásokat is lapozgatva jelen írás keretei közt. Győr all. század elejétől, alig egy évtizeddel a magyar iskoláztatás jelképes kezdete, a Pannonhalmán megtelepedett bencések kolostori iskolájának indulását követően, rendelkezett már iskolával. A káptalani iskola gazdag belső életéről, hagyományrendszeréről már 1090-ből írásos emlék maradt fenn. A 19. század elejére, a reformkor időszakára joggal állíthatjuk, hogy Győrben az iskoláztatás mindhárom szintje kiépült: elemi szintű, középfokú, s felsőfokú intézmények is működnek. Sőt, az iskolai előkészítés funkcióját is betöltő kisdedóvó - vagy ahogyan a korabeli kisgyermekek nevezték: „dedóda” - is rendelkezésre állt.5 1 Bana, 1998/2.11. 2 Lukács Sándor (1823-1854) ügyvéd. 1840-1842 között végezte el a győri Kir. Akadémia jogi fakultását. Bihar vármegyében ügyvéd, majd 1846-ban visszatért Győrbe. 1848. márc. 4-én nagy tömeg előtt felolvasta a 3-án Pozsonyban elfogadott felirati javaslatot, március 15-én 6-8 ezer főnyi tömeg előtt szónokolt,március 19-én megjelentette a Magyarok figyeljetek c.röpiratát. 1848. szeptember 21-től kormánybiztos. 1849 végén külföldre emigrált. Franciaországban halt meg 1854-ben. In.: Grábics -Horváth -Kucska, 2003. 3 Bana, 1998/2.11. 4 Hartvik győri püspök pontificale-ja, a zágrábi érseki könyvtárban őrzött MR 165.számú kódex. 5 Hazánk, 1847. május 18. 1847/59.235.