Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 3-4. szám - Tanulmányok - Varga József: És „nyakára hágtak” a győri akadémiának

r és „nyakára hágtak” a győri akadémiának. Fejezetek Győr 1848/49. évi iskolaügyéből VARGA JÓZSEF „Győr, a ’Magyar marseille’, az a város, amelyet hol Kossuth-kutyának, hol pe­dig schwarzgelbnek tartottak. A forgandó hadiszerencse következtében oly gyakran cserélt gazdát, és sajnos sűrűn kényszerült irányváltásra” az 1848/49-es események során — jegyezte meg róla a helyi levéltár igazgatója.­ Az eseményeket kutatva vé­gig kísérhetjük a forradalmi napokat, a nemzetőrség megalakulását, az első népkép­viseleti választást, a császári csapatok által megszállt város hétköznapjait, a kato­nai beszállásolások következményeit. Tapasztalhatjuk, hogy a város tartózkodott a radikalizmustól, amit szélsőségesnek tartott, megalázkodott Jellasics csapatai előtt, majd lelkesen üdvözölte a Jellasics üldözésére buzdító Kossuthot. Amikor a pesti forradalom híre Győrbe érkezett, vállára emelte a forradalmi napok győri szónokát, a győri „liberális tízek” egyik tagját, Lukács Sándort­, s amikor pedig szigorodott a hadi helyzet, s Lukács mint kormánybiztos megszorító intézkedéseket vezetett be, a polgárok egy része hevesen ellene fordult. Járt ezekben az években Győrött Hay­­nau és az ifjú király, Ferenc József is. „Klapka tábornok még utoljára visszafoglal­ta Győrt, majd kivonuláskor a város kasszáját is magával vitte. ”3 ... Hosszan sorolhatnánk e ’Janus-arcú város­ történelmi eseményeit. De vajon mi jellemezte Győr iskolaügyét ezekben az években? Erre keresem a választ a korabe­li, gyéren fennmaradt forrásokat is lapozgatva jelen írás keretei közt. Győr all. század elejétől, alig egy évtizeddel a magyar iskoláztatás jelképes kez­dete, a Pannonhalmán megtelepedett bencések kolostori iskolájának indulását kö­vetően, rendelkezett már iskolával. A káptalani iskola gazdag belső életéről, hagyo­mányrendszeréről már 1090-ből írásos emlék maradt fenn.­ A 19. század elejére, a reformkor időszakára joggal állíthatjuk, hogy Győrben az iskoláztatás mindhárom szintje kiépült: elemi szintű, középfokú, s felsőfokú intézmények is működnek. Sőt, az iskolai előkészítés funkcióját is betöltő kisdedóvó - vagy ahogyan a korabeli kis­gyermekek nevezték: „dedóda” - is rendel­kezésre állt.5­ 1 Bana, 1998/2.11. 2 Lukács Sándor (1823-1854) ügyvéd. 1840-1842 között végezte el a győri Kir. Akadémia jogi fakultását. Bihar vármegyében ügyvéd, majd 1846-ban visszatért Győrbe. 1848. márc. 4-én nagy tömeg előtt felol­vasta a 3-án Pozsonyban elfogadott felirati javaslatot, március 15-én 6-8 ezer főnyi tömeg előtt szóno­kolt,március 19-én megjelentette a Magyarok figyeljetek c.röpiratát. 1848. szeptember 21-től kormány­­biztos. 1849 végén külföldre emigrált. Franciaországban halt meg 1854-ben. In.: Grábics -Horváth -Kucska, 2003. 3 Bana, 1998/2.11. 4 Hartvik győri püspök pontificale-ja, a zágrábi érseki könyvtárban őrzött MR 165.számú kódex. 5 Hazánk, 1847. május 18. 1847/59.235.

Next