Neveléstörténet, 2018 (15. évfolyam, 1-4. szám)

2018 / 1-2. szám - Tanulmányok - Karacs Zsigmondi A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva

A magyar nőnevelés úttörője, az első magyar újságírónő, Karacs Ferencné Takáts Éva, KARACS ZSIGMOND A betű világa végtelen távlatok elérésére ad lehetőséget: a gondolataink átadásá­ra, mások gondolatainak befogadására tehet képessé bennünket. A hazai körülmé­nyek között ma már aligha okoz bárkinek meglepetést, hogy a nők és férfiak egya­ránt olvasnak és írnak. Ez azonban 1822-ben még megdöbbenést és felháborodást váltott ki a nőket az írástól távol tartani kívánó, egyébként a felvilágosodás és a re­formkor szellemének befogadásán munkálódó táblabíró-világ hagyományos eleme­ihez is ragaszkodó tagjaiból. Sebestyén Gábornak a pesti Trattner nyomdában készült kötetében két színdara­bot találunk, Asszonyi praktika és Katzki Pál, vagy a megtalált arany gyűrű cím­mel.­ A debreceni születésű, jogot végzett szerző Veszprém vármegye ügyésze 1842-ig, majd követe a két utolsó rendi országgyűlésen. A nyilvános beszédeiben mutatkozó műveltsége és szójátékai után kortársai magyar Démokritosznak ne­vezték. Tizenöt füzetben kiadta a Veszprém vármegyei nótákat. 1850-től 1862-ig a soproni főtörvényszék ülnöke.­ A versek után színművel fellépő szerző darabjáról a Tudományos Gyűjtemény 1822. évfolyama X. kötete közölt bírálatot: „Hazai Li­­teratúra. Könyvvizsgálat: Sebestyén Gábor eredeti Víg és érzékeny Játékai. 110­3. lap. ” - olvassuk a foglalatnak nevezett tartalommutatóban. Úgy tűnt, megy min­den a maga természetes rendjében. A kritika erős, ám tárgyilagos is talán, a szerző mindezt elviselte. És ekkor hallatlan meglepetés történt vele! Sebestyén táblabíró többször megdörzsölte a szemét, hogy nem káprázott-e. A recenziót Takáts Éva ír­ta, egy nő, aki nyilvánosan mérlegre tette egy férfi - ha mégoly gyengécske, ám a nőket alantas helyzetbe hozó - munkáját. Gyorsan írt egy levelet Döbrentei Gábor­nak, hogy elviseli a bírálat keménységét, de azt kikéri magának, hogy női névvel ír­ta alá az észrevételeit. A szerencsétlen levelet Karacsnénak is megmutatták, aki tet­tét vállalva Sebestyén előtt, felmentette a méltánytalanul vádoltat. Annál nagyobb lett a szerző felháborodása, hogy nem a tisztes férfiú, hanem egy valóságos asszony a szókimondó műbíráló.­ Hamarosan levél érkezett Pápáról: „Nemes Nemzetes és Vitézlő Karats Ferencz Rézmetsző Úr Hitvessének, Nemes Takáts Éva Asszonyság­nak tisztelettel. Pesten az Ősz Utzában, in der Herbst Gasse. ” A találékony és hiú­ságában sértett táblabíró látszólag egy barátjának Bécsbe írt levelét tette a boríték­ba. „Én őtet minden módon meg akartam kímélni, de levelében magára vállalta a­ ­ Rákospalota, 1779. március 18. - Pest, 1845. október 18. 2 Sebestyén Gábor Eredeti víg és érzékeny játékai. Pest, 1822. 3 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XII. k. Budapest, 1908. 815-818. o. 4 Karacs Teréz: Döbrentey Gábor visszaemlékezése. In: Sáfrán Györgyi: Teleki Blanka és köre. Budapest, 1963. 194-195.o.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék