New Yorki Magyar Élet, 1970 (23. évfolyam, 29-52. szám)
1970-07-18 / 29. szám
Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat... v BERZSENYI Vol. 23. No. 29. XXIII. évfolyam, 29. szám, 1970- július 18. szombat. NEW YORKI HUNGARIAN LIFE jgj* r8iAWj&.lj* Chicago, 111.60614 USA.**’'338 MAGYAR ESET Mrs. M. B. BURLINGTON PANASZA: Múlt év decemberében 9.95-ért monogrammos csészekészletet rendeltem, kanalakkal, jó üzletfélnek való ajándékozás céljából. A rendelés már fél éve elment, a pénzzel együtt. Vajon a pénzem örökre elment-e, vagy pedig még remélhetem a monogrammos készlet megérkezését? VÁLASZ: Sajnos, nem. Az ön által választott ajándék annyira népszerűnek bizonyult, hogy az egész készletük gyorsan kifogyott. Új készlet legyártásáig a legegyszerűbb megoldást választották: visszaküldték a pénzét, 9,95 dollár értékben. (Sajnos, kamat nélkül.) (Folytatás a harmadik oldalon) MAGYAR SOS. niiiiniiiiiniiiiiiniiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiuiiiiinmimiiiiimiiiiiiiiimiiiniiiiiuiiniiiiiitiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiuiiiiiiinraiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiuniiiiiiiiiniiiHimumiiniiiiiiimium niniiiifiiiiiiiiiimiiiiiiiiiMMiiiii* |iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuii Közvetlen szovjet-izraeli összecsapás küszöbén II Phantom-SNM párharca Thaiföld vörös inváziótól tart • Japán újra fegyverkezik? 150 fontos dinamitrakományt találtak egy montreali kiskocsiban. Két nap alatt 4 bomba robbant, geubeci szakadárokra gyanakszanak. — Az írországi protestánsok a Boyne melletti csata emlékére (1690) — amikoris legyőzték a katolikusokat — nagy felvonulásokat rendeztek Belfastban és Londonderry-ben, 20.000 főnyi angol rendfenntartó katonaság sorfala között. — A török kormány megtiltotta egy tudományos expedíció tagjainak, hogy az Ararát hegycsúcson tovább kutassanak Noé bárkájaután, mert ott fekszenek a szovjet határral szembenéző török erődítmények. A New Bedford (Mass.) polgármestere kimenési tilalmat rendelt el a négynapos faji zavargások következményeként. — Thor Heyerdahl „RA—II.” papiruszhajójával átkelt az Atlanti óceánon, 3200 mérföldet hajózva Észak-Afrika partjaitól befutott a barbadosi Bridgetown kikötőbe. — A norvég felfedező ezzel bebizonyította, hogy az egyiptomiak annak idején elérhették Amerika partjait. — Az United Auto Workers szakszervezet 50.000 kanadai tagjának nevében D. McDermott kijelentette, hogy az ezévi béremeléseknek meg kell haladniuk a kormány által javasolt hat százalékot. — The Pas helységben az indián közösség harci díszt viselő főnöke Szemrehányó beszédben emlékeztette II. Erzsébetet arra, hogy Viktória királynő csaknem 100 évvel ezelőtt egyenjogúsági szerződést írt alá a manitobai őslakosság képviselőivel. ■ PHANTOM-OK — SZOVJET RAKÉTÁK ELLEN Jacob Beam, a moszkvai USA nagykövet Gromiko szovjet külügyminiszternél személyesen tiltakozott a moszkvai kormány jelentős légelhárító rakétakilövő legénység és a „szakértőikiképző seregek” közel-keleti összpontosítása miatt, amely szerinte uiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimniiiiiimiiiiiiiiimniii az eddigi katonai egyensúly felborulása esetén nemcsak közvetlen izraeli—szovjet összecsapással fenyeget, hanem a szovjet—USA haderőt is a közvetlen konfrontáció veszélyébe sodorhatja. Mr. Beam megismételte a június 25-i amerikai békejavaslatot, miszerint egy iiimnmiHiinmiuiiuiiimmiiiifliiiiiiiuiiiiiiniiiiniiimiiuimmimiiaiiiiimiiiiii 90 napos fegyverszünet után Dr. Gunnar V. Jarrin, az ENSZ megbízottá javaslatára közvetett béketárgyalások indulnának a szembenálló hadviselők között. ■ NIXON ÍGÉRETE 1 NEWSWEEK szerint Richard Nixon titkos ígérete szerint az izraeliek augusztustól kezdve havi 2 „PHANTOM—4” szuperszonikus jet leszállítására számíthatnak, ugyanakkor a nemrég, lelőtt gépek pótlására máris 8 PHANTOM ot indítottak útba Izraelnek. A Fehér Ház képviselője kijelentette, hogy ezek után az orosz magatartástól teszik függővé a segély mértékét, ha az oroszok tovább növelik SAM-2 és SAM—3 rakétakilövő bázisaikat a Szuezi csatorna mentén és Egyiptom belsejében. (Az USA felderítés szerint a hatnapos háború óta az izraeliek 24 gépet vesztettek, köztük 5 PHANTOM-ot. Egyébként a SAM—2 magasan, a SAM—3 pedig alacsonyan szálló harci gépek ellen bizonyult meglehetősen hatékony légelhárító fegyvernek Vietnamban. ( Szerk.) ■ THAIFÖLDI AGGODALMAK A Reuters jelenti Bangkokból, hogy a kambodzsai határ mentén jelentős kommunista gerilla-csapatok sorakoznak, készen arra, hogy élözönlés, vagy beszivárgás útján megingassák a kormány helyzetét. A Viet Cong négy egysége Bangkoktól 220 mérföldnyire máris behatolt néhány határmenti helyiségbe. Thanom Kittichacorn thaiföldi miniszterelnök rádióbeszédben figyelmeztette a lakosságot, hogy a kommunista csapatok célja: Thaiföld elözönlése Kambodzsa felől. ■ JAPÁN ÖNVÉDELEMRE KÉSZÜL A japán honvédelmet mindeddig az 1957-ben aláírt ,kétoldalú szerződés szabályozta, melynek betűi szerint, ha Japánt támadás érte volna, az amerikaiak a segítségére siettek volna. Ma már ez a lehetőség kezd a múlté lenni. Amerikai közgazdászok szerint 1980-ban Japán eléri az ipari világelsőséget , és ennek következtében Tokiónak természetesen előbb-utóbb le kell mondania erről a „potom olcsó” USA honvédelemről. A japánok négy lehetőséget tanulmányoznak az ezután követendő út tekintetében: 1. Szorosabb kapcsolatok az oroszokkal — Kína ellensúlyozására; 2. Szorosabb együttműködés Kínával — a Szovjetunió semlegesítésére; 3. Az amerikai katonai kooperációra való számítás elve, végül 4. Független felfegyverkezés, beleértve a saját nukleáris fegyverek kifejlesztését! ■ MIÉRT FEGYVERKEZIK JAPÁN? Japán stratégiai szakértők szerint az USA 1970 végére megszűnik ázsiai nagyhatalom lenni. A sarkalatos kérdés, — melyet önmaguknak feladtak — így hangzik: Ha az oroszok (vagy a kínaiak) atombombáznák Tokiót, visszavágnának-e az amerikaiak azzal, hogy cserében Moszkvát (vagy Pekinget) bombáznák? A japánok 95 százaléka szerint a válasz erre a kényes kérdésre: Nem. Ez az egyik oka annak, hogy a szamurájok utódai újra fegyvert óhajtanak fogni A másik: az eddigi honvédelmi terveket, — melyek szerint az ellenséget a japán tengerparton kell feltartani — elavultaknak tartják és saját, jól kiépített flottával akarják jóval távolabb tartani a feltételezett ellenfelet, mielőtt az megveti a lábát a szigetországban.Jelenleg a költségvetés másfélmilliárd dollárt ír elő honvédelmi célokra, ami 180.000 fő gyalogos, 45.000 fő légierő és 40.000 tengerész fegyverben tartására elegendő. Az elkövetkező 5 év alatt, a 4 Honvédelmi Terv értelmében — Japán a mai másfélmilliárd tízszeresét fogja költeni hadi célokra és az öt legjelentősebb katonai hatalom közé emel- Jedhetik. — Szerk.) ■ AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁG Giuseppe Saragat olasz államelnök Giuseppe Andreottit, a kereszténydemokrata párt vezérét bízta meg a kormány megalakításával. Andreotti nak, — aki azelőtt a honvédelmi tárcát birtokolta, — közismertek a Vatikánhoz fűződő igen jó kapcsolatai. Mariano Rumor lemondásának okául azt a nézeteltérést jelölték meg, amely a kereszténydemokrata és a kommunista párt közötti esetleges kooperáció felvétele következtében tette válságossá Rumor helyzetét. AZ EGÉSZ CSALÁD SZÖRNYETHALT! Alant, az 1. oldalon ÉGŐ TŰZGOLYÓ MALTON FELETT című cikkünkben említést teszünk Jacques Bélanger-ról, a montreali kisfiúról, aki a DC—8 621. számú járatán Disneylandba készült s fantasztikusnak tűnő jövőbelátással elűző nap végrendeletet készített, mely így kezdődik: „Kedvenc cicámat legjobb barátomra hagyom . . . Képünkön: az apa—anya esküvői képe, a két kisfiú és a kisleány — mind-mind szörnyethalt. A végrendelkező (Jacques a bal alsó sarokban) a 108 halálos áldozat között. A tragikus 621. számú repülőjárat Égő tűzgolyó Marton felett Újsághír: A „DC-18„ Air Canada 621. járatának 108 utasa és személyzete mind szörnyethalt. Az AIR CANADA pilótáinak higgadt hangja semmit nem árult el a közelgő tragédiából, percekkel a tűzhalál előtt Amint a gép a torontói repülőtér 32. számú kifutópályáját megérintette, H. G. Hill másodpilóta hangját lehetett hallani a földi kontrollteremben: — „Túllőttünk a célon", — ami azt jelentette, hogy a nagy végsebesség miatt a pilóták úgy döntöttek, hogy újra felemelkedve, másodszor is megpróbálják a landolást.— „Még 9000 lábnyi kifutópályája van ... Lehozza a gépet?” — „Nem!” — hangja minden remegés nélkül szólt — „Kérjük a távozási kontrollt!” .—, „OK, 621, emelkedjen 3000lábra és egy jobbkanyar után próbálkozzon újra!” — „Roger” (Vettem) — hangzott az utolsó emberi szó a 621 fedélzetéről. Néhány másodperccel később Ja jet a radar-ernyőn háromszoros nagyságra nőtt, majd örökre eltűnt az ernyőről ... és az árnyékvilágból. KÜLÖNÖS VÉGRENDELET . Egy Jacques Bélanger nevű kisfiú éppen Disneylandba készült. A közeli repülés varázsa megbűvölte, de ugyanakkor bámulatos előérzete azt súgta, hogy innen nincs többé visszatérés. Játékairól végrendeletileg rendelkezett, mielőtt felszállt volna a DC—8 fedélzetére: „Ha meghalok’. . . Pouponne nevű kiscicámat Mionne-nak adományozom, az EXPO 67 pénzgyűjteményemet Lisonnak . . . hokifelszerelésemet Daniel és Benoit Mallettenek ...” Jacques apja, anyja és tízéves ,húga is a végzetes gépen tartózkodott. Apja az AIR CANADA szerelője volt. Munkapadja másnap üresen maradt. , AZ UTOLSÓ MÁSODPERCEK Dante Infernójához hasonlatos képek játszódhattak le az alatt a rövid idő alatt, amikoraz utasok megsejtették, hogy a veszély mértéke halálossá növekedett. A kapitánynak talán volt még annyi ideje, hogy az ilyenkorszokásos „megnyugtató” beszédet elmondhassa:• „Hölgyeim és Uraim, úgy tűnik, egyik gépünk nem működik kielégítően, ami nem komoly probléma. A DC 1,8 képes három, sőt két motorral is repülni.” MI TÖRTÉNT? A 621.járat gyomorfelforgató hevességgel közelítette meg a 11.000 láb hosszú kifutópályát- A jet úgy odazökkenhetett a betonhoz, hogy valószínűleg az összes utasokat kirántotta félig a biztonsági övből. Az egyik Pratt and Whitney motor szikrázva végigsúrolta a betonpályát. A rémült utasok kinézve, szédült sebességgel láthatták a pályát száguldani. A 165 tonnás gép hirtelen teljes gázzal újra a levegőbe emelkedett. A jobb oldalt ülő utasok kétségbeesetten láthatták, hogy az egyik motor füstölögve a betonon maradt. Ezután egyvégtelenségnek tetsző perc múlva a jobbszárny borzalmas fémcsikorgás közepette leszakadt, többezer gallon repülőbenzint fröcskölve maga köré. Ettől kezdve a lebukó DC—8 gépet a szemtanúk égőüstökösnek hitték, mely óriási tűzgolyóként száguldott át Marton égén, hogy végül is 300 kilométeres végsebességgel belecsapódjjon a közeli dombokba. . X ) Reggel: 8:10-et mutatott az óra, mind a jel arra mutatott a tragédia előtt, hogy csodálatosan tiszta, szép időre van kilátás azon a gyászos vasárnapon. A látási viszonyok töméletesek voltak . . . AKI VETTE A „HALÁLGÉPET”, AZ SÍRBASZÁLLT Fred Moore jogtanácsos, aki 13 darab DC—8-at rendelt az AIR CANADA számára Los Angelesből, ugyancsak a tragikus végű gépen volt. Tehát az a személy, aki aláírta a szerződést a végzetes felvételére vonatko- ■ zóan, ugyancsak a sírbaszállt, özvegyén ki-ívül két kislány és egy fiúcska maradt utána, és SOHA NEM TUDJUK MEG . . . „Talán az apró darabokra zúzódott hal-rák feléről lehet majd valaha is megállapíta-ni, vajon ki is volt az illető utas” — hangozott a szakértői vélemény a személyazonosság-megállapító eljárás során Az együttes biztosítási díjak összege eléri majd a 20 miillió dollárt. Az áldozatok fele tehát névtelen sírba kerül. * A LÉGÖRVÉNY-ELMÉLET - Egyesek szerint az öt perccel hamarabb érkező 621. gép előtt közvetlenül, egy „727” - p szállt fel a 32. pályáról. Hamilton kapitány kétségbeesetten „teljes gázt” rendelhetett, amikor észrevette, hogy gépe a másik M jet által hagyott légörvénybe került, és eb-ben a légüres térben végzetes gyorsasággal is vesztette el szükséges magasságát, olyanujjnyira, hogy az egyik motor hozzásúrlódott is a pálya betonjához. A csiholt szikrák végül is „öngyújtóként” hathattak. Az „égi máglya- tűz” után csak egy összetört baba, egy elöl- ávadt fényképezőgép és egy kettébetépett tíz- a dolláros maradt úgy-ahogy épségben. A 108 I utas teste a felisnerhetetlenségig összezúzódott azon a mezőn, ahol tavasszal árpát vetettek , és tömeghalált arattak. Sír ............................................ Largest, Independent Canadian Weekly in the Hungarian language Ara: 20 cent ................................................................................................................................................................................................liiiiifM JFass Albert: ( MAGYAR SZEMMEL | Amerikai magyar szervezeteink egyik legjellemzőbb gyöngesége az, hogy az Amerikában felnövekedett magyar fiatalságot teljesen figyelmen ■ kívül hagyják, mintha nem is létezne. Ez sajnos egyúttal bizonyítéka an jjnak is, hogy ezek a szervezetek inkább a múltban élnek, mint a jelenben,| | a jövendő felé pedig semmiféle kapcsolatuk nincsen. Kitűnik ez abból is, j | hogy ezen szervezetek köré csoportosult magyar kivándorlók bőségesen | | gazdagították a befogadó országot, templomokkal, műemlékekkel, sőt kór- | | házakkal is, amit megtakarított pénzükön az Egyesült Államok, vagy Kanada számára fölépítettek, azonban semmi olyan összefogásra, cselekedetre, alkotásra nem vállalkoztak, mely az összmagyarság — tehát nem csupán az illető csoport — jövendőjének kialakulására hatással lehetett volna. Néhány felvonulástól, tüntetéstől és memorandumtól eltekintve ■ semmiféle gyakorlati lépést nem tettek, semmiféle kézzelfogható haditervet nem kovácsoltak össze a magyar nemzet jövendőjének biztosítása felé. A ■ felelősséget ezért a jövendőért egyetlen hetyke és immár sablonossá vált szólammal hárítják el maguktól, mely így szól: ,A magyar népet nem kell félteni!” Sajnos, akadunk néhányan az öregek közül is, akik úgy érezzük, hogy bizony a magyar nép jövendőjéért jogosan aggódhatunk ebben a mai világ- s zűrzavarban. Komolyan gondolkodó fiataljaink pedig nagyon is aggódnak. Aggodalmaikat olykor elviszik a „szervezetekhez” (ez a szó ma amerikai— ■ magyar vonalon megfelel az amerikai fiatalok által emlegetett „establish- i ment” kifejezésnek), ahol vagy meghallgatják őket udvariasan, vagy nem. De akár meghallgatják panaszaikat és kívánságaikat, akár nem, az ered■mény mindkét esetben ugyanaz: nem történik semmi. Legutóbb egy jól kereső fiatal magyar értelmiségi csoport azzal az elgondolással fordult ennek a cikknek az írójához, hogy szükség lenne egy magyar biztosító társaság létesítésére, mely biztosító társaság alapja lehetne egy olyan nagyszabású magyar gazdasági intézménynek, mely a maga jövedelméből pénzelni tudna egy idegen nyelvű magyar folyóiratot, könyvkiadót, ösztöndíjakat létesíthetne, segítő akciókat támogathatna és legfőképpen megszervezhetné világszerte azt a magyar nemzeti érdekképviseletet, úgy gazdasági, mint politikai síkon, melynek hiányában ide jutottunk, ahová jutottunk. Az elgondolás fiatalos ugyan, de megvalósítása nem lehetetlen. Példáink vannak rá, akár az írekre, akár a zsidókra gondolunk. Ez a cikkíró úgy érezte azonban, hogy ezek a lelkes fiatalok csak abban az esetben érhetnek el eredményt, ha nem elkülönülve kezdenek új nyomot törni a rengetegben, hanem bekapcsolódnak a már meglévő, bár betegesen működő magyar intézményekbe. Ebből a célból, a fiatalok tudomása nélkül, ez a cikkíró levélben fordult az Amerikai Magyar Szövetség és az Amerikai Magyar Református Biztosító Társaság egyik legfelsőbb vezető urához, azzal a javaslattal, hogy meg kellene talán vizsgálni egy együttműködés lehetőségét a már meglévő szervezet és ezen jószándékú fiatalok között. Ez a kívánság mélyen megdöbbenthette az „establishment” urait, mivel két hónap elteltével sem méltatták a javaslatot még csak egy udvarias válaszra sem.Nos, másoknak kórházakat építgető, halott ,szoborművekreadakozó emélyeknek, jelentőségével senki sem törpedik), múltat igazoltatgató urak: baj van a hintaszékes pókhálós amerikai magyar portán! A fiatalok rendre leszakadnak a vénülő, belülről rothadó fáról és új gyökereket ereszte- nek maguknak az amerikai földbe. Lassanként megerősödnek és hallani se akarnak majd azokról a kivonültintézményekről, melyeken belül nem leltek helyet maguknak, legyenek ezek egyesületek, vagy éppen egyházközségek. Nagy részük valószínűleg elvész ebben a hatalmas országban, beolvad, eltűnik. Lesznek azonban olyanok is, akik továbbra is magyarok maradnak. Nem annyira nyelvükben és szokásaikban, mint inkább szívükben és agysejtjeikben, ezek az agysejtek dolgozni kezdenek majd amerikai üzemre és létrehoznak új intézményeket és új szervezeteket. Sokkal kevesebbet, mint amennyi ma van, de annál tartalmasabbakat. A látszat szerint minden reménység megvan arra, hogy az új, most felcserepedő amerikai magyar nemzedék okosabban, jobban és ennél fogva eredményesebben képviseli majd a magyarságot, mint a mi nemzedékünk. Célszerű lenne tehát, ha azok az idősebb korosztályhoz tartozó amerikai magyar „vezetők”, akik valóban szívükön viselik a magyar jövendő sorsát, már most megpróbálnák egyengetni az utat a fiatalok felé és elkezdenék építeni a hidat a nemzedékeket elválasztó szakadék fölött. Ne aggódjanak és főleg ne bosszankodjanak, ha a fiatalok egyike-másika már csak törve beszél magyarul. A szándékot és a szándék mögött rejtőző bel ,ső értékeket tekintsék, ne a külsőségeket. Tartsák észben, hogy a legnagyobb magyar.Széchenyi István, egyetlen, szót sem tudott magyarul makogni fiatal korában. Mégis ő alapította a Magyar Tudományos Akadémiát. -