New Yorki Magyar Élet, 1972 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1972-10-21 / 43. szám
10. oldal Hegel, a nagy német folozófus állította fel a dialekika elméletét az emberi eszmék harcával kapcsolatban. Eszerint a fejlődést az ellentétek harca viszi előre. Képlete szerint minden tézist (állítást) antitézis (tagadás) követ, s végül az ellentétek egy szintézisbe (kiegyenlítődésbe) olvadnak össze. Példának Hegel a történelemből hivatkozott a rabszolgatartó Róma és a rabszolgák harcára, amelyből megszületett a középkori feudalizmus. A feudalizmus és a polgárság küzdelméből viszont életre kelt az újkori kapitalizmus. A szociáldemokraták, most a politikai „keleti nyitás" korszakában, hogy vitatható politikájuknak filozófiai alapokat is kölcsönözzenek, elővették a hegeli elméletet és kijelentették: „Elérkezett a szintézis (kiegyenlítődés) kora: a kapitalizmus és a kommunizmus nagy ellentétéből most születik meg valami új, — a kettőnek keveréke, ami mind a két rendszerből a maradandó értékeket foglalja magában." (Meynaud: „La technocratie”.) Hogy ebből az elméletből mennyi a filo□miiiiniiiamiiiiiiiiiniimiiiiiiiniimiiizófiai meggyőződés és mennyi a propaganda — azt nehéz még ma lemérni. Mindenesetre a hegeli elmélet néhány történelmi eszmeáramlat születésére és elhalására megtalálta a magyarázatot, — habár a történelem sodra a legtöbbször nem tűr elméleteket, általában felrúg minden sémát. A szociáldemokrata ideológusok szerint az eszmék harcában a szembenálló rendszerek — önkéntelenül is — tesznek át egymástól gondolatokat, kezdeményezéseket. Így — szerintük — a kapitalizmus is vett már át „szocialista” intézmé-nyeket megvalósításokat, mint pl. a szociális biztosítások, betegsegély, stb. — és a kommunizmus is sok dogmáját revide-rálta, mint az egyéni kezdeményezés fon- ■ tosságának felismerése, az anyagi juttatá sok ösztönző ereje, stb. — Igaz felmerül a kérdés: mennyiben vette a kommunista rendszertől ezeket át a kapitalizmus, mi-l ___________kor a szocális intézmények a modern élet szükségszerű együtt járói? Mindenesetre a szoc. dem filozófusok legalább megpróbálnak eszmei hátteret adni a politikai próbálkozásoknak, Nyugatnak Kelet felé való közeledését nemcsak gazdasági okokra vezetik vissza (ami pedig az igazi ok!), hanem tetszetős távlatokat nyitanak: szerintük a két világ közeledése meghozza majd a világbékét, a „kiegyenlítődést”, ami valami új, tökéletesebb gazdasági-politikai rendszert hoz létre a kapitalizmus és a kommunizmus egybeolvadásából. Ha ez az elmélet alapjában elfogadhatatlan is, azért a jószándékot nem lehet megtagadni tőlük. Érdekes ezzel szemben, hogy a moszkvai kommunista ideológusok ez elmélet ellen kézzel lábbal tiltakoznak. Egyszerűen tagadják, hogy a kommunizmuson változtatni kellene és lehetne, annyira tökéletes, ahogy azt Marx, Engels és Lenin tanításukban lefektették. Szemet húnynak a legnyilvánvalóbb tények előtt is, hogy a kommunizmus Marx óta micsoda gyökeres változásokon ment át, hiszen a moszkvai, nacionalista-orosz diktatúra mindennek nevezhető, csak marxizmusnak nem. A Kremlből irányított kommunista „filozófusok” szerint szó sem lehet hegeli „kiegyenlítődésről” (szintézisről), mert a kommunizmus még meg sem született, csak most van a szocializmusból kialakulóban. Amikor pedig majd megszületik, akkor olyan tökéletes lesz, hogy akkor már a hegeli dialektikának, az ellentétek harcának elve már nem lesz érvényes: a világ végezetéig a kommunista „paradicsomban”, a legtökéletesebb gazdasági-politikai rendszerben fog boldogan élni az emberiség. Akiktől félnek a moszkvai diktátorok , azok a mi szövetségeseink, ha elméletüket nem is fogadjuk el. (Pl. Kína is természetes szövetségesünk, mivel halálos ellensége a Szovjetuniónak, habár a kínai rendszer távol áll tőlünk.) Márpedig a hegeli „kiegyenlítődés” szoc.dem elmélete állandó riadalomban tartja Szuszlovékat (moszkvai főideológus). Ezért csak hadd csatázzanak! Dúljon a tézis-antitézis eszmei háborúja — ha nem is lesz belőle szintézis. Mindenesetre az erjedés két fronton megindult a Szovjetunióban és a csatlós országokban: 1. A nemzetiségek lázongása és 2. Az elégedetlenség a gazdasági helyzettel. A tömegek kezdenek ráébredni, hogy a rendszerrel kell legyen valami baj, mely 28, illetve 55 év után sem tudta a beígért jólétet, a magasabb életszínvonalat megteremteni, ami viszont a kapitalista, nyugati országokban már évtizedek óta virágzik és megvan. A keleti nyitásnak talán egyetlen letagadhatatlan előnye (a számtalan rossz mellett, mint pl. a status quo elismerése), hogy a szovjet és csatlós államok tömegeinek alkalma van saját szemével összehasonlítást tenni a két rendszer megvalósításairól. Csak egyről feledkeznek meg a szoc. dem. folozófusok tetszetős elméletük fejtegetése közben: ma már nincs szót két szembenálló ideológiai rendszerről, hanem a szabadvilág és az ún. „kommunista” diktatúrák küzdenek egymás ellen. Elméletileg és főleg gyakorlatilag már rég megbukott a marxizmus, — leginkább a „szocialista” országokban. (Nálunk — sajnos — a maxista egyetemi tanárjaink „jóvoltából” még virágzik az egyetemeken). Jelenleg a harc teljesen áttolódott hatalmi síkra: élet és halál küzdelem folyik a szabadság és az elnyomó „szocialista” diktatúrák, a demokratikus emberi jogok és egy a világuralom bűvöletétől megszállt klikk őrültjei között. Zs. A. A kiegyenlítődés kora? LETTER FROM OTTAWA RT. HON PIERRE-EUIOTT TRUDEAU Egy politikai kampány úgy vétem alkalmas idő arra, hogy megálljunk és gondolkozzunk. Gondolkozzunk arról, amit szeretünk ebben az országban és ami a legfontosabb, amin változtatni szeretnénk. Maga a szó: „Liberal” reformot jelent — javítani, új formába önteni, újjáéleszteni. Ezek voltak ennek a kormánynak az állandó jellemzői. Dehát mik is azok az elgondolások, amelyek ezt a kormányt cselekedésre indítják, irányt mutatnak neki? Engedjék meg, hogy áttekintsek egy pár olyan elgondolást és álláspontot, amelyeket minden kanadai lakos jólétéhez életbevágónak tartunk. Kanadában minden egyénnek biztosítani igyekszünk azt méltóságot, amelyet, mint emberi lény megérdemel. A nyugati társadalmakban jelenleg észlelhető nyugtalanságok és zavarok a fiatalok, a szegények és egyes kisebbségek azon hitéből fakadnak, mely szerint a hatalmas gazdasági és szociális gépezetek, amelyeket országainkban kifejlesztettünk nem képesek felismerni őket, mint lényeket és nem képesek gondoskodni az egyéni szükségleteikről. Kormányom ismételten megállapította, hogy kötelességének tartja megőrizni minden egyén jogát ahhoz, hogy a maga módja szerint cselekedhessen. Miként az országházban mondottam, a politikai pártoknak minden kanadai lakos politikai tevékenysége számára elfogadható eszköznek kell lenniök. Ha mi nem ajánlunk bizonyítékot a demokratikus eljárás életrevalóságához, akkor kötelességeinket nem teljesítettük és bírálóinknak igazat adunk abban, hogy maga a rendszer hibáztatandó. A Liberal Party elfogadja ezt a kihívást, miként a múltban, a jövőben is a változás hangja akarunk lenni. Nem fogunk lemondani a kanadaiak nagy többségének szószólója szerepéről; meghallgatni, megérteni, reagálni, vezetni szándékozunk. A jogos társadalom kívánalma az emberi célkitűzések legfontosabbjai között kell helyet foglaljon. E feladatot sohasem fogjuk bevégezni; semmilyen kormányzat, vagy társadalom nem képes rá, mivel halandók vagyunk és nem tökéletesek, de becsületes és nem szűnő igyekezetünkből erőt és sugalatazást fogunk nyerni, új és jobb értékeket fogunk elérni és az emberi öntudatnak egy eddig el nem ért fokát. Más szavakkal: a tökéletes igazság keresésének soha meg nem szűnő útján sikerülni fog a lehető legemberibb és legkönyörületesebb társadalmat megteremteni. A LONDONI SZENT ISTVÁN EGYHÁZKÖZSÉG BÚCSÚJA Az Egyházközség vezetősége a templom búcsúját ez évben is a Western Fair Special Events épületben rendezte, szeptember 24- én. Fél 12-kor sorakoztak fel a hívek az épület bejárata előtt. A színpompás magyar ruhás asszonyok, pártás leánykák, ünneplőbe öltözött komoly férfiak kis gyermekeik kezét fogva álltak fel a kereszt után. A koronázási jelvények kiosztása után P. Furák Tibor OSM plébános atya indította el a menetet. A kereszthordozó magasra tartva a keresztet, a Boldogasszony Anyánk kezdetű ősi énekhangjai mellett vonult a tömeg a feldíszített tábori oltár elé. A szentmise alatt a plébános úr beszédében foglalkozott Szent István királyunk egyéniségével és történelmi szerepével. A szentmise a Himnusz eléneklésével ért véget. Ebéd után kezdődött a színes, változatos műsor. Minden szereplő tudása legjavát adta. A délutáni műsort finom disznótoros vacsora követte. Vacsora után a búcsúkirály és királynő választása és az eredmény kihirdetés következett. Majd a boldog királynő Kovács Madlein és a király Drabbant Józsi koronázása következett. A búcsú műsora ezzel véget ért és a König zenekar zenéjére vidáman forogtak a párok, beleértve a jelenlevők apraját-nagyját. Dr. Simon Vendel o^A%\ MONTREALI KIADÓHIVATAL A Magyar Élet montreali kiadóhivatalának címe: 4100 Kindersley Ave. Telefon: 735-1458. A kiadóhivatalt Sas László vezeti. MAGYAR SLIT MONTREAL • MONTREAL MONTREAL MONTREAL MONTREAL MONTREA A CANADIAN CONCERT és ARTIST INC. rendezésében Jegyek ára: $3.00, $4.00, $5.00, $6.00, $7.00 Elővételben kaphatók: CCA, 1822 Sherbrooke Street West (alagsor). — Válaszbélyeggel ellátott levélbeni rendelés is lehetséges. — Csekk, vagy Chargex. Valamint Délibáb Stúdió, 19 Prince Arthur St. West. Telefon: 849-2803 Először Canadában, Montrealban RAJKÓ MAGYAR CIGÁNYZENEKAR TÁNCOSOK ÉNEKESEK NOVEMBER 15, 16, 17, 18 és 19-ÉN, ESTE 8.30-KOR o SALLE MAISONNEUVE — PLACE DES ARTS helyiségében | ° AZ ÉVAD KIMAGASLÓ IRODALMI ÉS MŰVÉSZI ESEMÉNYEI 1972. október 29-én, vasárnap délután 2 órakor és este 6 órakor KANADAI BEMUTATÓ SZÍNES — SZÍNES — SZÍNES — SZÍNES — SZÍNES ÚJ, 1971-ES FIMPRODUKCIÓ — MŰVÉSZI ÉLMÉNY NE MULASSZA EL! KARINTHY FRIGYES: „UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL” Filmre átírta és rendezte: RÉVÉSZ GYÖRGY Zene: RÁNKI GYÖRGY Főszereplők: LATINOVITS ZOLTÁN (Karinthy Frigyes szerepében), RUTTKAY ÉVA, TÖRÖCSIK MARI, SINKOVITS IMRE, PÉCSI SÁNDOR és rengeteg más kiváló szereplő. EGYSÉGES HELYÁRAK: 13.00. 1972. november 18-án, szombaton este 8 órakor SZABÓ SÁNDOR a Nemzeti Színház v. tagja és a Minneapolisi Tyrone Guthrie Színház tagja IRODALMI ESTJE „ÖRÖK BARÁTAINK...” A XIX. és XX. század magyar irodalmának örökbecsű műveiből (Arany, Petőfi, Vörösmarty, Ady, Babits, Kosztolányi, Karinthy, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Faludi György, stb., stb.) HELYÁRAK: $3.00, $4.00, $5.00. Számozott helyek. A filmelőadások és az irodalmi est színhelye: YWCA-HOLDEN FISHER HALL, 1355 DORCHESTER WEST (Crescent sarok) Az előadásokra jegyek elővételben kaphatók: Barna Ltd., 3864 St. Lawrence Blvd., Tel.: 288-5241; Farkas István, 4300 Dupuis Ave., Apt. 12. Tel.: 733-9756; Délibáb Stúdió, 19 Prince Arthur St. West. Tel.: 849-2803; dr. Fon Sándor (Menóra), 4455 Dupuis Ave., Apt. 2. Tel.: 733-3087; M. Friedlander, 5017 Park Ave. Tel.: 279-5571; Magic Hair Stylist, 5887/A Victoria Ave. Tel.: 735-2182; Mundus Export-Import, 1231 St. Catherine St. W. 845-7602. -----J-—---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—------------------------------------------------- MEGJELENT a nemrég tragikusan elhunyt író DR. BODROGHKÖZY ZOLTÁN rendkívül értékes könyve, mely a Magyar Életben folytatásokban megjelent, „EZREDÉVI NEMZEDÉK” címen. Az író Szent István évre írta és azzal irodalmi díjat nyert. Az emigrációban megjelent első könyve „A VILÁG TETEJÉN” 300 oldalon — még csekély számban kapható. Az „EZREDÉVI NEMZEDÉK” fehér vászon kötésben 5 kanadai dolláros áron, a „VILÁG TETEJÉN” fehér vászon kötésben 8 kanadai dolláros áron megrendelhető. BODROGHKÖZY ZOLTÁNNÉ címén: 6010 St. Luc Rd. #301, Montreal 253 Quebec, Canada, vagy megvásárolható a magyar könyvesboltokban. 4 1976. október 21. ■ |f|f H Legújabb 12 oldalas tavaszi árjegyzékünk IINVA két díjmentesen küldjük. Számtalan kitűnő élelmiszer-csomag, mosógép, hűtőgép, autó, stb. kapható. Pontos, gyors kiszolgálás. TUZEX ROMÁN folyamon, ötnapos kiszolgáltatás. UTAZÁS a világ minden részébe. kiutalások Csehszlovákiába. pénzküldések a hivatalos 16-os út Nyugdíj ügyek, pénzküldések, örökösödés, fordítás és hitelesítések. Forduljon bizalommal a legrégibb kanadai magyar céghez. (Alapítva 1925-ben) KELEN TRAVEL SERVICE ALEX A. KELEN LIMITED 1467 MANSFIELD STREET, MONTREAL, QUE. TELEFON: 842-9548 PIROSKA Restaurant — Bar 3463 ST. LAURANCE BOULEVARD, MONTREAL TELEFON: 845-1412 Kedves vendégeinket egész télen szórakoztatja Madarász Kati a rádió és televízió közismert magyarnóta énekművésznője, a szintén Magyarországról most érkezett közkedvelt Kürthy Jónás duó KÍSÉRETÉVEL • Minden este magyar nótákkal, operettrészletekel, tánczenével szórakoztatják kedves vendégeinket • Kitűnő magyar- és kontinentális konyha • • Teljes italmérés — Air-conditioning BELÉPŐDÍJ NINCS! ASZTALFOGLALÁS: 845-1412 gjnnmmniimimiiiiiiimiimminmiiuuiiHiiiiiiiniiiitiiiiiiiiiiuiiiiimmHHiimiiimiiimmiinminniaimiiniiiiiiiiiuiiiiiiiiiuiiiiimimiHniiimiimiuauuimuni^ Olajfestmények (tájkép-csendélet-tenger-portré- akt, stb.) nagy választékban, jónevű európai és kanadai festőktől. Képkeretezés gyári áron, minden nagyságban és stílben. Keresse fel gyönyörű, új üzletünket. ELITE DISTRIBUTOR 215 LAURIER WEST — TEL.: 521-1816 — 521-4277 Állandó parkolási lehetőség: iiiiiiinuiiMinniMiiiHiiiiiiiHeim IRODA: 844-1182 LAKÁS: 484-8395 DR. SZEMENYEI LÁSZLÓ ügyvéd Beaulieu, Carisse, Szemenyei, Paiement and Semeniuk 2015 Drummond St., Suite 750 Montreal 107 G. E R C D 1(royal) Általános biztosítás \ INSURANCEJ \ GROUP / TELEFON, IRODA: 875-2350 LAKÁS: 683-3540 Joe FIGYELEM! FIGYELEM! Ha olcsón és jól akar vásárolni BÚTORT — TV-T — ZENEGÉPET — OLAJFESTMÉNYEKET ÉS SZŐNYEGET, STB. Hívja telefonon 738-7666 számot és kiviszem önt a megfelelő gyárba. A legkedvezőbb fizetési feltételek és legolcsóbb árak. Kondor Furniture, 4960 Bourret, Apt. 304 IOEO 301 30E30E IDEO Doo Do • Legfinomabb csemegáru a világ minden tájáról • Világhírű GLOBUS húskonzervek és jam • Magyar hentesáru különlegességek. • Naponta friss tejtermékek • Sajt különlegességek kedvezményes áron. • Kenyér, péksütemények. • Európai cukrászsütemények. Bourret Delicatessen & Pastry 5771 Victoria Ave. S RE 38462 SZABAD PARKOLÁS