New Yorki Magyar Élet, 1976 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-03 / 1. szám

1976. január 3. Az erőművek fölösleges hőenergiáját a kertészetek föld­jének felmelegítésére használják fel. ■uBiimimnumiiiiiuiiiiiiiiiiiiimiiiiamiiiuiiiHiiiiimiiiiumiiiiiiiimíuinniimuniiimiiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiuMuuimiiiiiumiiiiujiiiiiiuiniHmiimiiíiuffiiiffiii Ahonnan a világpolitikát irányítják William Domhoff, ameri­kai történész nyilatkozott legutóbb a Spiegel-nek és többek között ezeket mond­ta: „Kevesen tudják még az Egyesült Államokban is, hogy tulajdonképpen a nagypolitika kérdéseiről hol döntenek. Pedig nem valami titkos társaságról van szó, hanem newwyorki hivatalosan bejegyzett „Council on Foreign Rela­­tions”-ról, amely 1921 óta létezik és 1600 tagja van. Tagjai nagyrészt az ameri­kai nagyvállalatok, bankok, trösztök képviselőiből ke­rülnek ki, akik itt az ame­rikai kormány képviselői­vel tárgyalnak. Egy 50 tagú állandó bizottság székel a newyorki központban, amelynek elsődleges célja: meghatározni az Egyesült Államok külpolitikáját — a gazdasági élet szempontjá­ból”. Domhoff az utóbbi állí­tásának bizonyítására hiva­talos jegyzőkönyvekből és a negyedévenként megjele­nő „Foreign Affairs” c. fo­lyóiratból idéz, amelyet a Council ad ki. Ezekből az alábbi kép bontakozik ki szemünk előtt: — 1921-ben azért alapí­tották a Council-t, mert az I. világháború után izolá­­cionista hangulat terjedt el az Egyesült Államokban. A Bizottság tisztában volt az­zal, hogy elszigetelődés vég­zetes csapást jelentene az Egyesült Államok gazdasá­gi életére. A Council erőtel­jesen pártfogolta a háború­tól szétrombolt európai gazdasági élet felépítését, mert ez saját érdekében is állott.­­ 1941-ben határozta el a Bizottság, hogy Ameriká­nak be kell lépnie a II. vi­lágháborúba, mert Német­ország és Japán világuralmi tervei létében veszélyezte­tik az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. Pearl Harbour csak a közvetlen okot szolgáltatta a hadba­­lépésre.­­ Már 1944-ben így ír a „Foreign Affairs”: „Német­országot és Japánt a hábo­rú után gazdaságilag újra meg kell erősíteni. Az Egye­sült Államok érdeke, hogy e két nép gazdaságilag partnere legyen majd Ame­rikának.” — 1945-ben adta meg a Bizottság az Egyesült Ál­lamok külpolitikájának végzetes irányvonalát a Szovjetunióval szemben, amikor a „Foreign Affairs” így írt: „A Szovjetunió nem jelent gazdaságilag közvet­len veszélyt az Egyesült Ál­lamokra. Száz évbe is bele­telik, amíg a Szovjetunió riválissá válhat. Ezért nem szükséges ellene ellensé­ges politikát folytatni.”­­ A Bizottság ,,bölcsei” azon­ban egyet számításon kívül hagytak: a Szovjetunió vi­lágforradalmi tervei megva­lósítására mindent áldoz, — erején felül is. 1945-ben az Egyesült Államok még olyan erőfölénnyel rendel­kezett úgy gazdasági, mint katonai téren, hogy akkor játszva határai közé szorít­hatta volna a Szovjetet. Ma ennek a megalkuvó politi­kának a levét issza az Egye­sült Államok és vele az egész világ, amikor lépés­­ről-lépésre kénytelen hát­rálni Moszkva terjeszkedé­se elől. — Vietnam esetében már jól ítélt a Bizottság­, ami­kor már 1954-ben, a fran­ciák kivonulásakor óva in­tette az amerikai kor­mányt: „Végzetes lépés lenne, ha a vietnami bonyo­dalmakba beavatkoznánk. Egy vietnami háborúból csak vesztesként távozhat­na az Egyesült Államok.” A figyelmeztetést a politiku­sok nem fogadták el, ami a szégyenteljes párizsi „meg­egyezéshez”, majd kivonu­láshoz vezetett. — Érdekes, hogy a jegy­zőkönyvekben már 1969- ben felmerül a kínai meg­egyezés gondolata, amelyet Washington csak 1972-ben valósított meg. — Ugyancsak az arab olajembargó előtt 5 évvel szó volt a Bizottság egyik ülésén a közép-keleti­ béke szükségességéről, mert ahogy az akkori jegyző­könyv hangsúlyozza: „Ha az arabok az olajembargót politikai fegyverként hasz­nálnák fel, ez alapjaiban rázná meg a nyugati gazda­sági rendszert, melynek a hatását az Egyesült Álla­mok is súlyosan­­megérez­né.” Itt jegyezzük meg, hogy Kissinger a hétente­ politika híve, a vietnami megegye­zés és kivonulás végrehaj­tója és a közép-keleti béke megteremtője klügyminisz­­tersége előtt a Council al­kalmazottja volt. Mik a Council politikai tervei? A választ így foglalta össze Domhoff: „A végcél: egy világállam létrehozása. A mai gazdasági élet már nem ismer határokat,­­ te­hát az államok határai is el kell, hogy tűnjenek. Ez a gazdasági szükségszerű­ség előbb-utóbb ledönti azokat a politikai, naciona­lista és nemzetiségi határo­kat, amelyek ma még aka­dályozzák az egységes világ­­gazdaság kialakítását egy világkormány vezetése alatt.” Mi a jó és mi a rossz a Council politikájában? Letagadhatatlan tény, hogy a Bizottság vezetése nagyvonalú, világot átfogó és kitűzött terve: a világál­­lam létrehozása — a béké­sebb jövő biztosítéka. — Egyetlen nagy bűne: min­dent csak anyagi, gazdasági szempontokból néz, mérle­gel s az etikai, világnézeti, humánus célokat semmi sem veszi. Nem veszik ész­re, hogy miközben az üzle­tért, a gazdasági értékekért elveket áldoznak fel, — ta­lán — saját sírjukat ássák, amikor kereskedenek Moszkvával, amely az ők segítségükkel, nyugati tech­nológiával akarja világha­talmi terveit megvalósíta­ni. Lenin szerint: „Szállít­ják a kötelet, amelyre majd felakasztják őket!” ZS. A. EMLÉKEZÉS A PESTI TEMPLOMOKRA: Boldogasszony temploma Két béke­ boldog éven át a reggel hat maróit talált s bár még nőknél nem volt divat, én helyttesítettem a reggel ministránsokat. , A templom: arany és azúr. Galla Ferenc professzor úr mondott áhítattal misét, Boldogasszonynak adva át hajnalonta szelíd szívét. Bár a lófarkas lobogót — százötven évig lobogott karcsú gótikus tornyodon — felfajta az idő szele. Hol már a török­ uralom? Boldogasszony szép temploma, több ma a beszéd, mint ima újjáépült falai között, — mert az idegenforgalom áll Pesten mindenekfölött. Egyszer majd ez is elmúlik. . újra elsővé lesz a hit! Te csak mosolyogj, Boldogasszony és kérjed értünk Szent Fiad, hogy bűneinknek irgalmazzon. M­agyary Csilla MUlllllllULIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIILLIILLIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllHIIIM^ „Harcom nem a tőkéért és a nagybirtokért, hanem Egyházért, Hazáért folyt. — Megbocsátok mindenkinek, azoknak is, akik a jövőben vétkeznek ellenem. Lemondásom hírének nem szabad hi­telt adni; az vagy hamisítás,­vagy nagymérvű kínzás eredménye.” II. RÉSZ Sajátkezűleg írta Bécsben, 1973. november 17-én. „Nemzetemnek: Maradjatok a romló világban hűek Isten­hez, hitetekhez, hazátokhoz, a magyar múlthoz, történelemhez és a magyar nyelvhez. Ez természeti jogotok és kötelességtek. Ne járjatok haza . . . Ne pénzeljétek elűzőiteket, a nemzet­­irtókat. De térjetek haza — ne olvadjatok be, — amikor a hit és magyarság napja felkel otthon. Addig igen fontos a magyar isko­la ... és a családlátogatás. Holttestem egyelőre itt kerüljön a legegyszerűbben pihenő­re, lehetőleg magyar papok sírja közelében és a hívek áhított imája közepette. Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazi­likás sírboltba. Végrendeleti általános örökösöm a Mindszenty Alapítvány, az általam megállapított szabályzat szerint. Könyveim annak idején jussanak a prímási könyvtárba, vagy ha szabad utódom úgy látja jónak, hagyja az újra papneveldévé válandó Pázmáneumnak. Könyveim joga és hozama­ maga az Alapítvány, szolgáljanak az ország nemzeti és egyházi felépítésére . . . mint azt vagyono­sabb elődeim, Széchenyi György és Simor János tették. A rokonok, ha rászorulnak, az Alapítvány segítse őket a hely­zet helyes mérvéig. Az időleges temetés ügyében, a viszonyokhoz képest, a végrehajtó bizottság a helyi egyházi hatóság tanácsa sze­rint járhat el.” Halála előtti napon, 1975. május 5-én a bécsi­ Irgalmasok Kór­házában, ehhez áll, részhez a­­következőket fűzte­­hozzá: „Ha szám­kivetésben halok m­eg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban. Lelkem üdvéért az első évben ha­vonként végezzenek el egy szentmisét, s aztán évenként, halálom évfordulóján. A temetésem és a szentmisék költségeit viselje a Mindszenty Alapítvány. A Mindszenty Alapítvány egyik legelső feladatának tekintem, hogy azt a magyar nemzeti és katolikus célt szolgálja, amit életem feladatául tűztem ki s amit Isten segítségével hazámban is és a szám­kivetésben is igyekeztem megvalósítani: megtartani magyar­ságában s hitében népünket, különösen felnövekvő ifjúságunkat.” Az „Emlékirataim” 494. oldalán írja Mindszenty József bíbo­ros-prímás: „Külföldre érkezésem után jótevők segítségével ala­pítottam egy ún. Kardinal Mindszenty-Stiftung-ot azzal a célkitű­zéssel, hogy bevételeit magyar egyházi és nemzeti célokra fordít­sa. Magam is ennek az alapítványnak adtam át az „Emlékiratam­” jövedelméből származó összegeket, hogy azok is az alapítványi szabályzat értelmében közcélokat szolgáljanak.” A Mindszenty-Alapítvány a Liechtensteini Hercegség terüle­tén, Vaduzban alakult meg 1972-ben s azóta is ott van állandóan a székhelye. Postai címe: Kardinal Mindszenty-Stiftung c/o Dr. Gregor Sieger Rechtsanwalt Herrengasse 6. 9490 Vaduz, FL Fürstentum Liechtenstein. A Bíboros általános örökösévé a Mindszenty­ Alapítványt tet­te. Anyagilag az örökség nem nagy, de különös és jelentős értéket képviselnek a hátrahagyott kéziratok és emléktárgyak a vértanú prímáshoz fűződő kapcsolatuk miatt. A megindult hagyatéki eljá­rás folytán a bíboros-prímás kéziratai, irattára, könyvei az emlék­tárgyakkal együtt ideiglenesen átkerülnek a Mindszenty­ Alapít­vány székhelyére, Vaduzba. Az alapítványi tanács erre vonatkozó határozatát azután hozta, hogy a vaduzi községi tanács Hilmar Ospelt polgármester nagylelkű javaslatára eszményi bérért ren­delkezésre bocsátotta egyik nagyobb házát a templom mellett a Mindszenty-emlékszoba és a boldogult prímás archívumának be­fogadására. A jelenlegi tagok valamennyien a Bíboros akaratából foglal­nak helyet az alapítványi tanácsban. Az 1975. június 9-én tartott alapítványi tanácsülés elnökévé választotta dr. Batthyány Iván grófot, aki ezt a tisztséget az alapító bíboros-elnök felkérésére kezdettől fogva és állandóan már eddig is betöltötte. Az alapítványi szabályzat szerint a Mindszenty­ Alapítvány­­nak feladatkörébe tartozik: 1. a bíboros emlékiratainak és egész szellemi hagyatékának gondozása; 2. a kiadványokból származó jövedelmek és esetleges adomá­nyok átvétele, megőrzése és jövedelmeztetése; 3. az Alapítvány vagyonának jövedelméből a magyar egyházi és nemzeti intézményeket támogatni, amelyek a bíboros végrendeletében megállapított és megjelölt szellemben te­vékenykednek. (ÉLETÜNK) Mindszenty hercegprímás szellemi végrendelete (Folytatás az első oldalról) MAGYAR ÉLET Üdvözöljük a „Bajtársi Levelet!” A postássztrájk miatt megkésve kaptuk kézhez a már Calgaryban kiadott „Bajtársi Levél” első szá­mát s így üdvözlésünk is megkésve lát napvilágot. A beköszöntőben így ír a szerkesztő: „Tudjuk nehéz dolgunk lesz. A­­Bajtársi Levél­ szerkesztése nem könnyű dolog, még akkor sem, ha hajtásaink jóindu­lattal és megértéssel fogad­ják próbálkozásainkat, ígérjük, hogy mindent meg­teszünk tehetségünk és a rendelkezésre álló anya­giak keretein belül, hogy a nívót megtartsuk.” " Átolvastuk a ..Bajtársi Levelet” — és megállapítot­tuk: ha terjedelemben ki­sebb is az új „B. L.”, mint a régi, de tartalomban, szel­lemben nem marad el az elődjétől. Ez pedig a lé­nyeg! Kívánunk az új vezető­ségnek, szerkesztőségnek sok sikert — és a jó Isten áldását, nehéz, áldozatos munkájukhoz! Szerkesztőség Megszűnt a Virrasztó Az 1968-ban 15 év után kidőlt LÁRMAFA utóda­ként és annak szellemében 1970 áprilisában megindí­tott, az Egyesült Államok­ban szerkesztett és Svájc­ban kiadott, minden irány­zattól és csoportosulástól független „VIRRASZTÓ"­­• „Az elszakított magyar területek hangja” című idő­szaki szemlét az egyetemes magyar érdekek mérhetet­len kárára az egyre súlyos­bodó anyagi nehézségek miatt kénytelenek vagyunk megszüntetni. Bár az elmúlt 6 év alatt megjelent 15 szám — való­jában 24-nek kellett volna megjelennie — mindegyike bátorhangú, csak az egyete­mes magyar érdekeket szol­gáló dokumentációs írásai­val és közleményeivel ma­gyar és nemeztközi vonalon általános elismeréssel talál­kozott, a kiadó egyre na­gyobb időközökben tudta csak megjelentetni, mert az előfizetések és megaján­lások a dollár értékcsökke­nése és az árak rohamos emelkedése miatt a kiadási költségeket nem fedezték. Pedig, ha valamikor, úgy most lenne rá igazán szükség, hogy kétszeres éberséggel virrasszunk az elszakított területek pusz­tulásra ítélt, reményüket vesztett magyarjaink rab­sorsa felett. Éppen ezért nem adjuk fel a harcot — a „VIRRASZTÓ hírszolgála­ta” jelzéssel továbbra is je­lentkezni fogunk a külön­böző lapok hasábjain — és minden lehetőt meg fogunk tenni a lap felélesztésére. Addig is, őszinte és há­lás köszönetet mondunk a lap kiváló, önzetlen munka­társainak, kiadójának, elő­fizetőinek, támogatóinak és olvasóinak nagyszerű mun­kásságukért, példás kiállá­sukért és támogatásukért. (A kiadó az V. évfolyamra befizetett előfizetéseket vis­sza fogja téríteni.) Ahogy első számunkban Vajda János „A virrasztók” című, most is aktuális ver­sével köszöntöttünk be, úgy most is az ő versének utolsó versszakával búcsú­zunk: Szempillánk is csuklik immár . . . S ha az álom elnyomott, S mi is alszunk, boldog Isten! Akkor aztán késő minden — Mozdulhat a tetszhalott! És ha mégis mozdulna a tetszhalott, hogy ne moz­dulják hiába, mi tovább virrasztunk . .­­. Erdélyi István, a Virrasztó főszerkesztője 5. oldal 3 hét vagy több! Miami Beach-en az Air Canadával TÖLTSE A TELET A NAPSÜTÖTTE DÉLEN $449-töl Minden Hotelünk a tengerparton utazás Air Canadával be-kiszállítás (repülőtér-hotel) kétszemélyes elhelyezéssel. S* $409-töl. S 40 különböző hotel közül választhat. * Nem kell 60 nappal az indulás előtt a helyet lefoglalni. AIR CANADA éjszakai speciál járata: 8—60 napig érvényes $119. 1 hét, 10 nap, 2—3—4—5—6—8 hét és hónapok is leköthetők. JAMAICA Holiday Inn 10 nap $419-től Felnőttek­nek gyerekeknek csak $ 159-től Indulás: Január 22. NASSAU reggelivel, ebéddel és vacsorával 5295-tŐI Indulás: Jan. 4—11—18. Toronto-Budapest Toronto $391.00. Toronto-Vienna (Bécs)-Toronto $377.00. *60 nappal indulás előtt meg kell váltani jegyét. BUDAPEST—TORONTO—BUDAPEST ZÁGRÁB—TORONTO—ZÁGRÁB rokonkihozatal kedvezményes áron. • Szálloda és autó rendelések. — Gyógyszer, virág­küldés. • Comturist főképviselet. — Pénzküldés. — IKKA APOLLO TRAVEL 1500 BATHURST STREET TORONTO, ONT. M5P 3H3 (a St. Clair-nél) — Free parking az iroda mellett 651-4102 ­Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akart vásárolni, keresse fel !Tüske Meat & Delicatessen­ti Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött . 1 566 BLOOK ST. V. •­533-3453| BUDAPEST MEAT MARKET Toronto egyik legforgalmasabb szaküzlete. • Áruja a legválasztékosabb, legfrissebb, legolcsóbb. • A parkolás kényelmes, az üzlet mögötti City parkolóhelyen — 200 kocsi férőhellyel. • Figyelmes kiszolgálás. Tulajdonos: Varga Gyula. Telefonrendelés — Freezer-order. 517 BLOOR STREET W., TORONTO, ONT. M5S 104 TELEFON: 531-5202. Hétfőn zárva! Olvassa a MAGYAR ÉLET-et! JOHN’S ART GALLERY Szeretne olajfestményeket a házában? • A LEGSZEBBET • A LEGJOBBAT • A LEGOLCSÓBBAT csak a JOHN’S ART GALLERY-ban találhat. Jöjjön látogasson meg bennünket, vagy hívjon telefonon. JOHN’S ART GALLERY 3062 DUNDAS STREET WEST — TEL.: 767-4881. NIAGARA FALLS • NIAGARA NIAGARA FALLS CANADA árián

Next