New Yorki Magyar Élet, 1976 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1976-01-03 / 1. szám
1976. január 3. Az erőművek fölösleges hőenergiáját a kertészetek földjének felmelegítésére használják fel. ■uBiimimnumiiiiiuiiiiiiiiiiiiimiiiiamiiiuiiiHiiiiimiiiiumiiiiiiiimíuinniimuniiimiiuiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiuMuuimiiiiiumiiiiujiiiiiiuiniHmiimiiíiuffiiiffiii Ahonnan a világpolitikát irányítják William Domhoff, amerikai történész nyilatkozott legutóbb a Spiegel-nek és többek között ezeket mondta: „Kevesen tudják még az Egyesült Államokban is, hogy tulajdonképpen a nagypolitika kérdéseiről hol döntenek. Pedig nem valami titkos társaságról van szó, hanem newwyorki hivatalosan bejegyzett „Council on Foreign Relations”-ról, amely 1921 óta létezik és 1600 tagja van. Tagjai nagyrészt az amerikai nagyvállalatok, bankok, trösztök képviselőiből kerülnek ki, akik itt az amerikai kormány képviselőivel tárgyalnak. Egy 50 tagú állandó bizottság székel a newyorki központban, amelynek elsődleges célja: meghatározni az Egyesült Államok külpolitikáját — a gazdasági élet szempontjából”. Domhoff az utóbbi állításának bizonyítására hivatalos jegyzőkönyvekből és a negyedévenként megjelenő „Foreign Affairs” c. folyóiratból idéz, amelyet a Council ad ki. Ezekből az alábbi kép bontakozik ki szemünk előtt: — 1921-ben azért alapították a Council-t, mert az I. világháború után izolácionista hangulat terjedt el az Egyesült Államokban. A Bizottság tisztában volt azzal, hogy elszigetelődés végzetes csapást jelentene az Egyesült Államok gazdasági életére. A Council erőteljesen pártfogolta a háborútól szétrombolt európai gazdasági élet felépítését, mert ez saját érdekében is állott. 1941-ben határozta el a Bizottság, hogy Amerikának be kell lépnie a II. világháborúba, mert Németország és Japán világuralmi tervei létében veszélyeztetik az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. Pearl Harbour csak a közvetlen okot szolgáltatta a hadbalépésre. Már 1944-ben így ír a „Foreign Affairs”: „Németországot és Japánt a háború után gazdaságilag újra meg kell erősíteni. Az Egyesült Államok érdeke, hogy e két nép gazdaságilag partnere legyen majd Amerikának.” — 1945-ben adta meg a Bizottság az Egyesült Államok külpolitikájának végzetes irányvonalát a Szovjetunióval szemben, amikor a „Foreign Affairs” így írt: „A Szovjetunió nem jelent gazdaságilag közvetlen veszélyt az Egyesült Államokra. Száz évbe is beletelik, amíg a Szovjetunió riválissá válhat. Ezért nem szükséges ellene ellenséges politikát folytatni.” A Bizottság ,,bölcsei” azonban egyet számításon kívül hagytak: a Szovjetunió világforradalmi tervei megvalósítására mindent áldoz, — erején felül is. 1945-ben az Egyesült Államok még olyan erőfölénnyel rendelkezett úgy gazdasági, mint katonai téren, hogy akkor játszva határai közé szoríthatta volna a Szovjetet. Ma ennek a megalkuvó politikának a levét issza az Egyesült Államok és vele az egész világ, amikor lépésről-lépésre kénytelen hátrálni Moszkva terjeszkedése elől. — Vietnam esetében már jól ítélt a Bizottság, amikor már 1954-ben, a franciák kivonulásakor óva intette az amerikai kormányt: „Végzetes lépés lenne, ha a vietnami bonyodalmakba beavatkoznánk. Egy vietnami háborúból csak vesztesként távozhatna az Egyesült Államok.” A figyelmeztetést a politikusok nem fogadták el, ami a szégyenteljes párizsi „megegyezéshez”, majd kivonuláshoz vezetett. — Érdekes, hogy a jegyzőkönyvekben már 1969- ben felmerül a kínai megegyezés gondolata, amelyet Washington csak 1972-ben valósított meg. — Ugyancsak az arab olajembargó előtt 5 évvel szó volt a Bizottság egyik ülésén a közép-keleti béke szükségességéről, mert ahogy az akkori jegyzőkönyv hangsúlyozza: „Ha az arabok az olajembargót politikai fegyverként használnák fel, ez alapjaiban rázná meg a nyugati gazdasági rendszert, melynek a hatását az Egyesült Államok is súlyosanmegérezné.” Itt jegyezzük meg, hogy Kissinger a hétente politika híve, a vietnami megegyezés és kivonulás végrehajtója és a közép-keleti béke megteremtője klügyminisztersége előtt a Council alkalmazottja volt. Mik a Council politikai tervei? A választ így foglalta össze Domhoff: „A végcél: egy világállam létrehozása. A mai gazdasági élet már nem ismer határokat, tehát az államok határai is el kell, hogy tűnjenek. Ez a gazdasági szükségszerűség előbb-utóbb ledönti azokat a politikai, nacionalista és nemzetiségi határokat, amelyek ma még akadályozzák az egységes világgazdaság kialakítását egy világkormány vezetése alatt.” Mi a jó és mi a rossz a Council politikájában? Letagadhatatlan tény, hogy a Bizottság vezetése nagyvonalú, világot átfogó és kitűzött terve: a világállam létrehozása — a békésebb jövő biztosítéka. — Egyetlen nagy bűne: mindent csak anyagi, gazdasági szempontokból néz, mérlegel s az etikai, világnézeti, humánus célokat semmi sem veszi. Nem veszik észre, hogy miközben az üzletért, a gazdasági értékekért elveket áldoznak fel, — talán — saját sírjukat ássák, amikor kereskedenek Moszkvával, amely az ők segítségükkel, nyugati technológiával akarja világhatalmi terveit megvalósítani. Lenin szerint: „Szállítják a kötelet, amelyre majd felakasztják őket!” ZS. A. EMLÉKEZÉS A PESTI TEMPLOMOKRA: Boldogasszony temploma Két béke boldog éven át a reggel hat maróit talált s bár még nőknél nem volt divat, én helyttesítettem a reggel ministránsokat. , A templom: arany és azúr. Galla Ferenc professzor úr mondott áhítattal misét, Boldogasszonynak adva át hajnalonta szelíd szívét. Bár a lófarkas lobogót — százötven évig lobogott karcsú gótikus tornyodon — felfajta az idő szele. Hol már a török uralom? Boldogasszony szép temploma, több ma a beszéd, mint ima újjáépült falai között, — mert az idegenforgalom áll Pesten mindenekfölött. Egyszer majd ez is elmúlik. . újra elsővé lesz a hit! Te csak mosolyogj, Boldogasszony és kérjed értünk Szent Fiad, hogy bűneinknek irgalmazzon. Magyary Csilla MUlllllllULIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIILLIILLIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllHIIIM^ „Harcom nem a tőkéért és a nagybirtokért, hanem Egyházért, Hazáért folyt. — Megbocsátok mindenkinek, azoknak is, akik a jövőben vétkeznek ellenem. Lemondásom hírének nem szabad hitelt adni; az vagy hamisítás,vagy nagymérvű kínzás eredménye.” II. RÉSZ Sajátkezűleg írta Bécsben, 1973. november 17-én. „Nemzetemnek: Maradjatok a romló világban hűek Istenhez, hitetekhez, hazátokhoz, a magyar múlthoz, történelemhez és a magyar nyelvhez. Ez természeti jogotok és kötelességtek. Ne járjatok haza . . . Ne pénzeljétek elűzőiteket, a nemzetirtókat. De térjetek haza — ne olvadjatok be, — amikor a hit és magyarság napja felkel otthon. Addig igen fontos a magyar iskola ... és a családlátogatás. Holttestem egyelőre itt kerüljön a legegyszerűbben pihenőre, lehetőleg magyar papok sírja közelében és a hívek áhított imája közepette. Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikás sírboltba. Végrendeleti általános örökösöm a Mindszenty Alapítvány, az általam megállapított szabályzat szerint. Könyveim annak idején jussanak a prímási könyvtárba, vagy ha szabad utódom úgy látja jónak, hagyja az újra papneveldévé válandó Pázmáneumnak. Könyveim joga és hozama maga az Alapítvány, szolgáljanak az ország nemzeti és egyházi felépítésére . . . mint azt vagyonosabb elődeim, Széchenyi György és Simor János tették. A rokonok, ha rászorulnak, az Alapítvány segítse őket a helyzet helyes mérvéig. Az időleges temetés ügyében, a viszonyokhoz képest, a végrehajtó bizottság a helyi egyházi hatóság tanácsa szerint járhat el.” Halála előtti napon, 1975. május 5-én a bécsi Irgalmasok Kórházában, ehhez áll, részhez akövetkezőket fűztehozzá: „Ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban. Lelkem üdvéért az első évben havonként végezzenek el egy szentmisét, s aztán évenként, halálom évfordulóján. A temetésem és a szentmisék költségeit viselje a Mindszenty Alapítvány. A Mindszenty Alapítvány egyik legelső feladatának tekintem, hogy azt a magyar nemzeti és katolikus célt szolgálja, amit életem feladatául tűztem ki s amit Isten segítségével hazámban is és a számkivetésben is igyekeztem megvalósítani: megtartani magyarságában s hitében népünket, különösen felnövekvő ifjúságunkat.” Az „Emlékirataim” 494. oldalán írja Mindszenty József bíboros-prímás: „Külföldre érkezésem után jótevők segítségével alapítottam egy ún. Kardinal Mindszenty-Stiftung-ot azzal a célkitűzéssel, hogy bevételeit magyar egyházi és nemzeti célokra fordítsa. Magam is ennek az alapítványnak adtam át az „Emlékiratam” jövedelméből származó összegeket, hogy azok is az alapítványi szabályzat értelmében közcélokat szolgáljanak.” A Mindszenty-Alapítvány a Liechtensteini Hercegség területén, Vaduzban alakult meg 1972-ben s azóta is ott van állandóan a székhelye. Postai címe: Kardinal Mindszenty-Stiftung c/o Dr. Gregor Sieger Rechtsanwalt Herrengasse 6. 9490 Vaduz, FL Fürstentum Liechtenstein. A Bíboros általános örökösévé a Mindszenty Alapítványt tette. Anyagilag az örökség nem nagy, de különös és jelentős értéket képviselnek a hátrahagyott kéziratok és emléktárgyak a vértanú prímáshoz fűződő kapcsolatuk miatt. A megindult hagyatéki eljárás folytán a bíboros-prímás kéziratai, irattára, könyvei az emléktárgyakkal együtt ideiglenesen átkerülnek a Mindszenty Alapítvány székhelyére, Vaduzba. Az alapítványi tanács erre vonatkozó határozatát azután hozta, hogy a vaduzi községi tanács Hilmar Ospelt polgármester nagylelkű javaslatára eszményi bérért rendelkezésre bocsátotta egyik nagyobb házát a templom mellett a Mindszenty-emlékszoba és a boldogult prímás archívumának befogadására. A jelenlegi tagok valamennyien a Bíboros akaratából foglalnak helyet az alapítványi tanácsban. Az 1975. június 9-én tartott alapítványi tanácsülés elnökévé választotta dr. Batthyány Iván grófot, aki ezt a tisztséget az alapító bíboros-elnök felkérésére kezdettől fogva és állandóan már eddig is betöltötte. Az alapítványi szabályzat szerint a Mindszenty Alapítványnak feladatkörébe tartozik: 1. a bíboros emlékiratainak és egész szellemi hagyatékának gondozása; 2. a kiadványokból származó jövedelmek és esetleges adományok átvétele, megőrzése és jövedelmeztetése; 3. az Alapítvány vagyonának jövedelméből a magyar egyházi és nemzeti intézményeket támogatni, amelyek a bíboros végrendeletében megállapított és megjelölt szellemben tevékenykednek. (ÉLETÜNK) Mindszenty hercegprímás szellemi végrendelete (Folytatás az első oldalról) MAGYAR ÉLET Üdvözöljük a „Bajtársi Levelet!” A postássztrájk miatt megkésve kaptuk kézhez a már Calgaryban kiadott „Bajtársi Levél” első számát s így üdvözlésünk is megkésve lát napvilágot. A beköszöntőben így ír a szerkesztő: „Tudjuk nehéz dolgunk lesz. ABajtársi Levél szerkesztése nem könnyű dolog, még akkor sem, ha hajtásaink jóindulattal és megértéssel fogadják próbálkozásainkat, ígérjük, hogy mindent megteszünk tehetségünk és a rendelkezésre álló anyagiak keretein belül, hogy a nívót megtartsuk.” " Átolvastuk a ..Bajtársi Levelet” — és megállapítottuk: ha terjedelemben kisebb is az új „B. L.”, mint a régi, de tartalomban, szellemben nem marad el az elődjétől. Ez pedig a lényeg! Kívánunk az új vezetőségnek, szerkesztőségnek sok sikert — és a jó Isten áldását, nehéz, áldozatos munkájukhoz! Szerkesztőség Megszűnt a Virrasztó Az 1968-ban 15 év után kidőlt LÁRMAFA utódaként és annak szellemében 1970 áprilisában megindított, az Egyesült Államokban szerkesztett és Svájcban kiadott, minden irányzattól és csoportosulástól független „VIRRASZTÓ"• „Az elszakított magyar területek hangja” című időszaki szemlét az egyetemes magyar érdekek mérhetetlen kárára az egyre súlyosbodó anyagi nehézségek miatt kénytelenek vagyunk megszüntetni. Bár az elmúlt 6 év alatt megjelent 15 szám — valójában 24-nek kellett volna megjelennie — mindegyike bátorhangú, csak az egyetemes magyar érdekeket szolgáló dokumentációs írásaival és közleményeivel magyar és nemeztközi vonalon általános elismeréssel találkozott, a kiadó egyre nagyobb időközökben tudta csak megjelentetni, mert az előfizetések és megajánlások a dollár értékcsökkenése és az árak rohamos emelkedése miatt a kiadási költségeket nem fedezték. Pedig, ha valamikor, úgy most lenne rá igazán szükség, hogy kétszeres éberséggel virrasszunk az elszakított területek pusztulásra ítélt, reményüket vesztett magyarjaink rabsorsa felett. Éppen ezért nem adjuk fel a harcot — a „VIRRASZTÓ hírszolgálata” jelzéssel továbbra is jelentkezni fogunk a különböző lapok hasábjain — és minden lehetőt meg fogunk tenni a lap felélesztésére. Addig is, őszinte és hálás köszönetet mondunk a lap kiváló, önzetlen munkatársainak, kiadójának, előfizetőinek, támogatóinak és olvasóinak nagyszerű munkásságukért, példás kiállásukért és támogatásukért. (A kiadó az V. évfolyamra befizetett előfizetéseket vissza fogja téríteni.) Ahogy első számunkban Vajda János „A virrasztók” című, most is aktuális versével köszöntöttünk be, úgy most is az ő versének utolsó versszakával búcsúzunk: Szempillánk is csuklik immár . . . S ha az álom elnyomott, S mi is alszunk, boldog Isten! Akkor aztán késő minden — Mozdulhat a tetszhalott! És ha mégis mozdulna a tetszhalott, hogy ne mozdulják hiába, mi tovább virrasztunk . .. Erdélyi István, a Virrasztó főszerkesztője 5. oldal 3 hét vagy több! Miami Beach-en az Air Canadával TÖLTSE A TELET A NAPSÜTÖTTE DÉLEN $449-töl Minden Hotelünk a tengerparton utazás Air Canadával be-kiszállítás (repülőtér-hotel) kétszemélyes elhelyezéssel. S* $409-töl. S 40 különböző hotel közül választhat. * Nem kell 60 nappal az indulás előtt a helyet lefoglalni. AIR CANADA éjszakai speciál járata: 8—60 napig érvényes $119. 1 hét, 10 nap, 2—3—4—5—6—8 hét és hónapok is leköthetők. JAMAICA Holiday Inn 10 nap $419-től Felnőtteknek gyerekeknek csak $ 159-től Indulás: Január 22. NASSAU reggelivel, ebéddel és vacsorával 5295-tŐI Indulás: Jan. 4—11—18. Toronto-Budapest Toronto $391.00. Toronto-Vienna (Bécs)-Toronto $377.00. *60 nappal indulás előtt meg kell váltani jegyét. BUDAPEST—TORONTO—BUDAPEST ZÁGRÁB—TORONTO—ZÁGRÁB rokonkihozatal kedvezményes áron. • Szálloda és autó rendelések. — Gyógyszer, virágküldés. • Comturist főképviselet. — Pénzküldés. — IKKA APOLLO TRAVEL 1500 BATHURST STREET TORONTO, ONT. M5P 3H3 (a St. Clair-nél) — Free parking az iroda mellett 651-4102 Ha minőséget, igazi magyaros ízű hentesárut akart vásárolni, keresse fel !Tüske Meat & Delicatessenti Toronto egyik legforgalmasabb hentesüzletét Parkolás az üzlet mögött . 1 566 BLOOK ST. V. •533-3453| BUDAPEST MEAT MARKET Toronto egyik legforgalmasabb szaküzlete. • Áruja a legválasztékosabb, legfrissebb, legolcsóbb. • A parkolás kényelmes, az üzlet mögötti City parkolóhelyen — 200 kocsi férőhellyel. • Figyelmes kiszolgálás. Tulajdonos: Varga Gyula. Telefonrendelés — Freezer-order. 517 BLOOR STREET W., TORONTO, ONT. M5S 104 TELEFON: 531-5202. Hétfőn zárva! Olvassa a MAGYAR ÉLET-et! JOHN’S ART GALLERY Szeretne olajfestményeket a házában? • A LEGSZEBBET • A LEGJOBBAT • A LEGOLCSÓBBAT csak a JOHN’S ART GALLERY-ban találhat. Jöjjön látogasson meg bennünket, vagy hívjon telefonon. JOHN’S ART GALLERY 3062 DUNDAS STREET WEST — TEL.: 767-4881. NIAGARA FALLS • NIAGARA NIAGARA FALLS CANADA árián