New Yorki Magyar Élet, 1978 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-07 / 1. szám

1978. Január 7 Stirling György. Ha kitörne a harmadik világhátorúl•• Az új fegyver: a neutronbomba December közepén hozták nyilvánosságra a NATO- államok legutóbbi brüsszeli értekezletének záróközlemé­­­­nyét. Ebből kiderül, hogy, a tanácskozáson — melyen a hadügyminiszterek képviselték a tagországokat — a NATO katonai készültségének fokozását határozták el, mivel — írja a kommüniké — „a Varsói Szerződés fegy­veres erői állandóan növekednek”. Központi téma volt Brüsszelben a neutronbomba: Brown amerikai hadügy­miniszter tájékoztatta a résztvevőket az új fegyverről, de döntés még most sem született arról, hogy a NATO- haderőket felszerelik-e azzal? Az Egyesült Államok kész ellátni neutronbombákkal a NATO-t, de európai partne­rek közt nincs egyetértés e kérdésben: míg pld. Nyugat- Németország helyesli, addig több tagország — elsősor­ban Hollandia — ellenzi atomfegyver bevezetését a kö­zös védelmi rendszerben. Kevés kérdés foglalkoztatja manapság többet a nyu­gati közvéleményt, mint a neutronbomba kérdése. A „cirkáló rakéta” mellett ez a másik új fegyver, melytől Nyugat visszanyerni reméli már-már elvesztett katonai­­fölényét és já jelek szerint ez az a két fegyverfajta, ami rendkívüli módon idegesíti a Szovjetuniót. Mindkét szuperhatalom arra törekszik, hogy olyan fegyvereket fej­lesszen ki, melyek ellen az eddigi védekezési módszerek hatástalanok: a neutronbomba olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amik jelentős mértékben megkülönböztetik a többi atomfegyvertől. Pusztító hatása sokszorosa azoké­­nak, míg ugyanakkor — a szakér­ők szerint — „humánu­sabb” fegyver elődeinél. Az American Security Council Washingtonban havon­ta megjelenő közlönye, a Washington Report legutóbb két érdekes cikket is közölt a neutronbombáról: „The Realities, of the Neutron Bomb” és „Neutron Bomb: Pro and Contra" címek alatt. Ezekből az írásokból meg­tudjuk, hogy az új fegyver — ellentétben a „régi” atombombával és hidrogénbombával — nem fertőzi meg sugárhatással nagy körzetben a levegőt, csupán egy kb. 3 km. sugarú körön belül hat és a sugárszennyeződés ereje pár nap múlva annyira lecsökken, hogy többé már nem veszélyes az emberre. Ennek köszönheti a neutron­­bomba közkeletű nevét is: „tiszta” bomba. S megtud­juk még a két szakcikkből, hogy „jó tulajdonságai” kö­zé tartozik: „csak” életeket olt ki, de az anyagi java­kat, az épületeket jóformán érintetlenül hagyja. Leszá­mítva természetesen a robbanás magját, ahol minden elpusztul. Nemrég jelent meg egy érdekes könyv a nyugati könyvpiacon — egy az e témával foglalkozó soktucatnyi közül —, mely nem ilyen száraz szakszerűséggel, hanem írói fantáziával próbálja elénk vetíteni a jövő háborújá­nak elképzelt drámáját, egyelőre még neutronbomba nél­kül, csak hagyományos fegyverekkel. Írója — nyugdíjas angol tábornok — az első összecsapás színteréül a két Németország közti határt gondolja, ahol egyedül a vilá­gon állnak szemtől-szembe egymással amerikai és szov­jet csapatok. S ha egyszer Brezsnyevék rászánnák magu­kat erre a végzetes lépésre, nyilván itt robbantanák ki a háborút. Ez az érdekes könyv még a konfliktus kitörésének időpontját is megjósolja­ egy weekendkor várható a tá­madás, valamelyik szombatról vasárnapra virradó éjsza­ka, úgy hajnali három óra tájban, amikor a NATO- csapatoknál csak az ügyeletesek vannak szolgálatban s azok is félálomban bóbiskolnak állomáshelyeiken. Oda­át, a szovjet megszállta keletnémet oldalon mindennapos rutin-hadgyakorlat folyik. De a NATO-megfigyelők és ra­darkezelők egyszerre szokatlan jelenséget tapasztalnak: a korahajnali szürkületben felsorakozó szovjet páncélosok hirtelen nyugati irányba fordulnak —és — ezerszeresen begyakorolt manőverezéssel­ — átözönlenek a­ határon. A határ közvetlen közelében állomásozó szovjet tankok óriá­si számbeli fölényben vannak és a kiszemelt helyen négy­ötszörös túlerőt képezve támadnak. És egymásután gör­dülnek előre a támadó hullámok, a helyzet kétségbeej­­tőnek tűnik . .. Hogy mi következik ezután? A jónéhány hónapja, még a neutronbomba megszületése előtt íródott könyv szerint a NATO-parancsnokság azonnali riadót rendel el, a határ mentén mindenütt felüvöltenek a szirénák és az álmukból felriasztott csapatok igyekeznek elfoglalni védelmi állásaikat. Már amelyiknek erre még van lehe­tősége, mert a szovjet páncélos ékek vad lövöldözéssel már leküzdötték a gyér határmenti ellenállást és aka­dálytalanul törnek előre az ország belseje felé. A meg­rémült lakosság körében kitör a pánik és a NATO-fő­­parancsnokság sürgős kapcsolatot keres az amerikai ve­zérkarral: hagyományos fegyverekkel nem lehet megállí­tani az orosz offenzívát. Lehet-e atomcsapást alkalmaz­ni? A világ figyelme az Egyesült Államok elnöke felé fordul, akinek döntésén múlik, hogy felröppennek-e si­lóikból az atomfejes rakéták és rászabadul-e a világra a pokol? De más megoldás már aligha van . . . Ilyen drámaian írja le a könyv a harmadik világ­háború első óráit — még neutronbomba nélkül. A Wash­ington Report két érdekes tanulmánya szerint ez az új fegyver alapjaiban változtatja meg az egész nyugati stra­tégiát. A határ mögött 100 kilométerre felállított kilö­vőállomásokról útnak indítják az első neutronrakétákat, melyek a szovjet támadó oszlopok fölött robbannak. A roham ellenállhatatlan lendülete egyszerre megtörik: a hatalmas páncélosok egymásra torlódnak, a robbanás köz­pontjában lévők alaktalan roncsokká válnak, a­­csapat­­szállító járműveken szorongó katonák azonnal elpusztul­nak, vagy szörnyű fájdalmak közt vonaglanak — attól függően, milyen közel voltak a robbanás magjához. Egy kilométer sugarú körben minden megsemmisül. Azon túl fokozatosan csökken a sugárzás hatása a három kilo­méter sugarú kör határáig. Akik ebben a sávban tartóz­kodnak, azokon először bizonyos bénulási tünetek mutat­koznak és a halál későbbi bekövetkezésének esélye kb. „csak” 50 százalékos. Néhány tucatnyi neutronbombával tehát meg lehet állítani bármilyen nagy hadseregeket is, még a sű­­rűn lakott Nyugateurópában is, ahol eddig atomfegyve­rek bevetésére nem gondolhattak. A sugárzás kis kör­ben hat és viszonylag hamar megszűnik. A fizikai pusz­títás — légnyomás, hőhatás — ugyancsak szűk területre korlátozódik, de minden képzeletet felülmúlóan erős. Mindez ideális fegyverré avatja a neutronbombát, amivel csak egy baj van: még csak papíron létezik. Semmi kétség aziránt, hogy megvalósítható, de a gyakorlatban még hiányzik a NATO-csapatok arzenáljából. És hogy egyáltalán eljut-e oda, még sok mindentől függ. Az ame­rikai elnöktől, a Kongresszustól és sok más egyéb té­nyezőtől . . . És addig? Addig minden marad a régiben: a NATO csapatok felszerelése­ csendesen rozsdásodik a raktárak­ban, úgyhogy egynémelyik fegyverük ma már elavultnak számít. S velük szemben álló szovjet hadseregek ereje folyvást nő, felszerelésük egyre tökéletesebb lesz.­Mert erre semmi pénzt nem sajnálnak a Kreml­ben. Élesen világítja meg a helyzetet az az interjú, melyet nem is olyan régen közölt az U.S. News and World Report cí­mű amerikai folyóirat Haig tábornoktól, az európai NA­­TO-erők főparancsnokától. Haig tábornok rögtön azzal kezdi, hogy kijelenti: a szovjet katonai potenciál nap­­ról-napra fokozódik! Abban pedig a világ minden kato­nai szakértője megegyezik, hogy a Középeurópában fegy­verben tartott szovjet hadseregek ereje — hozzájuk szá­mítva a Varsói Paktum többi csapatait is — réges-rég meghaladja azt a mértéket, ami a szocialista tábor vé­delméhez szükséges. A súllyal Magyarországon, Cseh­szlovákiában és főleg Kelet-Németországban tartott erők nem biztonsági célokat szolgálnak, hanem offenzív ren­deltetésük van. A riporter nekiszegezi Haig tábornoknak a kérdést: konvencionális erőivel meg tudna-e állítani egy szovjet agressziót, vagy rögtön nukleáris fegyverekhez kellene nyúlnia? A tábornok ötös-hatos, majd körülményes ma­gyarázatba kezd: ismernie kellene minden tényezőt, hogy válaszolhasson, de egy biztos — mondja —: mind a két erőt készenlétben és egyensúlyban kell tartani, mert ön­magában egyik sem elég hatásos. De azt, hogy egy szovjet támadással a siker reményében szállhatna-e szem­be a NATO, végül is nem kapunk világos választ. Valószínűleg senki sem tudna erre válaszolni és ez nem éppen a legmegnyugtatóbb. Európa hathatós védelme szempontjából létkérdés, hogy a NATO-erőket mielőbb neutronbombákkal lássák el, de ezt követeli a szabad világ biztonsága is. Hirdessen a MAGYAR ÉLET-ben! The Hungarian Revolution Twenty Years After Tíz magyar egyetemi tanár ír az 1956-os forradalomról Megrendelhető 6 dollár előzetes beküldésével (csek­ken, vagy money orderen) az alábbi címen: Hungarian Readers Service Inc. P.O. Box 5493, Station “F” Ottawa, Ont. K2C 3M1 Megrendelem a „Hungarian Revolution” ol­vasmánygyü­j­temény­t: Nevem............................................................................... Címem................................................................................ (Kérjük a rendelést nyomtatott betűvel kitölteni) Grünwald Péter, B.A.,U­.B., örömmel jelenti hogy ügyvédi privát prakszisát a Suite 300 3995 Bathurst Street Downsview, Ontario M3H 5V3 címen megkezdte a Garfin, Zeidenberg ügyvédi irodával együttműködésben telefon: 630-2814 otthoni telefon marad: Dundas, Ontario 1­ 628-8651 Etiópia gondjai Etiópia­­katonailag jó­val erősebb, mint Szomália s mégis ez utóbbinak sike­rült a vitatott terület nagy részét elfoglalnia. Mi az oka? Egyrészt Etiópia északi részén, Eritriában is dúlnak a függetlenségi harcok, amik nagy katonai erőket kötnek le,­­ más­részt az ország maga sem egységes: az uralkodó am­­harák törzse ellen lázadnak az elnyomott többi tör­­­zsek, főleg az oromok. Etiópia a szétesés küszöbén áll. Az atomsorompó kérdése A svájci Genf városá­ban az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagykri­­tapánia egyhónapos szünet után újra felvette a tárgya­lások fonalát. A megbeszélések min­den nukleáris kísérlet, — beleértve a földalatti rob­bantásokat is, — betiltását célozzák. A nyugati illetékesek „mérsékelt optimizmust fejeztek ki a megbeszélések korai sikerét illetően. Új román himnusz A román parlament el­törölte az eddigi, háború utáni román himnuszt, mert abban utalás volt a szov­jet „felszabadításra”. Az új himnusz tulajdonképpen a­­­égi„király-himnusz”, csak megváltoztatott szöveggel. 1964-ig tiltva volt az ének­lése erősen nemzeti jellege miatt. „Változnak az idők”... Coca — Cola Olaszországban be­tiltották a Coca-Cola áru­sítását, azzal a megokol­ás­sal, hogy az üveg címké­jén közölt adatok nem min­dig felelnek meg a valóság­nak. (La Stampa) HIRDESSEN A MAGYAR ÉLET­BEN! »MAGYAR ÉLET a rózsaszínű szemüveg — Folytatás az első oldalról — És mi történt ezután Helsinkiben? Egyetlen állam sem emlékez­tette a Szovjetet arra, hogy Ausztriából való kivonulásuk után 3 hónapra Magyarországról is vissza kellett volna vonni csapatait. Amerika és a nyugati nemzetek aláírtak egy olyan okmányt, mely továbbra is a mai helyzetet, a világ kettéosztását veszi alapul. Lelkiismeretük megnyugtatására azonban fölvetették és okiratba fog­lalták az „emberi "jogok” tiszteletben tartásának eszméjét­ is. Azóta a sajtó eredményes agymosásának segítségével az „emberi jogok” hangoztatása lett a rózsaszínű szemüvegünk. Ezen keresztül kell lát­nunk a változatlan tényeket: az orosz megszállást és a Kárpát-me­dence 4 államába szétszórt magyarság vergődését s az erdélyi ma­gyarok egyre növekvő tragédiáját. A Ford elnök vezette Amerikának és a nyugati nemzeteknek am­i­­lyen mélységes megalkuvása, gyávasága és cinizmusa kellett ahhoz, hogy amikor minden kis afrikai állam függetlenségének elnyerése érdekében síkra szálltak —­ ha azzal nem kerültek a Szovjettel ösz­­szeütközésbe — ugyanakkor a közép- és kelet-európai államok függet­lenségének és szabadságának igénye helyett csupán az „emberi jo­gok” tiszteletben tartását foglalták okiratba egy olyan állammal szem­ben, mely a múltban csak azokat a szerződéseket tartotta be, ame­lyekből előnye származott. Különben is nyilvánvaló, hogy az „embe­ri jogok” tiszteletben tartását csak attól az államtól kérhetjük, amely a hatalmat gyakorolja a szóban forgó országok fölött és ezzel tulaj­donképpen ennek a hatalomnak gyakorlatát el is ismertük. De mit várhattunk Ford elnöktől, akinek a külügyminisztere Kissinger volt és annak tanácsadója a hírhedt doktrínájáról ismert Sonnenfeldt? ők hívták össze egy londoni fejtágító értekezletre a Közé-Kelet-Európában állomásozó amerikai követeket és azzal a ta­náccsal bocsájtották el őket, hogy a közép-kelet-európai államoknak a Szovjetbe való végleges „integrálását” igyekezzenek elősegíteni. Ugyanis a Sonnenfeldt-doktrina szerint ezek az államok állandó fe­szültséget és háborús veszélyt jelentenek annak a ténye miatt, hogy a Szovjet a II. világháború óta sem tudta megszilárdítani és rokon­szenvessé tenni uralmát fölöttük. Ha a Sonnenfeldt doktrína fényében nézzük a Helsinkiben alá­írt okiratot, akkor vitágosan láthatjuk, hogy ez nem volt más, mint Európa kettéosztásának véglegesítése, a Szovjet uralom szentesíté­se. Az „emberi jogok” írásba foglalása — melyről sohasem tudtuk meg, hogy a jószándék volt mögötte több, vagy a naivitás? — nem lett egyéb, mint a közép-kelet-európai népeknek és a szabad világ­ban élő emigrációnak nyújtott rózsaszínű szemüveg a sötét tények el­takarására. Mint a fuldokló az utolsó szalmaszálba, úgy kapaszkodtak mégis az emigráció hiszékenyei és a leigázott államokban élő értelmiségiek az „emberi jogokba”. Az események azonban megmutatták, hogy az „emberi jogok" hangoztatása Carter elnöknek is főképpen választási propagandát jelentett. Amikor azonban az „emberi jogok” nyilván­való megsértése kért védelmet, mint Romániában a magyaroké, mint a Szovjetben megfélemlített ellenállóké, vagy a cseh Charta’77 aláí­róié, akkor sem Amerika, sem a Nyugat részéről nem részesültek határozott védelemben és csupán néhány halk tiltakozással, vagy rokonszenv-nyilatkozatokkal kellett beérniök. Az „emberi jogok” megsértését a felforgató elemek ellen vé­dekező Chilével és Argentínával szegezték szembe, vagy a fennmar­a­­dásáért küzdő Dél-Afrikával. Egyetlen kommunista állam polgárainak „emberi jogaiért” sem mertek erélyesen fellépni, mert ezek az álla­mok minden kritikát, vagy tiltakozást a belügyeikbe való beavatko­zásnak tekintettek és visszautasítottak. Ugyanakkor a kubai csapatok angolai fegyveres akciója nem váltotta ki a Nyugat elsodró erejű tiltakozását, sőt a Carter adminisztráció tárgyalásokat folytatott Ku­bával kapcsolataik normálisabbá tétele érdekében. Ha valaki ezek után is az „emberi jogok" lovagjának óhajtaná tekinteni Carter elnököt, figyelje nyitott szemmel a belgrádi értekez­leten történteket, ahol az Arthur Goldberg vezetése alatt álló ame­rikai bizottságnak az az utasítása, hogy kerüljön minden szembehe­­lyezkedést a Szovjettel. A magyar Szent Koronával való üzérkedés és annak visszaadási szándéka pedig remélem azoknak a szeméről is végérvényesen lerántja a rózsaszínű szemüveget, akik túlbuzgó lo­jalitásuk, vagy saját lelki nyugalmuk önző védelme érdekében to­vábbra is rózsaszínű köd mögött óhajtanának élni. 3. oldal HUNGARIAN FLORIST első magyar virágüzlet Torontóban. • Virágküldés az egész világra, úgyszintén Magyarországra is a leggyorsabb kiszolgálás­sal. • Esküvők művészi kivitelben Virágzó növények és örök­zöldek minden alkalomra Díjtalan házhozszállítás Vasárnap is nyitva reggel 9 órától este 5 óráig Hétköznap reggel 9 órától este 7 óráig 35 éves múlttal állunk kedves vevőink szolgálatára 1096 BATHURST STREET — TELEFON: LE 2-0864 VAGY 532-0889 Küldjön általunk virágot Magyarországra • Olcsó egyéni és csoportos utazások • Rokonok kihozatala • Útlevelek, vízumok, autóbérlés, hotelfoglalás • Repülő- és hajójegyek részletre is. IKKA — TUZEX, GYÓGYSZER ÉS VIRÁGKÜLDÉS Felvilágosításért hívja: SZEGVÁRY MAGDÁT HERMES TRAVEL AGENCY 398 BLOOR STREET W., TORONTO 4, ONT. TELEFON: 923-6160 Dr. Telekes Lajos Insurance Alapítva 1955-ben Új cím: 3101 Bathurst St. Suite 201, Toronto Ont. (a Lawrence Plazával szemben) TELEFON: 787-0304 KANADAI ÉS HAZAI ÜGYINTÉZÉS — FORDÍTÁ­SOK — VÁLÓPEREK LEGGYORSABBAN — BIZ­TOSÍTÁS — IKEA — PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜL­­DÉS A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE — ÚTLEVELEK, VÍZUMOK BESZERZÉSE, közjegyző Dr. Baranyai Zoltán ÚJ CÍME1 200 BALLIOL ST. SUITE 1401 TORONTO, ONT. M4S 106 TELEFON: 489-6917 INTÉZZEN MINDENT EGY HELYEN UTAZÁSI SZOLGÁLAT Kedvezményes utazások napi indulással BÉCSBE és BUDAPESTRE $447.00 $461.00 14—45 napos időtartamra. A rendelet értelmében a jegyet 45 nappal előbb kell megvásárolni. Hozassa ki hozzátartozóját kedvezményes áron 4 héttől — 20 hétig Budapest—T­oronto—Budapest $ 509.00-től SUNTOURS UTAZÁSOK Délre $209-től Bermuda, Florida, Bahama, Hawaii, Mexikó. ÚTLEVÉL, VÍZUM, HOTEL, AUTÓBÉRLÉS INTÉZÉSE. IKEA, TUZEX, COMTURIST, IBUSZ, CEDOK FŐKÉPVISELET. Pénzküldemények és vámmentes csomagok PÉNZ és GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden tájára KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 Bloor St. West, Toronto M5S 1Y4, Canada Telephone: 537-3131

Next