New Yorki Magyar Élet, 1978 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-28 / 4. szám

1978. január­ 28. Mi újság odahaza? A Magyar Élet azért küzd, hogy Magyarországon ismét magyar élet legyen! Haraszti Endre: Móric bácsi csodálatos színháza­ ­Nagyapám nagy mozibarát volt. Sokat beszélt ne­kem egy bizonyos „Móric bácsiról" s az ő „csodála­tos mozgóképszínházáról", mely nagyapámmal a 19. szá­zad végefelé — még mint tejfelesszájú embernek — külö­nösen megragadta a képzeletét. Meséi, emlékei nyomán, én úgy nőttem fel, hogy a filmvilágot oly végtelen sorozatnak tekintettem, mely sorozat elején, annak őse­ként — ott áll a rejtelmes „Móric bácsi”, hogy indí­tást, kezdősebességet adjon a meginduló végtelen ca­­valcade-nak. Annál jobban megdöbbentem aztán, mikor egyszer, már itt az emigrációban, — (a Magyar Élet egyik 1971-es számában), — azt olvastam én, hogy a magyar mozi megszületése egy Sziklai Arnold nevű ember nevé­hez fűződött, aki a híres Lumiére fivérek 1895. decem­ber 28.-i, párizsi „ikonográf" előadása után Párizsba lá­togatott, majd kibérelve az Andrássy út 41-ben egy kalapkereskedés helységét, elsőnek kezdte meg az elő­adásokat Magyarországon. Sziklai Arnold?! — mondtam magamnak, megbotrán­­kozva. Hát mi van szegény, boldogult nagyapám legen­dás „Móric bácsijával”? Elhatároztam, hogy mihelyst időm engedi, jobban utánanézek a dolognak. Legyen sza­bad „nyomozásom” eredményét a kedves olvasó elé tár­nom, azzal, hogy az eredmény megnyugtató: a Magyar Élet nem tévedett és — íme — fehérhajú nagyapám ma­kulátlan becsülete is megmaradt. A Millenium ideje volt az, mikor az első filmvetí­téseket rendezték az első bátor próbálkozók, főleg­ orfe­umok, varieték mellékes betétműsoraként, kizárólag rek­­lámcélokból, — igen gyér érdeklődés mellett. Kutattak­ a „Sziklai" név után és meg is találtam azt az Aka­démia Kiadó 1973-ban megjelent „Budapesti Lexikon-”­­ában, „mozik” címszó alatt. Igen ám, de a Lexikon Sziklai Zsigmond (és nem Arnold) építészmérnökről ír. „Veszi, nem veszi A rossz csomagolásról panaszkodik egy cikk a Magyar Nemzet­ben. Érdemes néhány sort idézni belőle: „A vásárló be­megy a boltba és bosszankodik: a műa­nyag rekeszben hullámzik a tej, az átlát­szó polietilén-zacskóból csurog a kristály­­cukor, a porcukor pedig akár a kőszikla. Néhol bizony nagyon gyenge pont az áruk csomagolása. A tej esetében van remény a változás­ra. Tervezik, hogy kartonból és műanyag­ból — külföldi példák nyomán — kidol­goznak egy alaktartó csomagolást. — Úr ' remény és tervezik... — írja a cikk, de ■ vajon mikor­ lesz­­abból korszerű-tejcsoma­­golás? Amikor kb. tíz évvel ezelőtt meg­jelent Magyarországon az u.n. zacskós tej, először mindenki örömmel fogadta az újítást, mert megszabadult az üvegvisz­­szaváltás gondjaitól. Aztán rövidesen ki­derült, hogy a puha műanyagzacskó kön­­nyen kilyukad, nehéz belőle kiönteni­­a tejet és több mérget okoz, mint örömet. Az újítót, aki nyilván jókora újítási díjat vágott zsebre újításáért, már akkor szid­ta a közönség és már akkor megígérték az „illetékesek”, hogy — külföldi példák nyomán —'‘tökéletesítik a tej csomagolá­sát. Mintáért­­pedig nem is kellett túl­­messze menni, mert például a szomszédos Ausztriában akkor már javában használ­ták azt az alaktartó kartoncsomagolást, ami Amerikában is közismert. Tíz év óta nem volt képes leutánozni a szocialista -bár ezt a csomagolástechnikát és azóta is--csak-­ígérik — „tervezik” — a sikerte­len újítás megjavítását. Vagy talán nem is gondolják komolyan az ígéreteket: el­végre a dolgozónak nincs sok választása. Ha tejet akar inni -rr veszi, nem veszi, nem kap mást.. . F. M. H PESTI POSTA „Szülőfüld és iroda­lom” címmel jelent meg a pozsonyi Madách Könyv­kiadó gondozásában a Ko­­mensky Egyetem profesz­­szorának, Csanda Sándor­nak új gyűjteménye. Érde­kes adatokkal egészíti ki az ismereteket a régi ma­gyar irodalom és a mai Szlovákia kapcsolatáról, az első magyar könyv Nyitrán való megjelentetéséről Ti­nódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter, Batsá­nyi János itteni működé­sén keresztül egészen Jókai Mórig. ★ Ülést tartott a Minisz­tertanács — közli december 15-én­ a kormány Tájékoz­tatási Hivatala. Az ülésen a népi ellenőrzési munka hatékonyabbá tételéről és továbbfejlesztéséről volt szó elsősorban.­­ Még mindig kevés a szocializ­musban az ellenőr és sok a lopás. Elvégre mindenki mellé nem állíthatnak kü­lön ellenőrt, pedig lassan már ez lesz az arány: egy melós, egy hajcsár. Idekívánkozik az a rendőri hír,mely arról szól, hogy az ellenőrök is lop­nak. Illetve úgy csinálnak pénzt, ahogy tudnak. Most bukott le három derék a­­dóellenőr, akiknek a kisi­parosok szemmeltartása volt a feladata. Módszerük az volt, hogy megfenyeget­ték a kiszemelt kisiparost: eljárást indítanak ellene, mert szabálytalanságot ta­láltak a könyvelésben (és vajon melyik kisiparos könyvelésében nem lehet szabálytalanságot találni?), majd jóságosan hozzátet­ték: megfelelő „hallgatási díj” ellenében „elfelejtik” az ügyet. A beijedt masze­kok persze fizettek, mint a köles, míg az egyik mégis feljelentette a zsarolókat. Most állítják össze a bűn­lajstromukat. F. M. H. Pénzt spórol, villanyáramot spórol •M­­BE Trasp lllfa Bili­l­l Ilii sasig H­­ A villanyárammal takarékoskodó pénzspórolásnak két útja van. Először: a nyilvánvaló út. Ha kevesebbet használja, kevesebbet fizet érte. És manapság a villanyáram jóval értékesebb annál, mintsem, hogy pazaroljuk. Másodszor: a nem annyira nyilvánvaló út. Ontario minden évben egyre több elektromos energiát használ. Ez azt jelenti, hogy állandó és növekvő jelleggel kell beruháznia erőművek és gépi berendezések ■létesítésekor ... és ezeknek költsége gyorsan növekszik. Az üzemanyagok költsége­­ elkerülhetetlen módon megmutatkozik abban az árban, amit a villanyáram használatáért fizet. Ön is segíthet abban, hogy lefékezzük az egyre növekvő igényt azáltal, hogy bölcsen használja fel a villanyáramot. Ne pazarolja! Conserve energy. The future depends or. .. Takarékoskodjon az elektromossággal r­vin # LET aki a legelső „fotográfiai mutatványos engedély” alap­ján, az Andrássy út 41 sz. alatti üzlethelyiségben vetí­téseket kezdett, mégpedig 1896 június 22-én. Nem hagytam annyiban a dolgot! Zavart ez az el­lentmondás. Most már nemcsak Arnold és Móric bácsi, de Arnold és Zsigmond között is! Tovább kutattam és — történészi Sherlock Holmesként — kiderítettem az igaz­ságot. A „Magyar Élet” jobban tudta, mint a Budapes­ti Lexikon! Sziklai Arnold (és nem Zsigmond) bácsi volt az, aki 1896-ban először Lyonba, a Lumiére test­vérek híres kísérletező fellegvárába, majd Párizsba uta­zott, majd onnan vetítőgépet s néhány filmtekercset hozva, megnyitotta a már említett Andrássy úti helyi­ségben vetítőtermét. A kalaposműhely cégtáblája he­lyére a nagyképű „Ikonográf” táblát függesztette ki. Példáját többen követték. Pár hónapon belül már a Solymossy Orfeumban, az ősbudavárában és a „Kons­tantinápoly Budapesten” nevű varietében is forgattak rövid­filmeket. Eljutott a mozi a Haller téri, (illetve Batthyányi téri) piacokra is, ahol ponyvasátorban él­vezték az új technikai csodát a szájtáti fiatalok. Ekko­riban bukkant fel Móric bácsi, hogy megalkossa az el­ső, állandóan működő, a többinél árnyalattal „moder­nebb” mozit. Móric bácsi a pesti mozi első, igazi „aty­ja” lett s — mint említettem — nagyapám bámulatának hőse. Móric bácsit Ungerleider Mórnak hívták és a Rákóczi út 68. sz. alatti Meteor (később Velence) Kávéház le­leményes tulajdonosa volt. 1898-ban társult egy Neumann József nevű, népszerű, idős artistával a kávéház belső helyiségében megkezdték az állandó vetítéseket. Mivel „filmszínházuk” most már nemcsak kétperces reklámfil­mekre, hanem 1—10 perces „előadásokra volt beállítva”, mivel műsorukban megjelent a nélkülözhetetlen humor, — csakhamar lefőzték Sziklaiékat s a­ többi bátor kezde­ményezőt is. Egyre többen jöttek el az előadások él­vezésére, köztük nagyapám is, nagyanyámat is magával hozva. Nem volt kis dolog Móric bácsi mozija! Európai viszonylatban is az úttörők közé számított. Gondoljunk arra, hogy az amerikai Coleman Sellers 1861-ben fel­talált „kinematoskópja” után, az ugyancsak amerikai Goodwin és Eastman csak 1889-ben, Edison csak 1891- ben találták fel a celluloid filmszalagot, illetve a film­vetítő-filmfelvevő gépeket! New Yorkban is csak 1894- ben indult az első „motion picture”, melynek magyar változata lett az a „mozgóképszínház”, melyet aztárt Heltai Jenőnek, a „Néma Levente” s a színpadi „Já­nos vitéz” költőjének zseniális ötlete rövidített le „mo­zivá”. Tehát­ ez az igazság Sziklai Arnold és a moziját­­kereken 80 esztendeje megindított Ungerleider Mór mozi­jai közül. Új köztéri szobrok Budapesten A Fővárosi Emlékmű Felügyelőség jó­váhagyott program szerint irányítja az új budapesti köztéri szobrok, emléktáblák megrendelését és elhelyezését. Eszerint a XI. kerületi Fővárosi Könyvtár előcsarno­kában helyezik el Szabó Ervin bronz mell­szobrát, Janzer Frigyes szobrászművész al­kotását. Budai-Nagy Antal mellszobrának helyéül a róla elnevezett XXII. kerületi gimnáziumot jelölték ki. A szobor alkotó­ja Borsos Miklós. Kiss Sándor tervezte Gábor Áron szobrát, amelyet a róla elne­vezett II. kerületi téren állítanak fel. Kosz­tolányi Dezső bronz mellszobra is a ne­vét viselő teret fogja díszíteni. A mell­szobor tervezője Borbás Tibor. Gyermekjátszótereken is kapnak he­lyet új művek. Például Schéner Mihály Dorottya című fémplasztikája a Bécsi út és a Gárdos Mariska park sarkára kerül. Mátyásföldön a Margit utca és a Gizel­la utca parkjában játékos faplasztikát ál­lítanak fel, amelyet Samu Géza tervezett. Több díszkút és díszszobor is van ké­szülőben. A VIII. Kulich Gyula-lakótelep parkjában kap helyet Grantner Jenő Ta­vasz című, leánykát ábrázoló bronzszobra. Rákoskeresztúron a tanácsház környékén jelölték ki Csekovszky Árpád keramikus­­művész kúttal kombinált kerámia térfalát. Laborcz Ferenc Ülő munkást ábrázoló bronzszobra a XVII. kerületbe kerül. A magyar-finn barátság jelképe a kőbe fara­gott emlékmű, amelynek eredetije a má­sodik világháború alatt elpusztult és most Madarassi Walter szobrászművész, az első emlékmű alkotója másodszor is elkészítet­te. Az emlékművet Abseli Gélen Kallel­­ka finn festőművész arcképe díszíti. A finn művész hazánk barátjaként hosszú időt töltött Magyarországon. Budafokon a Nyugdíjasok Háza előtt kap majd he­lyet Gádor Magda díszkútja. A Pest me­gyei bíróság Hungária körúti székházában állítják fel Stróbl Alajos Justitia díszszob­­rát, amely eredetileg a Kossuth Lajos té­ri Kúria épületének előcsarnokában állt. Síremlékeket is felállít a főváros. Dem­­jén Attila festőművész sírjára Mikus Sán­dor készített síremléktervet. Felállítják Gőzön Gyula színművész és Illés Béla síremlékét is. Költözködni akar? HÍVJA BIZALOMMAL BOZÓKI MOVERST 223-5248 OLCSÓ ÁRAINKKAL ÉS MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ SZERVIZÜNKKEL ÁLLUNK A TORONTÓI MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN INGYENES ÁRAJÁNLAT 7 NAPOS SZERVIZ, TEVES BIZTOSÍTÁS Költöztetés és minden más szállí­tást garanciával, legolcsóbban vállal SZABÓ MOVER 536-6360 Költöztetést, 20 FEET-es zárt bútorszállító kocsival , garanciával szem­étieltakarítást dump-ttandca, legolcsóban válnál: Sipos Cartage Tel.:293-0498 Költözködni AKAR? Hívja: LAJOST Happy Moving Service 534-9492 Olcsó, garantált kiszol­gálás. (7 napos, 24 órás szolgálat.) HIRDESSEN MAGYAR ÉLET­BEN! FAIRBANK LUMBER CO. LTD. 2441 DUFFERIN ST. (az Eglintontól északra) TEL.: 789-1194 Nyitva szombaton is délután 4 óráig, megbízható faraktár, hol m­indenki jutányosan beszerezheti bármilyen épületfa és plywood­i turné­alemez­­szükségle­tét. 11. oldal A Kodály Együttes JANUÁR HÓ FOLYAMÁN FELVÉTELT HIRDET 1 A KÓRUSBA. JELENTKEZŐK ÉRDEKLŐDJENEK KEDDEN ESTE 7.30-KOR A MAGYAR KULTÚRKÖZPONTBAN. KÖZLEKEDÉSI BALESET VAGY KIHÁGÁS ÜGYBEN HÍVJA 534-5414 Zoltán Szoboszlai, Traffic Summons Consultant 8-9 a.m. Mrs. POLLÓ KÁRTYA ÉS TENYÉRJÓS! Minden problémában tud segíteni — szerelem, egészség, üzleti vállalkozás, stb. Egy látogatás meggyőzi önt, olyan eredményes. Egy tanácsa­dásért ön szíve szerint fizet. Bejelentés nem­­szükséges, fogad egész héten, vasárnap is reggel 9-től este 8-ig. 10-A ALBANY AVE. (északra a Bloor-tól) telefon: 534-5910 ÉTTEREM Új zenekar Budapestről! minden este Albert György hegedűs prímás) N­ ' 11 |­r cimbalom Németh János és cselló művészeik Ráduly Árpád ASZTALFOGLALÁS UJ TELEFONSZÁMUNKON: 726 Bay Street, Toronto 597-0601 ELIZABETH Delicatessen &Meat Friss húsok, a legfinomabb minőségű hentesáruk, felvágottak és csemegeáruk nagy választékban. Tulajdonos a Balega család. PARKOLÁS AZ ÜZLET MÖGÖTT CANADA TERÜLETÉRE C. O. D. SZÁLLÍTUNK 410 Bloor SL West—921-8644 KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozot anyagból is vállalok FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.: 921-9614 (Elizabeth Meat Market fölött) Kapható a magyar gyomorkeserű (Hungaricum) Keresse az ontariói likőr üzletben Cosmopolitan Wine Agency Ltd. P. O. Box 275 Terminal A Toronto

Next