New Yorki Magyar Élet, 1980 (33. évfolyam, 2-50. szám)

1980-09-27 / 37. szám

1980. szeptem­ber V. iniiiiiiiiiiiiiiiiiiuuiiifiutHiiiiiiiiiiiiHauiiiiiuiiiuiiuniiumiiuiiiitiiHiwiiiiuinimiaiiuiuiismiHiHiNiutuuiiiiiiiiiiiiimii A magyar szamizdatból: A magyar gazdasági élet dilemmája Ma Magyarországon a gazdasági növekedés foko­zása attól függ, hogy milyen mértékben növelhető a nyugati export. Már a következő néhány év távlatá­ban is a nemzeti jövedelem egy százalékos növelésé­hez a nyugatra irányuló kivitel kettő-kettő és fél szá­zalékos bővítése lesz szükséges. Gyorsan változó vilá­gunkban ehhez pedig nem elegendők a hagyományos árucsere archaikus formái. Magyarországnak ahhoz, hogy nyugati exportját lényegesen növelni tudja,a kül­gazdasági politika területén is radikális változtatáso­kat kellene eszközölnie. Hogy csak néhány példát em­lítsünk: ahhoz, hogy hosszú távú beruházási hiteleket vehessen fel, be kellene lépnie a Nemzetközi Valuta­alapba és a Világbankba; ahhoz, hogy hagyományos exportcikkeiből többet helyezhessen el a nyugat-euró­pai piacokon, szerződést kellene kötnie az Európai Kö­zösséggel, nem várva meg, míg a KGST szintjén csi­galassúsággal folyó tárgyalások talán majd az ezredfor­dulóra meghozzák eredményüket. Terjedni látszik az a felismerés, is, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása — eladható termékek gyártása — szükségessé tenné, hogy a nyugati vállalatok beruházzanak Magyarországon. Eh­hez viszont olyan gazdálkodási légkörre lenne szük­ség, amely nem riasztja vissza ezeket a vállalatokat. S itt érkezünk el a problémák gyökeréhez: a belső re­form szükségességéhez. Adva van tehát egy beteg gazdaság. S adva van a terápia is. A kérdés csak az, hogy miért vonakodik a beteg alávetni magát a kezelésnek? Az ellenkezés okát könnyen megérthetjük, ha a fentebb közgazdasági nyelven megfogalmazott tételt — azt ti., hogy a gazdasági növekedés a nyugati ex­port növelésének mértékétől függ — lefordítjuk a poli­­tika nyelvére, amely ekkor így hangzik: Magyarorszá­gon „a szocializmus csak oly mértékben építhető to­vább”, amilyen mértékben a magyar gazdaság integrá­lódik a tőkés világgazdaságba. Ebben a helyzetben azonban szembekerül az ural­kodó réteg hatalmon maradásának külső és belső fel­tétele, vagyis a Moszkvához való hűség, illetve az é­­letszínvonal javításának követelménye. S mivel a rend­szer ezt a dilemmát feloldani nem tudja, bekövetkezik a rövidzárlat, ami abban nyilvánul meg, hogy a veze­tés nem képes érdemi döntéseket hozni. A rendszer létfenntartási ösztöne által diktált két feltétel egyidejű kielégítése csakugyan nyaktörő felad­vány. Ha a rendszer a Moszkvához való hűség felté­telének akar eleget tenni, akkor a gazdasági növekedés lassulása és az életszínvonal csökkenése a buktató.­­ Megfordítva, ha a rendszer az életszínvonal védelmé­ben elfogadja a fokozottabb integrálódást a Nyugat munkamegosztási rendszerébe, az meg kiváltja a szov­jet vezetők tevőleges ellenkezését. Mindkét eset a jelen­legi vezetést a hatalom elvesztésével fenyegeti. Nem képzelhető-e el, hogy a hatalom világosabban gondolkodó képviselői valamiféle elszakadási kísérletre szánják el magukat? Még ha ennek lehetőségét nem le­het is eleve kizárni, a kísérlet a hatalmi rendszer zárt szerkezetébe ütköznék. A legnagyobb nehézség az, hogy a változtatás csak a jelenleg hatalmon lévő centrista vezetéssel lenne végrehajtható, ez azonban képtelen er­re. S ha mégis megpróbálkozna pályamódosítással, a hatalomból kiszoruló moszkovita ellenzék mindent­ meg­­tenne — természetesen szovjet segítséggel — hogy át­vegye a hatalmat. A centrista csoport már csak ezért sem mozog, sőt inkább elébe megy a „baloldali” ellen­zék követeléseinek. Ha viszont a párton belüli refor­mista ellenzék, mint olyan kerülne hatalomra, az nyom­ban kiváltaná az orosz beavatkozást úgy, ahogy az 1968-ban Csehszlovákiában történt.­ A fenti okfejtésből úgy tűnik, hogy a pályamódosí­tásnak elsősorban külső akadálya van, s ha ezek nem léteznének, a centristák — a reformisták támogatásával — végre tudnák hajtani az irányváltozást. Ez azonban csak illúzió. Az állítólagos moszkvai nyomás belső szol­gálatot is tesz a kormányrudat kézben tartó centrum­nak: állandó hivatkozási alap, amely felmentést ad a döntéshozatali impotencia alól. Ez a hivatkozás infor­mális csatornákon át nap mint nap folyik. Tételezzük fel ugyanis, hogy a Szovjetunió nem gördítene aka­dályt a pályamódosítás elé, nem avatkoznék belügye­­inkbe. Mi történnék ekkor? A gazdaságban bekövetke­ző változások óhatatlanul kihatással lennének a társa­dalmi szerkezetre. Ebben az új, hipotetikus helyzetben a vállalati vezetők kinevezésének nyilvánvalóan nem a politikai megbízhatóság lenne az alapja, hanem a szak­mai hozzáértés. Következésképpen öntudatra ébredne az az új középosztály, amelynek kialakulása az 1968- as reformot követően megkezdődött (menedzserek, a technokraták). Ez az osztály idővel kitermelné saját po­litikai elitjét, s előbb vagy utóbb kiszorítaná a hata­lomból a kiugrást végrehajtó — vagy az eltűrő — és hatalmi bázisát lassan elveszítő korábbi politikai ve­zetőket. A jelenlegi politikai vezetés tehát ösztöneiknek en­gedelmeskedve áll ellen minden pályamódosítási kísér­­letnek.Ellenállása nemcsak a külső függés következmé­nye. Sőt feltehető, hogy a rendszer emberei a valósá­gosnál sötétebben festik a szovjet nyomást, hogy ezál­tal is csökkentsék saját felelősségüket. (Magyar Füzetek 6.) NAPLÓ 1047. szeptember 25.: — SZENT GELLÉRT ben­cés szerzetes Csanádi­­püspök e napon halt vértanúim­­átt BOLD egri és BESZTER nyitrai püspökökkel e­gyü­tt. 1452. szeptember 21.: — GIROLAMO SAVONA­ROLA, dominikánus szerzetes és bölcselő születése. Vallásos, demokratikus államot akart teremteni, de a néphangulat ellene fordult és máglyán égették meg. 1815. szeptember 26.: — A SZENT SZÖVETSÉG megkötésének napja. Napóleon francia császár második veresége után jött létre I. Ferenc osztrák császár, VI. Frigyes Vilmos porosz király és Sándor orosz cár kö­zött. A felosztott Lengyelországból­­a cári Oroszország nagy területet kapott. Ez a szerződés adott először nemzetközi engedélyt az orosz imperializmus európai terjeszkedésére. 1851. szeptember 21.: — Ezen a napon ítélték ha­lálra gróf ANDRÁSSY GYULÁT, a szabadságharc szá­mos emigránsával együtt, majd „in effigie” (jelképe­sen) fel is akasztották. A szabadságharc alatt Görgey fővezér egyik segédtisztje volt. — Később, 1858-ban — amnesztiát kapott, 1867-től kezdve pedig ő volt a ki­egyezési kor első miniszterelnöke. Az ő érdeme, mint a Monarchia közös külügyminiszterének, hogy 1878- ban a „berlini kongresszuson” sikerült megakadályoz­ni az orosz hódító törekvések további európai terjesz­kedését. 1942. szeptember 13.: — Megkezdődött a második világháború egyik legjelentősebb csatája Sztálingrád a­­latt, amely 1943. február 2-án PAULUS német tábor­nok kapitulációjával végződött. 1945. szeptember 26.: — BARTÓK BÉLA, az új magyar zene egyik megteremtőjének halála. iinuniiinHUiiiiiiiiiifiuoiiiiiiiiuiiHiiiiinHiMnuiiHiHmiiuiiiiiiiiuiiuiiiiiiiiHmiiiiiiuHttmiHHiimNiuiMiuHiiHMimiiniiiiuwmimiininniinuiinniniiiinimni MAGYAR ÉLET Mi újság odahaza? 100 éve született Kaffka Margit Nagykárolyban született 1880 június 10-én. Édesapja megyei főügyész volt, aki már 32 éves korában meg­halt. „Mikor hatéves lettem, — emlékezik vissza az í­­r­ónő, — árván maradtam és szegényül: a fiatalságom­ban minden nagyon nehéz volt és küzdelmes.” De a küzdelem, a szenvedés, a sok gondolkodás-töprengés faragta írónővé! Szülővárosában, Nagykárolyban kezdte meg iskolá­it és Szatmárban folytatta. Tanítónői oklevelet szer­zett és a miskolci elemi iskolában kezdte meg oktatói tevékenységét. Tizenkilenc éves volt ekkor. Ambíciója arra sarkalta, hogy középiskolai tanárnő legyen, tehát a századfordulón a fővárosba jött, hogy tanárnői okle­velet szerezzen. Első versei ebben az időben jelentek meg, de különösebb figyelmet nem kapott. 1903-ban végzett és visszament Miskolcra, hol ettől kezdve az e­­gyik helyi polgári iskolában folytatta tanárnői tevé­kenységét. „Versek” c. kötetére igen büszke volt és elhatározta, hogy poétikával-prózával párhuzamosan fog foglalkozni. Miskolcon ment férjhez Frölich Bruno er­dőmérnökhöz s 1905-ben kezdi meg levelezését — e­­gész életére szóló meleg barátságát — Fenyő Miksával, Ady barátjával, ki ekkor próbálkozott — Osvát Ernő­vel együtt — újjáéleszteni a „Figyelőt”, egy irodalmi­kritikai lapot, mely később a „Nyugat” elődjének szá­mított. Kaffka Margit felismerte Fenyőék kezdeménye­zésében azt az új erőt, mely rövidesen — Petőfiék nem­zedéke után —, a második nagy magyar író-költőnemze­­dék központjává válik, — Ady Endre körül... Szerény szorgalommal, de belső, lázas, nagy ambícióval készült arra, hogy ennek az eljövendő új csillagvilágnak — női csillaga legyen. Osvát és Fenyő felismerték a vidéki írónő tehetségét. Versein átsütött egy új, lázas világ hangja, az a kutató hang, mely Adyt is annyira jelle­mezte. Mikor férjét a fővárosi minisztériumba helyezték,­­ Kaffka Margit régi vágya teljesült. Úgy érezte,hogy továbbfejlődéséhez feltétlenül szükséges a budapesti „nagyokkal” való közvetlen, személyes kapcsolat, a hangjukat, bíztatásukat, akarta napról-napra hallani.­ Újpestre költöztek, ahol előbb a mai Komját­ utcai, s majd később az angyalföldi Öteg­ utcai polgári iskolá­ba tanárkodott. A férj és Kaffka Margit ekkor kölcsönösen felis­merték, hogy nem egymáshoz valók. Elváltak és az írónő Budára költözött, a Márvány u. 29. sz. házba. Ekkor már kisfia is megvolt, — Lackó, — akinek alak­ja, első tipegése oly végtelen bájjal jelenik meg irodal­munkban „Pétiké jár” c. versében. Kezdődött az egye­dül maradt asszony küzdő élete. Egymás után írta verseit, novelláit. A megszokott, ré­gies modorból egyre inkább bontakozott igazi hangja. őt már a modern nő életkérdései izgatták, a saját lá­bára állt asszonyé! Olyan új erkölcsi, társadalmi, hi­vatásbeli problémákat vetett fel, melyekkel az előző év­század eltartott, elkényeztetett, sokszor „üvegházban nevelt” felesége sohasem került szembe. Ez a hang, valamint az az érzékenysége, mellyel alakjainak lelki­­állapotát, tudatos, vagy tudatalatti érzelmeit az olva­só elé tárta —, egyre jobban beillet a Nyugat írói kö­rének azon világába, ahol — Ady Endre körül — már olyanok csoportosultak, mint Babits, Juhász Gyula,Ka­­rinthy, Kosztolányi, Krúdy, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Tóth Árpád és mások. Kaffka Margit jó szö­vetségesük tudott lenni a konzervatív akadémikus író­ dalommal való szembenállásukkal s az expresszionista irodalom tolmácsolásával. Nyugtalan volt, lázasan ál­modozó, — néha valóságos „női Ady”, — holott las­san kiderült, hogy nem a poétika, hanem a próza az igazi területe. Kétségtelenül legmaradandóbb regénye a „Színek és Évek”! Szinte kézelfogható közelségben írja meg a vár­megyei életet. Úgyis mondhatnánk, hogy ez a könyv: egyetlen asszonyélet története. De mennyire több an­nál! A kihalófélben lévő dzsentrivilág belső problé­máit is megérthetjük belőle. A saját lábára­ állni pró­bálkozó, elhagyott magyar nő viszontagságai mellett,a háború­ előtti idők probléma-komplexumának sok-sok más síkja is megmutatkozik a könyvben. Főhőse, Pór­teleky Magda saját során keresztül érzi meg, hogy ő csupán mozaikdarabocskája a történelem sodrának. A főhősnő asszonyi szubjektivitással, nosztalgiával és Urai ábrándozással mondja el elrontott élete történetét, há­­j****** tassága zátonyrajutását. Az 1912-ben megjelent „Színek és Évek”-et egy éve­­ re rá követte a „Mária évei”, majd jött a „Két nyár”­­ (1916), a „Hangyaboly” és az „Állomások” (1917).E­­is­zen legutóbbi ismét nagy regény: írók, művészek szín I nes forgataga, középpontban egy komplikált lelkű mű­-­­­vészasszony portréjával. Schöpflin Aladár, a Nyugat-­­ kor legtekintélyesebb kritikus írta róla:„Ez a kínlódó is nyugtalan asszony a mi korunk magyar irodalmának­­ legelső sorában áll, nagyon kevesedmagával és minden­­­kor magyar asszonyai között a legnagyobb tehetség, a leggazdagabb elme.” 1914-ben megy újra férjhez Balázs Ervin katona-or­­ff­koshoz. Kopog-kopog az túlterhelt írógép és ömlik hengere­­ alól a frontra küldött szerelmeslevelek özöne. Egyben­­ árad a magyar olvasóközönség elé a szerelmében lelki­leg újjátermékenyült íróasszony prózai varázslata: novel­lák, mély érzéssel írt regények sorozata. Gondolatme­netében saját életének intő példázata, a megyei és vá­rosi társadalom rajzával ölelkezett. Balázs Ervin átvészelte a háborút. Hazahelyezték. A temesvári katonai kórházba került. Kaffka Margit hozzárepül, hátrahagy csapot-papot Budapesten. Onnan 1918-ban visszatérnek a fővárosba. A boldogság heteibe durván, kegyetlenül csapott bele a spanyolnátha! Kaffka Ibolya (nővére) sorait i­­dézem: „Ekkor — harmincnyolc éves korában — meg­kapta az influenzát­­ rövid időn belül, teljes tudatá­ban a bekövetkezendő végnek,örökre lehunyta fáradt szép szemét. Életerős, vidám 12 éves kisfiát egy na­pon temették el vele.” Temetésén Babits Mihály és Móricz Zsigmond mondott gyászbeszédet. Akkor már Ady Endre is hal­­doklott, — Margitot "csupán pár héttel élte túl. Egy­szerre távoztak a magyar égboltról, mint két üstökös, — hogy "emlékük, írásművészetük mégis örökre megma­radjon, — míg akad magyar ember, ki magyarul tud olvasni-érezni. Hungaricus * „A béke formái és problé­mái a történelemben” elne­vezéssel megtárgyalt átfogó témában olasz történész és spanyol szerzőpár tanulmá­nyához szóltak hozzá a bukaresti történel­mi kongresszuson a résztvevők. A vitában töb­bek között felszólalt Nemes Dezső, Jeszenszky Géza és R. Várkonyi Ágnes. Nemes Dezső akadémikus, az SZMP Párttörténeti Intéze­tének igazgatója felszólalá­sában fellépett azon törek­vések ellen, amelyek a győz­tes hatalmaknak a Párizs­­környéki békekötésben konk­retizálódott politikáját idea­lizálni próbálják. (Végre! — szerk.) * Jászdózsa, Szolnok megye — Páratlan értékű leletre buk­kant dr. Selmeczi László ré­gész a Szolnok megyei Jász­­dózs határában, a Tárna holtága és az úgynevezett Csákóér között. Megtalálták az első hiteles jász temetkezési helyet, s eddig mintegy hatvan sírt tártak fel. A gazdag lelet a többiek között jó állapot­ban megmaradt pénzérmé­ket, nyakékül szolgáló díszí­tett korongot és fülbevaló­nak használt kauri kagyló­kat tartalmaz. Ez utóbbi kü­lönösen értékes jelentőségű lehet a későbbi vizsgálatok során, mivel melegtengeri eredetre utal. Bethlen Gábor erdélyi feje­delem mondta: „A fejede­lemnek nem lehet olyan ál­mot álmodni, amit akar, csak amit lehet... Nem is csak amit lehet, de amit kell!” Hazai hírek Nagyszabású felújítás kez­dődött a pannonhalmi vár­ban. Magyarország és Eu­rópa e páratlan műemléki együttese a következő év­ben megújul, megszépül. A tengerszinttől 300 méter ma­gasra kiemelkedő dombon é­­pült várat az idő vasfoga alaposan megtépázta. * Egri István színész, kivá­ló művész 75 éves korában Budapesten meghalt. ★ Emlékházat alakítanak ki az év végéig Bartók Béla Csalán utcai villájából. A háromszintes épületben Bar­tók zeneszerzői, zongoramű­­vészi és pedagógusi tevé­kenységét bemutató kottá­kat, kéziratokat, fotókat ál­lítanak ki. Az első emele­ten koncertterem lesz. Bartók Béla szobrát, amely Varga Imre alkotása, a kertben helyezik el. A Minisztertanács ülése­n foglalkozott a Művelődési­­ Minisztérium hatáskörével.­­ Az eddigi Oktatási Minisz-­­ térium megszűnik és teen- s térium fogja ellátni. (Mire volt jó a két év előtti szétválasztás?.. . Valami baj van a kultúrával, ahol folytonos átszervezéssel próbálkoznak!) tér festőművész képeiből ki­­g állítás nyílt meg a Baranya megyei Cserkút Árpád-kori templomában. Szobrot állít Sztárai Mihály­nak, az első ismert magyar nyelvű drámák írójának a Baranya megyei Tanács. A mellszobor a nagyharsányi református templom kertjé­ben kap helyet. Ebben a faluban volt prédikátor — Sztárai­­ Mihály. kiadóhivatal címet A SZÍV P.O. Box 548, Station “A” Hamilton, Ontario, L8N 3H8 Canada Költöztetést, 20 FEET-es zárt bútorszállító kocsival , garanciával szemétes takarí­tást dump-traikkal legolcsóban vállal. Sípos Cartage Tel.:293-0498 ELIZABETH Delicatessen & Meat Friss húsok, a legfinomabb minőségű hentesáruk, felvágottak és csemegeáruk nagy választékban. Tulajdonos a Balega család. PARKOLÁS AZ ÜZLET MÖGÖTT CANADA TERÜLETÉRE C. O. D. SZÁLLÍTUNK 410 Bloor SL West—921-8644 VICTORIA HUNGARIAN RESTAURANT 523 MOUNT PLEASANT RD. (Eglinton­ tól délre) Kitűnő magyar konyha, házi készítésű sütemények, espresso kéve. Take out sendee. Valamint külföldi sörök és borok kaphatók. Tel.: 482-4711 Nyitva vagyunk d.e. 11-től este 11-ig, vasárnap déli 1-től este 11-ig. SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VENDÉGEINKET! BUDAPEST TEXTILE-nél Férfi — női tropikál szövetek sok színben, férfi öltönyszövetek, polyester jersey-k, polyester selymek, nyári kartonok, ágynemű- és függönyanyagok. 770 ST. CLAIR AVE. WEST — TEL.: «54-2509 Tulajdonos: Mr. és Mrs. Németh. Költöztetés és minden más szállí­tást garanciával, legolcsóbban vállal SZABÓ MOVER 223-2392 11. oldal Magyar Credit Tanfolyamok 9. 10. 11.­ és 12. osztályok Kezdők és haladók részzére CENTRAL HIGH SCHOOL OF COMMERCE ■ 570 Shaw St. (Bloor-Ossington földalatti állomásnál) Felvilágosítás: 769-4212, 444-5654. Felnőtt társalgási tanfolyamok kezdők és haladók részére: BURNHAMjTHORPE COLLEGIATE 76 Keane Avenue, Telefon: 621-1660. iniwigMnmiinmiBmmminiamimuiiniiiaiinMiBSBUUlf Szenvedés halál dött a Művelődési Miniszt t­a címe annak a füzetnek, mely az emberi lét legnagyobb problémáját tudósok, írók, szentek gondolatain át mu­tatja be, és ad arra megnyugtató választ.­ Csinos kiállítás, finom papír, jól olvasható betűk. 56 oldal. Ára 50 cent. 100 és ezen felüli rendelésnél 10% áren­­"*■ " "gedőfény és postamentes "küldés.­­ Megrendelhető: Rev. Fr. Joseph Hitter S. J., 307 John A Rómában élő Prokon Pe- 1 ^ South­ Hamiltash­ Ont. Canada, L8N 2E1. Him­ MUT millIIII IT" EUROPEAN SAUSAGE HOUSE INC. 14$ NORFINCH DR., DOWNSVIEW, TORONTO, ONTARIO Telefonálja be rendelését! 416-663-8323 Itt megtalálhatja Észak-Am­erika legfinomabb bácskai* módon készített hentesáruit: kolbászokat, hurkákat, felvágottakat, stb. Privát füstölést vállalunk. Könnyen és gyorsan megközelíthető a város bármelyik részéről a korszerű 400-as és 401-es főutakon. Parkolási probléma nincs és vásár­­lóink megszabadulnak a város for­galomtól. BURÁNY TESTVÉREK NYITVA Reggel Est, Kedd 9:00-tól 6:00-ig Szerda 9:00-tól 6:00-ig Csütörtök 9:00-től 8:00-ig Péntek 9:00-tól 8:00-ig Szombat 9:00-től 4:00-ig

Next