New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)
1981-01-10 / 2. szám
1981. január 10. Az ötlet, bármilyen fantasztikusnak látsszék is az első pillantásra, tulajdonképpen megvalósítható. Nem kell hozzá más, „csak” két és félmilliárd dollár, lehetőleg arab forrásból, s persze vállalkozó kedvű munkások, akik nem rettennek vissza a feladattól, hogy hidat verjenek a Gibraltári-szoroson. Erről tanácskoztak a minap a marokkói Tangerban húsz ország mérnökei, közgazdászai és természetesen politikai szakértői, akiknek a részvétele rávilágított a megbeszélések ki nem mondott céljára: hogyan lehetne összekapcsolni Amikor a szó kevés, hadd beszéljen az arany Önért. Az arany mindig kifejezi az Ön igazi mondanivalóját, még akkor is, ha Ön szűkszavú. Akárki, aki aranyat kap, különlegesnek és szeretettnek érzi magát. Szép gyűjteményünk van barát arany ékszerből és Ön ékesszóló választást tehet gyűrűinkből, láncainkból, fülbevalóinkból és karkötőinkből. Arany. Néha nincs jobb módja annak, hogy az Ön üzenetét közvetítse. GYÁRI ÁRON! AURORA JEWELLERY »1 332 RICHMOND ST. W. TCHEII TORONTO. ONT. M5V 1X2 |y/SAITEL: 368-1568 MOH«_ Semmi sem pótolja az ékszert. ----- W Wm H .JH KÖZPONTI UTAZÁSI r w'l'“ *f SZOLGÁLAT Kedvezményes utazások Budapest—Toronto—Budapest S 573.00 7 NAPTÓL EGY ÉVI TARTÓZKODÁSRA. Toronto—Budapest—Toronto S 821.00 7 NAPTÓL EGY ÉVI TARTÓZKODÁSRA. REPÜLŐJEGYEK FLORIDÁBA mar $149.00-tól. Egyéni és csoportos utazások Florida, Mexico, Hawaii, Bahamas, Barbados, Jamaica, Aruba és a többi szigetekre, Dél-Amerikába, valamint a világ minden más részébe. ÚTLEVÉL—VIZUM—HOTEL—AUTÓBÉRLÉS — EURAILPASS — AKKA -TUZEX - COMTURIST — IBUSZ - CEDOK főképviselet. KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 BLOOR ST. W„ TORONTO, ONTARIO M5S 1Y4, CANADA Telefon (416)537-3131 Furcsa város: A Loop Chicagóban Hat évtized alatt, 1919 és 79 között 1069 emberrel végzett Chicagóban a szervezett alvilág. A legtöbbel 1926-ban (76) — Al Capone virágzásának kezdetén.1968-ban viszont egyetlen ilyen gyilkosság sem volt a városban. A hetvenes évek csúcsa 1977, a maga tizenhat gyilkosságával; a tavalyi adat: négy halott. • • Ha az emberek Chicagóról beszélnek, általában a belvárosára — a Loopra — gondolnak. Itt szöknek magasba a felhőkarcolók, köztük a világhírű New York- i Empire State Buildinget is lepipáló Sears and Roebuck Building, a világ legnagyobb ilyen építménye. Hogy szépek-e ezek a betonkolosszusok, az ízlés dolga, de, hogy impozánsak, az biztos. Még az első világháborút követően is a Loop volt Chicago legnagyobb vonzóereje. Színházak, mozik, vendéglők, pompás kirakatok és éjjel-nappal nyüzsgő tömeg — ez volt a városrész. Mesélik, hogy Chicago városa még a nagy 1929-es gazdasági válság idején is elegáns maradt. Érthető, hiszen akkor az Egyesült Államokban jószerivel csak a gengsztereknek volt készpénzük.A második világháború után azonban elvesztette kedélyes hangulatát. Éjszakára teljesen kihalt. Mostanában szeretnék újra utcáira csalogatni lakóit, sőt, a környékbelieket is, hiszen mint említettem, tavaly a szervezett alvilág mindössze négy gyilkosságig vitte.S ha nappal a Loop — zakatoljon bár át rajta nekünk fülsértő csörömpöléssel tíz-tizenöt percenként a magasvasút , a város élénken dobogó szíve, estére mégis elnéptelenedik. A központi rendőrség statisztikái szerint pedig a bűnözés itt szinte jelentéktelen. Széles útjai jól világítottak, és járőr járőr nyomában robog rajtuk, sötétedés után egész hajnalig. Az emberek mégis otthonukba húzódnak, éspedig az apró vagányok miatt. Ezeknek „könnyű egységei” garázdálkodnak ugyanis ilyenkor a Loop utcáin. A színház, a mozis a hangversenyjárók „konvojokban” közlekednek haza. Rajtuk kívül a hétszázezer emberből, aki naponta a Loopba jár vagy áthalad rajta, nincs senki sötétedés után Chicago belvárosában. A polgármester 1979 márciusa óta a demokrata párti Jane Byrne. Los Angeles után Chicago a második nagyváros az USA-bart, amelyet nő vezet. Merész terveket sző a Loop egy részének teljes átépítésére.De vajon meddig marad a helyén?. Chicago az Egyesült Államok egyik „legamerikaibb” városa, amely a nemzet életének sajátos erkölcsianyagi képét tükrözi, sőt, alakítja. Soha nem volt,nem is akart kozmopolita vagy „európai” lenni, mint például New York. Életének, jellegének kontúrjai mindig is vadabbak, nyersebbek volt, mint az ország legtöbb metropolisáé. Meg vidékiesebbek. Ingatlanainak értéke időnként mégis magasabbra szökött, mint bárhol az USA-ban, hogy aztán a páratlan föllendülést páratlan zuhanás kövesse. Az „üvöltő húszas években” olyan tehetségeket szült a város, mint Theodor Dreiser,Sherwood Anderson, Ring Lardner. Dehát őket is Keletre űzte a város nyavalyája. Mikra csak Saul Bellow maradt ott hírmondónak. Meg Solti György, a pompás Chicagói Szimfonikusok élén. F.D. MAGYAR ÉLET A Gibraltári híd Európát Afrikával vetve szűkebb értelemben Spanyolországot Marokkól. E gondolatot továbbfejlesztve pedig arról is szó esett a tárgyalóteremben, hogy miként segíthetnék a két földrész és állam közeledését — átvitt értelemben — egy függőhíd, vagy esetleg alagút építésével. Bonyolult és távolabbra mutató összefüggéseket sejtet ez a kívánság. Ahhoz ugyanis, hogy hozzálássanak a munkához, előbb a diplomatáknak kellene dűlőre vinniük a Gibraltár hovatartozásáról folyó vitát, amely a hatvanas évek eleje óta nem került le a London-Madrid perlekedés napirendjéről. Ha igazán pontosan, fogalmaznánk, inkább egy 1704-től, az utrechti szerződés aláírásának dátumától napjainkig tartó ellentétről kellene beszélnünk. Ekkor foglalták el, s csatolták „örök időkre” magukhoz az örökösödődési háborúba belemerült spanyoloktól a britek hajóhadukkal a Földközi-tenger bejáratát őrző kiszögellést, amely utóbb fontos állomása lett a Málta-Ciprus-Szuezi-csatorna-Aden támaszpont láncolatának. A jelentősége csak a brit birodalom széthullásával kezdett csökkenni. London azonban ennek ellenére is ragaszkodott a megtartásához, pedig ez nem csekély anyagi megterheléssel járt. A tekintélyét érő bírálatokról nem is szólva, hiszen az ENSZ-közgyűlés többször felszólította az angol kormányt, adja vissza a félszigetet Spanyolországnak. A brit felelet nem késett: döntsön a gibraltári lakosság a hovatartozásról. Az angol számítások beváltak, mert az andalúziai származású gibraltáriak 1967-ben és 1980-ban is a Spanyolországgal való egyesítés ellen adták le a voksukat. Egyfelől gazdasági indítékokból döntöttek így, hiszen az itt élők életszínvonala jóval felülmúlja a félsziget tekintélyesebb részét, másfelől pedig annak idején a Franco-rendszer megszorításaiból. A diktátor válasza ekkor a megtorlás volt. Lezáratta a Gibraltár felé vezető utakat, s megakadályozta, hogy az Ibériai-félszigetnek e zugában dolgozó — több mint ötezer spanyol vendégmunkás átjuthasson a határon.Angol katonák álltak ekkor a munkapadokhoz és helyettesítették még a buszvezetőket is. A Suarez-kabinet egy idő után kénytelen volt elismerni a szankciók csődjét. A tárgyalások folytatása akkor került újra napirendre, amikor Spanyolország EGK-tagságáról, s ennek a feltételeiről lehetett mind gyakrabban hallani. Kissé felgyorsította az iramot, s a két ország légkörére is hatott némileg, amikor Madrid NATO-tagságának eshetőségeit taglalták az Észak-atlanti Szövetség berkeiben. Idén júniusban ismét megkezdődtek az alkudozások, amelyeknek kimeneteléről a Le Monde diplomatique igen óvatosan fogalmaz. „Kényes tárgyalások London és Madrid között” címmelelemzést közölve az eseményekről. Noha valóban hosszadalmas jogi és politikai szóváltásra számíthatunk, annyi azonban máris biztosra vehető, hogy a kulisszák mögött heves a tülekedés az esetleg angol fennhatóságát levető Gibraltár fölötti befolyásért. Madrid egyszer ugyan már felajánlotta, amennyiben visszakapja történelmi örökrészét, akkor esetleg bérbe adja Nagy-Britanniának. London egyelőre viszont még mindig nem akar megválni alig hat és fél négyzetkilométernyi birtokától. Nem tekinthető tehát véletlennek az a spanyol indíttatású kezdeményezés, amely a Gibraltári-szoros áthidalását kívánja mielőbb megoldani, s ezáltal lépésre kényszeríteni az angol tárgyalófelet. Mit is jelentene Madridnak, ha létrejönne a közvetlen kapcsolat az afrikai földrésszel? Egyfelől a vita megkerülését, hiszen — félretéve a sértett büszkeséget — a követelt kicsiny félszigetnél jóval értékesebb területekhez jutna közelebb, még akkor is, ha a híd csak jelképes kötést eredményezne. Marokkó foszfátbányái mindenesetre elérhetőbbé válnának. Miután Ceuta és Melilla erődítményeit az 1956-os madridi megállapodás szerint — a protektorátus megszűnésekor továbbra is spanyol birtokban maradtak,s még ugyanebben az évben megkapták a szabadkikötői jogot, így most még szorosabb kapcsolat alakulhatna ki az egykori gyarmati főváros és a tenger túlsó partjának e jövedelmező két pontja között. A Thatcher-kormányt mindenesetre elgondolkodtatná, hogy milyen módszerrel védje ki az esetleges hídépítési manővert. Annyit már tudnak Londonban, hogy Madrid s vele Marokkó vagy a szoros fölött, vagy esetleg alatta kezdi el a munkálatokat, s nem fogadta el Tangerban annak a nyolcvanhat éves mérnöknek a javaslatait, aki — energiahasznosítási okokból — inkább egy hatalmas gátat akart emeltetni a Gibraltári-szoroson. Elkerülhető-e az „élettani csőd?” Az ember alkotó ereje éppoly nagy, mint a pusztító képessége ||| többek között ez áll abban a kiadványban, amelyet az ENSZ az elmúlt hónapban küldött meg a világ valamennyi kormányának. Ezúttal nem a háborús veszélyre hívta fel a figyelmet, ami a közgyűlés dolga, hanem arra a biológiai és gazdasági folyamatra, ami az emberi létet fenyegeti, s nem kevésbé katasztrofális lehet, mint a bomba. Méghozzá nem is távoli jövőben. Ezt a nagyszabású környezetvédelmi programot, (World Conservation Strategy) több mint száz ország 450 szervezetének a közreműködésével dolgozták ki,s az egyes bizottságok kikérték legalább hétszáz tudós véleményét. A világszervezetet az a megalapozott aggodalom vezérelte, hogy a természeti készletek és javak rövidlátó kizsákmányolása a veszélyek sorozatát idézi elő, s a következő nemzedékek sorsa forog kockán Ez különösen a fejlődő országokra vonatkozik, ahol az emberiség kétharmada él — főként mezőgazdaságból és halászatból —, s ez az arány vagy aránytalanság valószínűleg növekedik, majd az elkövetkezendő évtizedekben. Nem kivételek azonban az iparilag fejlett országok sem. Itt más módon történik ugyan a természet és a környezet pusztítása, de ez talán még inkább fenyegeti a biológiai egyensúly felbomlását. Mire gondolunk, illetve céloz az ENSZ figyelmeztető kiadványa? Földünk ama meggondolatlan kizsarolására, amely időlegesen haszonnal jár ugyan, de hoszszabb-rövidebb távon alaposan megbosszulja magát. Néhány példa: A trópusi erdőkben évente 110 ezer négyzetkilométer növényt és fát pusztítanak ki jelenleg tarvágással és tűzírtással, s a következmény az lehet, hogy fél évszázad múltán alig marad növény e még nagy kiterjedésű területeken. Más: nyomasztó, hogy a világlakosság fele éhezik, sőt legalább ötszázmillió ember a létfenntartás határán tengődik. De még fenyegetőbb, a biológiai egyensúly fenntartását tekintve, hogy 1,5 milliárd ember rőzsével, fával és állati trágyával tüzel és főz (az ENSZ-adatok szerint ez évente négyszázmillió tonna), ami megfosztja természetes tápanyagától a termőföldet, a maradék televényt azután elmossa az eső, vagy elfújja a szél. India több mint hárommillió négyzetkilométer nagyságú területéből 1,4 milliót már most ez a veszély fenyeget. Az erózió, a felmaródás következtében több tápanyag megy veszendőbe, mint amit műtrágyával pótolni tudnak. Említhetnénk azután Argentínát, ahol a Rio de la Flata torkolatának a kikotrása egyedül tízmillió dollárba kerül (hogy Buenos Aires kikötője hajózható legyen), csak azért, mert föntebb, a Parana folyó partjain és völgyeiben kivágták az erdőségeket, s a víz nyolcvan-százmillió tonna iszapot és homokot sodor a torkolat felé. A legfejlettebb ipari államokban Nyugaton egyelőre csupán háromezer négyzetkilométer erdőt és mezőt rabolnak el évente a természettől a város és ipartelepítés érdekében, de ez is sok, ahol már egyébként kevés van. Az ENSZ programja egyéb jelenségekre is rámutat, és tesz jószándékú ajánlásokat. Csakhogy éppen mi haszna a felhívásoknak és deklarációknak, ha azokat nem veszik figyelembe. Legalább negyven nemzetek közötti és fölötti szerződést kötöttek eddig a természet kincseinek az átgondolt kihasználása és a környezetvédelem érdekében. Lényegében azonban csak elvétve vették komolyan a megállapodásokat. Mindenki önérdeke és hírvágya szerint alkalmazta, vagy magyarázta. Pedig közös érdekről van szó élettanilag és társadalmilag egyaránt. Jelenleg legalább 25.000 növény és 1 ezer gerinces állatfajtát fenyeget a kihalás veszélye, a rovarok és a puhatestűek esetében pedig százezrekről van szó. Olyan élőlényekről, amelyek szorosan hozzátartoznak a szerves élet fennmaradásához. Az ember ma már „radikálisan meg tudja változtatni a bioszférát, tehát a szerves élet terét a Földön, hangsúlyozza a „Környezetvédelem stratégiája” című tanulmány, „de egyelőre hiányosak még az ismereteink ennek ellenőrzésére.”Az ENSZ éppen ezért azt tervezi, hogy folytatja környezetvédelmi programját s újabb forrásmunkákat készít elő, mint például az édesvíz és a tenger élővilágának a feltárására és helyes hasznosítására, ami — sokak szerint — legalábbis részben megoldhatja majd a századfordulóig hat-hétmilliárdra szaporodó emberiség élelmezési problémáit. Mindez elképzelhetetlen azonban nemzetközi együttműködés nélkül, mutat rá a világszervezet dokumentuma. Mert a háború és a béke nagy kérdésén kívül e téren is az „élettani csőd” elkerüléséről van szó. 3. oldal SZENDROVITS LÁSZLÓ magyar gyógyszerész a Weinstein gyógyszertárban 326 College St. Toronto, Ont. telefon: 922-4145 Mindenfajta receptet elkészítünk. Gyógyszerküldés bárhová. AZ IGÉNYES HÖLGYEK FODRÁSZ SZALONJA PEDIKŰR, KOZMETIKA, SZŐRTELENÍTÉS SILHOUETTE HAIR DESIGN 21 Vaughan Rd. -- 654-0166 A Bathurst—St. Clair-nél, az egyetlen magyar fodrász szalon. Szeretettel várja: Elizabeth Artandi KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozott anyagból is vállalok • Férfi és női ruha átalakítások FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.: 921-914 (Elizabeth Meat Market fölött) LATTA MAR „ANDY” CSODÁLTOSAN VIRÁG- ÉS AJÁNDÉKÜZLETÉT? Ha nem, jöjjön el, mert ezt látni kell! Cserepes és vágott virágok, naponta frissen érkeznek a kertészetből, szobanövények. Különlegesen szép ajándéktárgyak nagy választékban. Esküvői fényképezésre külön terem. R0SEDALE FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD. 887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2 TELEFON: 921-2900 — 964-3921 — 921-5600 KANADAI ÉS HAZAI ÜGYINTÉZÉS — FORDÍTÁSOK — VÁLÓPEREK LEGGYORSABBAN — IKRA — PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE — ÚTLEVELEK, VÍZUMOK BESZERZÉSE. Dr. Baranyai Zoltán volt budapesti ügyvéd 200 BALLIOL ST. SUITE 1401 TORONTO, ONT. M4S 106 TELEFON: 489-6017 Dr. Telekes L. Lajos—biztosítás Alapítva 1955-ben. 3101 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontario (a Lawrence Plazával szemben) TELEFON: 787-0304 KEDVEZMÉNYES APEX UTAZÁSOK 14—60 napra — Indulás bármely nap Toronto—Budapest—Toronto október 15-től: $821.00 30 napos elővétel szükséges IKEA — TUZEX — COMTURIST Pénz és Gyógyszerküldés High Park Travel Centre Ltd. 1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. földalattinál) Toronto TELEFON: 533-9496, 533-8233, 533-8417