New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-01-10 / 2. szám

1981. január 10. Az ötlet, bármilyen fantasztikusnak látsszék is az első pillantásra, tulajdonképpen megvalósítható. Nem kell hozzá más, „csak” két és félmilliárd dollár, le­hetőleg arab forrásból, s persze vállalkozó kedvű mun­kások, akik nem rettennek vissza a feladattól, hogy hidat verjenek a Gibraltári-szoroson. Erről tanácskoz­tak a minap a marokkói Tangerban húsz ország mér­nökei, közgazdászai és természetesen politikai szakér­tői, akiknek a részvétele rávilágított a megbeszélések ki nem mondott céljára: hogyan lehetne összekapcsolni Amikor a szó kevés, hadd beszéljen az arany Önért. Az arany mindig kifejezi az Ön igazi mondanivalóját, még akkor is, ha Ön szűk­szavú. Akárki, aki aranyat kap, különleges­nek és szeretettnek érzi magát. Szép gyűjteményünk van barát arany ékszerből és Ön ékesszóló választást tehet gyű­rűinkből, láncainkból, fülbevalóinkból és kar­kötőinkből. Arany. Néha nincs jobb módja annak, hogy az Ön üzenetét közvetítse. GYÁRI ÁRON! AURORA JEWELLERY »1 332 RICHMOND ST. W. TCHEII TORONTO. ONT. M5V 1X2 |­y/SA­I­TEL: 368-1568 MOH«_ Semmi sem pótolja az ékszert. -----­ W Wm H .JH KÖZPONTI UTAZÁSI r w'l'“ *f SZOLGÁLAT Kedvezményes utazások Budapest—T­oronto—Budapest S 573.00 7 NAPTÓL EGY ÉVI TARTÓZKODÁSRA. Toronto—Budapest—T­oronto S 821.00 7 NAPTÓL EGY ÉVI TARTÓZKODÁSRA. REPÜLŐJEGYEK FLORIDÁBA mar $149.00-tól. Egyéni és csoportos utazások Florida, Mexico, Hawaii, Bahamas, Barbados, Jamaica, Aruba és a többi szigetekre, Dél-Amerikába, valamint a világ minden más részébe. ÚTLEVÉL—VIZUM—HOTEL—AUTÓBÉRLÉS — EURAILPASS — AKKA -­TUZEX - COMTURIST — IBUSZ - CEDOK főképviselet. KÖZJEGYZŐSÉG: fordítások, végrendeletek, hitelesítések, stb. LEGNAGYOBB HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA INTERNATIONAL AGENCY TRAVEL SERVICE DIVISION OF INTRAGSERV LTD. 519 BLOOR ST. W„ TORONTO, ONTARIO M5S 1Y4, CANADA Telefon (416)537-3131 Furcsa város: A Loop Chicagóban Hat évtized alatt, 1919 és 79 között 1069 ember­rel végzett Chicagóban a szervezett alvilág. A legtöb­bel 1926-ban (76) — Al Capone virágzásának kezde­tén.1968-ban viszont egyetlen ilyen gyilkosság sem volt a városban. A hetvenes évek csúcsa 1977, a ma­ga tizenhat gyilkosságával; a tavalyi adat: négy ha­lott. • • Ha az emberek Chicagóról beszélnek, általában a belvárosára — a Loopra — gondolnak. Itt szöknek ma­gasba a felhőkarcolók, köztük a világhírű New York- i Empire State Buildinget is lepipáló Sears and Roe­buck Building, a világ legnagyobb ilyen építménye. Hogy szépek-e ezek a betonkolosszusok, az ízlés dol­ga, de, hogy impozánsak, az biztos. Még az első világháborút követően is a Loop volt Chicago legnagyobb vonzóereje. Színházak, mozik, ven­déglők, pompás­­ kirakatok és éjjel-nappal nyüzsgő tö­meg — ez volt a városrész. Mesélik, hogy Chicago­­ városa még a nagy 1929-es gazdasági válság idején is elegáns maradt. Érthető, hiszen akkor az Egyesült Ál­lamokban jószerivel csak a gengsztereknek volt kész­pénzük.A második világháború után azonban elvesztet­te kedélyes hangulatát. Éjszakára teljesen kihalt. Mos­tanában szeretnék újra utcáira csalogatni lakóit, sőt, a környékbelieket is, hiszen mint említettem, tavaly a szervezett alvilág mindössze négy gyilkosságig vitte.S ha nappal a Loop — zakatoljon bár át rajta nekünk fülsértő csörömpöléssel tíz-tizenöt percenként a magas­vasút , a város élénken dobogó szíve, estére mégis elnéptelenedik. A központi rendőrség statisztikái sze­rint pedig a bűnözés itt szinte jelentéktelen. Széles út­jai jól világítottak, és járőr járőr nyomában robog raj­tuk, sötétedés után egész hajnalig. Az emberek mé­gis otthonukba húzódnak, éspedig az apró vagányok miatt. Ezeknek „könnyű egységei” garázdálkodnak u­­gyanis ilyenkor a Loop utcáin. A színház­, a mozi­­s a hangversenyjárók „konvojokban” közlekednek ha­za. Rajtuk kívül a hétszázezer emberből, aki naponta a Loopba jár vagy áthalad rajta, nincs senki sötéte­dés után Chicago belvárosában. A polgármester 1979 márciusa óta a demokrata párti­ Jane Byrne. Los Angeles után Chicago a máso­dik nagyváros az USA-bart, amelyet nő vezet. Merész terveket sző a Loop egy részének teljes átépítésére.De vajon meddig marad a helyén?. Chicago az Egyesült Államok egyik „legamerika­­ibb” városa, amely a nemzet életének sajátos erkölcsi­­anyagi képét tükrözi, sőt, alakítja. Soha nem volt,nem is akart kozmopolita vagy „európai” lenni, mint pél­dául New York. Életének, jellegének kontúrjai mindig is vadabbak, nyersebbek volt, mint az ország legtöbb metropolisáé. Meg vidékiesebbek. Ingatlanainak értéke időnként mégis magasabbra szökött, mint bárhol az USA-ban, hogy aztán a páratlan föllendülést páratlan zuhanás kövesse. Az „üvöltő húszas években” olyan tehetségeket szült a város, mint Theodor Dreiser,Sher­wood Anderson, Ring Lardner. Dehát őket is Keletre űzte a város nyavalyája. Mikra csak Saul Bellow ma­radt ott hírmondónak. Meg Solti György, a pompás Chicagói Szimfonikusok élén. F.D. MAGYAR ÉLET A Gibraltári híd Európát Afrikával vetve szűkebb értelemben Spanyolországot Marokkó­­l. E gondolatot továbbfejlesztve pedig arról is szó esett a tárgyalóteremben, hogy miként segíthetnék a két földrész és állam közeledését — átvitt értelemben — egy függőhíd, vagy esetleg alagút építésével. Bonyolult és távolabbra mutató összefüggése­ket sejtet ez a kívánság. Ahhoz ugyanis, hogy hozzá­lássanak a munkához, előbb a diplomatáknak kellene dűlőre vinniük a Gibraltár hovatartozásáról folyó vi­tát, amely a hatvanas évek eleje óta nem került le a London-Madrid perlekedés napirendjéről. Ha igazán pontosan, fogalmaznánk, in­kább egy 1704-től, az utrechti szerződés aláírásának dá­tumától napjainkig tartó ellentétről kellene beszélnünk. Ekkor foglalták el, s csatolták „örök időkre” maguk­hoz az örökösödődési háborúba belemerült spanyolok­tól a britek hajóhadukkal a Földközi-tenger bejáratát őrző kiszögellést, amely utóbb fontos állomása lett a Málta-Ciprus-Szuezi-csatorna-Aden támaszpont láncola­tának. A jelentősége csak a brit birodalom széthullásával kezdett csökkenni. London azonban ennek ellenére is ragaszkodott a megtartásához, pedig ez nem csekély a­­nyagi megterheléssel járt. A tekintélyét érő bírálatok­ról nem is szólva, hiszen az ENSZ-közgyűlés többször felszólította az angol kormányt, adja vissza a félszige­tet Spanyolországnak. A brit felelet nem késett: dönt­sön a gibraltári lakosság a hovatartozásról. Az angol számítások beváltak, mert az andalúziai származású gibraltáriak 1967-ben és 1980-ban is a Spanyolország­gal való egyesítés ellen adták le a voksukat. Egyfe­lől gazdasági indítékokból döntöttek így, hiszen az itt élők életszínvonala jóval felülmúlja a félsziget tekin­télyesebb részét, másfelől pedig annak idején a Fran­­co-rendszer megszorításaiból. A diktátor válasza ekkor a megtorlás volt. Lezá­ratta a Gibraltár felé vezető utakat, s megakadályoz­ta, hogy az Ibériai-félszigetnek e zugában dolgozó — több mint ötezer spanyol vendégmunkás átjuthasson a határon.Angol katonák álltak ekkor a munkapadokhoz és helyettesítették még a buszvezetőket is. A Suarez-kabinet egy idő után kénytelen volt el­ismerni a szankciók csődjét. A tárgyalások folytatása akkor került újra napirend­re, amikor Spanyolország EGK-tagságáról, s ennek a feltételeiről lehetett mind gyakrabban hallani. Kissé felgyorsította az iramot, s a két ország légkörére is hatott némileg, amikor Madrid NATO-tagságának es­hetőségeit taglalták az Észak-atlanti Szövetség berke­­iben. Idén júniusban ismét megkezdődtek az alkudozá­sok, amelyeknek kimeneteléről a Le Monde diploma­tique igen óvatosan fogalmaz. „Kényes tárgyalá­sok London és Madrid között” címmel­­elemzést kö­zölve az eseményekről. Noha valóban hosszadalmas jogi és politikai szó­váltásra számíthatunk, annyi azonban máris biztosra vehető, hogy a kulisszák mögött heves a tülekedés az esetleg angol fennhatóságát levető Gibraltár fölötti be­folyásért. Madrid egyszer ugyan már felajánlotta, a­­mennyiben visszakapja történelmi örökrészét, akkor e­­setleg bérbe adja Nagy-Britanniának. London egyelő­re viszont még mindig nem akar megválni alig hat és fél négyzetkilométernyi birtokától. Nem tekinthető te­hát véletlennek az a spanyol indíttatású kezdeménye­zés, amely a Gibraltári-szoros áthidalását kívánja mie­lőbb megoldani, s ezáltal lépésre kényszeríteni az an­gol tárgyalófelet. Mit is jelentene Madridnak, ha lét­rejönne a közvetlen kapcsolat az afrikai földrésszel? Egyfelől a vita megkerülését, hiszen — félretéve a sértett büszkeséget — a követelt kicsiny félszigetnél jó­val értékesebb területekhez jutna közelebb, még akkor is, ha a híd csak jelképes kötést eredményezne. Ma­rokkó foszfátbányái mindenesetre elérhetőbbé válnának. Miután Ceuta és Melilla erődítményeit az 1956-os madridi megállapodás szerint — a protektorátus meg­szűnésekor továbbra is spanyol birtokban maradtak,s még ugyanebben az évben megkapták a szabadkikötői jogot, így most még szorosabb kapcsolat alakulhatna ki az egykori gyarmati főváros és a tenger túlsó part­jának e jövedelmező két pontja között. A Thatcher-kor­­mányt mindenesetre elgondolkodtatná, hogy mi­lyen módszerrel védje ki az esetleges hídépítési manő­vert. Annyit már tudnak Londonban, hogy Madrid s vele Marokkó vagy a szoros fölött, vagy esetleg alat­ta kezdi el a munkálatokat, s nem fogadta el Tan­gerban annak a nyolcvanhat éves mérnöknek a javas­latait, aki — energiahasznosítási okokból — inkább egy hatalmas gátat akart emeltetni a Gibraltári-szoro­son. Elkerülhető-e az „élettani csőd?” Az ember alkotó ereje éppoly nagy, mint a pusz­tító képessége ||| többek között ez áll abban a kiad­ványban, amelyet az ENSZ az elmúlt hónapban kül­dött meg a világ valamennyi kormányának. Ezúttal nem a háborús veszélyre hívta fel a figyelmet, ami a közgyűlés dolga, hanem arra a biológiai és gazda­sági folyamatra, ami az emberi létet fenyegeti, s nem kevésbé katasztrofális lehet,­ mint a bomba. Méghoz­zá­­ nem is távoli jövőben. Ezt a nagyszabású környezetvédelmi programot, (World Conservation Strategy) több mint száz­ ország 450 szervezetének a közreműködésével dolgozták ki,s az egyes bizottságok kikérték legalább hétszáz tudós véleményét. A világszervezetet az a megalapozott ag­godalom vezérelte, hogy a természeti készletek és ja­vak rövidlátó kizsákmányolása a veszélyek sorozatát i­­dézi elő, s a következő nemzedékek sorsa forog koc­­kán Ez különösen a fejlődő országokra vonatkozik, a­­hol az emberiség kétharmada él — főként mezőgazda­ságból és halászatból —, s ez az arány vagy arányta­lanság valószínűleg növekedik, majd az elkövetkezen­dő évtizedekben. Nem kivételek azonban az iparilag fejlett országok sem. Itt más módon történik ugyan a természet és a környezet pusztítása, de ez talán még inkább fenyegeti a biológiai egyensúly felbomlását. Mire gondolunk, illetve céloz az ENSZ figyelmez­tető kiadványa? Földünk ama meggondolatlan kizsaro­lására, amely időlegesen haszonnal jár ugyan, de hosz­­szabb-rövidebb távon alaposan megbosszulja magát. Néhány példa: A trópusi erdőkben évente 110 e­­zer négyzetkilométer növényt és fát pusztítanak ki je­lenleg tarvágással és tűzírtással, s a következmény az lehet, hogy fél évszázad múltán alig marad növény e még nagy kiterjedésű területeken. Más: nyomasztó, hogy a világlakosság­ fele éhezik, sőt legalább ötszáz­­millió ember a létfenntartás határán tengődik. De még fenyegetőbb, a biológiai egyensúly fenntartását tekintve, hogy 1,5 milliárd ember rőzsével, fával és állati trágyával tüzel és főz (az ENSZ-adatok szerint ez évente négyszázmillió tonna), ami megfosztja ter­mészetes tápanyagától a termőföldet, a maradék tele­­vényt azután elmossa az eső, vagy elfújja a szél. In­dia több mint hárommillió négyzetkilométer nagyságú terü­letéből 1,4 milliót már most ez a veszély fenye­get. Az erózió, a felmaródás következtében több táp­anyag megy veszendőbe, mint amit műtrágyával pó­tolni tudnak. Említhetnénk azután Argentínát, ahol a Rio de la Flata torkolatának a kikotrása egyedül tízmillió dol­lárba kerül (hogy Buenos Aires kikötője hajózható le­gyen), csak azért, mert föntebb, a Parana folyó part­jain és völgyeiben kivágták az erdőségeket, s a víz nyolcvan-százmillió­ tonna iszapot és homokot sodor a torkolat felé. A legfejlettebb ipari államokban Nyugaton egye­­lőre csupán háromezer négyzetkilométer erdőt és me­zőt rabolnak el évente a természettől a város és i­­partelepítés érdekében, de ez is sok, ahol már egyéb­ként kevés van. Az ENSZ programja egyéb jelenségekre is rámu­tat, és tesz jószándékú ajánlásokat. Csakhogy éppen mi haszna a felhívásoknak és deklarációknak, ha azo­kat nem veszik figyelembe. Legalább negyven nemze­tek közötti és fölötti szerződést kötöttek eddig a ter­mészet kincseinek az átgondolt kihasználása és a kör­nyezetvédelem érdekében. Lényegében azonban csak el­vétve vették komolyan a megállapodásokat. Mindenki önérdeke és hírvágya szerint alkalmazta, vagy magya­rázta. Pedig közös érdekről van szó élettanilag és tár­sadalmilag egyaránt. Jelenleg legalább 25.000 növény és 1 ezer gerinces állatfajtát fenyeget a kihalás veszé­lye, a rovarok és a puhatestűek esetében pedig száz­ezrekről van szó. Olyan élőlényekről­, amelyek szorosan hozzátartoznak a szerves élet fennmaradásához. Az ember ma már „radikálisan meg tudja változ­tatni a bioszférát, tehát a szerves élet terét a Földön, hangsúlyozza a „Környezetvédelem stratégiája” című ta­nulmány, „de egyelőre hiányosak még az ismereteink ennek ellenőrzésére.”Az ENSZ éppen ezért azt tervezi, hogy folytatja környezetvédelmi programját s újabb for­rásmunkákat készít elő, mint például az édesvíz és a tenger élővilágának a feltárására és helyes hasznosítá­sára, ami — sokak szerint — legalábbis részben meg­oldhatja majd a századfordulóig hat-hétmilliárdra sza­porodó emberiség élelmezési problémáit. Mindez el­képzelhetetlen azonban nemzetközi együttműködés nél­kül, mutat rá a világszervezet dokumentuma. Mert a háború és a béke nagy kérdésén kívül e téren is az „élettani csőd” elkerüléséről van szó. 3. oldal SZENDROVITS LÁSZLÓ magyar gyógyszerész a Weinstein gyógyszertárban 326 College St. Toronto, Ont. telefon: 922-4145 Mindenfajta receptet elkészítünk. Gyógyszerküldés bárhová. AZ IGÉNYES HÖLGYEK FODRÁSZ SZALONJA PEDIKŰR, KOZMETIKA, SZŐRTELENÍTÉS SILHOUETTE HAIR DESIGN 21 Vaughan Rd. -- 654-0166 A Bathurst—St. Clair-nél, az egyetlen magyar fodrász szalon. Szeretettel várja: Elizabeth Artandi KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozott anyagból is vállalok • Férfi és­ női ruha átalakítások FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLT BUDAPESTI SZABÓMESTER 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.: 921-9­14 (Elizabeth Meat Market fölött) LATTA MAR „ANDY” CSODÁLTOSAN VIRÁG- ÉS AJÁNDÉKÜZLETÉT? Ha nem, jöjjön el, mert ezt látni kell! Cserepes és vágott virágok, naponta frissen érkeznek a kertészetből, szobanövények. Különlegesen szép ajándéktárgyak nagy választékban. Esküvői fényképezésre külön terem. R0SEDALE FLOWERS & GIFTS BOUTIQUE LTD. 887 YONGE ST., TORONTO, ONT. M4W 2H2 TELEFON: 921-2900 — 964-3921 — 921-5600 KANADAI ÉS HAZAI ÜGYINTÉZÉS — FORDÍTÁSOK — VÁLÓPEREK LEGGYORSAB­BAN — IKRA — PÉNZ- ÉS GYÓGYSZERKÜLDÉS A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE — ÚTLEVELEK, VÍZUMOK BESZERZÉSE. Dr. Baranyai Zoltán volt budapesti ügyvéd 200 BALLIOL ST. SUITE 1401 TORONTO, ONT. M4S 106 TELEFON: 489-6017 Dr. T­elekes L. Lajos—biztosítás Alapítva 1955-ben. 3101 Bathurst St., Suite 201, Toronto, Ontario (a Lawrence Plazával szemben) TELEFON: 787-0304 KEDVEZMÉNYES APEX UTAZÁSOK 14—60 napra — Indulás bármely nap Toronto—Budapest—Toronto október 15-től: $821.00 30 napos elővétel szükséges IKEA — TUZEX — COMTURIST Pénz és Gyógyszerküldés High Park Travel Centre Ltd. 1592 BLOOR ST. W. (Dundas W. földalattinál) Toronto TELEFON: 533-9496, 533-8233, 533-8417

Next