New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-01-10 / 2. szám

il oldal Nincs még egy nép, amely annyi sört engedne le a torkán, mint a német. A nyugatnémetek a sörivás vi­lágbajnokai. A statisztikák szerint az NSZK minden állampolgára — beleértve a csecsemőket és az ag­gastyánokat is — évente 145,6 liter sört fogyaszt. A nyugatnémet sörgyárak például 1978-ban 91 millió 651 ezer hektoliter sört termeltek (ebből 18 milliárd félli­teres palackot lehet megtölteni ), ezzel 12 milliárd már­ka forgalmat értek el, 75 ezer embert foglalkoztattak és az államnak 1,26 milliárd márka s­öradót fizettek be. A sör minden más italnál inkább része a németek tör­ténelmének és hétköznapjainak. Az ára is mindenkor politikai kérdés volt: Bajorországban évtizedeken át va­lahányszor megpróbálták emelni az árpalé árát, min­dig zendülés tört ki. A föllázadt tömeg haragjától még a katonaság sem tudta megvédeni a müncheni és a fel­ső-bajorországi sörfőzdék ablakait és berendezéseit. De a halottakat és sebesülteket követelő összetűzések min­dig a zendülők győzelmével végződtek, és a sörgyári­­­sok rendre kénytelenek voltak visszavonni az áremelést Csupán 1823-ban egyeztek bele a bajor sörivók, hogy italuk egy pfenniggel dráguljon. 1823. január 14-én u­gyanis a müncheni Udvari és Nemzeti Színházban tűz ütött ki. Minthogy a város valamennyi kútja befagyott a­­tűzoltók a müncheni sörfőzdék raktárait ürítették ki és a­­város egész sörkészletét a lángokra zúdították.Az áldozat hiábavalónak bizonyult: a színház porig é­­gett. Ezt követően határozták el a városatyák­­, hogy a sörgyárosok kártalanítása és a színház újjáépítésének támogatása érdekében egy pfenniggel fölemelik a sör árát. Az új színházat két év múlva fel is avatták: csak halvány elképzeléseink lehetnek arról, hogy a derék ba­jorok mennyi sört eresztettek le a torkukon a kultúra­ tiszteletére. Ma már a bajorok sem tüntetnek a sörárak miatt, de kedvenc italuk időnként áremelését még mindig komo­ran veszik tudomásul. A sör a németek olyannyira közkedvelt itala, hogy még a föltalálását is nekik tulajdoníthatnánk, ám ez a dicsőség a sumérokat illeti. A sumérok már hétezer évvel ezelőtt megitták a maguk kis söröcskéjét. Igaz, nem pintes korsókból, hanem szívószállal, hosszú nya­kú agyagkorsókból. Az italt oly nagy becsben tartot­ták, hogy a sörfőzőket még a katonai szolgálat alól is fölmentették. A folyékony kenyér elnevezés is a su­­méroktól származik. Ekkoriban ugyanis savanyított ke­nyérszeletek erjesztésével készült a különböző fűszerek­kel — gyömbérrel, fahéjjal, babérlevéllel — ízesített i­­tókra. Háromezer évvel később a babiloniak már nem a ke-i nyeret használták a sörfőzéshez, italukat fejlettebb módszerekkel állították elő, s a krónikák szerint körül­belül húszféle sört készítettek. Különbséget tettek pél­dául az árpából főzött olcsóbb sötét, és a búzából nyert jobb minőségű világos sörfajták között. Hammu­rabi híres kőbe vésett törvénytáblái is megemlítik a sörfőzést. A sör gyártását szigorú rendeletek szabályoz­­ták.A törvény megszegőire súlyos büntetés várt- „Foj­­tassanak vízbe, mindazok, akik vízzel hígított sört mér­nek” — rendelkezett a kőtáblák egyik paragrafusa. Ugyanebben az időben az egyiptomiak már korsókban és agyagpalackokban szállítottak az általuk héknek nevezett, kedvelt söritalt a piramisépítkezésekhez. Az edényeket kúp alakú agyagdugókkal zárták le, zsinór­ral átkötötték és lepecsételték. Amint a luxori sírfest­­ményekről tudjuk, itt árusították először palackban a sört. Egy-egy ilyen palackból még az elhunytak sírjá­ba is jutott, hogy az elköltözött a túlvilágon se nél­külözze az italt. . Az Ótestamentum korabeli zsidók,akik a sörfőzést va­lószínűleg az egyiptomiaktól tanulták el, csodálatos ha­tást tulajdonítottak az árpáiénak. A sicera­­így nevez- Első Magyar Református Berház Vauban Krt. Toronto Ont MGC 2P1. Telefon: 656-1342. Lelkipásztor Nt. Seress Ödön Isten­tisztjet vasárnap délelőtt 11 órakor. Vasárnapi Iskola, gyer­mekeknek hittantanítás az is­tentisztelettel egy időben. Bib­liaóra csütörtök esténkint 8 óra­kor. Lelkipásztor fogadó­órát tart hivatalában csütörtö­kön du. 3 órától este 8 óráig és szombaton du. 2­5-ig. Kálvin János Magyar Református Egyház 121 Birdh Ave., Hamilton 23 Ont. Telefon: 525-3641. Lelkipász­tor: Nt. dr. Baksa Csaba. Va­sárnapi istentiszteletek de. 10.30- kor. Ugyanebben az időben tartjuk vasánapi iskolai oktatá­sunkat. Isten igéje után vágyó testvéreinket szeretettel várjuk Az istentiszteletek magyarul és angolul folynak. A lelkipásztor hivatalos órái: kedden 1—5-ig és csütörtökön 10—1-ig, szerdán 5 től R-ig A cserkés'",«'»nat minitor pénteken este 6.15-kor tartja összejövetelét. VANCOUVERI KÁLVIN JÁNOS MAGYAR EVANGELIUM] REFORMÁTUS EGYHÁZ Templom elme: 2791 East 27th Aventia Vancouver 12, B.C. Lelkipásztor: Nt. Szamosközi László Telefonszám: 438-0349 Istentiszteletek minden «vérnap délulAn­ti Orseo Szent Erzsébet Egyházközség 282 Spadina Ave. Toronto M5T 2E5. Telefon: 368-7692. Szentmi­sék: hétköznap 7, 7,30 és 8 óra­kor, vasárnap 9, 10, 11 és 12 óra­kor. A plébánia iroda fogadó órái 3—5 és este 7—9 között.­­ Szombaton de. 9-től du. Hétfőn mindig zárva az iroda. Hitoktatásra, elsőáldozási előké­szítésre a plébánián kell beirat­kozni. Az oktatás október 16-án kezdődik és május 1-ig tart, minden szombaton délután fél­­estvtől két óráig. Elsőldozáshoz azok­ járulhatnak, akik résztvet­tek ele előkészítő oktatáson. Magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház istentiszteletek helye és ideje: First Lutheran Chur­ch, 116 Bond Street — minden hónap 2. és 4. vasárnapján du. 6 óra­kor. Lelkész: Nt. Bernhardt Béla (Cleveland, Ohio; tel.: T16-631-5007). Felhívjuk a figyelmet az isten­­tisztelet megváltozott időpont­­jára! MAGYAR REFORMÁTUS EVANGÉLIKUS KERESZTYÉN EGYHÁZ' 8-Robert St. Toronto, Ont. M5S 2K3 Telefon: 923-9416, Rés.: 281-3107 Lelkipásztor; NT. MEZŐ PÁL Tiszteletbeli lelkipásztor, Nt. Steinmetz Károly, Rés.: 1­429-2287 Istentisztelet vasárnap délelőtt 11-kor. Vasárnapi iskolai, hitok­tatás az istentisztelettel egyidő­­ben. Bibliai óra minden szerdán este Va8 órakor. Egyházi hiva­talos és személyes ügyekben hívják a lelkipásztort a lakás telefonszámán. Magyar Evangélium K Őskeresztyén Gyülekezet 51 Scarlett Rd. (St. Clair nyuga­ti­ végénél). Lelkipásztor: Orbán Károly Tel.: 259-8307. Istentisz­teletek ideje: vasárnap de. 10.30- kor, du. 6.30-kor, szerdán este 7.30 órakor. Biblia-óra és Ima­óra. A Magyar Evangéliumi ős­­keresztyén Gyülekezet minden magyart szeretne szolgálni. Ima­házunkban lehetősége van min­den megfáradt léleknek a Szent­­írás örömhírét anyanyelvünkön hallania.­­.vancéificita Református Maevai Egyesült Egyház és a Független viHeVat Et­ternianis Eevtw? ‘23 Queen Lt­d., Toronto. Ont 45V 2A5. 363-9551. Rés.: 247-0849 •Lelkész: Dr. Vatal László. Is­­•*n tiszte­let. minden vasárnap de. 1-kor Mindenkit szeretettel vá­rnk és hívunk. Vasárnapi Isko­­lai hitoktatás az istentisztelettel mrvitkrthon nir Bibliaóra minden szerda este­­ 8 órakor. «4 •V lelkészi hivatal fogadó órák szerda du. 3—5 és este 6—3 s­zombaton du. 2—5 óráig. Mii­denkit szeretettel hívunk. * Courtland! Szent László Egyházközség Box 190, Courtland. Ont., Tele­fon: 519 — 842-8698. Lelkipász­tor: Fr. Bourdeaux Ottó S. J. Szentmisék: szombaton este 7.30. kor. Vasárnap de. 9. 10.30 és 17 órakor. Gyóntatás: a szentmisék előtt.* Kérésre bármikor Első Magyar Baptista Gyülekezet Brooke Ave., főbejárat a 157 Falkirk St.-ről, Toronto, tel.: 783-2941. Lelkipásztor Gerő Sán­dor, tel: 782-1687. Istentiszte­leink időpontja: vasárnap de 11 és d.u. 3 óra. — Szerda este 1 óra. Mindenkit szeretettel hi­vunk és vérünk Szent István Egyházközség London, Ontario, 377 Honon St. Telefon: 434-9963 Szentmisék: vasárnap d.e. 11-kor hétköznap: 5.30-kor a plébánia otthonban. Ft. Molnár Miklós SJ Magyar Hetednapi Adventista Gyülekezet 306 College 2 S1. (Palmerstonról a bejárat) Lelkipásztor: Szerecz L. László Telefon: 889-7607 Istentisztelet minden szomba­ton d.e. 9.30 órai kezdettel Szent István Egyházközség 130 Barton St. E. Hamilton, Ont. L8L 2W4 Telefon: 529-1213 Plébános: Ft. Eördög András S.J. Szentmisék: hétköznap reg­gel 8-kor és 8.30 órakor, vasár­nap: reggel 9.30-kor és 11 órakor KÁLVIN JÁNOS MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 383 Frank Street, Ottawa, Ont. Lelkipásztor: Vietorisz Lajos Istentisztelet: vasárnap de. 11 órakor ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 1566 Parent Ave, Windsor, Ont. , NOX 417 Lelkipásztor: Dr. Dékány István Telefonszám: 252-4973 Istentisztelet vasárnap del 11 órakor. OE30 Egyházi Élet Ben Malkin: „Hatállyal van ez a törvény minden személyre, a­­ki a­ kanadai állampolgár, .. az 1976-os bevándorlási törvény szerint letelepedettnek számít. .. mindezeknek joguk van kérni, hogy betekinthessenek a kormány ha­tásköre alá eső intézmények irataiba.” Ezekkel a szavakkal kezdődik a tájékozódás sza­badságáról szóló törvényjavaslat, amelyet Francis Fox államminiszter a parlament elé terjesztett. Arról nincs szó, hogy minden okmányba be lehet tekinteni, mert a javaslat tartalmazza a kivételeket is, kivételekkel azonban nem esnek túlzásba és még az ellenzék is elismeri, hogy nem adható minden az em­berek kezébe. Nem kerülhet nyilvánosságra például olyan tájé­koztatás, amelyek más kormányok, nemzetközi intézmé­nyek, a tartományok, vagy városok adtak a kormány tudomására, csak akkor, ha a tájékoztatást nyújtó elő-­ zetes belegyezését adja. Olyan adatok is a kivételek közé tartoznak, amelyeknek a nyilvánosságra kerülése külpolitikánk ártalmára lenne, hátráltatná a honvédel­met, kémelhárítást, a szövetségi-tartományi kapcsolato­kat, az ország gazdasági érdekeit, a bűnügyi nyomo­zást. Ezek közül is közkézre kerülhet az, aminek a nyilvánosságra hozatalához az érintett felek hozzájárul­nak. Ha elutasítják valakinek a betekintési jogát, az In­formation of Privacy Commissioner-hez fellebbezhet.Ha annak a döntésével is elégedetlen, federális bírósághoz fordulhat, amely beletekinthet a titkos okmányokba és aztán hozhat döntést, kiadhatók-e, vagy sem. A törvényjavaslat egy lépéssel tovább megy, mint az, amelyet a liberálisok néhány esztendővel ezelőtt már tervbe vettek. Akkor ugyanis azt javasolták, hogy a végső döntés az illetékes miniszterre tartozik. Ha a miniszter helytelen, kifogásolható határozatot hoz, a következő választáson a szavazók kifejezésre juttathat­ják elégedetlenségü­ket. Az új törvényjavaslat szerint ebben az ügyben a bíróságra hárul a felelősség, mint ahogy az eredeti javaslat bírálói annak idején szorgal­mazták. Francis Fox a javaslatról szólva példát mondott ar­ra, hogy milyen adatok iránti érdeklődés eshet a ki­vételek közé. Amint mondotta: előfordulhat, hogy va­laki részletesen tudni akarja, a közelmúltban megvásá­rolt F-18-as gépek technikai adatait. Ha erre vonatko­zólag a honvédelmi miniszterhez kérelmet terjeszt elő, kérelmét a miniszter visszautasíthatja, mert az ada­tokban titkos, katonai jellegű információk vannak, az Egyesült Államokból származnak és kiadatásuk, nyil­vánosságra kerülésük ártalmára lenne Amerikához fű­ződő kapcsolatainknak. Magától értetődik, hogy magánszemélyek is kérhet­nek bármilyen tájékoztatást. Ehhez, legalábbis részben, már az emberi jogokról szóló törvény a­lapján is jo­guk volt, de az új törvényjavaslat kiszélesíti ezt a jo­got egyebek közt azzal is, hogy módot ad — esetle­ges elutasítás esetén — a fellebbezésre. A javaslat beterjesztésekor Fox a következőket mon­dotta : „A törvényjavaslat kielégíti a nyílt kormány irán­ti igényt, egyúttal „fair”, igazságos egyének és intéz­mények felé, de arról sem feledkezik meg, hogy vé­delmezze a kormány alapvető jogait, felelősségeit.” I­­lyen körülmények közt, ha X. vagy Y. tudni akar va­lamit arról,, hogy szakszervezete milyen jelentést kül­dött a kormánynak, először a szakszervezettől kérdik meg, hogy a tájékoztatás kiadható-e. Lényegében u­­gyan­ezt az eljárást követik bármilyen más szervezet, intézmény tekintetében. Mindig megkérdik az illetékes „harmadikat”. A bírósághoz való fellebbezés joga gon­doskodik arról, hogy a kormány valamelyik miniszte­re ne legyen abban a helyzetben, hogy kizárólag csak a saját szája íze szerint döntse el, hogy milyen infor­máció adható ki és mit kell feltétlenül visszatartani.” A tájékozódás szabadságáról MAGYAR ÉLET A sör története téli héberül a sört, állítólag a lepra ellen is védelmet nyújtott. Kínában időszámításunk előtt 2300 körül kiu néven ismertek egy sörszerű italt.Dél-Amerikában az inkák a Kolumbusz előtti időkben ugyancsak készítettek gabo­nából erjesztett italt, a „c­ichát” és a „sorát”. A régi görögök ugyancsak ismerték a sörfőzés titkát, de inkább a bort kedvelték. Nem így a kelták és a germánok. A kelták búzából és mézből készítették a sörüket, ennek ale volt a neve; ez a szó máig is él a sör angol nevében (ale) és a német Altbier elnevz­­ésben. A germánok ismerték a kelták mézsörét, de a Tacitus római történetíró tanúsága szerint — az i­gazi árpasört is, amelyet peornank vagy biornak ne­veztek. Savanykás itóka volt ez a korhoz szokott ró­maiak számára, csak fejfájást és émelygést kaptak tő­le. A sör csak Julius Ceasar korában vált népszerűbbé a­ómaiak körében, talán elsősorban azért, mert a ha­gyomány szerint a császár „mesés italnak” tartotta a jeles főzetet. A római birodalom felbomlásakor a sör Észak-Európa partvidékén és a Brit-szigeteken már el­terjedt ital volt. Krétapor és főtt tojás Általában ott vált nemzeti itallá, ahol a bortermelés­nek nem voltak hagyományai. A „borhatár” Francia­országban a Loire mentén haladt a Champagne felé, és a Vogézeken át érte el Németországot. Ez a vonal már a rómaiak korában különválasztotta a borivókat a sörivóktól. Ma persze már Dél-Németország, Olasz- és Franciaország hagyományos borvidékein is növek­szik a sör népszerűsége. A borkedvelők fennen hangoztatják: az egyik sör o­­lyan, mint a másik. A sörivók viszont száz és ezer árnyalatot képesek megkülönböztetni a sör ízében.És bár napjainkban a nagy sörgyárak tartják hatalmuk­ban a piacot, a választék mégsem szűkült. Az NSZK- ban kereken nyolcezer fajta között válogathatnak a vásárlók. A régi korokban még ennél is többféle sör készült. Németalföldön és Észak-Európában egészen a 9. szá­zadig minden faluban sajátos helyi sört főztek. E te­endőket mindig egy-egy család látta el, akadt is mun­kájuk bőven. Akkoriban csak kis mennyiségekben tud­ták előállítani a sört. És ez sem állt el sokáig. Az al­kohol, a fehérje és a sörben levő egyéb anyagok jó táptalajként szolgáltak a baktériumoknak, ezek után egykettőre megsavanyították az italt. Németalföldön csak akkor öltött nagyobb arányokat a sörfőzés, amikor a szerzetesek vették kézbe az ügyet. Ők aztán valósággal művészetté fejlesztették a sörfő­zést. Eleinte kénytelenségből foglalkoztak sörfőzéssel. „Társadalmi munka” A magyar egyetemi hallga­tókat még ma is kivezény-­­lik „szocialista társadalmi munkára”, mint Rákosi i­­dejében. ősszel almaszedés­re küldték ki őket. A le­endő értelmiséget megszé­gyenítő terrorral az ország legkeletibb csücskébe irá­nyítják. A legszebb válo­gatott almákat nyíltan cso­­magoltatják velük orosz fel­iratú export-ládákba. Az e­­gyetem vezetősége egyetér­tésben a felső pártvezetés­sel nem ad felmentést sen­kinek sem. Családosok, 2- 3 hete operáltak sem kivé­telek. Hivatalos orvosi bi­zonyítvány nem számít. A­­kinek két lába és két sze­me van, az alkalmas a kényszermunkára. Ezért az önkéntes társadalmi mun­káért persze bér is jár. Bér­nek nevezik ugyanis azt a napi 15-20 forintos össze­get, melyet a szállás és ét­kezés levonása után kifizet­nek. Fiataljainknak mindezt „ifjú kommunista öntudat­tal” kell elvégezniök. Aki kilép a sorból, azt szabo­­tőrnek minősítik és az e­­gyetemről való eltávolítás veszélye lebeg a feje felett.­­ A panaszkodóknak a KISZ vezetői nyilvánosan kijelentik: „örüljetek, hogy nem Romániában vagytok, mert ott pénzt sem kapná­tok.” Azt mondanom sem kell, hogy a Párt által ki­jelölt táborvezető tanárok kitűnően vannak ellátva.Az állami­­ gazdaságok vezetői téli burgonyához, zöldség­hez, almához juttatják ő­­ket, egy kikötéssel, minél nagyobb teljesítményt csi­karjanak ki az egyetemi hallgatókból. Külön értesítés helyett Az újságolvasók köréből mind gyakrabban érkeznek hozzám levelek, amelyek szerény írásaim gyűjtemé­nyes kiadását sürgetik. Ezen „felhívás a keringő­­re” nagyon megtisztelő,de az anyagi kockázatot csak akkor vállalhatnám, ha e­­gészen széleskörű bíztatást kapnék. 1250-300 oldalas könyvre­­ gondolok, „Lángok és Li­dércek” címen jelentetném meg. Komoly novellákat, vi­dám karcolatokat és egy történelmi kisregényemet adnám közre. Árat nem je­lezhetek, hiszen az igény­lések számától függ. Véleményt és előjegyzést a­­lábbi címemre kérek: Gyula Lemke 301-4275 Grange St. Burnaby, B.C. V5H 4A9. Canada. 1981. január 10. a messzi földről érkezett hívőket kellett ellátniuk étel­­rel-itallal. A korai középkorból maradt fenn a hagyo­mányos mondás: „Szent Franciscus klastromában pa­ma sört főz a barát, és ha szegény ördög vagy csak, meg sem kéri az árát.” A régi idők söreiről hiányzott a tekintetet csalogató szép habkorona is. Csak a 16. század óta habzik a sör. Az Európa különböző részein ekkoriban letele­pült flamandok révén terjedt el a komlótermesztés. Noha a bajorok már korábban is ismerték a komlót, csak flamand hatásra kezdték sörfőzésre is használni. A komló, minthogy meggátolja a baktériumok elszapo­rodását, nemcsak ízesebbé, hanem eltarthatóbbá is tet­te az italt. Ráadásul a sör kesernyés lesz tőle, elvesz­ti fanyaran édes ízét, és habossá válik. Minél több komlóval készül egy-egy sörfajta, anniál nagyobb a habkoronája. Ezt a felismerést elsősorban a Hanza-városok haszno­sították, itt főztek először — a 14. és 15. században pl jól habzó, ízletes, különösen nagy szesztartalmú sö­röket. Ezek aztán mindenütt keresett termékekké vál­tak. Ekkoriban például Hamburg kivitelének egyharma­­dát a sör tette ki. Amióta gyakorlatilag minden sör komlóval készül, a sörfőzés művészetében nem történt újabb, döntő fordu­lat. A sör malátából, vízből és komlóból készül a má­ig érvényes bajor „tisztasági szabály” alapján, ame­lyet ugyancsak a 16. században fogalmaztak meg. 1516-ban IV. Vilmos törvényt adott ki, amelyben szi­gorúan kikötötte: a bajor fejedelemségekben csak ár­pát, komlót és vizet használthatnak a sör előállításá­hoz. Korábban ugyanis a serfőzők — ki-ki az egyéni ízlése szerint — kemény tojást, fenyőkormot, krétaport, bükkfahamut, zsályát, homoktövist, marhalépet, ánizst, diófalevelet, petrezselymet, köménymagot, borókabo­gyót is kevertek a főzetbe. Ezeknek az ízesítő és ada­lékanyagoknak megvolt a maguk rendeltetése. Aki csal­ni akart, a drága komló helyett fűzfaleveleket tett a sörfőzetbe, az árpát zabbal pótolta, majd a gyanús kotyvalékot korommal festette rozsdabarnára. Megjelent KIS JÓKAI ERZSÉBET legújabb regénye, címe A MEZTELEN ASSZONY 324 oldalas, szép kiállításban. Ara USA. $10.00 vagy Can. $12.00 Kapható a kanadai és USA. magyar könyvesboltokban. Főelárusító: Pannónia Book Store, Toronto, Ont. CONTINENTAL II ÉTTEREM 456 Bloor Street W. alatt 534-7859 Szemben a régi Continentallal A Continental étterem eredeti és mindenki által­ elismert, ízletes, magyaros ét­eldülönlegességekkel, naponta friss házikészítményű rétessel és teljes italmérési engedéllyel várja kedves magyar vendégeit a CSESZKO CSALAD Nagy választék hús, élelmiszer, fűszer és más árukban! Pénzt takarít meg, ha a Knob Hill Farms-nál vásárol! Toronto és környékén öt óriási üzlet. Hetenként, hétfőtől szombatig egyes áruk leszállított áron kaphatók. WEST — MISSISSAUGA North — Markham I , Central — Toronto DIXIE WOODBINE 222 Lansdowne JAAU.^ NORTH , AVENUE - C M OWAdM SIMM. * Fenntartjuk a mennyiség korlátozásának . . . jogát . .KEDD ■­­ reggel 9-töl este 10 in ftigamr­­­tó JSSSL i brekkVd. SZERDA 'éggel ? *ö i : este 10-ig CSÜTÖRTÖK ’ reggel 9-töl . ..este 10-ig SZOMBAT ' r®flgel - töl • '*■ este 10­ ig •

Next