New Yorki Magyar Élet, 1982 (35. évfolyam, 2-49. szám)

1982-01-09 / 2. szám

1982. január 9. Ki mit tud? Ki mit keres? Az alábbi írás a hazai „Képes Újságban” jelent meg Kommentár nélkül hozzuk, mert hű képet ad a hazai ke­reseti viszonyokról. Mondom a fiamnak, miért nem kőműves lettél most annak megy a legjobban. Ugyanis a fiam építkezik­­ házilagos kivitelezéssel. Segít rokon, szomszéd, jó barát mégsem elég a pénz. Az OIP munkásoknak, típustervre — 220 ezret ad.­­ I­l belekerül 600 éberbe. Hiányzik még 380 ezer, na meg a telek ára. Egy családi ház felépítése magánerő­ből — a telket is beleértve — Budapesten 7—800 000 fo­rintba kerül. Ebből a saját munka értéke maximum 200 000. Tehát az építőnek elő kell teremtenie 380 ezret. Honnan? Az átlagfizetés Magyarországon jelenleg 3800­­li­r forint körül mozog. Ha ebből kellene összegyűjteni a csa­ládi ház árát, sohasem épülne f­el egy sem. Mégis nagyon sok épül. Miből?­­ A kőműves, aki baráti alapon rakja a falat, a válla­latnál havi 8 ezret keres. Szombat, vasárnaponként, a családiház-építésnél napi 1000—1200 forintot. Havi 4 szom­batot és vasárnapot véve alapul, hétvégeken még egyszer megkeresi a bérét. A jövedelme havi 16 000 forint. Ebből már lehet. A segédmunkás, aki a kőműves mellett dolgozik — 50 forint órabérért — naponta 500, havonta 4000 forintot keres hétvégeken, plusz a vállalatnál 4500 a bére, össze­sen havi 8500 forintot keres. Valamit már ezzel is lehet kezdeni. Az ács 15 000-ért vállalja 1 tetőt, 10 napi munkával elkészíti, napi 1500 forint. A vízvezeték-szerelő, a villany­­szerelő, a bádogos sem lógja meg a szerszámot napi 1000 forint alatt. A kezdő mérnök 2—3000 forint fizetést kap havonta. A nyugdíjas János bácsi 100 forintért ássa az üdülő­telepen a teljek négyszögölét. Azt mondják: nem kér so­kat. Tíz négyszögöl 1000 forint — egy nap játszva meg­csinálja. A kohász h­ayi keresete 7000, a bányászé 8000, a textilmunkásé 4000, az adminisztrátoré 3000 forint. A kohászatban munkaerőhiány van, az adminisztrá­cióban létszámfölösleg. A vezérigazgató fizetése 8800 forint — munkaideje korlátlan. Ha nyereséges a­­vállalat, kaphat év végén 20— 30 ezer forint nyereséget — így felmegy 10—11 000 forint­ra a havi keresete. Ha nincs nyereség, marad az alap. Az úszómester és a kabinos a budapesti strandokon, nyáridőben — borravalóval együtt — megkeresi a napi 400-at, ha csak minden második nap dolgozik, akkor is havi 6000-et keres. A jól menő benzinkutasnak a napi bor­ravaló, óránként 20 kocsit számítva 2 forintjával (ez a mi­nimum), 220 forint; szezonban ez legalább a duplája. A függetlenített párttitkár 5500 forintot kap havonta — kötetlen munkaidőben néha 16 órát dolgozik. Körülbe­lül ugyanennyit kap egy művezető is, és a függetlenített szakszervezeti titkár is. Egy újításért vagy találmányért lehet kapni 100 000 forintot vagy többet is. A költő, aki megírja a verset, 6—800, 1000 forintot kap érte; a színész, aki elszavalja, az énekes, aki elénekli, ugyanannyit kap. Ha százszor szavalja, vagy százszor énekli, akkor százszor annyit. Margit néni — a takarítónő — 30 forint órabért kér, naponta 6 órát dolgozik, ötnapos munkahetet tart. A jö­vedelme 3600, plusz amit kap i­tt-ott ráadásul-A kirúgott művésznövendék elment a Balatonra egy jól menő presszóba felszolgálónak 2200 forintért; új napi borravalója — saját bevallása szerint — 3—400 forint-A havi jövedelme 10—12 000 forint. Sokat dolgozik és so­kat mosolyog. A volt kolléganőjének, a színházban 5200 forint a fizetése. Egyesek szerint ő nem dolgozik, csak játszik. A maszek zöldséges és a maszek ajándékáru-kiske­­reskedő adóbevallásából tudom, egyiknek 110 000, a má­siknak 130 000 forint az évi jövedelme. Ha nem kellene annyit látni-futni az áruért , amit nehéz beszerezni­—, akkor talán meg lennének elégedve. A tsz-tagok — a gazdaság milyenségétől függően — évente 30—60 000 forintot keresnek. A Háztáji a szorgal­muktól függően — hozhat 10—20, vagy akár 50 ezret is, persze pluszmunkával. Szólhatnék még orvosokról, tudósokról, katonákról, rendőrökről, tanácsi és állami alkalmazottakról. Minde­nütt erősen eltér az egyedi az átlagtól — sajnos, nem min­dig az érdemek szerint. Egy szó, mint száz: aki esténként vagy szombat, va­sárnaponként maszekok annak a keresete jóval több a bérnél — esetleg a dupláin is lehet. Aki csak a munka­helyén dolgozik, és csak a bérét kapja, az legföljebb kap­hat lakást, de építeni, vásárolni nem tud. Mert két különböző dolog az, hogy ,,Ki mit tud,?” és „Mi mit keres?” De még ennél is nagyobb kérdés az, hogy „Ki mit talál?” Vissza a kapitalizmushoz A kommunista Kelet- Németországban elhatároz­ták, hogy az ottani „közért” (HO) üzletek hálózata mel­lett engedélyeznek maszek­­hálózatot is, abban a re­ményben, hogy ez javítja a kereskedelmi ellátást. Leg-­­utóbb Brezsnyev a Szovjet­unióban engedélyezte olyan áruházak szervezését, ame­lyekben a parasztok a ház­tájin termelt termékeket ér­tékesíthetik,­ a szokottnál jó­val magasabb áron. Vissza­­ a kapitalizmushoz! Hogy is állunk azzal a bizonyos kádári konszolidációval? (Folytatás az első oldalról) tagadják. És hogy ma viszonylag szilárd, azt sem lehetne vitatni. Nem is akarjuk. De érdemes elemezni, mitől szilárd? Hogy belpoliti­­kailag az, magától értetődik: ma is csak egyetlen vélemény, egyetlen akarat érvényesülhet s az a párté. Éppen most az évforduló kapcsán jelentette ki Kádár és még több más pártna csalunk, hogy Magyar­­országon 1956-ban a proletárdiktatúra került veszélybe és azt men­tették meg, november 4-én­ a szovjet páncélosok — testvéri segítség­­nyújtásként. Tehát ma is proletárdiktatúra van, lényegében ugyanaz, mint 1956 előtt, csupán módszereiben módosult, alkalmazkodott a körülményekhez. Amikor a szovjet csapatok megmentették a proletárdiktatúrát, nem tértek haza ahogyan Kádár azt a „konszolidáció” előtti szorult­ságában, 1956—57. fordulóján oly sokszor megígérte —, hanem marad­tak. „Ideiglenesen” ugyan, de újra berendezkedtek és még má, ne­gyedszázaddal a segítségnyújtás után is Magyarországon tartózkod­nak. Mint a konszolidáció élő, kézzelfogható zálogai, a helyzet szi­lárdságának őrei. Mert noha Kádár azt is kijelentette 1957 tavaszán, hogy egy alkalmas időben majd tárgyalni fognak a szovjet csapatok kivonulásáról — ez az idő soha nem jön el. Amíg legalábbis Moszkva a mostani imperialista terjeszkedő politikát folytatja,­ nem. A szovjet hadsereg jelenléte a bel- és külpolitikai konszolidáció egyetlen biztosítéka. Amikor 1957-ben a magyar nép az égigcsapó lelkesedés rövid szakasza után a forradalom vérbefojtása és cserben­­hagyása miatti lelki megrázkódtatásból kezdett magához térni, a sztrájkok és a passzív rezisztencia fegyvereivel nem sokáig élhetett. Kompromisszumot kötött hát a helyzettel , és Kádárral , tudo­­másul véve, hogy szovjet érdekszférában élni kárhoztatott és ehhez mérten viselkedett. Semmiképpen sem olyan lelkesedéssel, mint ahogy azt Berecz János el akarja hitetni fentebb már említett tanulmányán Katasztrófavárik ■ „Szinte egy pillanat alatt fog lejátszódni — negyven másodpercnél semmiképp sem tart tovább­. Szörnyű ro­­­bajlást hallunk a föld alól. San Francisco utcáin szaka­dékok nyílnak meg. Minden ablaküveg betörik a városban. A Freeway­ (a kétszintes autópálya, amely 9 km hosszan szeli át a várost) összedől, mint a kártyavár. A 2,78 km hosszú Golden Gate híd és a 13,2 km-es Bay Bridge nem omlik össze, de minden felüljáró több ezer autó csapdája lesz. A halottak száma ötezer és húszezer között várható, a sebesülteké ötvenezer körül.” Ezt az apokaliptikus képet teljes nyugalommal vázol­ja fel William Yves, San Francisco polgári védelmének igazgatóhelyettese. Az intézmények, lakótömbök biztonsá­gáért felelős személyek kiképzése évek óta folyik. A la­kosságot nem nyugtalanítja különösebben a közeljövőre jósolt földrengés, pedig a dolog komoly. Az Egyesült Ál­lamokban minden geológus egyetért abban, hogy tíz éven belül szörnyű földrengés rázza meg Kaliforniát, különö­sen Los Angeles és San Francisco vidékét. Miért? A San Andreas-árok miatt. A San Andreas-árok a földkéreg majdnem 32 kilomé­ter széles repedése, amely a Kaliforniai-öböltől Alaszkáig húzódik. Los Angelestől nyugatra halad el, végigfut a nyugati partvidék mentén, és átszeli San Franciscot. Ez a törésvonal okozta az eddigi földrengéseket is. A kalifor­niai geológusok ezúttal a Richter-skála szerint 8,3 fokos erősségű földrengésre számítanak. A lakosságot pontosan tájékoztatták a várható ka­tasztrófáról, ennek ellenére az emberek bizakodnak, és kevesen akarnak elköltözni. Nyugodtan várja a katasztró­fát William Yves is, aki a földrengés várható következ­ményeit tanulmányozza.­­ Szerinte a károk a katasztrófa időpontjától függően lehetnek többé vagy kevésbé komolyak. Ha a földrengés délután fél öt tájban következik be, akkor a hatása különö­sen tragikus lesz, ugyanis ez az az időpont, amikor a vá­ros központjában dolgozó félmillió ember hazafelé tart. Yves­z­ámításai­ szerint ez esetben tízezer halott és negy­venezer sebesült lenne. Ha viszont a földrengés hajnali fél háromkor következne be, amikor az utcák üresek, akkor a halálos áldozatok száma csak 2850, a sebesülteké 10 800 lenne. Ezek az adatok csak San Franciscóra vonatkoznak, de végeztek hasonló számításokat Los Angelesről és a veszé­lyeztetett övezet más városairól is. Az adatok alapján Ka­lifornia kormányzója kijelentette, hogy a földrengés okoz­ta károk 83—100 milliárd dollárra rúgnak majd. Arra a kérdésre, hogy az aggasztó kilátások ismeretében nem akar-e más államba költözni, Yves így válaszol: — Mindez elmélet. Mi, amerikaiak, mindig azt hisz­­szük, hogy ami másokkal megtörténik, velünk nem tör­ténhet meg. Kaliforniában az ingatlan­tulajdonosoknak csak 5 százaléka biztosította be magát földrengés ellen, összeírást készítettem arról a 11 ezer San Franciscó-i épületről, amely földrengés esetén összeomlik, mert tég­lából épült, és nincs szilárd alapja. Nos, senki sem akar ezekből a házakból elköltözni. Igen, nevezhetjük ezt strucc-politikának is. Yves „drilleket”, vagyis kiürítési gyakorlatokat szer­vez. Az iskolákban havonta egyszer tanítás közben a ta­nár egyszer csak felkiált: „Drills!” A gyerekek a pad alá ugranak, fejüket karjukkal védve. Általános vélemény, hogy földrengés esetén ez az egyetlen haszos reflex, asz­tal vagy pad alá ugrani. Nem szabad kirohanni, mert a lehulló ablaküvegek megsebesítik az embert. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy mindenki tartson otthon víz- és élelemkészletet, rádiót és zseblámpát. Mind­ezeket a tanácsokat havonta elismétli a televízió és a rádió. Évente egyszer szimilációs módszerrel ismertetik a földrengés-katasztrófa következményeit. (Kulcsy) 200 Bloor Str. Weil­land­ az Avenue Rund-hoz Megjött Budapestről KORDA GYÖRGY TV- és rádió­sztár FARKAS NANDI és NÁDAS GÁBOR, tánc és cigányzenével szórakoztatják a közönséget, minden este. MŰSOR: este 9 és 11 órakor, vasárnap 8.45-kor. Mindennap: halászlé, rántott hal, rántott borjúláb és sok más finom étel. Asztalfoglalás: 923-6599 200 Bloor St. W., közel az Avenue Rd.-hoz. Mindenkit szeretettel vár Ladányi Artur és családja. Hétfőn műsor nincs, de nyitva vagyunk. MAGYA­I ÉLET ­ban: „Magyarország külpolitikájának sarkkövévé a Szovjetunióval kialakított elvi, internacionalista viszony vált. A Magyar Népköztársa­ság számára a Szovjetunió jelenti a függetlenség garanciáján!), va­lamint a szocialista építés példáját és támaszát.” Hogy a forradalom után hat évig tartó teljes nemzetközi elszige­teltség után 1962-től a világ kezdte lassan elfogadni Kádár rendszerét, az nem a magyar kommunista diplomácia érdeme. Hanem a Szovjet­unió általános megerősödéséből és a szocialista országok ENSZ-beli szerepének és számának hatalmas arányú megnövekedéséből logikus következett. Amihez döntő módon hozzájárult a nyugati hatalmak — és elsősorban Amerika — gyáva és megalkuvó detente-politikája. Köz­tudott, hogy a szovjet blokkhoz tartozó egyetlen kis országnak sincs — nem lehet — saját külpolitikája. Csupán joga van a szovjet érdeke­ket szolgálni és a Varsói Paktum katonai parancsnokságának utasí­tásai szerint eljárni. Berecz János is hangsúlyozza bevezetőül idézett külpolitikai elmefuttatásában: Magyarország a szocialista közösség „megbízható” résztvevője, de hogy „önálló” is lenne és főleg, hogy épp emiatt övezné „világszerte elismerés és megbecsülés”, ez erősen vitatható. Ami a gazdasági helyzet megszilárdulását — a gazdasági konszo­lidációt — illeti, itt valóban elismerés illeti a magyar élniakarást, szorgalmat, és találékonyságot. A rákényszerített marxi-leniai gaz­dasági dogmák bilincseiben vergődve is bámulatos leleménnyel tu­dott magának a magyar nép jobb életet, a szocialista táborban egye­dülálló jólétet teremteni.­ Kádárnak a konszolidáció érdekében vala­hol engednie kellett és itt, egyedül itt lazított a gyeplőn. Mivel pedig ez nem sérti a nagy Szovjetunió érdekeit — sőt­ előnyös is számá­ra —, még Moszkvában is szemet húnynak a magyar gazdasági rend­nek a marxi tételektől messze elkanyarodó úton elért sikerei fölött. Mely sikerek egyébként kivétel nélkül a kommunizmus gazdasági csődjét és a szabad vállalkozás eredményességét bizonyítják, de ha a konszolidációt segítik elő, nincs kifogás. Az más kérdés, hogy Kádárnak ravasz taktikával sikerült a nagy többség érdeklődését egyedül és kizárólag a materiális javak szerzése és az anyagi boldogulás keresése, mint életcél felé irányí­tania. S mint erről már legutóbb is írtunk, mindez nem javítja a köz­morált és nem mutat bíztató perspektívákat a nemzet jövőjére. És itt a kérdőjel: vajon a társadalmi konszolidáció, a lelkek konszolidá­ciója bekövetkezett-e? Lehet-e beszélni a helyzet megszilárdulásáról egy olyan társadalomban, melynek nincsenek eszményei, nincsenek magasabb céljai, ahol nem becsülik a történelmi hagyományokat és ahol az ifjúság a nemzeti múlt kellő ismerete nélkül nő fel. Ha a rendszer felelősségét akarjuk felvetni e téren, nem kell másra gon­dolnunk, mint a legaktuálisabb kérdésre: 1956 eseményeinek elferdí­tésére. Magyarország lakosságának közel 50 százaléka ma 30 éven aluliakból áll, akiknek semmiféle emlékük, személyes benyomásuk nem lehet a század legnemesebb szabadságharcáról. És ezek azt a torz, hamis képet kapják, amit a Népszabadság és a Berecz Jánosok tartanak eléjük. Kádár és propagandistái fecseghetnek a konszolidációról és di­csekedhetnek helyzetük megszilárdulásával: ez a szilárdság nagyon törékeny valami és ha egyszer, valamilyen váratlan világpolitikai for­dulat következményeként konszolidált uralmukat a szovjet tankok gyámkodása nélkül kellene megtartaniuk, alighanem szűkülnének. És azt a bizonyos konszolidációt megvalósíthatták a hatalom vonatkozá­sában kifelé, mert ötvenhat már messze van és nem kell tartaniok uralmuk veszély­eltetésétől, de a lelkekn­ek, a szíveknek a szó nemes értelmében vett belsős konszolidációját soha nem fogják tudni elérni. Mert rendszerük alapjaiban idegen népünk lelkivilágától. Párizs és Moszkva Európában általános vé­­­lemény, hogy Mitterand, Franciaországa, amelynek­ államosítási politikája nem túlságosan örvendetes, a külpolitikában kellemes meglepetésekkel szolgá­l. Mitterand­ ugyanis a Szov­jetunió megítélésében szinte a legvilágosabban látó nyu­gat-európai politikus. Mind­járt kormányra jutása után energikus üzenetet küldött Moszkvának, hogy amennyi­ben az megtámadná Len­gyelországot, igen komoly következményekkel kell szá­molnia. Külügyminisztere révén a Kreml tudomására hozta: amíg a szovjet pán­célosok nem távoznak Afga­nisztánból, addig a Kreml ne számítson csúcskonferen­ciára és különféle csúcsta­lálkozók ceremóniáira. A NATO modernizálási prog­ramját Mitterand létfontos­ságúnak tartja: előbb tör­ténjék meg a NATO megerő­sítése, s csak azután lehet tárgyalni a­ Szovjetunióval. "V­égül valamennyi, európai államférfi között ő támogat­ta elsőnek és legerősebben Reagan elnöknek a neutron­­m­egwer gyártására vonatko­zó döntését. (— cs —) b oldal Ha igazán jó, magyaros ételt akar, jöjjön a COUNTRY STYLE RESTAURANT-ba 450 Bloor St. West, Toronto, Ontario ahol kitűnő ételekkel és házi készítésű rétesekkel szolgálunk kedves vendégeinknek. Figyelmes, barátságos kiszolgálás. Minden nap nyitva, de. H­a este 10-ig. Telefon: 537-1745 Telefonfedeléseket elfogadunk. Hirdessen a MAGYAR ÉLET-ben! JhmmeeePN­ 1982. január 1—1982. január 7. ........ TT1WI —■ HARMADIK HÉT Absence of Malice Talán a legjobb film ebben az évben Fred Yager, Associated Press Sally Fieds és Paul Newman a főszerepben WOODSIDE 1 H202EH3M­it *f /iTfr r5fii'15T6­1 FINCHTi F<NCH‘AT ODAÉRNI BAYVIEW & JOHN ST ■ 886-3211 DON MILLS 1 8 liANE-769-117J4 CENTENNIAL 3 CENTRAL PARKWAY 1 HARMADIK HÉT Itt az idő, elmondani a történetet. Fred Astair, Melvyn Douglas és Douglas Fairbanks, Jr a főszerepben Ghost Story HYLAND II YONGE AT ST. CLAIR • S62-Z891 OAKVILLE 845-5553 «.FINCH 2 HUMBER 2 BLOOft i lANf • 769-11774 RVIEW 1. O. MILTS 6 SHEP. 491-3337 WOODSIDE 2 CENTENNIAL 2 CENTRAL PARKWAY 2 6‘AyViEW* JOHN ST •*886-3211 HYLAND-.Oskawa nrUM I JUJIM. Ml-MW Kes trie leu HARMADIK HÉT Legyen óvatos ennek a bandának a robotjaival. Andy Kaufman és Bernadette Peters a főszerepben HEARTBEEPS VARSITY 1 BLOOR A BAY • 061-8303 FAIRVIEW 2 O. MILLS A SHEP. 401-3337 HEFUOAIU 1 SHERIDAN MALL* 822-5313 I ft CufpAWCt ] WOODSIDE 3 HARMADIK HÉT Zárja be az ajtókat.. . jönnek a szomszédok. John Belushi és Dan Aykroyd a főszerepben NEIGHBORS komikus rémkép. Felhívás: Gyermekeknek nem megfelelő! (Theatres Branch Ont.) UKVARSITY MM­ gi-OOR A BAY 081-6303 fCLINTON 3 MMfORTH RO • 261 6135 BM-Jftl-fl—— OAKVILLE 846-5553 CENTENNIAL 1 GEORGETOWN 2 WMMmsm OOFtiN • 89&641 ■ " nm7254*33 WfSÍONW uiSSEmTÍkT CENTRAL PARKWAY 4 BAYVIEW & JOHN ST • 886-3211 OQH33EOH KJPUNG A ALBION • 742-0666-7 ' DON MILLS 2 HARMADIK HÉT Amikor az élet a legjobb ... Amikor a szerelem a legteljesebb, Katharine Hepburn, Jane Fonda és Henry Fonda a főszerepben On Golden Pond EGLINTON E. Of YONGE • 485-5600 KILENCEDIK HÉT" Akik nem csináltak történelmet, hanem ellopták. John Cleese, Sean Connery és Shelley Duvall a főszerepben. “TIME BANDITS” CENTRAL PARKWAY 3 mMlMMimm YONGE NiOF lAHPTHCF «441 1231 fa mmm­iI llLyiWAljciJ YORK II EGlINTQN E.0T YONGE • 485-5600 mu fiNCW AT OUlfEWN *563-9505-»-’

Next